Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 245. szám

XXVI. évfolyam, 245. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1976. október 16., szombat Mai számunkból A. ‘ VÉGET ÉRT A MAGYAR —NDK BARÁTSÁGI HÉT (3. old.) JÖ A BERUHÁZÁS, DE.., (3. old.) ŐSZI MUNKÁK A BÁTAI HATÁRBAN OLVASÓSZOLGÁLAT (3. old.) Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Két uj törvény született Pénteken délelőtt a közművelődési tör­vényjavaslat fölötti vitával folytatta mun­káját az országgyűlés őszi ülésszaka. A ta­nácskozáson résit vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban foglalt helyet a Budapesten akkredi­tált diplomáciai képviseletek számos ve­zetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Gyurkó László (Budapest, 44. vk.) szín­házigazgató volt. öt követte Szűcs Gábor (Hajdú-Bihar m. 12. vk.), az MSZMP Hajdúszoboszlói városi Bizottságának első titkára, aki után Jávorkai István (Komá­rom m. 2. vk.), a tatabányai keleti II. bá­nyaüzem vájára kapott szót. Orlovácz György (Tolna m. 8. vk.) nagydorogi ál­talános iskolai tanár (hozzászólását a 2. oldalon ismertetjük) felszólalása után Pozsgay Imre kulturális miniszter vála­szolt a vitában elhangzottakra. Kiemelte: a vita legfőbb tapasztalata, hogy a tör­vény előkészítésében közreműködött álla­mi és társadalmi szervek, mozgalmak és szervezetek jól érzékelték társadalmunk hangulátát, szükségleteit és igényeit. A képviselők felszólalásai ugyanazokat a tö­rekvéseket fejezték ki, amelyeket az elő­készítők igyekeztek érvényesíteni. Ezt követően az országgyűlés a törvény- tervezetet — a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, továb­bá Úszta Gyula módosító javaslataival együtt — általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután a tanácstagok választásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása következett. A tör­vényjavaslathoz — amelyet a képviselők írásban kézhez kaptak — dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Dr. Korom Mihály beszéde Országgyűlésünk 1975. áp­rilisában alkotta meg azt a törvényt, amely a népkép­viseleti "testületek — az or­szággyűlés és a tanácsok — tagjainak öt évre szóló vá­lasztásáról rendelkezett. A tanácstagok öt évre történő választásának hatályba lép­tetését az 1975. I. törvényünk külön törvényre bízta. Már akkor felmerült az az igény, hogy a jövőben az ország- gyűlési képviselőket és a ta­nácsok tagjait ismét egy idő­ben válasszuk. Ennek az igénynek az a valós alapja, hogy helyesnek látszik a ta­nácsok megbízatásának idő­tartamát is összhangba hozni ötéves terveink időszakaival. Ezzel is aláhúzzuk az orszá­gos és a helyi politika szer­ves kapcsolatát. Mint ismeretes, az 1973- ban megválasztott tanácsok tagjainak megbízatása 1977 áprilisában jár le. Most Van itt az ideje tehát, hogy tör­vényhozó testületünk döntést hozzon az ezzel összefüggő fontos közjogi kérdésről. A tanácsok ötévi időtar­tamra való választásának, va­lamint az országgyűlési és tanácsi választások egyidejű megtartásának államjogi sza­bályozásánál két lehetőség között választhatunk. Vagy úgy rendelkezik az ország- gyűlés, hogy 1977-ben a ta­nácsok tagjait 3 évi időtar­tamra válasszák meg, vagy az országgyűlés — alkotmá­nyos jogkörében eljárva, — meghosszabbítja a tanácsok tagjainak megbízatását az 1980. évi általános választá­sokig. A kormány a második megoldás elfogadását javasol­ja a tisztelt országgyűlésnek. Ennek főbb indokai a követ­kezők: A tanácsok ez év első fe­lében fogadták el az V. ötéves tervüket. A tervek sikeres teljesítésének irányítása, szervezése és ellenőrzése job­ban biztosított, ha azt a jóvá­hagyó testületek látják el. Az 1973. évi tanácsválasz­tások során jelentős szám­ban kerültek új .tanácstagok a testületekbe. Ez a körül­mény, valamint az időközi választások lehetősége meg­felélő biztosítéka annak, hogy a .tanácsi munka hatás­foka a hétéves időtartam során is eredményes legyen, és a tanácstagok változatla­nul megfeleljenek a válasz­tók bizalmának. A választó állampolgárok tevékeny közreműködése és ellenőrzése, a testületekben dolgozók felelősségtudata, va­lamint a politikai, társadalmi szerveink, különösen a párt és a Hazafias Népfront által nyújtott segítség további fontos záloga annak, hogy a tanácsok tagjai jól eleget .te­hessenek alkotmányos meg­bízatásuknak. Tisztelt országgyűlés ! Az előterjesztett törvényjavaslat Dr. Korom Mihály elfogadása esetén tehát 1977- ben nem lesznek általános tanácsválasztások, hanem ar­ra majd 1980-ban, az ország- gyűlésig képviselőválasztásak- kal egy időben kerül sor. A javaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsá­ga is és azzal egyetértett. Felhatalmazást kaptam a bi­zottságtól, hogy a nevükben is kérjem a törvényjavaslat elfogadását. Az a meggyőző­désünk, hogy az előterjesztés elfogadása jó összhangot te­remt a politikai és gazdasá­gi feladataink sikeres meg­oldásában. Kérem a tisztelt országgyűlésit, hogy a tör­vényjavaslatot szíveskedjék elfogadni. A törvényjavaslathoz hoz­zászóló nem jelentkezett. Az országgyűlés a tanácstagok választásáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag el­fogadta. Ezután napirend szerint következett dr. Simon Pál nehézipari miniszter beszá­molója a tárca által irányí­tott központi fejlesztési prog­ramok végrehajtásának je­lenlegi helyzetéről és az 1976—80-as évek közötti sza­kasz fejlesztési céljairól. Df. Simon Pál beszéde A nehézipari miniszter be­vezetőben rámutatott: a sze­lektív iparfejlesztés, a hazai energiatermelés és -fogyasz­tás szerkezetének korszerű­sítése és a hazai nyersanyag- kincs fokozottabb mértékű, gazdaságosabb hasznosítása iparpolitikánk fontos irány­elve. A három központi fej­lesztési program, amelyről a tisztelt országgyűlésnek be­számolok, ezeknek az irány­elveknek gyakorlati meg­valósulását tűzte ki célul. A programok megvalósításának a IV. ötéves tervvel lezárult első Szakasza bizonyítja meg­határozó szerepüket a nép- gazdasági tervek teljesítésé­ben, illetve túlteljesítésében. Jelentősen hozzájárultak ah­hoz, hogy a nehézipar túl­teljesítette IV. ötéves tervét. A programok megalapozzák a további fejlődést is. Egyértel­műen állítható, hogy a fej­lesztések a népgazdaság terv­szerű, arányos, gyors fejlő­dését eredményezik már ma, és várhatóan a jövőben .is. Teljesítésük tovább mélyí­ti a nemzetközi szocialista integrációt. A hatékony nem­zetközi együttműködés pedig céljaink megvalósításának alapvető feltétele. Együttmű­ködés a KGST-országökkal, (Folytatás a 2. oldalon.) Gyümölcsöző, fejlődő kapcsolatok Losonczi Pál Panamába érkezett A szerda éjszakát még Cuzcóban töltötte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke. Délben viszont vissza­repült Limába, ahol folytat­ta, majd befejezte tárgyalá­sait Francisco Morales Ber­mudez elnökkel. A korábbi, s a csütörtöki eszmecserék is igazolták, hogy a két földrajzilag oly távoleső ország kapcsolatai a barátság és a kölcsönös megértés szellemében fej­lődnek, gyümölcsözőek mind Magyarország, mind Peru számára. A nyílt, őszinte és baráti légkörben lezajlott megbeszéléseken a két el­nök egyetértéssel állapíthat­ta meg, hogy kétoldalú kap­csolatainkról, valamint a nemzetközi helyzet megíté­léséről vallott nézeteik azo­nosak, vagy meglehetősen közel esnek egymáshoz. A tárgyalások végeztével közös közleményt fogadtak el: az okmányt az elnöki pa­lotában ünnepélyes, az alá­írás tényét emlékezetessé tevő külsőségek között látta el kézjegyével Losonczi Pál és Francisco Morales Ber­mudez. Hivatalos baráti látogatá­sának befejeztével csütörtö­kön este az Elnöki Tanács elnöke a Country Hotelben vacsorát adott Francisco Morales Bermudez tisztele­tére. Ezt megelőzően a ma­gyar államfő a Magyar Nép- köztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjét nyúj­totta át a Perui Köztársaság elnökének. A nap krónikájához tar­tozik, hogy Limában véget ért a magyar—perui gazda­sági vegyes bizottság soros ülése. A tanácskozás jegyző­könyvét Bíró József külke­reskedelmi miniszter és Luis Arias Graziani keres­kedelmi miniszter írta alá. Megállapították : a gazdasá­gi, pénzügyi, kereskedelmi, műszaki-tudományos együtt­működés fejlődése megfelelt a várakozásnak, különösen az oktatás, az egészségügy és a kereskedelem területén. Peru növeli vásárlásait Ma­gyarországról, s mindkét fél törekszik a kiegyensúlyozott árucserére. Peruból a követ­kező években nagy mennyi­ségű cinket, ólmot, bizmu- tot, kadmiumot, ezüstöt, wolframot, hallisztet, kávét és gyapotot kapunk, s ér­deklődnek oktatóberende­zéseink, távközlési gyártmá­nyaink iránt. Nem is a tá­voli jövőben krétagyárat, ill. fémbútorgyárat vásárolnak Magyarországról, s döntöt­tek abban is, hogy további három vízi erőmű felszere­léséhez kérnek magyar se­gítséget. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Losonczi Pál és kísérete pénteken Panamába, a dél- amerikai út következő állo­mására érkezett. Panama Közép-Amerikában elhelyezkedő független köz­társaság. Területe (az országot kettészelő 1432 négyzetkilo­méteres Panamai Csatornaövezettel együtt) 77082 négyzet- kilométer. Lakóinak száma 1,7 millió. A népesség zöme spa­nyol-indián, mesztic, a városokban sok a jamaikai, kínai, amerikai, stb. bevándorolt. Panama agrárország. A keresők 44 százaléka a mezőgaz­daságban dolgozik. Az ország területének 23,8 százaléka al­kalmas művelésre, amit jórészt a latifundiumok és az ame­rikai United Fruit Company államosított leányvállalatainak exportra termelő banánültetvényei foglalnak el. A katonai kormány 1969-ben meghirdetett földreformja 3 év alatt 350 ezer hektár föld szétosztásával enyhítette a szegényparasztság földínségét. Termelőszövetkezetek szerve­zésével, agráripari kombinátok létesítésével a mezőgazdasági termelés fellendítését kívánják elősegíteni. Az 1975-re meghirdetett „termelés évében” gazdag banán-, cukornád- és rizstermést takarítottak be. Az . állami szektor erősítésére cukor- és cementgyár, halfeldolgozó üzem, kőolajfinomító és vízi erőmű épül. A bányakincsek (kőolaj, réz-, arany-, ezüst-, mangánérc és bauxit) feltárása és kitermelése megkezdődött. Föld körüli pályára bocsátották a Szojuz—23 űrhajót. Utasai: a 34 éves Vjacseszlav Zudov alezredes, az űrhajó parancsnoka és Valerij Rozs gyesztvenszkij alezredes, fe­délzeti mérnök. (Telefoto) Nem egészen négy hóna­pon belül a harmadik, em­ber irányította szovjet űr­hajó indult el csütörtökön Bajkonurból, fedélzetén Vja­cseszlav Zudov parancsnok­kal és Valerij Rozsgyeszt- venszkij fedélzeti mérnök­kel. A moszkvai televízió ez­úttal is közvetítette a felszál­lást, s bemutatta a földi re­pülésirányító központot is. A harmincegyedik szovjet űrhajó legénységének fel­adata, hogy folytassa a jú­nius 22-én Föld körüli pályá­ra bocsátott Szaljut—5 űr­állomással elkezdett kísérle­teket. Az űrhajósok harmadik, űrállomásokon dolgozó nem­zedékéhez tartozó Zudov és Rozsgyesztvenszkij az ő mun­kájukat folytatja. A 37. és 38. szovjet kozmonauta mun­kája része a szovjet űrkuta­tás fő irányának, az orbitális űrállomásokon végzett nép­gazdasági hasznú tudomá­nyos kísérleteknek. Az űr meghódításának ez a leg­gyümölcsözőbb szakaszía 1971 áprilisában kezdődött^ ami­kor Satalov, Jeliszejev és Rukavisnyikov űrhajósok először kapcsolták össze a Szojuz—10 űrhajót a Szal­jut—1 űrállomással. A 34 éves Vjacseszlav Zudov és a 37 éves Valérij Rozs­gyesztvenszkij első ízben jár az űrben. Mégsem egészen újoncok. Mindketten 1965 óta tartoznak az űrhajósok osz­tagába és több űrrepülés föl­di irányításában vettek már részt.

Next

/
Thumbnails
Contents