Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-07 / 186. szám

A ^PÚJSÁG 1976. augusztus 7. CSALÁD-OTTHON A kis konyha dicsérete lfariacíok egy szabásmintára A bemutatott mellény sza­básmintája több variációra nyújt lehetőséget. Felhaszná­lásával készíthetünk divatos férfimellényt vagy ujjatlan női pulóvert. A férfimellény anyaga le­het egyszínű vagy mintás jersey, de mutatós és kelle­mes viselet düftinből, kord­bársonyból is, ebben az eset­ben 2—3 milliméter széles, elütő színű paszpóllal hatá­sosan díszíthetjük. Aki szeret kézimunkázni, tetszés szerinti színben kötve a pontos szabásminta alapján vagy horgolva is elkészítheti. Alatta inget, pulóvert, blúzt viselhetünk. Lakberendezés - célszerűen A hagyományos építkezé­seknél tágas konyhát, ké­nyelmes méretű kamrát ké­szítettek a lakásokhoz. Ahol nem vezetnek túl nagy ház­tartást, ott némi átalakítás árán kitűnő étkezőt, nappalit teremthetünk. A másfélszer-másfél méte­res kamrából, csaknem tel­jesen házilagos kivitelezés­ben, remek minikonyhát ké­szíthetünk, ahol két-három személynek való ebédet, va­csorát, bármit elkészíthetünk. (És csak egy talpalatnyi bur­kolatot kell felmosnU Az az ideális, amikor a kamrának ablaka is van, méghozzá szabad területre nyíló, ahon­nan levegőt, világosságot is nyer. De, ha csak szellőzője van, az sem akadály. Legfel­jebb gáztűzhelyet, gázbojlert nem szereltethetünk bele. De villany garzontűzhely, vagy kétlapos főző és hozzá egy sütő, szagelszívóval kiegészít­ve: már megfelelő. Az apró méret miatt min­den helyet hasznosítunk, még a falat is. A méretarányos alaprajzról pontosan leolvas­ható, mi hová kerüljön. Per­sze, „adaptálni” kell a ter­vet, aszerint, hová esik az ablak (ha van), hová a víz-, villany-, gázvezeték. Néhány szempontra azonban feltétle­nül figyelnünk kell. A gar­zontűzhelyet ablakközeibe helyezzük, hogy könnyen ki­szellőzzön az ételszag, ne gőzösödjön be a pici helyi­ség. (A garzontűzhely — ha ügyesen gazdálkodunk a két lánggal és sütővel —, bármi­lyen ünnepi ebéd elkészíté­sére is alkalmas. Lehetőleg világos helyre szereltetjük a mosogatót is, mert természe­tes világításnál jobban esik a munka. Ehhez egy tízliteres elektromos melegvíztároló („magyarul” villanybojler) célszerű. A mosogatót ügyes asztalos kis költséggel beépí­ti a bútorboltokban kapható kis konyhaszekrény szintjével egy magasságba. Azonos színű dekoritlemezzel boríthatja le ezt is, és a 30-szor 50—70 centiméteres kisasztalt is. Utóbbit falra szereljük, hogy felhajtásával hozzáférhetővé váljon a szekrényfiók. Ahol egy kis üres hely adódik, fűszerpolcokat készítsünk. Fatiplivel színes műanyag lapot szerelhetünk a még mindig kínálkozó helyre, két- három sor műanyag huzalt erősítünk rá. Töméntelen konyhaeszközt aggathatunk így a kezünk ügyébe: szűrő­ket, merőkanalakat, reszelő- ket. A beépített mosogató alatt, elférnek a vödrök, ta­karítószerek, eléjük színes kartonfüggönyt tegyünk. Az eredetileg konyhaként használt helyiség most elő­lép. Ha kövezete sima és hi­bátlan, leegyszerűsíthetjük a burkolását: textil-hátlapú műanyag burkolóval (a linó­leumszerű, amely vastagabb a közönségesnél, drágább, de tartósabb és nem kunkoro- dik fel.) ízlésünk és pénztár­cánk szerint színes padlósző­nyeggel is boríthatjuk az új ebédlőt; ezt sem kell feltét­lenül leragasztani. - p. g. — A: konvhsszékrén;­B: beipitett noso-ató C: vál^u a, noao^etószereknek D : ^arzoDtüzbelv E;, Felhajtható kisasztal Ételek csirkéből CSIRKE MEXIKÓI MÓDRA 15 dkg fehér hüvelyes bab, fél liter víz, 1 egész mély­hűtött csirke, 4 evőkanál olaj, 2 hámozott vöröshagy­ma, 1 gerezd fokhagyma, 8 dl erőleves (forró), 8 dl fehér bor, 2 babérlevél, 3 paradi­csom, 1 késhegynyi bors, 6 evőkanál paprikakrém (erős). A babot előző este vízben áztatjuk, majd kb. 1 órán át főzzük az áztatövízben. A csirkét hagyjuk felengedni, majd 8 részre vágjuk és for­ró olajban mindkét oldalán ropogósra sütjük. Kivesszük az átsült csirkét a serpenyő­ből és az apróra vágott vö­röshagymát és a fokhagyma­gerezdet kevés sóval a forró olajban pároljuk, aranybar­nára sütjük. A húslevest, fe­hér bort, babérlevelet és az erős paprikakrémet hozzá­adjuk, megkeverjük. A csir­kehúst ismét beletesszük a serpenyőbe, és 30 percig pá­roljuk. A paradicsomot rövid ideig forrásban lévő vízbe rakjuk, bőrét lehúzzuk és felnégyeljük. Kb. 5 perccel a főzés befejezése előtt hoz­záadjuk a paradicsomot és a puhára főzött babot. Végül borssal ízesítjük. CSIRKE FRANCIA MÓDRA Hozzávalók: 2 fiatal' sütni való csirke 4 részre vágva, 4 csapott kávéskanál só,. 4 evőkanál konyak, 2 evőkanál olaj, fél kávéskanál szárított tárkony, 2,5 dl bor (vörös), 4 paradicsom, lehámozva és kimagozva. Elkészítés: A konyakot só­val elkeverjük és ezzel jól bekenjük a csirkedarabokat. A tárkonyt olajba keverjük, ezt a csirkére kenjük, arany­barnára sütjük és melegen hagyjuk. A serpenyőbe bort öntünk, ezzel kimossuk, majd egy fazékba öntjük és a pa­radicsomdarabokat kis lán­gon ebben pároljuk. Tálalás­kor a sült csirkére öntjük ezt a boros-paradicsomos lét. A legszebb, legkorszerűbb lakás, családibáz is csak ak­kor válik otthonná, ha be­rendezése a benne élők szo­kásait, igényeit szolgálja, ha mindennek és mindenkinek megfelelő hely jut benne — egyszóval: ha a lakás van értünk és nem mi a lakásért. A leendő otthon kialakítá­sa örömteli, de komoly gon­dot jelent és gondos elő­készítést kíván. Nem mind­egy, hogy mit vásárolunk és mennyit költünk. A berende­zés alapját a bútorok képe­zik. A bútorvásárlás nélkü­lözhetetlen kelléke a beren­dezendő helyiségekről ké­szült alaprajz, amit minden műszaki képzettség nélkül, bárki megcsinálhat. A falakat egyenként le­mérjük. A mérőszalagot (cen­timétert) a fal mentén, a padlózaton vezetjük saroktól- sarokig. Az így kapott ada­tokat arányosan kicsinyítve átrajzoljuk a papírra. A leg­célszerűbb 50-es léptékben ábrázolni, akkor egy méter két centiméterrel egyenlő. Lényeges, hogy a rajzon az ajtókat, ablakokat, fűtőalkal­matosságokat bejelöljük. Ezután számba vesszük a berendezés használatával szemben támasztott igényein­ket: hány személy részére kell fekvőhelyet biztosítani, milyen otthoni tevékenysége­ket kell szolgálniok a búto­roknak, mennyi holmi táro­lásához kell alkalmasnak lenniük. Majd az egyes he­lyiségek rendeltetését hatá­rozzuk meg: hol lesz az ét­kező, munkahely, hálórész stb. A helyiségek és igényeink felmérése során tiszta képet nyerhetünk arról, hogy mi­lyen térigényű és milyen rendeltetésű bútorokra van szükségünk. (A berendezés egyéb darabjait csak akkor tanácsos megvásárolni, ha a bútorokat már kiválasztot­tuk.) Megkönnyíti a válasz­tást, ha meghatározott céllal indulunk vásárolni. A bútor vásárlásánál ne bízzuk ma­gunkat szemmértékünkre. Mielőtt döntenénk, mérjük le a kiválasztott berendezés da­rabjait és készítsük el kicsi­nyített alaprajzunkat. Ezeket vágjuk ki és a helyiség alap­rajzába helyezzük el annak megfelelően, ahogy a lakás berendezését elképzeltük. A papírbútorok tologatásával új elrendezési ötletek is szü­lethetnek. A játék minden­képpen hasznos, megéri a rá­fordított időt: könnyebb a papírdarabokat mozgatni, míg mindennek megtaláljuk a legmegfelelőbb helyet, mint az „élő” bútort emelgetni, to­logatni. És jobban járunk ak­kor is, ha a papírfalak bizo­nyulnak kicsinek, mintha az igazi falak között nem tud­juk a bútorokat elrendezni. G. G. Falikép filcből, műbőrből Hangulatos faliképet ké­szíthetünk rövid idő alatt, rá- tétes megoldással, olyan anyagokból, amelyek nem rojtosodnak ki. így például filc, posztó, bőr, műbőr fel- használásával. Négyzetháló segítségével tetszés szerinti méretre nagyítjuk a ló figu­ráját, majd különböző színű — barna, sárga, fekete, fehér — anyagból kivágva, ragasz- szűk fel semleges színű alap­ra, amely lehet a méterben is kapható müszalma, zsákvá­szon, rafia szövet, nylon­szalma. Ha olyan anyagunk van csak kéznél, amiről feltehető, hogy kirojtozódik, úgy azt nem ragasztjuk, hanem na­gyon sűrű és apró pelenka­öltéssel applikáljuk rá az alapra. A kép felső szegélyére varrjunk 2—3 cm magas fü­leket, ezekbe keskeny, lapos lécet bújtatunk, úgy akaszt­hatjuk a falra. Az aljára pe­dig az alapkelme saját szálai­ból rojtot húzhatunk ki. Cs. K. Algatelepek A tengerben élő parányi élőlények, gránátgarnélák, tarisznyarákok és algák ipari jellegű tenyésztésére rendkí­vül kedvező adottságokkal rendelkezik a Szovjetunió távolkeleti partvidéke. Dél-Primorje vidékén kí­sérleti gazdaságokat létesítet­tek, ahol táplálkozásra al­kalmas parányi élőlények, tengeri fésüskagylók és oszt­rigák tenyésztésével foglal­koznak. A mesterséges sza­porítás kérdését is sikerrel megoldották. Kiderült, hogy egy hektárról 10—20 tonna „termést" takaríthatnak be. A barnamoszat termesztésé­re berendezkedett kísérleti gazdaságokban hektáronként 60—70 tonna volt a termés. 3. Részleteiben átgondolt terv volt. Ö kinn áll a sötétben, s Irénke kilép dobogó szívvel a csak úgy sebtiben magára kapott pongyo­lájában az erkélyre... („Bocsánat, de gáz­szagot éreztem felszivárogni...”) Ezt az öt­letet is el kellett vetnie, megindulhat a hólyagos vakolat, abban a pillanatban fenn van az egész ház, s ő zseblámpák kereszt­tüzében himbálózna egy kötélen, mint valami óriáspók. Irénke otthon volt, készségesen, de nagy izgalomban ment fel tolmácsolni. Soha még igazi angolokkal nem beszélt, egyál­talán nemigen beszélt angolul, kivéve az osztályban a társalgási órákat. No, de a tanítványait ő tanította az angol kiejtésre, s nagyjából minden kérdésre megvolt a szabványfelelet. S hozzá ezek még ausztrá­lok. Olyan drukkban lépkedett Gyuszi mel­lett, mintha újra az egyetemi felvételire menne. A mama közben megterített, apró­süteményt, kompótot, sajtot, almát szolgált fel. Már javában folyt Irénke közvetítésé­vel az eleinte akadozó, de egyre folyéko­nyabb beszélgetés a család és a vendégek között, ő még mindig megállíthatatlanul járt-kelt a konyha, a kredenc, a speiz és az ebédlőasztal között. Mindig is ezt tette, akárhonnan jöttek a vendégek, Ausztrá­liából vagy csak a szomszéd utcából. Egy liter tej volt otthon, felit megmelegítette, felit hidegen hagyta (Gyuszi benn már főz­te a feketét), ki tudja ezeknek az ízlését? Kemény kontyba szedett, gáztól sárga ősz hajával, elérzékenyülve meredt a haboso­dé tejre. Ki tudja ezeknek az ízlését? És vajon ki tudja annyi év után Klári ízlését? * Mire a mama a kompótos üvegtányéro­kat is lerakta az asztalra, s külön porcelán- kancsókban a hideg és meleg tejet, már megtudták, hogy a vendégek is Sydney­ben laknak, abban a kerületben, Balmain- ben, ahol Kláriék. Sydney New South Wales államban van, ezenkívül még má­sik öt állam van, mindegyik önálló kor­mányzattal, de felettük áll egy szövetségi kormány, hasonlóan, mint Amerikában. Egyébként Ausztrália alkotmányos király­ság, államfője az angol királynő, az öt- pennys bélyegeken az ő képe van, ahogy azt bizonyára észre is vették a család tag­jai Klári levelein. Igen, észrevették, de Klári olyan ritkán ír, s még azt a kis re­pülőpostai levélpapírt sem írja mindig te­le. Parancsolnak tejet? Igen, kérnek tejet a feketébe, Magyarországon nagyon erősre főzik a kávét, a németek viszont átlátszó mosogatólevet adnak, behunyt szemmel meg sem lehetne állapítani, hogy fekete vagy mi akar lenni, ök ausztrálok valahol a középúton járnak, bár náluk korántsem olyan nagy divat a feketeivás, mint pél­dául itt. Dohányozni is jóval kevesebben dohányoznak, kevesebben és kevesebbet, itt a nők kezében is cigaretta lóg az utcán, ott elképzelhetetlen. Persze, ha ott szívna va­laki annyit, mint itt teszik az emberek, do­bozszám, megfigyelte, hát az kész tönkre- menés lenne, mert igen drága a cigaretta, az ital viszonylag jóval olcsóbb. Pedig a pénzük értékére igazán nem panaszkodhat­nak, a világ egyik legjobb valutája, tán a legjobb, de ezt nem tudja biztosan, nem pénzügyi szakember, egyszerű vasúti tiszt­viselő. Az ausztrál font 20 a 25-höz az an­gol fonthoz viszonyítva, komoly dolog, nem? El is felejtett bemutatkozni, elnézést kér, Elmer Foster a neve, a felesége Jessie, skót születésű, ő maga is glasgow-i, hajó­ács volt az apja, kész regény, hogy hogy kerültek össze. A legviccesebb, hogy egy utcában laktak Glasgow-ban, de fogalmuk sem volt egymás létezéséről, Sydney-ben ismerkedtek össze. De hát bocsánatot kér, ez hosszú lenne, s nem is ide tartozik. Konyakot is ittak. Foster egészen bele^ melegedett, jó volt így az érdeklődés közép­pontjában lenni, szürke kis tisztviselő volt otthon, s most szinte az egész világot a tenyerén tartotta. Már két hónapja utaz­tak, tizenkét év óta gyűjtöttek erre az uta­zásra. Repkedtek a kérdések, s ő be sem várta szinte őket, bár most már nagyjából megértette Irénkét, Sőt többször biztosítot­ta, hogy kitűnő az angolsága, bár koránt­sem volt az. Jessie a férje karján tartotta kezét egész idő alatt, s nézte, milyen kedv­vel beszél. Jól élhettek egymással. — Hogy hol jártunk eddig? Görögország, Olaszország, Berlin, Bécs, Bécsből jöttünk Budapestre. Innen majd Finnországba me­gyünk, onnan Angliába. Igen, természete­sen Glasgow-ba is, sajnos már nem a szü­léinkhez, csak a sírjukhoz, de Jessie-nek van két húga, ők ott élnek. Furcsa lesz Anglia annyi év után, biztos, tulajdonkép­pen már nem is tudnánk eldönteni, melyik az igazi hazánk. Élnek emlékek az ember­ben, de nem valószínű, hogy a mai való­sággal megegyezzenek, sőt, tán az emlék­szülte valósággal sem egyeznek meg. Ne­héz dolog ez mindenképpen, nagyon meg tudom érteni azt a bécsi emigránst, aki így fogalmazta meg igen röviden és találóan a dolgot: Emigrieren heisst halb krepieren. A szomszéd szobából óriási zaj hallat­szott. Az öregek hálószobájából, itt volt az unokának egy játszósarok berendezve. Her­nádi felállt, hogy utánanézzen, mit művel a kölyök. Kölyöknek hívta magában, pe­dig lány volt, nyolcéves, tömzsi, barna, kerekfejű, mint egy fiú. A szeme volt csak egyedül lányos: kék, hosszú, sötét 'pillák­kal. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents