Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-29 / 230. szám

A ÍIéPÚJSÁG 1976. szeptember 29. ON KERDEZ Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Óvodai térítési díj Az óvodai térítési díj meg­állapításakor beszámítják-e a táppénzt is, ha hat hónap alatt a dolgozó nő egy-két hónapig táppénzes állomány­ban volt? — kérdezi ifjú Tóth Istvánné diósberényi olvasónk. Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válaszol: — Kétségtelen, hogy a táp­pénz nem munkabér, azt nem is a munkáltató, hanem a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság — ahol ilyen van, az üzemi kifizető hely útján — folyósítja. Az óvodai térítési díj megállapítása szempont­jából azonban a szülőknek nem csupán a munkabérét, hanem minden jövedelmét figyelembe kell venni. Az e célra kiállított keresetkimu­tatás tehát adott esetben a táppénzt is fel kell tüntesse. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a kérdéses hat hónap teljes tartama alatt esetleg táppénzes állományban le­vő, egyébként magas fizetés­sel rendelkező dolgozó, aki­nek ennek megfelelően a táppénze is magas, az óvodai térítési díj szempontjából olyan elbírálásban részesül­jön, mintha az elmúlt hat hónap alatt semmiféle kere­sete nem lett volna, hiszen munkadíjban valóban nem részesült, ellenben jelentős összegű táppénzt vett fel. Telefonszámunk : 129-01, 123-61. A Pollack utca tisztán tartása „Szekszárd város egyik leg­porosabb utcája a vasútállo­más tőszomszédságában levő Pollack Mihály utca, különö­sen ennek az állomásépület és a Mátyás király utca kö­zötti szakasza. Elkészült ugyan az állomás rakodóteré­nek új burkolata és így az ott közlekedő tehergépkocsik már nem verik fel annyira a port, de a tehervagonokból kirakásra kerülő különböző anyagok igen porosak, ehhez járul a mozdonyok füstjével és a nagy járműforgalom ré­vén az úttesre kerülő szenny. Ennek ellenére a Pollack ut­cát nem takarítják, az utca­seprők és a locsolókocsik csak a Keselyűsi úti sorom­pótól az állomásépületig jár­nak.” — írja Péchy Benja­min szekszárdi olvasónk. A választ Orbán György, a Szekszárdi Városgazdálko­dási Vállalat igazgatója adja meg: — Szekszárd város köz­területeinek tisztítása, locso­lása és mosása, továbbá más településbiztonsági feladatok 1976. január 1-gyel kerültek vállalatunk hatáskörébe. Az e feladatokkal kapcsolatos megállapodás tartalmazza többek között a Pollack utca úttisztítási és -locsolási fel­adatait is. Gépi úttisztításra csak azok az utcák lettek ki­jelölve, melyek szilárd, asz­faltos burkolattal és szegély­kővel ellátottak. Ezen jellem­zőket azért mondom, mert a gépi úttisztítást a fenti okok miatt végzi a gépkocsi csak a MÁV főépületéig, onnan ugyanis csak az út nyugati oldala rendelkezik szegélykő­vel. A MÁV főépületétől a kézi úttisztítók végzik az ut­ca takarítását. A Pollack ut­ca locsolását heti egyszeri al­kalommal végezte a gépko­csi, terv szerint. Az öntözési és locsolási feladatok ellátá­sára a tervezés időszakában vállalatunknak egy öntöző­gépkocsi állt a rendelkezésé­re, így egy-egy terület öntö­zéssel történő portalanítását nem a szükségleteknek meg­felelően tudtuk figyelembe venni. Július hónap végén a vállalatnak sikerült még egy öntöző gépkocsit vásárolnia, így augusztus hónapban az egyébként is ismert nehézsé­gen már könnyebben tudtunk segíteni. Ennek hatását ön is bizonyára észrevette. A váro­si tanács műszaki osztályá­nak intézkedésére augusztus 24-től öntözési és mosási te­vékenységet nem végeztünk. Özvegyi nyugdíj Három évvel ezelőtt három gyermekkel maradt özvegyen egyik olvasónk, aki a követ­kezőket írja: „A nyugdíjfo­lyósító intézet 2900 forint öz­vegyi nyugdíjat állapított meg részemre 1988-ig. Most férjhez szeretnék menni és nem tudom, hogy ebben az esetben továbbra is folyósít­ják-e részemre az özvegyi nyugdíjat, vagy a férjhez- menéstől számítva azt auto­matikusan megszüntetik?” Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válaszát idéz­zük: — A társadalombiztosítás­ról szóló 1975. évi II. törvény 67. § (1) bekezdése szerint: „Az özvegyi nyugdíjra jogo­sultság megszűnik, ha az öz­vegy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorá­nak betöltése előtt házassá­got köt.” Utalunk azonban a hivatkozott törvénynek arra a rendelkezésére is, amely szerint: „Annak az özvegynek, akinek az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultsága újabb házasságkötés folytán szűnik meg, egyévi özvegyi nyugdí­jával egyenlő összegű vég- kielégítés jár, ha igényét a házasságkötéstől számított 1 éven belül előterjeszti.” Fel kell hívjuk azonban figyel­mét arra is, hogy amennyi­ben végkielégítést vesz fel, az újabban kötött házasság esetleges megszűnése után az özvegyi nyugdíjra való jogo­sultsága nem éled fel. Ml VÁLASZOLUNK nyomban, hogy nem az őszi­barackfában keresendő a hi­ba. A metszés elmélete szo­rul gyökeres felülvizsgálatra. ROZSÉ helyett GYÜMÖLCS Általános panasz : tömén­telen felesleges hajtást hoz­nak a fák, sűrűek, gyümölcs alig van rajtuk. A hajtások megerősödnek és a követke­ző tavasszal az előző évi vesszőhozam javát újra le­metsszük. Eközben a vastag ágak csupaszodnak, a termő­övezet mind feljebb kerül. Nem túlzás tehát: a hagyo­mányos metszésmóddal egy­re több mihaszna „rozsét” termelünk a fán, gyümölcs helyett. Ma még kevesen tud­ják, hogy lehet másképpen is metszeni. Két évvel ez­előtt lett államilag védett szabadalommá Hegedűs An­tal és dr. Gulyás Sándor kö­zös találmánya, amely az őszibarackfák gyógymetszése elnevezést viseli. Harminc­éves, minden részletre kiter­jedő tudományos munka eredménye. Nézzük mit ígér ez a ma még szakmai „eretnekség­nek” beillő találmány: 1. Gyógymetszéssel a fák ter­méshozama két-háromszoro- sára növelhető. (Szeged mel­lett, Domaszéken, ahol a Hegedűs—dr. Gulyás-féle ta­Harmadéves őszibarackfa hagyományos metszéssel: tizen­négy darab gyümölcs volt a fán, ennek egyharmada ter­mészetes úton lehullott. Támadta a levélfodrosodást okozó gomba, gyenge lombjának színe világoszöld, a fán foly­tatódik a felkopaszodás. A Hegedűs—dr. Gulyás-féle nyári gyógymetszés eredmé­nye: egy fáról egy mázsa barackot szednek (részlet' egy ilyen „átállított” fáról). Szerte az országban lehan­goló képet mutatnak mosta­nában az őszibarackfák. Ko­moly kárt tett bennük mára tél végi fagy, aztán megszen­vedték a levéltetvek példát­lan invázióját, mindezt te­tézte az idei nyár aszályos időjárása. Az ültetvények egy része vergődik, sőt ki­pusztulóban van. Sokan te­szik fel mostanában a kér­dést: érdemes-e egyáltalán őszibarackkal foglalkozni a kertekben? VISSZATÉRŐ GONDOK Legkedvesebbnek tartott nyári gyümölcsünkkel min­dig is sok gondjuk volt a ter­mesztőknek. Fája a közfel­fogás szerint — és sajnos sokfelé a gyakorlatban is — igen rövid életű. Van ahol hat-nyolc évenként rendszeresen újratelepítik. Gondozása örökös küzdelem a rettegett felkopaszodás, a mézgásodás, a rákosodás okozta ágelhalások ellen. A legfőbb panasz, hogy kevés és bizonytalan a termés­hozam, a minőségről nem is beszélve. Pedig tudásban és akai atban általában nincs hiány. Mi lehet hát a bajok alapoka? MÁSKÉPPEN KELL METSZENÜNK! Kevés olyan gyümölcs­fajunk van, amelynek kiala­kult metszésmódja annyira befolyásolná a fák teljesítő- képességét, mint az őszi­barack. Ez is oka lehet an­nak, hogy az elmúlt évtized­ben újabb és újabb elméle­tek, variációk gazdagították a metszési szakirodalmat. Sajnos az akut problémákat — fagykár, felkopaszodás, korai kipusztulás — nem si­került megszüntetni. Hazánkban — őszibarack vonatkozásában — az úgyne­vezett csercsapos váltómet­szés terjedt el széles körben. Szakszerű alkalmazásával — különösen kiskertekben — szép terméseredmények érhe­tők el. A rövid metszés hát­rányos élettani hatásait azonban csak ideig-óráig le­het mérsékelni: elkerülni, ki­küszöbölni azonban nem si­került. Hozzá kell tenni Jogszabályokról- röviden Egészségügyi szakiskolai végzettség alapján szerezhe­tő főiskolai képesítésről szól az egészségügyi miniszter és az oktatási miniszter 13 1976. (IX. 14.) Eü. M—OM számú együttes rendelete, amely szerint egészségügyi szakdol­gozók — a jogszabályban írt feltételek mellett — levelező tagozaton végzett sikeres ki­egészítő tanulmányok után főiskolai képesítést szerez­hetnek. A kiegészítő szako­kon a tanulmányi idő a ta­nulmányi követelmények tel­jesítésétől függően 2—4 félév, a tanulmányok sikeres befeje­zésével eredményesen tett ál­lamvizsga után a hallgatók a végzettségük szakirányát fel­tüntető főiskolai szakokleve­let kapnak. Lényegében hasonló lehe­tőséget biztosít az oktatási miniszter 2 1976. (IX. 14.) OM számú rendelete a népműve­lő-könyvtáros szakot, illető» leg a könyvtárosképző szak­tanfolyamot végzettek Részé­re, akik az 1976—77. tanévtől kezdődően az 1980—81. tan­év végéig szerezhetnek főis­kolai végzettséget egyéni ta­nulással, megfelelő szakdol­gozat készítésével és marxiz­mus—leninizmusból, • vala­mint könyvtáros szakból si­keres komplex államvizsga letételével. A népművelőknek természetesen a népművelés szakból kell államvizsgázni- uk. A jogszabály meghatározza az államvizsgára jelentkezés feltételeit, a vizsgadíjat, és kitér arra is, hogy sikertelen államvizsga esetén még egy lálmány szerint alkalmazzák a gyógymetszést, egy-egy őszibarackfa terméshozama átlagban 1 mázsa gyümölcs.) 2. Megszűnik a felkopaszo­dás, a mézgásodás minimá­lisra csökken. 3. A fák fagy- tűrőbbek lesznek. 4. Keveseb­bet kell permetezni levéltet­vek és a gombabetegségek ellen. 5. A gyümölcsök ko­rábban érnek, színesebbek, zamatosabbak, nagyobbak és alig van hullás. A gyümölcs jól bírja a szállítást és a tá­rolást. Ami a végrehajtást illeti: nyugalmi állapotban nincs metszés, nem nevelünk cser­csapokat, a már egyszer ter­mett vesszőket meghagyjuk a fán... A SZABADALOM MÁR BIZONYÍTOTT A Hegedűs—dr. Gulyás­féle találmány, mi tagadás megkérdőjelezi és jórészt cá­folja mindazt, amit eddig az őszibarack metszéséről tud­tunk. Szerencsére — ha küz­delmek árán is — állításai­kat nagyüzemek tábláin és kiskertekben is teljes mér­tékben igazolni tudták. Saj­nos a hagyománytisztelet, olykor a szakmai rátartiság mindeddig gátat emelt az új módszer széles körű és gyors elterjedése elé. Végül is ez év tavaszán az illetékes hivata­los szerv hozzájárult ahhoz, hogy a szabadalmat egyéni gyümölcstermelők egyénen­ként megvásárolhassák, hasz­nosításra. Ára háromszáz fo­rint. A feltalálók a találmány propagálását a Hazafias Nép­front Kertbarátság Háza Pár­toló Körére bízták. Egyben felajánlották, hogy a szemé­lyektől beérkező 300 forintok felét átutalják a Pomázon társadalmi összefogással fel­épülő Kertbarátság Háza épí­tésére, a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál kezelt egyszámlára. A jelentkezők szerződést írnak alá. Ennek és a 300 forintnak a beérke­zése után a pártoló kör pos­tán elküldi a szabadalmi le­írást a kiegészítő ismeretek­kel együtt. Ezzel minden je­alkalommal lehet jelentkez­ni. A fenti két jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 70. számában jelent meg. A könnyűipari miniszter 1/1976. Kip. M. számú utasí­tása a polgári védelmi szer­vezetek korszerűsítéséről ren­delkezik és kimondja — töb­bek között —, hogy az üzem polgári védelmi vezetője az üzem vezetője, aki irányítja az üzem polgári védelmét és felelős az üzemre e körben háruló feladatok végrehajtá­sáért. Indokoltnak tartjuk fel­hívni a figyelmet a Pénzügy­minisztériumnak, az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumnak és a Munka­ügyi Minisztériumnak az OKISZ Értesítő f. évi 28. szá­mában megjelent arra az el­vi állásfoglalására, amely a részesedési alapnak a dolgo­zók lakásépítésének támoga­tására való felhasználásáról szól, és amely sz'erint az 1975. évi, illetve ezt megelőző évek eredménye alapján képzett részesedési alap lakásépítési alapba helyezett hányadának a részesedési alap javára tör­ténő visszautalására nem ke­rülhet sor. Az elvi állásfogla­lás természetesen eligazítást ad abban a tekintetben is, hogy a részesedési alapból nyújtott kölcsöntámogatás törlesztése címén visszafize­tett összegek milyen előírá­sok szerint használhatók fel. Dr. Deák Konrád, a TIT városi szervezetének elnöke A korai érésű fajták is dara­bosabbak és színesebbek lesz­nek. lentkező a pártoló kör alapí­tó tagjává válik. A tagság fenntartásáról a későbbiek­ben ki-ki maga dönt. A ta­gok részt vehetnek a pártoló kör által szervezett előadá­sokon és bemutatókon, hozzá­juthatnak a később megjele­nő szakmai újdonságokhoz is. Hegedűs Antal által gyógy­metszéssel kezelt harmad­éves őszibarackfa: az idén 304 gyümölcséből 120 darabot ritkítással leszedtek. A fiatal fa 184 darab életerős barac­kot érlelt. Lombja erős, fer­tőzésmentes, színe haragos­zöld, vízhajtás nem alakult ki a fán, felkopaszodás nin­csen.

Next

/
Thumbnails
Contents