Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

1976. augusztus 11. ^PÚJSÁG 5 Urebetin Fehérjetakarmány - hulladékból Első a termelékenység A Tolna megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalatnál eredményesen működik a háromhengeres cseh mángorlógép. Vasal, szárít és egy műszak alatt hat asszony irányításával több mint 15 mázsa ágyneműt, asztalneműt tesz rendbe. (Fotó: G.) Láng Gépgyár A brigádverseny eredményei Kaposvári Cukor­gyárról általánosan közismert, hogy cu­korrépából cukrot gyárt. Kevesebbek előtt ismeretes, hogy a cukorgyártás mellék- termékeit elsősorban takar­mányozásra használják fel. Nagyon kevesen tudnak ar­ról, hogy a cukorgyár mellék- termékeiből szárazszeletet és melaszból kérődző állatok emészthető nyersfehérje- szükségletét 30—40 százalék­ban kielégítő ipari fehérje- takarmányt (koncentrátu- mot) gyárt karbamid felhasz­nálásával. Táplálkozásilag az egy- gyomrú állatok (sertés, ba­romfi, nyúl) — mivel emész­tésük hasonlatos az emberé­hez — megközelítőleg ugyan­azon táplálékot fogyasztják. Az ember állatifehérje- igényes táplálkozásához iga­zították az egygyomrú gaz­dasági haszonállatok fajta- választékát és takarmányo­zását úgy, hogy nagyobb fe­hérjetermelő-kapacitással rendelkező hibridek tartásá­ra tértek át az állattenyész­tésben, az állattartásban. A kérődzők emésztése az ember táplálékemésztésétől eltérő jellegű, mivel a ké­rődzők bendővel emésztik meg a takarmányukat. A bendőemésztés közömbös, il­letve gyengén lúgos kémiai környezetben mikroDás emésztésű. Bendőmikrobás emésztés olyan rostos takar­mányokat hasznosít, amelyek az egygyomrúak számára emészthetetlenek, károsak, sőt mérgezőek. Természetes, még a kérődzőknek is szük­ségük van táplálkozásukkor fehérjékre, de ezek csak nö­vényi fehérjék, sőt a bendő- ben lévő mikroorganizmusok nitrogénszükségletüket ipari nitrogéntermékekből is tud­ják részben fedezni. Bendő- baktériumok a növényi fe­hérjékből és az ipari karba­midból, miközben a növényi rostot is megemésztik, saját testállományukat gyarapítják. A karbamidot állati fehér­jévé a kérdőző biztonságosan és jó transzformációval csak a bendőbaktériumok műkö­dési feltételeinek takarmá­nyozási biztosításával terme­li. Különben nemcsak az egy­gyomrúak, de kérődzők ré­szére is méreg a karbamid. Viszont jól takarmányozva a karbamid, az összes kérőd­zők emészthető nyersfehérje- szükségletét 30—50 százalé­kig kielégíti, teljes bizton­ságban, állategészségügyileg kifogástalanul. Mivel az egy­gyomrúak számára értékte­len rost és tömegtakarmány hasznosítása csak kérődzők­kel lehetséges, nyugodtan ál­líthatjuk, az emberrel szim­biózisban a kérődzők élnek, mert amidokból és ipari kar- bamidból az ember számára nélkülözhetetlen húst, tejet termelnek. Igaz, nagy töme­gű takarmányból egygyom- rúaknál rosszabb hatásfok­kal; de lényegesen olcsóbban és ballasztterményekből. A karbamid nagy dózisú felhasználását a kérődzők ré­szére minden eddigi módsze­reknél biztonságosabban és állat-egészségügyileg kifogás­talanul a Kaposvári Cukor­gyár „urebetin”-termékek gyártásával oldotta meg. A termékek alapanyaga szárí­tott répaszelet és a kérődzők takarmányozásánál nagyon értékes melasz (50 százaléka cukor, 12 százaléka ásványi anyag és 18 százaléka amid). Urebetin I., II., III. elneve­zésű koncentrátumok 7—6— 10 százaléka karbamid be­dolgozása mellett más-más összetevőkkel gyártva alkal­masak üszők, tehenek, anya­juhok, választott borjúk, hí­zó bárányok és növendék hí­zó marhák takarmányozásá­ra. Minden termék 18 száza­lék melaszt és 43—53 száza­lék közötti száraz szeletet tar­talmaz, ahol a gyártáskor be- porlasztott melaszszemcséket porszerű burkot alkotva ve­szik körül a légszáraz, meg­darált egyéb takarmányössze­tevők. A termék dercés, ösz- szeállottság nélküli, dara- szerűen szétmálló. Urebetin használata a ké­rődzők takarmányozásában azt jelenti, hogy a fejlődést, tejtermelést, növendékmarha- hizlalást limitáló fehérjeellá­tást 30—50 százalékig bizto­sítottuk, ezzel elősegítettük a ballaszttakarmányok na­gyobb mérvű felhasználását. Olcsóbb termeléssel az ága­zatok gazdaságosságát növel­jük és ugyanakkor a meglé­vő növénytermesztési termé­kekből több hús és tej nyer­hető. A cukorgyár melléktermé­keire épült urebetingyártás így szolgálta és szolgálja több hús-, tejtermelés takar­mányozási biztosításával az élelmezést. Az üzem évi 1000—1200 va­gon urebetint forgalmaz Dél- Dunántúl három megyéjének mezőgazdasága részére, ame­lyekben 80—100 vagon kar­bamidot használunk fel, ami hozzávetőlegesen 150 vagon emészthető nyers fehérjét je­lent a kérődzők számára. gyártott urebetinnel 500—600 vagon ext­rahált napraforgó­fehérje abrakot he­lyettesítünk. Ez pe­dig 36 millió deviza- forint-megtakarítás egyrészt, másrészt ez a napraforgó­mennyiség felhasználható sertések, baromfiak takarmá­nyozására, amiből ugyancsak hús és tojás lesz emberi élel­mezésre. SZABÓ LAJOS Kaposvári Cukorgyár A Láng Gépgyár dombó­vári gyáregységében a na­pokban ült össze a szocialista brigádmozgalomban részt vevők munkáját értékelő bi­zottság, hogy összegezze az első félévben elért eredmé­nyeket. A brigádmozgalomban 280- an — 26 brigád — vesznek részt. Hurta Sándornétól, a gyáregység versenyfelelősétől kapott tájékoztatás alapján a brigádok a szocialista bri­gádmozgalom mindhárom kö­vetelményét teljesítették az első félévben. Különösen kiemelkedő volt a társadalmi munkavégzés. A kommunista műszakon kí­vül — aminek értéke 35 ezer forint — mintegy 50 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek a brigádok. Az Eötvös brigád a sürgős szer­számokat és próbapálcákat túlóra nélkül, társadalmi munkában, munkaidő után készítette el; a szerszám­kiadó szabad szombatokon társadalmi munkában dolgo­zott. Az újdombóvári általá­nos iskolával és két óvodá­val együttműködési szerző­dést kötöttek, az iskolások pedig rendszeresen adtak műsort a gyár rendezvénye­in. A Láng Gépgyár dombó­vári gyáregysége benevezett és küzd a szocialista gyár­egység címért, aminek egyik fontos része a szocialista bri­gádmozgalom feltételeinek magas színvonalon való tel­jesítése. Oszlánczi János levelező Bonyhádi Cipőgyár Egy nap 5740 pár cipő Cipővasalás. Sebestyén Ferencné spirituszlámpa lángjával tünteti el a bőr parányi ráncait. Hosszú, lassan mozgó sza­lag. Rajta több szinten, mint könyvespolcon a könyvek, sorakoznak a készülő cipők. A Bonyhádi Cipőgyár sza­lagjairól naponta 5740 pár kerül le ezekben a napokban. Ez több, mint a tavalyi átlag, de kevesebb annál, amennyit jövőre kell naponta gyártani­uk. Hogy a szalagok követni tudják a növekvő mennyisé­gi, minőségi igények szülte követelményeket, állandóan korszerűsíteni kell a géppar­kot. A közelmúltban kezdett dolgozni a két automata fá- rafoglaló gép. Ezek a bonyolult, de na­gyon hasznos masinák a majdani cipő alakját meg­adó fasablonra feszítik és rögzítik rá a bőrt. Haszna a két masinának, hogy tizen­négy ember munkáját végzi el. S ez a munkaerőgondok­kal küszködő gyárban nagy segítséget jelent. A cipők jelentős részét exportra készítik. Gyárta­nak különleges igényeket ki­elégítő modelleket is, tőkés megrendelésre. Sz. L. Közüzemiek TÁRSADALMILAG lebecsült munkakörökről volt szó egy sajtótájékoztatón. Fabók Zoltán, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára hívta fel a figyelmet a kommunális és közüzemi válla­latok jelentőségére és gondjaira. A jelentőséget az adja, hogy az iparfejlesztés, a városiasodás, a környezetvédelem elképzelhetetlen nél­külük. Anélkül a mintegy 120 ezer ember nélkül, akik­nek a köztisztaságot, az ivóvizet, a civilizáció legele­mibb feltételeit köszönhetjük. Mintegy 120 ezren vannak, mégis jóval kevesebben a kelleténél. És ebből erednek az említett gondok. Ma­napság, amikor annyi szakma között válogathat a pályaválasztó fiatal, ugyan miért jelentkezne akár a csatornázási művekhez, akár az annyit szidalmazott ingatlankezelő vállalatok bármelyikéhez? ÉS MIÉRT NE JELENTKEZNE — kérdezik viszont sokan, akik ezekben a munkakörökben keresik a ke­nyerüket. Akik itt váltak törzsgárda-, szocialista brigád­taggá. Hiszen az utóbbi években feltűnően javuló kö­rülmények között dolgozhatnak. Egyik-másik köztisz­tasági vállalat szociális viszonyai — modern munkás- szálló, üdülő, hasznos gépek — bármilyen összehason­lítást kibírnak. Az ágazat egészét is a fejlődés jellemzi, ami pedig a jövedelmet illeti, az előző tervidőszakban átlag 40 százalékkal emelkedett. És a követelményeknek megfelelően emelkedik tovább az ötödik ötéves tervben is. Hiszen a közműves vízellátásban részesülő lakosság további egymillióval növekszik, az ellátási arány 72—73 százalékos lesz 1980-ban. Több mint 30 milliárd forin­tot ruháznak be víztermelésbe, szennyvízelvezetésbe, fürdőellátásba, hévízhasznosításba. A jelentkezést, a nyomasztó munkaerőhiányt be­folyásolja a közvélemény, amely hajlamos általánosító módon elbírálni, sőt lekicsinyelni a közüzemek és a közüzemiek munkáját. Sokan véleményt hangoztatnak, anélkül, hogy fogalmuk lenne róla, milyen fáradságos erőfeszítések eredményeként folyik víz a csapból. Anél­kül, hogy tudnák, mit jelent egy 300—600 milliméteres csőtörést mély iszapban, rohammunkával helyreállítani. NYILVÁNVALÓ, hogy a kéményseprők, a temet­kezés, az ingatlankezelő vállalatoknál dolgozók is mél­tán tartanak igényt a társadalom megbecsülésére. Leg­alább annyi megbecsülésre, amennyi helytállást — ugyancsak méltán — elvárunk tőlük. L. M. Akták a szemétben Schuck ért 8 ' na.r A papíráradatban evickélő adminisztráció nevű szörnye­teg súlyos csapást szenvedett a közelmúltban megszületett létszámstop hatására. A kishitűek gyakran legyintenek, egy- egy rendelet hallatán kétségbe vonják erejét. A közelmúltban személyesen győződtem meg arról, hogy ezúttal kishitűségnek nincs helye. Persze ha a tisztelt olvasó most arra számít, hogy mesélek egy olyan üzemről, ahol száz fizikai dolgozó mellett csak öt adminisztrátor van, csalód­nia kell. Ennél sokkal meggyőzőbb bizonyítékaink vannak. Lábbal tiportuk a minap Szekszárdon, az Arany János utca elején az eddig bálványozott adminisztrációs terméket: ügyiratokat, okmányokat. Az utcán, a szemétben sodródó papírlapok közül való a " képen látható hivatalos irat. Ez hát a megoldás, hogy ahol a létszámstop túlzottan megnyirbálta az irodák népességét — utcára az aktákkal, az ügyiratokkal? Szemétbe velük, így lehet kihúzni az admi­nisztráció méregfogát? Persze, az sem kizárt, hogy egészen másról van szó... Gyvgy

Next

/
Thumbnails
Contents