Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-18 / 221. szám

XXVI. évfolyam, 221. szám. ARA: 0,80 Ft. 1976. szeptember 18., szombat Mai számunkból MI BAJOD, SÁNDOR? (3. old.) FIATALOK DOMBÖVAROTT (3. old.) CSALÄD — OTTHON (4. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT szakmunkások LESZNEK (3. old.) A nemzeti egység kongresszusa A z elmúlt hetekben, hónapokban gyakran esett szó a Hazafias Népfront tevékenységéről, jövőbeni tennivalóiról. Ez érthető — hiszen a közelmúlt­ban zajlottak le a községi, városi, megyei tanácskozá­sok, ahol a mozgalom tisztségviselői számot adtak a több mint négyéves időszakot felölelő ciklus munkájá­ról. Újjáválasztották a népfrontbizottságokat; új lehe­tőségeket, kereteket teremtettek a lakossági kapcsolatok sokoldalú fejlesztéséhez. A tömegméretű eszmecseréken, beszélgetéseken nyilvánvalóvá vált az is, hogy a soron következő VI. kongresszus nem csupán a társadalmi tömegmozgalom belső ügye. Sokkal több ennél, mivel hazánkban a Hazafias Népfrontban valósul meg a ma­gyar társadalom osztályainak és rétegeinek politikai szövetsége. A népfront aktivistáinak százezeréi — országosan és megyénkben is — eredményes munkát végeztek az elmúlt években, bizonyítva, hogy az egész népet moz­gósítani, minden embert közös cselekvésre hívni leg­jobban ez az átfogó tömegmozgalom képes. Nap mint nap tapasztalhatjuk a szocialista közszellem erősödését, amely megnyilvánul a termelőmunkában, a szocialista brigádmozgalomban, a munkaversenyek sikereiben, a szaporodó lakóhelyi önkéntes társadalmi munkában. Munkánk nyomán az egyes emberekben mindinkább elmélyül annak a tudata, hogy ma Magyarországon a legszebb hazafias tett a hozzáértéssel és becsülettel végzett építőmunka, amelynek elengedhetetlen feltétele a béke, a Szovjetunióhoz és a testvéri szocialista or­szágokhoz fűződő őszinte barátság, részvételük a szo­cialista integrációban. „A Hazafias Népfront kongresszusa nemcsak a moz­galom életének, szervezett rendjének időszerűvé vált aktusa, társadalmunknak is nagy fontosságú eseménye” — mondotta Kádár János elvtárs a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén. E megállapítás igazságát bizonyították a kongresz- szust megelőző, előkészítő, tisztújító, küldöttválasztó ta­nácskozások, amelyeken társadalmunk minden rétege lehetőséget kapott — s élt is a lehetőséggel —, vélemé­nyének, akaratának elmondására, a közvélemény for­málására. Az utóbbi időszakban lezajlott tanácskozásokon — országosan több mint félmillióan — megyei viszony­latban hétszázharmincan szóltak kisebb közösségeik és az ország gondjairól. A közélet aktív szereplőjévé vált megyénkben is az a közel ötezer ember, aki a Hazafias Népfront valamelyik bizottságának tagja lett, vagy tisztséget vállalt. Négyezernél több bizottság alakult országosan, megyénkben a bizottságok száma 135. Ez azt is jelenti, hogy nincs hazánknak olyan települése, ahol ne erősödne a népfrontmozgalom, törekvéseit, cél­jait ne tudná megismertetni minden embferrel, állam­polgárral. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa nagy jelentő­ségű belpolitikai események sorozatába ágyazódik. Ezek közül kiemelkedik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, amely elfogadta a fejlett szocialista tár­sadalom felépítésének programját. A párt program- nyilatkozata hosszabb időre megjelölte a tennivalókat. A Hazafias Népfront a programot magáénak vallja. Erről tanúskodik a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén elfogadott kongresszusi állásfoglalás-tervezet is, amely szintén hosszabb távon tartalmazza a mozgalom cselekvési készségét. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára és a XI. pártkongresszus tiszteletére indult munkaverse­nyek, az V. ötéves terv, különböző törvénytervezetek társadalmi vitái, majd az országgyűlési képviselő- választások sikere megmutatta, hogy a magyar nép egyöntetűen helyesli az eddig megtett utat és támogatja a további célkitűzéseket, fejlett szocialista társadal­munk együttes erővel való felépítését. A helyi népfrontválasztásokon — a kongresszusi előkészületek idején — sok szó esett arról, hogy a nép­frontmozgalom egész tevékenységével járuljon hozzá a munkáshatalom erősítéséhez. Választott testületeinknek élni kell azzal a lehetőséggel, hogy mind több munkás vállaljon mozgalmi munkát: vonják be az üzemek és termelőszövetkezetek dolgozóit a vezetésbe, terveik ki­dolgozásába és a végrehajtás megszervezésébe. Mind­ezek együttesen biztosítják a városok és falvak össze­hangolt fejlődését. „A szocialista demokrácia a népi hatalom lényege. Társadalmi rendszerünk kiteljesedésének egyik leg­főbb feltétele a szocialista demokrácia elmélyítése az élet minden területén. A Hazafias Népfront fontos köte­lessége, hogy elsősorban működésének alapvető szín­terén, a lakóhelyen növelje hozzájárulását a szocialista demokrácia erősítésében, politikai eszközeivel segítse a társadalom demokratikus légkörének fejlődését, a tö­megek közéleti aktivitásának kibontakozását.” E z a megfogalmazás a kongresszusi állásfoglalás­tervezetben a „legtöményebben” érzékelteti azt a felelősséget, egyben azt a cselekvési sokoldalú­ságot is, ami az utóbbi évek mozgalmi sikereit biztosí­totta. Bizonyosak lehetünk abban, hogy az ország nyil­vánossága előtt zajló kongresszus után a népfront még teljesebb értelemben lesz a társadalom és a közélet fej­lődésének állandó és alkotó részese. Csajbók Kálmán megyei népfronttitkár Kádár János fogadta Rodney Arismendit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta a hazánkban tar­tózkodó Rodney Arismendit, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak pártjaik tevékenységéről, a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdé­seiről. Méltatták a latin-amerikai kommunista pártok havan­nai, valamint az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáját, amelyek tovább erősítették az imperializmus ellen,^ a békéért, az enyhülésért és a társadalmi haladásért küzdő erők összefogását, a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Megerősítették a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép szolidaritását, az Uruguayi Kommunista Párttal, az uruguayi és a többi latin-amerikai népnek a fasizmus erői elleni harcával. Megállapodtak a két pártnak a proletár internacionaliz­mus elvein alapuló testvéri együttműködése továbfejleszté- sében. A találkozón jelen volt dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) Losonczi Pál és Lázár György fogadta a burmai külügyminisztert Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken az Országházban fogadta U Hla Phone-t, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke szintén pénteken hivatalában fogadta a burmai külügyminisztert. A szívélyes, baráti légkörű találkozókon jelen volt Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár, Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság rangooni nagykövete, valamint dr. Ba Maung, a Burmai Unió Szocialista Köztársaságnak a Magyar Népköz- társaságba kijelölt nagykövete és U Maung Maung Gyii, a külügyminisztérium főosztályvezetője. U Hla Phone, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere pénteken ebédet adott dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter tiszteletére a Duna Intercontinental Szállóban. Az ebéden részt vett Rácz Pál külügyi államtitkár, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Részt vettek az ebéden a burmai kül­ügyminiszter kíséretének tagjai is. (MTI) Zöldségből önellátók A szedresi és a medinai háziasszonyoknak nem kell félniük, ha boltba indulnak zöldséget vásárolni. Jó né­hány esztendeje már nem kell üres kosárral elhagyniuk az üzletet. Hogy így van, ab­ban jelentős munkát végzett a Sió—Sárvíz menti Egyesült Termelőszövetkezet, a Szek- szárd—Sárköz és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet. A legtöb­bet természetesen azok tet­ték, akik a tsz kertészetében vagy otthon a háztájiban megtermelték a paradicso­mot, paprikát, salátát, s egyéb zöldséget. A termelőszövetkezet veze­tőivel, Pelhős István elnök­kel és Kovács Béla főagronó- mussal beszélgetve tudtuk meg, hogy itt a lakossági el­látásnak hagyományai van­nak. A termelőszövetkezet megalakulása óta nagy gon­dot fordítanak arra, hogy a közösben termesztett zöldség­féléket a tagok is megvásá­rolhassák. A cél érdekében évekkel ezelőtt zöldségboltot nyitott a termelőszövetkezet Medinán és Szedresen. A kö­zös gazdaság a kertészetében megtermelt valamennyi zöld­ségből folyamatosan szállít a két üzletbe. A kertészetben megtermelt növényeknek 5—6 százalékából fedezni tudják az igényeket. A szedresiek és medinaiak helyzete követésre is méltó. Sajnos, ma még kevés közsé­günkben tapasztalhatjuk, hogy a zöldségtermesztés nö­veléséért, a jobb ellátásért annyit tennének, mint itt. Pe­dig a példa bizonyítja, hogy akkor, amikor helyi erőkből sikerül megoldani az ellátást, mindenki jól jár. A fogyasztási szövetkezet elnöke, Izsák Lajos mondot­ta el, hogy Szedres és Medina egy idő óta felvásárlási köz­pontjukká vált. A szakoso­dás kicsiben a szedresi és medinai házikertekben is nyomon követhető. Célkitű­zés, hogy a fogyasztási szö­vetkezetek működési terüle­tükön a lehetőségekhez mér­ten szakosítsák a termelőket. Az, hogy a termelőszövetke­zet biztosítja Szedresen és Medinán a zavartalan zöld­ségellátást, lehetőséget te­remt arra, hogy a helybeliek szakosodjanak az uborka- termesztésre. És ez nagyon hasznos. A két község jó idő­járási viszonyok mellett éven­te 40 vagon uborkát szállít a konzerviparnak. És nem vé­letlenül az uborka itt a fő sláger, mivel több évtizedes termelői hagyományai van­nak. Szedres és Medina nem­csak az ÁFÉSZ, hanem a TOLNAKER, a TESZKERV fontos felvásárlóhelye is. Egy­éves átlagban 6—7 millió fo­rint értékű zöldséggel járul­nak hozzá a lakosság jobb el­látásához. A termelőszövetkezet ter­vezi, hogy bővíti kertészeté­ben a zöldségek körét. Az eddig csak időszakosan nyit­va tartó zöldségbolt pedig ezentúl egész évben várja a szedresieket. Az ÁFÉSZ egy olyan szakcsoportot hoz lét­re, amely legalább 2000 négy­zetméternyi fóliasátor fedte területen termeszt zöldség­féléket. A programban szere­pel az is, hogy az ÁFÉSZ anyagi támogatásával, a ter­melőszövetkezet szaktanács- adásával szélesebb körben el­terjesztik a támrendszeres uborkatermesztést. Hogy ér­demes, bizonyítja Láng László példája. 100 négyszög­öl hagyományos művelésű uborkaföldről négy mázsát, az ugyanekkora támrendszerűről 17,5 mázsát szedett le. S ez utóbbi jobb minőségű is volt. — vj — Foto: Sz. L.

Next

/
Thumbnails
Contents