Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-17 / 220. szám
1976. szeptember 17. ^PÚJSÁG 3 • • Ügyintézés munkaidőben Miért adnak kilépőt? - A tanácson nem múlik Beszélgetés a szerkesztőségben Az elmúlt időszakban többször foglalkoztunk a szekszárdi tanács meghosszabbított ügyfélfogadásával, ami pillanatnyilag luxusnak tűnik, mert változatlanul mininális azon ügyfelek száma, akik reggel nyolc előtt és délután 16 óra után keresik fel az irodát ügyes-bajos dolgaikkal. A szolgáltatásokról és a nyitva tartási rendről folyamatosan tájékoztatták a közvéleményt és a munkahelyeket. A másik oldalon viszont a — csökkenés ellenére — még mindig magas a munkaidő alatt kilépők száma. A kiesett munkaóra anyagi veszteség, mindenkinek. Annak is, aki ez időre bért nem kap, de az adott üzemnek is, s végső soron a sok kicsi sokra megy elv alapján a népgazdaságnak. A téma sokoldalú megvitatása érdekében beszélgetésre hívtuk meg szerkesztőségünkbe az érdekeltek egy részét. A megbeszélésen megjelent dr. Bősz Endréné, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára, Mátyás Ferenc, az ügyfélszolgálati iroda vezetője, Szigetvári Ernő, az OTP igazgatóhelyettese, Geese Lajos, a műszergyár szakszervezeti bizottságának titkára és Viszmeg Lajosné, a bőrdíszmű személyzeti osztályának vezetője. A kiindulási pont egy műszergyárból származó történet. Ötször kellett a dolgozónak bemenni a tanácsra, hogy bebizonyítsa: nincs lova, nem tartozik annak adójával. A bőrdíszmű képviselője szerint egyik dolgozó reggel hétkor nem találta nyitva az irodát. DR. BŐSZ ENDRÉNÉ VB-TITKÁR: — Az utóbbi esetet nem tudom elképzelni. Egyszerűen nem fordulhat elő, bár az ott dolgozók egyike vidékről jár be, de őt másik kettő helyettesíti. A lóügyről azt mondhatom, hogy mindenütt vannak hibák, előfordulhatott. De az is, hogy az állampolgár nem jelenti be, hogy eladta a kutyáját, lovát, vagy kocsiját, így az adókivetés az ismert címre megy ki. MÄTYÄS FERENC IRODAVEZETŐ: — Rengeteg ilyen problémánk van. A legtöbb talán az autókkal. Eladják egyszer, kétszer, háromszor, de a forgalmi engedély még mindig az eredeti néven szerepel. Sokan jönnek megkérdezni, mennyi az adóhátralékuk? Ezt ki kell keresni, munka van vele és megy az idő. Mi mindenkinek kiküldjük az adóivet, ha a csekkjein befizetett összegeket összeadja, pontosan megállapíthatja mennyi a hátralék. Ettől függetlenül mi minden hozzánk fordulónak a kérdésére válaszolunk, ügyét, ha az elintézhető — elintézzük. DR. BŐSZ ENDRÉNÉ VB-TITKÁR: — Tavaly is készítettünk egy felmérést, az idén kiadott kérdőívekből js körülbelül hatvan már visszaérkezett. Az ügyintézés udvariasságát szinte senki sem kifogásolja. Gondoltunk arra is, hogy akinek nem tudunk igazat adni, az esetleg elfogult a tanács rovására, ezért a kérdőíven az is szerepel panaszának, vagy kérésének helyt adtak-e? A kérdőívek feldolgozására csak decemberben kerül sor, de az érdekesség kedvéért elmondom, hogy valakit nyolcszáz forint pénzbírsággal sújtott a tanács, mégis azt írta: udvarias volt az ügyintézés. Ez már bizonyít valamit, nem? NÉPÚJSÁG: — Tény, hogy a városi tanács az élen jár abban, hogy az ügyek intézhetők legyenek munkaidőn kívül is. A tanácson kívül még hova kérnek kilépőt? Viszmeg Lajosné személyzeti osztályvezető: — Nálunk elenyészően kevés azoknak a száma, akik a tanácsra mennek. Sok a bejáró. Inkább szakrendelésre, elsősorban a fogászatra kéretőznek el. Előfordult, hogy be sem jöttek hatra, csak hozták az igazolást. Nem fogadtuk el, már csak azért sem, mert van üzemorvosunk. GECSE LAJOS SZB-TITKÄR: — A kérdés nagyon bonyolult. Nem vizsgálhatunk felül minden kilépőt kilépés előtt, hogy indokolt-e, utána, hogy ott volt-e, ahol mondja és mennyi ideig? Most, hogy az OTP hétkor nyit, az közömbös a hatra járók szempontjából, de fél nyolcig sem lehet beérni, ha előtte még az OTP-hez bemegy. Aztán van a kilépésnek még harmadik és negyedik oldala is. Ha a dolgozónak nincs munkája, mert nem érkezik meg az anyag, még jó is, ha elmegy ügyeit intézni. Sajnos a kilépők egy? részét éppen ezért állítjuk ki, mert hazaküldtünk valakit. Ha azt akarjuk, hogy bent maradjanak túlórázni, akkor kéréseiket is teljesíteni kell. NÉPÚJSÁG: — Milyen volt az ügyfél- forgalom az új nyitva tartási rend első két napján az OTP. ben? SZIGETVÁRI ERNŐ: — Tizenötödikén, hét óra egy perckor megérkezett az első ügyfél. Természetesen köszöntöttük, és apró ajándékkal kedveskedtünk neki. Azt is megkérdeztük, hogy került ide? Azt válaszolta, látta, hogy nyitva vagyunk, és bejött. Két nap alatt a két fióknál kb. negyvenen voltak 7-től negyed kilencig. A viták és a belső munkaerővándorlás elkerülése érdeké- ' ben a teljes apparátus hét órakor kezd. Szinte mindenkit külön meg kellett győzni, hogy ez mennyire fontos. De ha nem lesz forgalom, akkor arra is lesz bátorságunk, hogy visszacsináljuk; újból később kezdünk. NÉPÚJSÁG: — Itt ellentmondást érzek. A tanács májusban szervezte az irodát, kétszer is hosszabbította a nyitva tartást, egyszer reggel, egyszer délután, mégsincs eredmény. A takarékpénztárnál az első nap volt forgalom. DR. BŐSZ ENDRÉNÉ VB-TITKÄR: — Pontosan erről van szó! Ami az ügyfélnek fontos, annak elintézési módját meg is keresi. A pénzt be kell fizetni, a kölcsönt fel kell venni. Ezért elindul hétre, de az adóbevallás és más ügyek már nem annyira fontosak számára. Hogy mi pontos és jó munkát végezhessünk, ahhoz pontosan kitöltött beadványokra van szükség, ellenkező esetben jön a „bürokrácia” és másodszor, harmadszor is kiegészítést kérhetünk ügyfeleinktől. Más ügyek intézése meg csúszik a legvégső határidőig. Röviden; kettőn áll a vásár. A tanács, úgy érzem, sok mindent tett már és tervezzük a továbblépést is. A jogsegély- szolgálattal már felvettük a kapcsolatot, minden szolgá. lat kap formanyomtatványokat. Azokért nem kell majd bejönni a tanácshoz. GECSE LAJOS SZB-TITKÄR: — Nagyon örültünk annak, hogy az áruvásárlási hitel már elintézhető a kijelölt boltokban. Még sok ilyen egyszerűsítő intézkedésre lenne szükség. SZIGETVÁRI ERNŐ OTP. IGAZGATÓHELYETTES — Annál bosszantóbb, hogy Dombóvárott ezt még mindig nem sikerült megvalósítani, mert az ÁFÉSZ nem vállalja a többlet-adminisztrációt. * A dombóváriak azt sem vállalják, ami másutt már gyakorlat. Szekszárdon például megoldották azt is, hogy a korábban kezdő OTP dolgozóinak gyerekeit fogadják a gyermekintézmények. Elindult egy folyamat, annak érdekében, hogy az állampolgárok minden ügyüket minél egyszerűbben és munkaidő előtt vagy után elintézhessék. Ez nemcsak azért folyamat, mert lassan, a beidegződéseket, a szervezési nehézségeket legyőzve valósulhat csak meg, hanem azért is, mert továbbgyűrűzik. Ha a hitelt el lehet intézni nyolc óra előtt, akkor miért kell az üzletek nyitva tartására fél kilencig, kilencig várni? És vajon az összes szolgáltatási ágak nyitva tartási ideje olyan-e, hogy mindenki igénybe vehesse kilépő nélkül? És mikor szűnik meg, hogy a munkahelyek engedményeket kénytelenek tenni a belső szervezetlenség miatt? Kérdések egész sora vár még válaszra és csak intézkedések sorozata teheti lehetővé, hogy a nyitva tartási idők összhangban legyenek a többség érdeke’vei. IHÁROSI IBOLYA Tanácsülés Dombóváron Tudósítónktól: A Dombóvári városi Tanács harmadik negyedévi ülésének napirendjén szerepelt a város munkásságának helyzete, a felnőtt lakosság foglalkoztatottsága, a fiatalok munkalehetősége. Előadója Brunner Vince tanácselnökhelyettes volt. A város lakosságának növekedése miatt a foglalkoztatottak aránya emelkedik. Változik a város foglalkoztatottsági szerkezete is. A jelenlegi 9270 aktív kereső 72 százaléka munkás, a női munkások pedig 42 százalékot tesznek ki. A munkásosztály helyzetét döntően befolyásolja lakáshelyzetének kialakulása, s ez feltétlen figyelembe veendő az épülő és a megüresedő lakások elosztásánál. Az elosztó bizottság által kijelölt új lakások bérlőinek 45 százaléka fizikai dolgozó. Az elosztásnál kiemelten kezelik a nagycsaládosokat, a fiatal házasokat és a vállalati támogatásban részesülőket. A munkások szakmai képzettségének és valamennyi dolgozó általános műveltségének emelése fontos feltétele á fejlődésnek. Egyre többen használják ki a felnőttoktatás lehetőségét. Ezután a szövetkezetek állami felügyeletének tapasztalatairól esett szó, majd az interpellációs kérdések megválaszolásával zárult a tanácsülés. Szilvás! Sarolta Mb muntorvezéssel I Keresztes József, a Kun Béla ezüstkoszorús szocialista brigád dolgozója a galvanizálósoron pohártalpakat nikkelez A féléves tervüktől elmaradtak kevéssel, de a tavalyinál másfél millióval többet, 21 millió forintnyi termelési értéket állítottak elő az idei esztendő első hat hónapjában a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyáregységében. S az igazgató azt mondta, az évet másfél milliós túlteljesítéssel zárják majd. Az eredményeket a jobb munkaszervezéssel érik el. Ez azért is jelentős lépés, mert úgy tudják a termelést növelni, hogy közben a létszám több mint tíz százalékkal csökkent. Újdonság a szekszárdi gyárban a vibrációs csiszológép, ami az élőmunka nagyságát csökkenti. Most még csak egy ilyen gépsor dolgozik a gyárban, de tervezik, hogy még kettővel bővítik a számát. A brigádok jó munkája is nagymértékben hozzájárul a termelékenység növeléséhez. Fotó: Szepesi Zemán Jánosné és Karácsony Istvánné, a Hámán Kató ezüstkoszorús szocialista brigád két tagja csatokat, táskakereteket készit. Mindenki kedvére? Az önkiszolgáló étteremben lassú javulás várható Háromnegyed éve nyílt meg Szekszárdon a már régóta várt, sok ember étkeztetésére alkalmas önkiszolgáló étterem az Arany János utcában. Szép lesz, jó lesz, mondták a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat emberei előre. De megnyitás után a vendégek véleménye más volt. Egy hónappal ezelőtt lapunkban is terjedelmes cikkben számoltunk be a jogos kifogások töredékéről. S hamarosan megérkezett a válasz: átalakítják az éttermet. Szerdán délután tanácskozásra hívta össze a vendéglátó vállalat azoknak a cégeknek a képviselőt, akik nek dolgozói itt ebédelnek rendszeresen. Mondhatnánk úgy is, a társtulajdonosokat, mert bár az étterem a vendéglátó vállalaté, építését sok millió forinttal segítették ők is. A tanácskozás nem hozta meg a várt eredményt. Kiderült ugyanis, hogy a vélemények több területen erősen eltérnek egymástól. Sokan kifogásolták, hogy étkezés előtt kell fizetni, mondván, hogy a pénzzel beszennyezik a kezüket. Erre másik vállalat képviselőjétől kapták a kérdést: attól a bacilustól nem félnek, amelyik a kilincsről ugrik rájuk? A tanácskozás végül is úgy záródott, hogy megegyezés nem született. Mindenki tudomásul vette a változást. Másnap „élőben” néztük meg az új rendszer szerinti étkeztetést. S hallgattuk a véleményeket, amik szöges ellentétben voltak egymással. Volt, aki azt mondta, sokkal jobb az új rendszer, mikor étkezés előtt, de a régi kettő helyett négy pénztárnál lehet fizetni. Más szerint, a korábbi megoldás százszor jobb volt. S ami leginkább meglepő, ugyanígy eltér a vendéglátóipari vállalat igazgatóhelyettesének és az étterem vezetőjének véleménye is. A panaszáradat kinn az utcán is folytatódott. Hogy nem lehet kapni abból a jelentősen leszűkített választékból sem mindent, ami a bejáratnál lévő jókora étlapon szerepel. S hogy most is papírvékonyságú a kenyér, s nincs fogvájó és szalvéta. Annak pedig többen örültek, hogy bár azt tervezték, ebédjegyre az ebéd mellé nem lehet üdítő italt vásárolni — állítólag a vállalatok kérésére — a valóságban, ha belefért a 14 forintba, nem kellett jaffáért, kóláért külön fizetni. Az ételek minőségét úgy próbáltuk lemérni, megnéztük, a visszahozott tálcákon mennyi a maradék. Alig volt. S ha ez valójában azt jelenti, hogy javult, a korábban alapos javításra szorult minőség, már nyertek a vendégek. S ha most még nagyon sokan panaszkodnak is az alig háromnegyed éves étteremre, remélni lehet, hogy lesz javulás. A vendéglátó vállalat tervezi, hogy egy hónap múlva ismét megkéri az érdekelt vállalatok képviselőit, mondják el véleményüket, kívánságaikat és javaslatai - kát. Talán így sikerül közelebb kerülni a célhoz: kialakítani olyan étkeztetési rendszert, amelyik a legtöbb embernek megfelel. — szepesi —
