Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-10 / 214. szám

XXVI. évfolyam, 214. szám. ÄRA: 0,80 Ff. 1976. szeptember 10., péntek Mai számunkból VETÉS ELŐTT (3. old.) PÁLYAKEZDŐK hava (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI. (4. old.) ÖTMILLIÓS TÁRSADALMI FELAJÄNLÄS (5. old.) PAKSON LÁTTUK (5. old.) ŐSZI NYITÁNY I tt van hát az ősz, amitől annyira féltünk. Az el­múlt hetekben néhány kérdőjel már megoldó­dott, de most újabbak tornyosulnak előttünk, Annyi bizonyos, hogy az elkövetkező két-két és fél hó­napban senkinek nem lesz módja „lazítani”, kényel- meskedni a mezőgazdaságban. Mert minden húr feszül, legfeljebb különböző mértékben. Az aszály idején elhangzott jótanácsok — néha vészkiáltások — halló fülekre találtak. Talán soha nem volt még oly szervezett aratásunk, mint ez a mostani. Az előzetes „házi számvetések” szerint minden megyé­ben jobb volt az átlagtermés búzából, mint tavaly. Nem volt pusztába kiáltott szó az sem, amely a nyáron a szalma megmentését és a másodvetéseket sürgette. A gondos munka eredményeként jelentős készletünk van a szükségtakarmányként is számba 7e- hető szalmákból, a másodvetések területe pedig több­szöröse az előző évek átlagának. Különösen értékes második termés várható azokon a helyeken, ahol mer­tek aszályban vetni. Jó lenne ezt az értékmentő, koc­kázatvállaló szokást a következő évekre is megtarta­nunk, mert soha nem tudhatjuk, hogy mit hoz a holnap. A megmentett, illetve a földből kicsikart többlet- x takarmány és zöldség pedig most aranyat ér. Mert zöld­ség- és gyümölcskultúránk egéről sajnos nem sikerült elűzni a mostoha időjárás felhőit, takarmányhelyze­tünk pedig a legenyhébb kifejezéssel élve is szoros. Legfontosabb takarmánynövényünk, a kukorica, becslések szerint közepes termést ad majd. Ám asze­rint, hogy hová, mikor érkezett és honnan, mikor tá­vozott az aszály, rendkívül nagy a szóródás. Egyes he­lyeken nem volt aminek használjon az eső, mert a szárazságban nem kötött szemet a kukorica. Be kellett silózni. Másutt viszont az utolsó órákban érkezett csa­padék segítségével még a közepesnek is fölébe emel­kedtek a várható hozamok. Szemestakarmány-gondjaink tehát előreláthatóan megoldhatók lesznek — puha búza, árpa, kukorica —, korántsem mondható azonban el ez a tömegtakarmá­nyokról. Ősszel még a nyárinál is fontosabb lenne, hogy megmentsük a takarmányozható mellékterméke­ket. Ennek azonban megnehezíti útját — bármilyen furcsa — technikai fejlettségünk. A kukoricát és a cukorrépát ugyanis túlnyomórészt gépekkel takarítjuk be és ezek a masinák a kukoricaszárat és a leveles répafejeket általában elpocsékolják. Szabadjon itt emlékeztetnünk arra, hogy volt ne­künk egy őszünk, amikor ugyancsak gondban voltunk a technikával. A két év előttire gondolunk, amikor a gépek befulladtak a sárba. Akkor a szükség tucatnyi kitűnő megoldást szült, a gazdaságok kínjukban ki­dolgozták, hogyan lehet feneketlen sárban is betakarí­tani. Nos, most azt kellene kitalálni, kidolgozni, hogyan lehet magas technikai szint mellett is megmenteni a melléktermékeket. Hallottunk már olyat, hogy a kuko- ricaadapteres szovjet kombájnokra felszerelik azért a szalmagyűjtőt is, mert így a kukoricaszárnak legalább egy részét össze lehet gyűjteni. Azután hallottunk olyat, hogy a cukorrépa-kombájnok előtt különgépekkel be­gyűjtik a levelet, esetleg más gépekkel a répafejet is. így életrevalónak tűnik az a gondolat, hogy akinek a háztáji gazdaságában kukoricaszárra vagy répafejre van szüksége, annak lehetővé teszik, hogy a közös táblákból egy részt kézzel letörjön vagy felásson, mert így a melléktermék teljes egészében hasznosítható. A tömeges betakarítás ideje pedig nincsen messze. Helyenként napokon, másutt heteken belül elérkezik a nyárit messze felülmúló munkacsúcs zaklatott időszaka. Távol álljon tőlünk, hogy agrotechnikai tanácsokat akarjunk adni, de annyit mégis el kell mondani, hogy a legfontosabb értékmérő a gépek minél magasabb tel­jesítménye, a naponta betakarított termény minél ma­gasabb tonnaszáma legyen. Bűn lenne például egy mű­szakban üzemeltetni a gépeket csupán azért, mert a traktoros „neheztel”, ha éjszaka más ül a gépére. A jövő. Két dolgot kell ebből a gondolatkörből ki­emelni, ami végeredményben egy célt szolgál. Egyik a szerves trágya ügye. Helyenként már hegyekben tor­nyosul ez az értékes anyag, noha az idén is megmutat­kozott, hogy a szerves trágyával is megdolgozott föl­dek még jobb termést adnak és jobban bírják a szá­razságot. Persze kevés a trágyaszóró gépünk, de meg­jelent egy új módszer: a robbantásos trágyaterítés. Igazán kívánatos lenne, hogy ez a módszer — bocsánat a szójátékért — robbanásszerűen elterjedjen. Lassanként már senki nem vitatja, hogy a magas műtrágyaadagok szükségesek. Nemigen akad már gaz­daság, amely zsugoriságból vagy rosszul értelmezett ön­költségbűvöletből mondaná vissza műtrágyarendelését. Sajnos azonban a mezőgazdaság — elsősorban a tsz-ek — ilyen hónapok után nem bővelkedik anyagi esz­közökben. Hitelt persze lehet kérni, de a bank a szokásos mó­don vizsgálja a hitelképességet, ami — ismételjük — sokfelé nem kielégítő. Ha viszont egy gazdaság beje­lenti, hogy nem hitelképes, akkor a nyakába veszi a szanálást megelőző gyanakvások és megszigorítások egész kellemetlen és megalázó procedúráját. N incsen költekező helyzetben a népgazdaság sem. Azért talán mégsem ártana gondolkodni egy olyan megoldás lehetőségén, amelynek szolid ke­retei között hitelhez juthatnának a legfontosabb és a jö­vőt alapozó célokra azok a gazdaságok is, amelyeknek a hitelképessége pillanatnyilag nem egészen kifogástalan... Ülésezett a Minisztertanács Napirenden a nagyberuházások, az őszi munkák A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A külügyminiszter jelen­tést tett Einar Agustsson- nak, az Izlandi Köztársaság, Joaquim \lberto Chissanó- nak, a Mozambiki Népi Köz­társaság és Knut Fryden- lurdr.ak, a Norvég Királyság küii'^minisztereinek ha­zánkban tét* hivatalos láto­gatásáról. A kormány a be­számolót tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter je­lentését az ez évi befejezés­re tervezett nagyberuházá­sok, valamint a gyorsításra kijelölt beruházások kivitele­zésének helyzetéről, s utasí­totta az illetékes minisztere­ket, hogy az egyes beruházá­sok kivitelezésében mutatko­zó késedelmek okait szüntes­sék meg. Az igazságügyminiszter előterjesztésére a kormány megtárgyalta a tanácstagok választásáról szóló törvény- javaslatot, és úgy határozott, hogy azt áz országgyűlés elé terjeszti. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett a nyári betakarítási munkák végrehajtásáról, va­lamint az qszí munkákra és a felvásárlásra való felkészü­lésről. A kormány az előter­jesztést elfogadta, és felhiv­ta az érdekelt minisztereket, az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy a felada­tok maradéktalan végrehaj­tásához szükséges intézkedé­seket időben tegyék meg. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszternek a zöld­ségtermesztés helyzetéről készített előterjesztését és határozott a termelés fej­lesztéséhez szükséges intéz­kedésekről. A kormány elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszternek a balatoni köz­ponti fejlesztési program végrehajtásának helyzetéről, illetve az ötödik ötéves terv időszakára eső feladatok irányelveiről szóló előter­jesztését. A Minisztertanács ugyan­csak elfogadta a velencei-ta­vi fejlesztési program I. üte­mének teljesítéséről szóló jelentést. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és az űrkutatási kormánybizottság elnöke jelentést tett a kor­mánynak a világűr békés célú kutatásában és felhasz­nálásában való együttműkö­désről kötött „Interkozmosz” egyezmény aláírásáról. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI). A jugoszláv nagykövet Pakson és Dunaföldváron Dr. Vidomir Gasparics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság budapesti nagykövete tegnapi program­ja a szekszárdi Nagyvilág filmszínházban, a Tolna me­gyét bemutató film megte­kintésével kezdődött. Ezután — dr. Király Ernő­nek, a megyei pártbizottság, valamint Hornyák László­nak, a paksi járási pártbi­zottság titkárának kíséreté­ben a Paksi Konzervgyárba látogatott. Örvös Ferenc igazgató tájékoztatta a gyár életéről. maid a jugoszláv nagykövet és kísérete megte­kintette az üzemet. A konzervgyári látogatás után az atomerőmű-építke­zést keresték fel a vendégek. Itt Pónya József, a paksi atomerőmű vállalat műsza­ki igazgatója adott tájékoz­tatót a beruházásról, ezután megnézték az építkezést és az új lakótelepet. Délután Dunaföldvárra lá­togattak, itt a termelőszövet­kezet szőlőüzemét és állat- tartási telepét tekintették meg. A vendégek az erőmű-építkezés megtekintésére indulnak. Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Tolna megyei Bi­zottsága csütörtökön K. Papp József első titkár elnökleté­vel kibővített ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezeti osztályá­nak osztályvezető-helyette­se, valamint Németh Ferenc, a Központi Bizottság mun­katársa. A napirend első pontjaként a pártbizottság megtárgyalta „A tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányítás.á­nak helyzete. Az irányító és koordináló munka módszerei a szakszervezet, a KISZ és a Hazafias Népfront tevékeny­ségében” című előterjesztést. Előadója Horváth József, a megyei pártbizottság titkára volt. A második napirendi pont volt: „Az V. ötéves terv, az 1976. évi terv teljesítésének I. félévi gazdasági és politikai tapasztalatai, a végrehajtás további tennivalói”, dr. Gyu- gyi Jánosnak, a megyei párt- bizottság titkárának előter­jesztésében. Ismerkedés Dombóvárral A tambovi küldöttség tagjai fát ültettek Dombóvárott a Béke-parkban. Fotó: Komáromi. Tegnap a kora reggeli órákban érkezett Szekszárd- ról Dombóvárra szovjet test­vérmegyénk tanácsi delegá­ciója dr. Kálmán Gyula el­nökhelyettes kíséretében. A Tolna megyei Tanács vendé­geit a városi tanácson Vidó- czy László elnök fogadta a város több vezetőjének tár­saságában. A tambovi dele­gáció tagjai nagy figyelem­mel és érdeklődéssel hallgat­ták azt a tájékoztatást, mely­ben Vidóczy László ismertet­te azt az új közigazgatási modellt, melyet Dombóvár képvisel városkörnyéki köz­ségeivel. Közel másfél órával több időt töltöttek vendége­ink a városi tanácson, mint amennyi eredetileg a prog­ramjukban szerepelt. A tá­jékoztatót követő baráti esz­mecsere után városnéző sé­tára indultak Dombóvár lá­togatói és első útjuk a Béke parkba vezetett, ahol V. I. Makarov, a Tambov megyei Tanács elnöke egy nyírfát ültetett el. A fiatal város ve­zetői ezt követően mutatták Szombaton Holnap, a chilei fasiszta junta hatalomátvételének, Allende elnök meggyilkolá­sának harmadik évforduló­ján szolidaritási nagygyűlést rendez a járási, a községi, a honvédségi KISZ-bizottság, valamint az atomerőmű-épít­be Dombóvár nevezetességeit. Fölkereste a delegáció egye­bek között az ABC áruházat és a gunarasi üdülőtelepet is. Délután — amikor már a delegációhoz csatlakozott dr. Szabópál Antal, a megyei ta­nács elnöke, dr. Gyugyi Já­nos, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára és Gyuri- cza István, a dombóvári vá­rosi pártbizottság első titká­ra is — a delegáció a dombó­vári Alkotmány Mg. Terme­lőszövetkezetbe látogatott el, ahol megtekintette többek között a szövetkezet sertés­telepét és személyes ismeret­séget kötött a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja kitüntetés tulajdonosaival, a Gagarin nevét viselő szocia­lista brigád tagjaival. Testvérmegyénk tanácsi delegációjának tagjai ma dél­előtt Szekszárdon tartózkod­nak, délután pedig a Tolna megyei Tanács tamási járási hivatalát keresik fel. kezés KISZ-bizottsága az atomerőmű-lakótelep főte­rén. A 4 órakor kezdődő nagygyűlésen részt vesz és műsort ad a Székesfehér­vári Könnyűfémműben szak­mát tanuló chilei fiatalok együttese is. Chilei szolidaritási nagygyűlés Pakson

Next

/
Thumbnails
Contents