Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
2 Képújság 1976. október 1. Gyakorlati út a leszereléshez H agyomány, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakán a szovjet békekezdeményezések állnak a figyelem központjában. Ezt bizonyítja Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter most elhangzott ENSZ-beli felszólalása is, melyben különös nyomatékkai hangsúlyozta a gyakorlati leszerelési intézkedések szükségességét. Alapos elemzését adta a nemzetközi helyzetnek és azoknak a körülményeknek, amelyek lehetővé teszik ezeket a lépéseket és további előrehaladást biztosítanak. A szovjet külügyminiszter által előterjesztett leszerelési memorandumban a Szovjetunió felszólítja a világ minden országát, hogy erőfeszítéseiket összpontosítsák a mai államközi kapcsolatok legnagyobb és legfontosabb problémájának megoldására. Az emberiség számára ma nincs halaszthatatlanabb feladat, mint a világot pusztulással fenyegető háború megakadályozása. Egy mai termonukleáris töltetnek nagyobb pusztító energiája van, mint a második világháború idején alkalmazott robbanóanyagoknak együttvéve. A már felhalmozott nukleáris fegyverek ereje elegendő ahhoz, hogy városok ezreit juttassa Hirosima tragikus sorsára. Közben a tömeg- pusztító fegyverek a tudományos-technikai forradalom eredményei nyomán mind „tökéletesebbé” válnak. A fegyverkezési hajsza megakadályozásának azonban napjainkban mind kedvezőbb politikai és anyagi feltételei jönnek létre. A szovjet kormány véleménye szerint — mint ahogy azt A. Gromiko kifejtette — a jelen körülmények között a leszerelés terén az alábbi fő kérdések megoldása szükségszerű : — a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetése; — a nukleáris fegyver- kísérletek betiltása; — a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó intézkedések hatályának kiterjesztése; — a vegyi fegyverek megsemmisítése és betiltása; — az új típusú tömeg- pusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének betiltása; — a hadseregek és hagyományos fegyverek csökkentése; — az Indiai-óceán és más térségek békeövezetté nyilvánítása; — a katonai költségvetések csökkentése; — a leszereléssel foglalkozó tárgyalási formák ki- szélesítése. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka alkalmas fórum lehet az általános leszerelés kérdéseinek megvizsgálására, a megvalósítás útjainak és eszközeinek közös erőfeszítéssel történő meghatározására, a gyakorlati lépések hosszú távú programjának kidolgozására. Ezt a tanácskozást úgy kell előkészíteni, megszervezni és lefolytatni, hogy gyökeres fordulópontja legyen a leszerelési kérdés megoldásának. Ennek megtartása természetesen nem helyettesítheti a leszerelési világkonferenciát. A Szovjetunió kormánya úgy látja, hogy egy ilyén ülésszak — mint közbeeső szakasz — arra hivatott, hogy határozataival előkészítse a leszerelési világ- konferencián megvitatásra kerülő problémák széles körű vizsgálatát. A Szovjetunió a világ népei elé tárja javaslatait, kifejezi reményét, hogy azokat figyelmesen tanulmányozzák, s ez gyakorlati eredményekhez vezet az emberiség előtt álló történelmi problémák megoldásában. Sz. Kozlov (APN—KS) Kádúr János látogatása a Magyar Nemzeti Galériában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének társaságában csütörtökön délelőtt ellátogatott a Magyar Nemzeti Galériába és megtekintette a Pátzay Pál szobrászművész 80. születésnapja alkalmából rendezett életműkiállítást. Találkozott és szívélyesen elbeszélgetett a művésszel és feleségével, gratulált a gazdag életműhöz, amelyet a kiállítás tükröz és jókívánságait fejezte ki a jubiláló mesternek. A találkozón részt vett Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Panoráma NEW YORK Andrej Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban több órás megbeszélést tartott, majd Kissinger ebédet adott szovjet kollégája tiszteletére. A megbeszéléseken világpolitikai kérdéseket tekintettek át. Hírügynökségek a Kissinger—Gromiko tárgyalásokat úgy értékelik, hogy azok „nyitányul szolgálnak Gromiko és Ford pénteki tanácskozásai előtt”. MOSZKVA Már a jelenlegi ötéves terv időszakában megkezdődnek a szovjet kozmonauták együttes űrrepülései Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia szakembereivel — írja csütörtöki vezércikkében a Pravda, amely a Szojuz—22 űrhajó útjának eredményeivel foglalkozik. TOKIÓ Koszaka külügyminiszter ismét azzal indokolta a Japánban leszállt szovjet katonai repülőgép visszatartását, hogy „a pilóta megsértette az ország légiterét”. A gépet — mondotta —, a jelenlegi „rutinjellegű vizsgálat után” visszaadják a Szovjetuniónak. Elismerte, hogy míg a japán kormány „kis jelentőségűnek” minősíti a szovjet gép és pilótája ügyét, szovjet részről nem osztják ezt az álláspontot. BRÜSSZEL A Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága megtárgyalta az európai kommunista és munkáspártok ez év június 29-én és 30-án Berlinben megtartott tanácskozásának eredményeit. A központi bizottság határozata hangsúlyozza: a pártnak fokoznia kell erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a belga kormányt a tényleges leszerelési intézkedések és a katonai tömbök felszámolására irányuló lépések támogatására kényszerítsék. MADRID, SEVILLA Spanyolországban folytatódnak a tüntetések és a hatóságok sorozatos megtorlóakciói. Szerdán Guernica baszk városban a tüntető dolgozókra rátámadtak a hírhedt spanyol csendőrség egységei. A tüntetők tiltakoztak a baszkföldi sztrájkmozgalomban részt vevők letartóztatása miatt. A csendőrségi beavatkozás nyomán hat embert letartóztattak, sokan megsebesültek. Több ezren vonultak fel szerdán Madridban egy csendes tiltakozó tüntetésen, amelyet Carlos Gonzalez Martinez diák meggyilkolása miatt tartottak. Értesülések szerint a „Krisztus király gerillái” nevű szélsőjobboldali fasiszta terrorszervezet tagjai lőtték le hétfőn a tüntető diákot. CHAMPETIER DE RIBES, a nürnbergi per francia főügyésze a tárgyalás utolsó napjaiban, most három évtizede kijelentette: — Miután bemutattuk a dokumentumokat, meghallgattuk a tanúkat, lepergettük a filmeket, amelyek láttán maguk a vádlottak is összerázkódtak a borzalomtól, a világon senki sem állíthatja, hogy a megsemmisítő táborok, az agyonlőtt hadifoglyok, a halomra öldösött békés lakosok, a hullahegyek, a testben és lélekben megnyomorított emberek tömegei, a gázkamrák és hamvasztókemencék —, hogy mindezek a bűntettek csupán a németellenes érzelmű propaganda képzeletének szülöttei. Ezt többé nem állíthatja senki. Senki? 1976 szeptemberének utolsó napjaiban jelentették a hírügynökségek a Majna melletti Frankfurtból: „A német katonák harci szövetsége” nevű nyugatnémet újfasiszta szervezet a nürnbergi per befejeződésének közelgő harmincadik évfordulója alkalmából felforgató akcióba kezdett. Röplapjain igyekszik hangulatot kelteni a háborús főbűnösök perében hozott ítéletek ellen, amelyek alapján — a neonácik szerint — „ártatlan emberek” kerültek bitóra, illetve börtönbe. Ha más jelünk nem lenne rá, ez a hír önmagában is tanúsítja, hogy az 1945. október 18-tól 1946. október 1-ig tartott monstre per nem egyszerűen a nyugodtan lezárható múlt feledésre megérett szakasza. Annyira nem, hogy a nyugatnémet jobboldal legszélsőségesebb elemei még a mostani választási kampányban is szemrebbenés nélkül felhasználják a nürnbergi évfordulót. A neofasiszta hecclapokban egymást követik az uszító támadások Robert Kempner frankfurti ügyvéd ellen, aki annak idején a német nép nevében a per egyik fővádlója volt. Elképzelhetőnek tartotta bárki 1946 októberében, hogy 1976 októberében, nürnbergi szerepére hivatkozva követeljék egyesek Kempner eltávolítását az ügyvédi kamarából? A válasz egyértelmű igen; meglepetésről szó sincs. Arkagyij Poltorak neves szovjet jogász, aki a per idején Rugyenko főügyész egyik munkatársa volt, könyvében emlékeztet egy azóta híressé vált nyilatkozatra, amely 1946 októberében Amerikában hangzott el: „Az Egyesült Államok még sokáig bánni fogja a nürnbergi ítélet végrehajtását.” És ezt nem valamelyik csuklyás Klu-Klux-Klan-vezér jelentette ki, hanem Robert Taft, az Egyesült Államok szenátora. Igen, voltak és vannak körök, amelyek akkor is sajnálták, most is sajnálják, hogy érvényesült a történelem kérlelhetetlen parancsa és az események menete így alakult. A vádlottak vallomásaiból, a vád- és védőbeszédből, a száztizenhat szóbeli és több mint kétezer írásbeli tanúvallomásból, a tárgyalás négyszázhárom nyilvános ülésének minden percéből kiderült a korszak egyik legfontosabb tanulsága: ha azok a bizonyos nyugati körök nem arra számítanak, hogy a „barna pestis”, a náci áradat majd elözönli a Szovjetuniót — és csak a Szovjetuniót —, akkor nem hunynak szemet a demilitarizált Rajna-övezet megszállása, az Anschluss, Csehszlovákia „megszüntetése” és annyi más gaztett felett — és akkor talán nincs második világháború. Mondjuk ki: bizonyos köröket éppen a három évtizeden át is átívelő aktualitása miatt zavar a nürnbergi mementó. Ma is van számottevő párt a Német Szövetségi Köztársaságban, vezetőjét Franz-Josef Strauss-nak hívják, amely hivatalosan is kétségbe vonja ennek az annyiszor lángba borított kontinensnek a határait; amelynek zászlai alig néhány hete lobogtak utoljára lengyel és csehszlovák területeket „visszasíró” találkozók felett. Ma is van ország — miniszterelnökét, Johannes Vorstert a második világháború alatt az angolok nácibarát tevékenységéért internálták —, amelynek hivatalos politikája a fajelmélet és amelynek hírhedt apartheidrezsim- jét éppen most próbálja megmenteni a washingtoni diplomácia. 1946. október 1-én huszonkét háborús főbűnös felett mondták ki az ezerszer megérdemelt ítéletet. De nemcsak emberek, hanem jelenségek felett mondtak ítéletet Nürnberg- ben: A népirtó brutalitás, a vakbuzgó antikommunizmus felett; a nyárspolgár felett, aki együtt üvöltött a farkasokkal; a monoklis junker felett, aki lenézte „a káplárt”, de meghódította neki a fél világot; a szürke — csukaszürke — masz- szává nyomorított tömeg felett, amely az engedelmesség jegyében futószalagon szállította a gazembereket. HÄROM ÉVTIZED ALATT sokat változott a világ, lakhatóbb hely lett a glóbusz. Ha élni akarunk, nem lehetünk feledékenyek. HARMAT ENDRE Bées , Haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön a bécsi Hof- burgban folytatóott a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tárgyaló konferencia. A plenáris tanácskozáson két felszólalás hangzott el. Elsőnek Jiri Meisner nagykövet, a csehszlovák delegáció vezetője fejtette ki kormányának a szocialista országok álláspontját tükröző nézeteit, ezután Robert Winter nagykövet, a luxemburgi küldöttség vezetője szólalt fel — a NATO-országok érdekeinek védelmében. Az ülés után rendezett csehszlovák sajtótájékoztatón Jiri Meisner nagykövet egyebek között arról szólt, hogy a nyári szünet alkalmat adott a delegációknak a kétoldalú konzultációkra. A szocialista országok — hangsúlyozta a nagykövet — számos kezdeményező lépést tettek annak érdekében, hogy segítsék- a tárgyalások előrehaladását. Júniusban, a nyugati országok kérésének eleget téve, ismertették a Varsói Szerződés tagállami Közép-Európá- ban állomásozó csapatainak összlétszámát, ezen belül a szárazföldi csapatok létszámát. Ugyanakkor többször kinyilvánítottuk készségünket arra vonatkozóan, hogy hajlandók vagyunk olyan egyezményt kidolgozni, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok Közép-Európában lévő csapatainak csökkentésére vonatkozik. Mindennek alapján azt várjuk, hogy partnereink tárgyilagosan és reálisan elismerik a Közép- Európában fennálló erőviszonyokat, mert csak ilyen alapon jöhet létre igazságos és tartós megállapodás. A csehszlovák delegáció vezetője végezetül rámutatott: Három évvel az érdemi tárgyalások megkezdése után joggal elvárható, hogy a NATO világos választ adjon a függőben lévő kérdésekre, és — az előzetes konzultációkon elfogadott megállapodásokkal ellentétesen — ne törekedjék egyoldalú előnyökre. (MTI). LAPZÁRTA LAZÁR GYÖRGY TÁVIRATA KÍNA NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Hua Kuo-Fengnek, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének Peking A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 27. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a haladás ügye javára fejlődjenek. Budapest, 1976. szeptember 30. NAIROBI A Zimbabwei Népi Hadsereg (ZIPA) egyik politikai vezetője a Daily News című tanzániai lapnak adott interjújában egyebek közt elmondta, hogy a már félig felszabadított területeken népi bizottságok jöttek létre. PÁRIZS Váratlanul a francia fővárosba érkezett Fahmi egyiptomi külügyminiszter. Giscard d’Estaing azonnal fogadta az egyiptomi diplomácia vezetőjét, akinek látogatási céljáról nem adtak tájékoztatást. NYEREMÉNYBETÉTKÖNYVEK SORSOLÁSA Az OTP 1976. szeptember 30-án Jászkiséren rendezte meg a nyeremény-betétkönyvek 1976. harmadik negyedévi, 101. sorsolását. Mindazok az 1976. szeptember 29- ig váltott és a sorsolás napján forgalomban lévő nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámainak utolsó három számjegye Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1976 harmadik negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. számvégződés nyeremény 020 25 százalék 025 v 50 százalék 088 25 százalék 092 25 százaélk 095 25 százalék 242 25 százalék 285 200 százalék 315 25 százalék 435 25 százalék 469 25 százalék 474 25 százalék 566 25 százalék 598 25 százalék 644 25 százalék 676 25 százalék 717 25 százalék 757 25 százalék 789 25 százalék 792 25 százalék 822 25 százalék 824 25 százalék 852 25 százalék 875 100 százalék 935 25 százalék 950 50 százalék A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító fiók vagy postahivatal 1976. október 15-től fizeti ki. (MTI). Uj bankjegyeket hoznak forgalomba Svájcban. A Nemzeti Bank megrendelésére 10-től 5000 frankos címletekig készültek el az új pénzek, amelyeket az különböztet meg az eddig érvényben volt bankjegyektől, hogy lényegesen kisebbek. Az érték alakulását úgy látszik követi a forma is... (Képtávírónkon érkezett.)
