Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-24 / 226. szám
A “KÉPÚJSÁG 1976. szeptember 24. A közművelődés kérdései Mi lesz a kis könyvtárakkal? Dunaföldváron a község központjában van a külső portáljával is csalogató könyvtár: itt péntek és vasárnap kivételével, mindennap várják az olvasókat. A könyvszerető emberek közül sokan emlékeznek így szülőfalujuk könyvtárára : ablaktalan kis kamra, innen adogatja ki a — tiszteletdíjas — könyvtáros a salátára olvasott köteteket... Ezek a kis kamrák is képesek voltak egykor rá, hogy sokakat segítsenek a világ megismerésében, hozzájuttassák az első olvasmányélményekhez. Mégis felmerül a kérdés, mi lesz a sorsuk azok. nak a kis könyvtáraknak, melyek helyben szűkölködnek, könyvbeszerzési keretük kicsi, és éppen ezért kevés könyvvel rendelkeznek? Könyvhöz hozzájutni ma már nem nehéz, az érdeklődés csitítására sokféle lehetőség kínálkozik. Nagyobbak az igények a könyvtárakkal szemben, s ha a könyvtár nem tart lépést azzal, amit olvasói várnak — hát az olvasó elpártol tőlük. Ha ragaszkodik a könyvhöz, olvasáshoz, beiratkozik egy nagyobb könyvtárba — de ha a betű vonzalma még csak éppen születik, talán le is mond a könyvkölcsönzésről. Van a megyében is jópár olyan község — amely ugyan nem járási székhely, de adottságai révén mégis központi szerepet tölt be környékén. Lehetnének a könyvtári ellátásban is valamiféle központok? Nádor Ildikó, a megyei tanács főelőadója szerint ez a kis könyvtárak jövőjének egyik megoldása. Két községben, Bátaszéken és Gyönkön már folyik ennek az elképzelésnek a gyakorlati próbája. A két — jó körülmények között működő — községi könyvtár központi szerepet tölt be. A hozzá tartozó kis könyvtárakat ellátja, ott rendelik meg a kis könyvtár könyveit, ott rendezik katalógusát, az ottani könyvtárosok szakmai irányításával dolgozik a kis könyvtár tiszteletdíjas vezetője. Némiképpen ehhez kapcsolódik az az elképzelés, amit a Dombóvár környéki köz- igazgatás könyvtárügyének jövőjéről vázolt Pacsai László, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese. — A város és a környező községek viszonyának alakulásában a városnak van meghatározó szerepe. A városban történő minden fejlesztés kihat a környékére, ennek érdekében is történik. Ha elkészül az új városi könyvtár, várhatólag magasabb szintű lesz a környék ellátása is. Szervezetileg ez azt jelentené, hogy a tizenhat község közül — első lépésként — hét önálló működésű lenne, nagyobb könyvbeszerzési kerettel, nyitva tartási idővel, félműszakos könyvtárossal. Kilenc könyvtár a városi könyvtárhoz tartozna. A második szakaszban megfelelő gyakorlati tapasztalatok megszerzése után az összes könyvtár a letéti ellátási rendszerhez tartozna, így a kis könyvtárakban majd mindig csak az az állomány lenne, amely szükséges, ami friss, amit ott még nem olvastak az olvasók... A leghamarabb megvalósítható megoldás a kétezerötszáz lakosnál kisebb községekben az iskolai és a községi könyvtárak összevonása. Ha az összevonás nem azt jelenti, hogy a községi könyvtár költözik az iskolába — mint Nagymányokon — akkor legalább a nevelői kézikönyvtár és némi törzsanyag az iskolában marad... De jobb, ha az iskolában van — kerül — minden könyvtári könyv. A községekben a kölcsönzők nagyobb része iskolás korú, és sok helyre az unoka viszi az idősebbeknek is az olvasnivalót. Uj kísérlet megyénkben — Tengelicen és Kölesden — a közös igazgatású művelődési intézmények kialakítása. Iskola, könyvtár, művelődési ház szerves együttest alkotna. Ez a megoldás a kicsi könyvtárakban azonban nem jelentene igazán megoldást. * A kis könyvtárak további sorsán tehát ne aggódjunk: jövőjével a könyvtárügy gazdái törődnek. A sokféle elképzelés megvalósítása megyénkben még kísérleti stádiumban van, de valamelyik előbb-utóbb általánossá válva megoldja a kis települések könyvtári ellátásának ma még meglévő gondját. V. F. Ë. PETŐFI NÉPE A megyében 149 ezer hektár-a kistermelők — háztáji, házi kertek, zártkertek, hétvégi kertek — művelése alatt álló terület. Családtagokat is beleszámítva 382 ezer ember foglalkozik tehát háztáji és kisegítő gazdálkodással, kertészkedéssel. Évente 8 milliárd forint értékű zöldség, gyümölcs, kisállat kerül ki ezekről a kisföldekről. A meggy 89 százaléka, a cseresznye 82, a szilva 70, a kajszi 61, az őszibarack 41, a szőlőnek is mintegy 50 százaléka. Somogyi Néplap A Moszkvai Rádió Somogy megyei baráti klubja szellemi párbajra hívta a megye szocialista brigádjait. Az egyik aktivistájuk segítségével — a totó szabályai szerint — tizenhárom plusz egy kérdésből álló szellemi totót állítottak össze „Ki tud többet a Szovjetunióról” címmel, s eljuttatták a különböző brigádokhoz. Tizenöt nagyatádi és kaposvári vállalat több mint Ötszáz szocialista brigádja nevezett be, s küldte el a kitöltött „kérdőíveket” a kaposvári textilművekbe. Legutóbb rendhagyó foglalkozást tartott a Moszkvai Rádió Somogy megyei baráti klubja. Valamennyi részt vevő szocialista brigád képviselőit meghívták az eseményre. Hogy félreértésről szó se eshessen, minden vállalat a másik intézmény kitöltött szellemi totóit értékelte. A siker: szinte kivétel nélkül telitalálatosak voltak a válaszok. A „Ki tud többet a Szovjetunióról?” című pályázat értékelése után tombola következett és filmvetítés volt. A Barátság című filmet mutatták be, amely egy magyar turistacsoport szovjetunióbeli útján készült. Dunántúlt napló Majdnem valamennyi hazai bútor- és cipőgyártó vállalat képviselteti magát a Komlói Carbon Könnyűipari Vállalatnál szeptember 21-én megkezdődött kétnapos tapasztalatcserén, amelynek témája a szegezőpisztolyok alkalmazása. Házigazda : a Carbon és a szögbelövő pisztolyokat gyártó olasz biasso- nói ATRO cég. A bemutatón a legfrissebb újdonságokat állította ki az olasz cég, mely egyébként a világon a legtöbb szegecset belövő pisztolyt gyártja 43 fajtában. Diafilmeken a legpraktikusabb alkalmazási munkafázisokat is bemutatták az olasz szakemberek. Paolo Trisolini export-, Benito Accardi műszaki igazgató és Giacomo Tutone szervizvezető beszélt arról is, hogy miként használja fel a kézi szögbelövőket nyílászárók, bőrdíszművek, a bőröndök készítésében, gz ács-, valamint játékiparban, a tapétázásban és a gyümölcscsomagolásban. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A fiatalok pályaválasztásának megkönnyítése érdekében a Fejér megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet megyei pályaválasztási heteket rendez. A megyei tanács munkaügyi és művelődésügyi osztályának kezdeményezésére induló pályaválasztási hetek célja, hogy a tanulók, szülők és pedagógusok egyaránt jobban megismerkedjenek az egyes szakmák sajátosságaival, lehetőségeivel. Ennek megfelelően számos gyár, vállalat „tárt kapukkal” várja a látogatókat: elsőként a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat készült fel fogadásukra. A megyei pályaválasztási hetek megnyitása a FÁÉV székesfehérvári munkásszállójában rendezett kiállítás megnyitásával egybekapcsol, tan történt meg. Ez a kiállítás makettek, modellek, szerszámok, fényképek és ismeretterjesztő kiadványok so. kaságával szemléletesen tükrözi, hogy hányféle érdekes szakma várja az építőiparban a jelentkezőket. Műszaki Röflyvaapok 76 A szakemberek, a műszaki tudományok iránt érdeklődők minden esztendőben nagy figyelemmel kísérik a műszaki könyvnapok eseményeit, újdonságait. A tudományos-technikai forradalom idején az ismeretek rohamos fejlődésével lépést tartani csak az új eredményeket ismertető szakirodalom módszeres és rendszeres tanulmányozásával lehet. A műszaki könyvnapok — amelyet ebben az évben tizenötödik alkalommal rendeznek meg — alapvető célja, hogy rendezvényeivel, kiadványaival segítsen ébren tartani, illetve fokozni az érdeklődést a műszaki tudományok iránt. A műszaki könyvnapokra az idén nyolc kiadó ötvenöt könyve jelenik meg 401 800 példányban, ebből tizenkét alapfokú, tizennyolc középfokú és huszonöt felsőfokú mű. A szakkönyvújdonságo- kat ismertető jegyzéket már október elején megkaphatják az érdeklődők a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban és a munkahelyi könyvterjesztőknél. A műszaki könyvnapok országos megnyitó ünnepsége október 8-án lesz Szegeden, a Technika Házában. A könyvnapok alkalmából ugyanitt műszakikönyv-kiállítás nyí. lik, amely az újdonságokon kívül négyszáz könyvvel mutatja be műszaki könyvkiadásunk színvonalát. A kiállításon helyet kapnak a szakmai folyóiratok is. Száz ember, botokkal A komp ezúttal különjáratként úszott a paksi Dunán : elvitt a legközelebbi kőgáthoz száz horgászbotos embert. Kicsit zavarba jött volna a sporthorgászok egyesületének vezérkara, ha mind a 436 tag benevez a versenybe. Hova ülteti le őket? Terelő kőgát ugyan négy is van a gyönyörű paksi Duna-kanyar- ban, de a verseny esélyei mindenütt mások, mert egyik helyen jól lehet pon- tyozni, sőt, angolnázni is, máshol meg örüljünk a keszegnek. Éppen elfért a száz ember. Dobozokkal, pótbotokkal, szákokkal, merítőkkel és egy kis lélekmelegítő sörrel. A rendezés elegáns. Hornok István horgászmester 110 fémtáblát készített a nagy napra, kijelölték a helyeket az ötszáz méternyi, nagy ívben hajló gát tetején, a halimádók, vagy inkább vízrajongók sorsot húztak és negyed nyolckor már feltűzhették az első csalétket. így kezdődött a vasárnap. Hunyorogtató napfény, friss szél, csöndes izgalom. Szertartás és játék, amelyen mindenki nyer. A verseny ideje három óra. Ezalatt felfrissülnek a tüdők, elillan a gond és még zsákmány is kerül a horogra. Úgy, mint máskor, versenyen kívül, csak ez most nem magánpihenés. Szórakoztató hadjárat a halak ellen. Tokaji Sándor egyesületi titkár ladikján végigsiklunk szép csöndesen a rengeteg horgászbot előtt, persze kellő távolságban. Hogy így is lássam őket, mert így szebb, magyarázza a titkár, aki civilben boltvezető. Az elnök járásbíró, a titkár boltvezető, a horgászmester téglagyári munkás. A 436 egyesületi tag nagy többsége gyári munkás, vagy ktsz- ben végez fizikai munkát. A ladik simogatja a vizet, ring, a fénysugarak álomszerűvé tükrözik a tájat, a botok és zsinórok finoman vágják a levegőt. Visszamegyünk a gátra. Puha talpú cipőt húztam mára, nem kopogok a köveken. Beszélni azért lehet, megállók némelyik helyen, mi az eredmény. Egy jókedélyű férfi kiemeli a vízből a szák- ját, felmutatja: hat sörösüveg. A gát elején, ahol nagy a sodrás, két süllőt fogott örsi István. Ez a kedvenc hala, most is csak erre horgászik. Közben elmeséli, milyen csalétket szokott készíteni a pontynak: csuszát. Kukoricalisztet és rendes lisztet összekever, tejjel meggyúrja, kicsit sózza és öt percig főzi. A ponyt „nagyon bírja ezt a csuszát”. Jurij Romano vies Zsukov csöndesen fütyörészik. ö a Dnyeperen horgászott korábban, most a paksi egyesület tagja. Az erőműépítés egyik szakértőjeként Pakson él, hát természetes, hogy csatlakozott a horgászokhoz. Dr. Molnár István egyesületi elnök horgászállványt helyez a gát közepére, a mérlegnek. Jobb szórakozást vízi ember el sem képzelhet, mint egy horgászverseny zsákmányainak mérését, összegyűlik a nép, figyelik az eredményt, a halak ugrálnak, szép keszeg, vacak keszeg, ennek tíz van, annak egy sem. Széles Zoltánnak 62 hal kerül elő az edényéből. összesen egy kiló, 64 deka. Kell ennél jobb vasárnap ? A komp közben elhúz a gátnál, odaordítanak neki, hogy tizenegykor jöjjön ám, a halak ficánkolnak, a mérleg nyelve mindig pontosan beáll, nem csalunk hajszálnyit sem, versenyről van szó, nagy a tét, az első négy ember nevét szélnek kiáltják a Duna fölött, hogy a vízben maradt halak háta borsózhat a félelemtől: íme, a legveszedelmesebb botosok. M ár mondja is az elnök : sporttársak, első lett idős Schaffer István, 14 hallal, három kiló 36 dekával, tehát 3374 ponttal. (Gyönyörű dévéreket fogott.) Második Schrank Konrád, harmadik Turbucz István, negyedik Ágoston Mihály. Díjkiosztás: értékes horgászfelszerelések. A nagy hal még a vízben van, teszi hozzá az elnök, majd verseny után kifogjuk. Indulás a csárdába. A teraszon vár bennünket a közös ebéd, ceremónia és protokoll nélkül. Gemenci József Forum Fórum a tolnai selyemgyárban. A szekszárdi járási ifjúmunkásnapok rendezvényeinek egyik eseményére szerdán került sor a tolnai selyemgyárban. A lányok és fiatal anyák fórumán részt vevők előadást hallgattak meg a nők gazdasági, szociális és politikai helyzetéről. Az elhangzott kérdésekre Bolvári Józsefné ország- gyűlési képviselő, a gyár igazgatója válaszolt. A megye talán legszebb községi könyvtára a simontor- nyai várban van. Képünk kölcsönzéskor készült.
