Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

/ÍolnaN , A KÉPÚJSÁG 1976. szeptember 1. ON KERDEZ \ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért kerül huszonhétmillióba? „A július 23-i lapjukban a sződliget—váci vízműről kö­zöltek cikket. Itt Simontor- nyán is épül törpevímű és ez is éppen 27 millióba kerül. Az ott Vác városának negyedét és még nyolc községet fog el­látni vízzel, a simontornyai pedig egy alig ötezer lakosú községnek felét. Mi kerül itt annyiba? Hozzáfűzöm még, hogy néhány éve a Sió jobb partján épült itt nálunk víz­mű, az ötszáz, illetve 550 fo­rintba került házanként, mi­ért kerül ez a mostani majd­nem huszonhétszeresébe? Mi­ért fizetünk mi tizenegyezer forintot?” — kérdezte levelé­ben Bereczki Pál nyugdíjas, Simontornya, Kórház u. 7. szám alatti olvasónk. A kérdésre Szabó Sándor­tól, a simontornyai Nagyköz­ségi Közös Tanács elnökétől kaptuk a következő választ: — Községünk bal oldali ré­szének vízellátási problémája évek óta húzódik. 1967-beh kezdték el a község akkori ve­zetői a víztársulás megalakí­tásának előkészítését. Az ak­kori költségek nyolcmillió fo­rint körül alakultak, azonban a lakosság, mivel érdekeltsé­genként 4—5 ezer forint kö­rüli hozzájárulást kellett vol­na fizetni, a társulás megala­kítását nem fogadta el. Az 1970. évi próbálkozás szintén sikertelen volt. — Harmadszori kísérletre, idén május hatodikán sike­rült végre megalakítani a víz­társulást. A víműrendszer ki­építése valóban 27 millióba kerül. Ebből az összegből két mélyfuratú kutat kell fúratni, meg kell építeni a szivattyú­Telefonszámunk : 129-01, 123-61. házat, a tárolómedencét, a ti­zenhét kilométeres vezetéket a közutakkal és ebből kell fe­dezni a társulat nyolcévi mű­ködési költségét. A vízműtár­sulat területén 1500 érdekelt­ségi hely van. Ebből kilenc- száz a lakossági. A vímű lét­rehozásához a megyei tanács és a vízügyi igazgatóság, va­lamint a községi tanács több mint 11 millió forinttal .járult hozzá. Ezen felül a községi tanácsnak kell fedezni több mint hárommillió forint érté­kű érdekeltségi hozzájárulást az iskolák, óvodák, az állami lakások és egyéb községi in­tézmények után. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a 11 ezer forintos la­kossági hozzájárulás magas, különösen az idős, egyedül­álló nyugdíjasoknak oko'z gondot ennek fizetése. Köny- nyítésként a hozzájárulást nyolc év alatt, negyedéves bontásban, negyedévenként 360 forintot fizetve kell tör­leszteni. A községi tanács a maga részéről mindent elkö­vetett, hogy a maximális köz­ponti besegítést biztosítsa a vízmű felépítéséhez. Vélemé­nyem szerint, ha a szervezés első szakaszában létrehozták volna a vízmüvet, a lakossági hozzájárulás lényegesen ki­sebb lett volna. A levélben említett községrészen 1959- ben épült vímű. A bekerülési költsége 3 millió forint volt, igaz a vezetékhálózat is csak három kilométer hosszú. Ezért fizetett a lakosság 500 forintot. — Községünk bal oldali vízellátásának kérdése a ta­nács vezetőit régóta foglal­koztatta. A mindennapi élet­hez az egészséges, tiszta ivó­víz ma már nélkülözhetetlen. Ennek biztosítása vezérelt bennünket, amikor létrehoz­tuk a társulást. A mai rendel­kezések értelmében a telek- és háztulajdonosoknak — a rájuk eső rész arányában — anyagiakkal hozzá kell járul- niok a vízművek építéséhez. A végrehajtó bizottság felül­vizsgálta a várható fizetés- képtelen lakosokat. Helyettük a tanács előlegezi meg a szükséges összeget. Az utasok gyalogoltak Szabó Istvánná, Tamási ol­vasónk írta: „Július I8-án a Tamási—Törökkoppány kö­zött közlekedő busszal utaz­tunk mintegy harmincötén. Már Tamásiból késve indul­tunk. A nagykónyi tsz-major bejáratánál megállt a busz. Vezetője műszaki hibára hi­vatkozva mindenkit kiszállí­tott. Azt mondta bezárja a kocsit és stoppal elmegy egy másik kocsiért. Kértük, vi­gyen el bennünket legalább a nagykónyi buszmegállóig, amely kb egy kilométerre volt. Minden érv hiábavaló volt. Elindultunk gyalog. Alig tettünk meg néhány métert, felbúgott a busz motorja, megfordult és visszament Ta­másiba. Mi pedig gyalogol­tunk...” A kérdésre Pech József, a Volán 11. sz. Vállalat forgal­mi és kereskedelmi igazgató- helyettese válaszolt: — 1976. VII. 18-án, az az autóbusz, amelyet Fúrián Fe­renc vezetett, Tamási és Nagykónyi között hűtőcső­törés miatt meghibásodott, az autóbusszal tovább közleked­ni nem lehetett. A műszaki hiba ellenére az utasok ki­szállítása után Fúrián Ferenc az autóbusszal visszatért Ta­másiba. Ennek következtében a motor három dugattyúja berágódott. Ez a hűtés nélküli üzemeltetés következménye. — Az autóbuszvezető a műszaki hiba észlelésekor kö­teles megállni, a hibát kijaví­tani és illetve másik buszról gondoskodni. Az autóbusz- vezető ezt teljesítette. A hat­hatós, gyors intézkedés érde­kében, saját felelősségére a meghibásodott járművel ment másik autóbuszért. Ennek kö­vetkeztében több ezer forint kárt okozott. Az autóbusz- vezető intézkedésében a sza­bálytalanság az volt, hogy a mentés érdekében a meghibá­sodott járművet vette igény­be. Ezzel a műszaki károkozás mellett az utasokban is kéte­lyeket ébresztett, ezért fegyel- mileg felelősségre vontuk. Ingyenes lakáshasználat Több olvasónk tett fel kér­dést az ingyenes lakás'haszná- lattal kapcsolatban, melyre dr. Deák Konrád osztályveze­tő ügyész válaszol: A lakáshasználat jogáról a Polgári Törvénykönyvünk a következőképpen rendelke­zik: „A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtag­jai szükségleteit meg nem ha­ladó mértékben használhat­ja.” „Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabá­lyait kell alkalmazni.” A ha­szonélvezettel kapcsolatban pedig a jogszabály idevonat- kozóan akként rendelkezik, hogy: „A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.” Pillantás az évezredekbe III. „Ha legyőztél, elveheted!” Hisszük vagy nem hisszük a már említett Hermészben, oly mindegy — most, ezen a kacskaringós úton —, hát még majd később, Delphi és Trikala között! mindenkép­pen hozzá fohászkodunk. A magyarázat egyszerű. Emlék­szik még az olvasó — kép­zeletbeli útitársam — arra, hogy hány és hány, a jugo­szláv hegyek szakadékaiban rozsdásodó gépkocsironcsra utaltam? Nos, a kép — szó szerint — itt csak annyiban más, hogy a baleseteket — szerencsés kimenetelüeket is — nem roncsok, hanem az út mentén elég sűrűn felál­lított apró szentélyek jelzik. A holtakért vagy az életben maradottakért. A szentélye­ken friss és fonnyadt virág, még zöldellő vagy már el­száradt koszorú. S bent egy- egy gyertyacsonk. Hát vigyázz ránk, Her­mész! Hálából nem mondom el, hogy nem voltál éppen szentéletű istenség, sőt, ki­csapongó; hogy nem véletle­nül haragudott meg rád Apollón már csecsemőkorod­ban, de mit tehetett, hiszen mégiscsak Zeusz gyermeke voltál. Nem mondom el, hogy tolvajkodtál, szélhá­mosokkal cimboráltál, szó_ val nagy csínytevő voltál; nem mondom el, mert egy­ben jótevő is: te segítetted Odüsszeuszt bolyongásaiban, és Orfeuszt az alvilágban. De bárhogy légyen is a dolog, jó, hogy már itt va­gyunk Larisszában, pihe­nünk egyet. Tegnapelőtt reg­gel óta utazunk. ...Ha már mitológiával fe­jeztük be a napot, kezdjük is azzal. Okot az útba eső legközelebbi helység, Théba ad rá, amely mintegy ötven kilométerre fekszik a mara- thóni tótól. (A világ egyetlen tava, amelynek duzzasztó­gátját márvány borítja!) Ma jelentéktelen mezőgazdasági kisváros. Az egykor neves vá­rosból annyi mindent jegy­zett fel a fáma!... S mennyit fűzött hozzá a költészet, amely megőrizte fényét és véres napjait... A városala­pító király Kadmosz volt. Itt született (?) Heraklész (Herkules, az erős). Tény vi­szont, hogy a város szülötte volt Pindarosz, a költő, akit a Thébát megostromló és le­romboló Nagy Sándor is oly tiszteletben tartott, hogy a pusztítás során egyedül az ő házát hagyta épen. (Később a város megint felépült, de a rómaiak ismét lerombol­ták. A török világ idején lett végleg jelentéktelen kisvá­rossá.) Lehetséges, hogy Thébának volt Laiosz nevű fia... Ez a Laiosz király gyer­mekét, Oidipuszt még cse­csemőkorában veszejtésre ítélte, mivel a jóslat szerint majdan megöli apját és fele_ ségül veszi a tulajdon any­ját, aki két gyermeket szül neki: Antigonét és Iszménét. Oidipusz azonban megmene­kül a haláltól (egy pásztor felnevelte), majd visszatért Thébába és bekövetkezett a vég, miként azt ismerjük Szophoklész drámájából. Thébától északra zajlott le egy történelmi esemény, ma is úgy emlegetik: a thermo. pilei csata. Lamiától mint­egy harminc kilométernyire délre fekszik a síkság, ame­lyen Leonidász és csekély számú spártai serege megüt­között a sokszoros túlerőben lévő, Xerxész vezette per­zsákkal. Többszöri csata után már-már úgy látszott, hogy Xerxész feladja a har­cot és visszavonul, amikor a spártaiak között akadt egy áruló és megpecsételte Leo­nidász seregének sorsát : egyetlen spártai sem maradt életben. Xerxészt annyira bámulatba ejtette Leonidász hősiessége, bátorsága, hogy követeket küldött hozzá : megtarthatja életét, ha lete­szi a fegyvert. A történe­lemből ismert a híres leoni- dászi üzenet: „Ha legyőztél, elveheted!” Leonidász vezéri egyénisége, hazafisága és ön­feláldozó bátorsága fogalom maradt, emlékét ma is nagy tisztelettel övezik. Hatalmas szobra ott magasodik a thermopilei síkságon, az egy­kori csata helyén; tekintete arra a néhány méterrel odébb lévő dombra néz, ahol az elesett spártaiak síremlé­ke áll, s amelynek oly sok a tisztelgő látogatója. ...Jó két és fél napos uta­zás után érkeztünk Anavisz. szoszba, Athénon keresztül. (Erről majd később, hiszen külön kell szólni róla.) Ez a görögországi tartózkodá­sunk „főhadiszálláshelye”, innen indulunk majd na­ponta két „szabadnap” ki­vételével — 300—400 kilo­méteres kirándulásokra —, benne egy tengeri út is —, hogy láthassuk Delphit, Ko- rinthoszt, Epidauroszt, Mü­kénét és természetesen Athént. (A világhírű Meteora megtekintése már a vissza­utazás részeként esik bele a programba.) (Következik: Kalandozás Athénben I.) CSALA LÄSZLÖ Az anavisszoszi tengerpart Jogszabályokról - röviden A kulturális vállalatok ve­zető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendsze­réről szól a kulturális mi­niszternek a Magyar Köz­löny f. évi 63. számában megjelent 3/1976. (VIII. 19.) KM. számú rendelete, mely­nek melléklete a magasabb vezető állású dolgozók pré­miumfeladatainak meghatá­rozására vonatkozó szakmai irányelveket is ad. A rende­let szerint a fizethető jutalom a magasabb vezető állású dolgozó éves alapbérének ki­emelt és „A” kategóriájú vál­lalat esetében húsz százalé­kánál, „B” kategóriájú vál­lalat esetében tizenöt száza­lékánál, a többi vállalat ese­tében az éves alapbér tíz százalékánál több nem lehet. Meghatározza a rendelet azo­kat az eseteket is, amikor a magasabb vezető állásúak ré­szére megállapítandó jutal­mat csökkenteni kell, illetve amikor azt meg kell vonni. A prémiumfeladatok megha­tározására vonatkozó szak­mai irányelvek között szere­pel a moziüzemi vállalatok esetében többek között a közművelődési feladatok megvalósulásának segítése, különös tekintettel a mun­káskörzetek és az ifjúság filmellátottságának javításá­ra, a közízlés formálására. Az üzletek nyitva tartásá­ról szóló korábbi jogszabályt módosítja a belkereskedelmi miniszter 15/1976. (VIII. 25.) Bk. M. számú rendelete, amely szerint szombaton az élelmiszer-üzletek — az édesség- és virágboltok ki­vételével — 16 óráig tarthat­nak nyitva, a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya azonban kijelölhet olyan élel­miszer-üzleteket, amelyek városban szombaton legfel­jebb 19 óráig tartanak nyit­va. Vasárnap az élelmiszer- üzletek — az édesség-, virág- és jégboltok kivételével — valamint az iparcikküzletek és áruházak — a dohány­boltok és a bazárok kivételé­vel — zárva tartanak. Kihangsúlyozandó, hogy a belkereskedelmi ágazathoz tartozó vállalatok bolti dol­gozói részére a jogszabályban meghatározott esetekben pót­lék fizetése kötelező, mely pótlék mértéke 2 órát meg nem haladó foglalkoztatás esetén 50 Ft, 4 órát meg nem haladó foglalkoztatás esetén 80 Ft és 4 órát meghaladó foglalkoztatás esetén 100 Ft. A jogszabály — amely a Magyar Közlöny f. évi 64. számában jelent meg — 1976. évi szeptember hó 13-án lép hatályba. A Könnyűipari Értesítő ez évi 19. számában állás­foglalás jelent meg a jog­segélyszolgálatot ellátó sze­mélyek munkaviszonya kér­désében, s az állásfoglalás szerint a jogsegélyszolgálatot ellátó dolgozók a vállalati szakszervezeti bizottsággal állnak munkaviszonyban és a vállalati szakszervezeti bi­zottság gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat (alkal­mazás, besorolás, fegyelmi jogkör, munkaviszony meg­szüntetése, munkakönyv ke­zelése, stb.). „Tekintettel a munkakör politikai jellegére és a bérezési gyakorlat egy­séges kialakítására, a jog­segélyszolgálati vezetők és érdemi ügyintézők munka- szerződésének érvényességé­hez az iparági ágazati szak- szervezet elnöksége előzetes jóváhagyása szükséges” — mondja ki az állásfoglalás. Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet az Egészség- ügyi Minisztériumnak 1507/1976. számú, az Egész­ségügyi Közlöny f. évi 16. számában megjelent arra az állásfoglalására, amely az egészségügyi intézményeken belüli tiltott magángyakor­latról, illetve a jogtalan el­lenszolgáltatásért történő be­tegellátásról szól, s amely sze­rint gyógyító-megelőző intéz­ményen belül tiltott magán- gyakorlatot folytat, illetve jogtalan ellenszolgáltatásért történő betegellátást végez az az orvos, aki — többek között — „az intézetben ápolt betegnél nem a szakmái szempontok szerint indokolt módon, hanem a beteg vagy hozzátartozója felkérésére, el­lenszolgáltatásért vagy an­nak reményében nyújt meg­különböztetett ellátást, inté­zeti ténykedést; aki az inté­zetben gyógykezelt beteget magánrendelőjébe irányítja, illetőleg tanácsolja; aki az intézetben a betegbeutalási szabályok megkerülésével nála jelentkező beteget meg­vizsgálja — a kötelező első­segélynyújtás kivételével — gyógykezelésben részesíti és ezért ellenszolgáltatást kér vagy fogad el”, stb. Az az or­vos, aki a fentiekben megje­lölt magatartást tanúsítja, fegyelmi vétséget követ el és az állásfoglalás szerint: „Ezért ellene a fegyelmi el­járást el kell rendelni és őt a cselekmény súlyához mért fegyelmi büntetésben kell ré­szesíteni!” „Az intézet veze­tőjének gondoskodni kell az állásfoglalásban rögzített szempontok érvényesítéséről, azok rendszeres és szigorú ellenőrzéséről, a mulasztók felelősségre vonásáról.” Dr. Deák Konrád, a TIT városi szervezetének elnöke. Közeleg az ősz Foto: Herner Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents