Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-30 / 231. szám

1976. szeptember 30. “rfiÉPÚJSÁG 5 FIATALOK 3 FIATALOK mm A nyári táborozások tapasztalatai Szekszárdion ülést tartott a megyei úttörőelnökség. A résztvevők elsőként az út­törőparlamentek előkészíté­séről beszéltek, majd az 1976—77-es oktatási év út- törőmunkájának feladatait tárgyalták meg. Ezt követően Gubicza La- josné, a megyei úttörőelnök­ség elnöke ismertette az 1976. évi nyári úttörővezető­képzés, a szaktáborozások és a váltótáborozások tapaszta­latait. Megyénk általános iskolái­ban összesen 26 ezer kis­dobos és úttörő tanul. A nyá­ron közülük 6720 pajtás vett részt valamilyen táborozá­son: 970-en országjáráson voltak, 3735-en pedig váltó­táborban töltöttek egy hetet, kisdobostáborban 730 kis­iskolás , nyaralt. Az úttörőtanács-titkárokat a balatoni úttörővárosban, Zánkán készítették fel az új mozgalmi évre. Szakkör- vezető-táborban 75 ifivezető képezte magát, általános ifi­vezetőképzésben 76-an vet­tek részt. A korábbi évekhez képest az idén emelkedett az üzemi KISZ-alapszervezetek által megbízott ifivezetők száma, akik eredményesen kapcsolódtak be a sport- és kulturális versenyekbe is. Az idén három szaktábort szerveztek. Óbányán 15-en képzőművésztáborban, Dom­bóváron 104-en úszótáborban voltak. Az idén Dégen ren­dezték meg a megyeiek orosz nyelvi táborát. Megyénkből 220 gyerek külföldi csere­üdültetésen pihent, hatvanan látogattak a testvérmegyékbe Az úttörőelnökségi ülés összességében pozitívan érté­kelte a nyári táborozásokat, amelyek tartalmas progra­mokat biztosítottak az úttö­rőknek. II. országos pop-jazz-napok Győr, szeptember 24—28. Ez évben ismét a győri Petőfi ifjúsági ház adott ott­hont az ország legjobb ama­tőr pol-beat és jazz-rock elő­adóinak. A verseny tétje is nagyobb volt mint tavaly: aranydiplomával a Ki mit tud? kameraválogatója elé lehetett jutni. A tízperces versenyprog­ramok zenei igényessége mel­lett a szövegmegválasztás is döntő szerepet játszott az értékelésnél. A városi nép­zene kategóriában a budapes­ti Küllőrojt trió kapta a nagydíjat, kiemelkedő ének­és hangszertudásáért. Nem kis érdemük van abban is, hogy Ács Enikő Debrecenből szintén aranydiplomás lett — szólóénekét ők egészítették ki triójukkal. Vass Zoltán, a fővárosi poénok embere, blues-világú zenéjét kitűnő humoros szöveggel elegyítve: aranyfokozat. Ebben a kate­góriában a szekszárdi Alisca együttes bronzdiplomája je­lenti megyénk jelenlétét. A jazz-rock műfajban az előző évhez viszonyítva hely­csere történt: a nagydíjas a debreceni Pantharhei trió lett, Bartók-szvit feldolgozásukkal megelőzték a fővárosi Kis- rákfogó együttest... Arany­diplomás lett a debreceni Co­lor, Mahavishnu hatású „Ikarusz bolyongásai” c. kom­pozíciójával. Herczeg István Úttörőparlament Együtt, egymásért HOSSZAN kígyózó sorban vonultak végig tegnap dél­előtt a bátai általános iskola tanulói a községen az isko­lától a művelődési házig. A sötét szoknyás, padrágos, fehér inges, kék nyakkendős kisdobosok nyitották a sort, mögöttük pedig a piros nyak­kendős úttörők vonultak hangos énekszóval. Nagy nap volt a tegnapi a bátai 2556. számú Hunyadi János Üttörőcsapat életében: úttörőparlamentet tartottak. Több mint tíz év telt el az első országos úttörőparla­ment óta. Ez idő alatt a kis­diákok éppúgy megtanulták, mint KISZ-korosztályú tár­saik, hogy amit a parlamen­ten elmondanak, annak sú­lya van. Bizonyította ezt Borbély Zsuzsa, az úttörő- tanács titkárának beszámo­lója is. Zsuzsa a legutóbbi parlamenten hozott határo­zatok végrehajtását, a csa­patnak az elmúlt parlament óta végzett munkáját ismer­tette. Csak egy példa ennek igazolására. Az V. parlamen­ten a bátai úttörők felvetet­ték, hogy ne szüntessék meg a balatonszepezdi úttörő­tábort. Abban az időben tényleg felmerült — gazda­sági nehézségek miatt — a tábor megszüntetésének gon­dolata. Az úttörők kérésére aztán mégsem szüntették meg a tábort és azóta is sok kisdiák töltötte ott nya­rának egy részét. — Arról kell beszélnünk, amit meg tudtunk valósíta­ni és azt döntsük el, hogy mit tegyünk a jövőben — fejezte be beszámolóját az úttörőtanács titkára. A HOZZÁSZÓLÓK — szám szerint tizennégyen — felelősségteljes megfontolt­sággal tették meg javasla­taikat. Látszott, hogy az út­törőparlamentet nem afféle „panasznapnak” képzelik, ahol csak kérni kell. ígére­tet is tettek. Bujdosó Erzsébet például azt javasolta, hogy az úttö­rők vállaljanak védnökséget a községi kisebb-nagyobb terek rendben tartására. Le­hel Péter javaslata az volt, hogy minden úttörő gyűjt­sön 25 kiló hasznos fémhul­ladékot, három kiló papírt és ugyanannyi rongyot évente. Bergmann Mariann javaslatát is elfogadták, aki javasolta, hogy alakítsanak tanulópárokat a gyengébbek segítésére. Vocserjuk Erzsi csatlakozva Lehel Péterhez, azt javasolta, hogy a fém­es egyéb hulladékgyűjtés ne csak kampányszerű, hanem egész évi feladatuk legyen az úttörőknek. Fejes Gyula kihangsúlyozta, hogy az út­törők ez évi jelszava az „Együtt, egymásért” nem­csak jelszó, hanem az úttö­rők minden tevékenységében meghatározó kell hogy le­gyen. Az úttörők e javaslatok megtételén kívül öntudato­san ki is álltak igazukért. Sipos Erzsébet a jelen lévő községi KISZ-titkárnak hív­ta fel a figyelmét arra, hogy nincs minden rendben a KISZ—úttörő kapcsolatok te­rén, javítani kell a munka tartalmi színvonalát. Határozati javaslatukban kérték a községi termelőszö­vetkezetet, hogy a legköze­lebbi táborozásokra — mint ahogy erre más községekben számtalan példa van — ol­csóbban szállítsák az úttö­rőket. Kérésük azért indo­kolt, mert a táborozok ki­lencven százalékának szülei biztos, hogy a tsz-ben dol­goznak. A parlament ének­tanulással, játékdélelőttel fejeződött be. KÉTSZÂZTIZ úttörő ta­nácskozott tegnap délelőtt Bátán. Felelősségük és ta­nácskozásuk jelentőségének tudatában meghatározták a mozgalmi év további fel­adatait. Bátán kétszáztízen voltak, de megyénk vala­mennyi úttörőcsapatánál az elmúlt napokban tartották meg az úttörőparlamente­ket. így több ezerre tehető azoknak a száma, akik már gyerekfejjel tudják, hogy jövőjük irányításába van be­leszólási joguk, sőt, ez a be­leszólás alapvető kötelessé­gük is. Tamási János Szemléletváltozás - fiatalok segítségével Két éve alig negyvenen, most kétszázan vettek részt a műszergyár ifjúsági parla­mentjén. Már az előkészítés során a helyi kis tanácskozá­sokon megbeszélték a fiata­lok, hogy mit kellene előhoz­ni a gyár vezetői előtt. Te­hették ezt azért is, mert már egy héttel előbb megkapták a beszámoló anyagát. A két év alatt a fiatalok tovább­képzéséhez szükséges feltéte­leket biztosították, összesen 58-an részesültek továbbkép­zésben. Ketten az általános iskolát fejezték be, amelyért 500—500 forint pénzjutalom­ban részesültek. Állami ok­tatásban 103-an tanultak. Antus Imre: Pestről ne csak régi gépeket küld­jenek. Közülük hárommal szerző­dése van a gyárnak. Szakmai tapasztalatcserét, továbbkép­zést biztosító külföldi utazá­sok nem voltak, de minden évben küldenek egy fiatalt a Szovjetunióba. A pályakezdők beilleszke­dése is sok gondot okoz. A szereidében a dolgozók 70 százaléka 30 éven aluli, fő­ként nők. Az üzemrész veze­tői sokat tesznek azért, hogy megoldják a pályakezdés ne­hézségeit, különösen a csalá­dos anyáknak segítenek so­kat. A szocialista munkaver­senyben is sok fiatal vesz részt, a 30 közül 16 ifjúsági brigádként működik, közülük 10 elnyerte a szocialista cí­met. Az elmúlt időben közel 20 ezer forintot fizettek ki újításért a fiataloknak. Az írásos beszámolót Ma- gyari László igazgató egészí­tette ki. Ismertette, milyen feladatok lesznek Szekszár- don a következő évben. — Szemléletváltozásra van szükség, de ezt csak a fiata­lokkal közösen lehet elérni, hiszen a gyár dolgozóinak 48 százaléka 30 éven aluli. A technológiai színvonal eme­lése, a gyárfejlesztés, a kor­szerűsítés jól felkészült em­bereket követel. — mondot­ta az igazgató. A hozzászólásokban felve­tették, az újítási mozgalmat hátráltatja az, hogy csak Pesten az anyagyárban van elbírálás. Ez néha hónapokat vesz igénybe. Többen felve­tették a tanulás kérdését. Olyan szakmákét például, mint a galvanizáló szakmun­kás vagy a technikusképzés, amely a megyében nincs, de a gyárban igény van rá. A la­kás-, az óvoda-, a bölcsőde­probléma, melyet a gyár nem tud megoldani, de segítséget tudna adni, — többször fel­Keserű Márta: Galvani­záló szakmára lehetőleg férfiakat tegyenek, mert nekünk, nőknek egész­ségtelen ez a munkakör. vetődött. A fiatalok javasol­ták azt is, hogy társadalmi munkával is segítenek a gondok megoldásában. A fiatalok hozzászólásaik­kal, kérdéseikkel, javaslata­ikkal segítséget kértek. De felajánlották, hogy ők is se­gítenek. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gallé Tibor Kiállítás Dombóváron Három kiállítás nyílt az elmúlt napokban Dombóvárott, az ifjúmunkáshetek gazdag programja keretében. Az ÁFÉSZ ifjúsági klubban „Ifjúmunkásaink arculata” — foto- és képzőművészeti kiállítást látogatják az érdek­lődők. Az ifjúsági törvény végrehajtása a tsz-ekben A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN is folynak az ifjú­sági parlamentek. Az ifjúsági törvény végrehajtásának ta­pasztalatait a múlt héten tárgyalta meg a Mezőgazdasági Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöksége. Az ülésen megállapították, hogy az ifjúsági törvény meg­valósításában a legfontosabb eredmény, hogy ma már nem elkülönült feladatként hajtják végre, hanem szervesen bele­épül a gazdasági, a társadalmi és politikai feladatok végre­hajtásába. A termelőszövetkezetek nagy részében elkészítet­ték az intézkedési terveket, de kisebb hányaduk nem elég konkrét, csak általánosságokat tartalmaz. Az utóbbi öt évben jelentősen megnőtt a megyében is a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok száma és aránya. Jelenleg a tagság 24,5 százaléka harmincon aluli, létszámuk 5810 fő. Közel ötven százalékuk rendelkezik szakképesítéssel, szakmunkás-bizonyítványa 39,5 százaléknak van. KÉT ÉVVEL EZELŐTT 44 termelőszövetkezeti ifjúsági parlamentet tartottak. A parlamentek többsége mind tartal­mában, mind formájában megfelel a várakozásnak, nyílt lég­körű, termékeny beszélgetéseket eredményezett. Ezt követően jelentős változások következtek be a szövetkezetek ifjúság- politikai tevékenységében. A termelőszövetkezetek többségé­ben az elmúlt öt év alatt egyesülés miatt vagy más okból módosították az alapszabályokat. A módosítások már tartal­mazzák az ifjúsági törvény megkövetelte változtatásokat is. Növekedett a fiatalok száma a választott testületekben, nyolcvan százalékukat éppen az ifjúsági törvény megjelenése után választották meg. Ennek ellenére számarányukhoz ké­pest még mindig nagyon alacsony a képviseletük. Van még mit tenni a szakember-utánpótlás érdekében. A legjobb gazdaságokban gyakorlat már az ösztöndíjrendszer. Ennek keretében, szakmunkásképzőben vagy egyetemen, fő­iskolán segítik a gazdaságok, elsősorban a tagok gyerekeinek továbbtanulását. Bérezési kérdések csaknem mindegyik előző parlamenten fölvetődtek. Ma már a szövetkezetek túlnyomó többségében a végzettségükkel, teljesítményükkel arányos bért kapnak A FIATALOK SZABAD IDEJÉNEK kulturált eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtését mind több termelőszövet­kezet tekinti fontos feladatának. A községi művelődési há­zak támogatásán felül évről évre növekszik a saját fenntar­tású ifjúsági klubokra fordított összeg. Kezdeményezik és szervezik a fiatalok részvételét kirándulásokra, üdülésekre. Az elnökségi ülésen hozott határozatból csak néhány pon­tot emelünk ki a legfontosabbak közül. Jobban ki kell hasz­nálni a szakmunkás-utánpótlás támogatásának lehetőségeit, növelni kell az ösztöndíjakra fordított összeget. Ugyancsak az utánpótlás érdekében rendszeres és élő kapcsolatot kell kiépíteni a helyi általános és megyében működő szakmunkás- képzőkkel. A meglévő és az új támogatási formák felhasználásával nagyobb mértékben kell segíteni a fiatalok lakásgondjain. A termelőszövetkezetek legyenek kezdeményezői és támogatói az óvodák, bölcsődék létesítésének és bővítésének. Segítsék a szolgáltatási ágazatok fejlődését, amelyek hozzájárulnak a szövetkezeti fiatalság élet- és munkakörülményeinek ja­vításához. A MEGYE termelőszövetkezeteiben összességében tehát jól áll az ifjúsági törvény végrehajtása. A most folyó ifjúsági parlamenteken azért biztosan kiderül, hogy az adott gazda­ságban hogyan lehet továbblépni, mi az, ami ott még nem valósult meg. És az ifjúsági parlamenteknek éppen ez az egyik céljuk. Szó-sznobizmus A nyelvészek állandó küz­delmet folytatnak a divat­szavak ellen. Ezek a szavak általában nem is rosszak, vagy hibásak, vétkük csupán az, hogy kiszorítják a hasz­nálatból a rokonértelműe- ket, tehát szürkítik a nyel­vet. Néhány példa: a mai közéleti nyelvben minden probléma, minden téma, sen­kinek sincs semmije, hanem mindenki, sőt, minden csak rendelkezik valamivel. A divatszavak ritkítása mellett helyes lenne felfi­gyelni egy rokon jelenségre is: egyesek bizonyos kifeje­zéseket előkelőnek, színvo­nalasnak, újságba, tv-be va­lónak gondolnak, s használ­ják is őket nyakra-főre. Talán legrégebben tartja magát a sznobszókincs „vá­lasztékos” szavai közül a mondandó és a valahol. Ez utóbbi persze nem határo­zói értelemben, hanem pél­dául így: „A művészeti irányzatok legmodernebbjei valahol hagyományosnak is tekinthetők.” A mostanában divatba jöt­tek közül egy csokor: „He­lyére teszi a dolgot”, „to­vábbgondolásra késztet”, „gondolatébresztő”, „építke­zik” (valamely alkotást lét­rehoz), „hadd ne mondjam”, „csapat-munka” (de nem a sportban), „nagyságrend”, „követelményrendszer”, „ér­demes odafigyelni”, „elvá­rás”, „vallatják a régészek”, „visszacsatolás”. Zsúfolásig megtelt a gyár ebédlője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents