Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

1976. augusztus 1. /toÎnaN, , , tïÊPUJSAG 5 magazin magazin magazin Harmincéves a forint Pengő és forint Százezerbillió pengős. Ma már fejtörő is lehetne: írja le számokban mennyi is az a százezer B.-pengő?! Több mint harminc éve olvastam a pla­kátjelszót: „Kenyeret a népnek, hogy éhen ne vesszen! Jó pénzt, hogy cipőt, ruhát ve­hessen!” Álltam a plakát előtt, zsebemben billiókkal és el sem tudtam képzelni: lesz olyan pénz is, amelyért adnak is valamit. Lett! Az első forintok kézről-kézre jártak: „Ilyen a tízforintos! Ilyen az egyforintos! Ilyen a húszforintos! Ilyen az ötvenfillé- res! És ilyen az ezüst ötforintos!” A forintnak nem volt más alapja, mint a munka. Az ezüst ötforintost — Nyugat­ról visszahozott ezüstből, kis mennyiségben készült — ez a felirat díszítette: „Munka a nemzeti jólét alapja.” A jelszó ma is igaz. Egy romok alól elő­bújt nép bizonyította: munkája a legjobb fedezet. 1946. augusztus elsejéig sok pénzünk volt. Sok és semmit érő rossz pénz. A közmon­dás azt tartja: a rossz pénz nem vész el. Elveszett. Helyesebben ott lapul valahol a jó pénz mellett a szekrényekben. Emlék­ként. Régi, rossz emlékként! Egy olyan kort idéz, amikor mindenki milliomos volt ebben az országban és mégis koldussze­gény! —i. —s. Augusztusi adattár A 31 napos augusztus hó­nap már az átmenetet hoz­za a nyárból az őszbe. A hó­nap elején a nappal még jó­val hosszabb az éjszakánál: 14 óra 58 percet tesz ki. Ez az időtartam a Szűz csillag­képben jár képzelt égi pá­lyáján — 31-én már nem egészen 13 és fél órát tölt csupán a horizont fölött. Ennek megfelelően keve­sebb a napsütéses órák szá­ma is, mint júliusban. Augusztus első hetében — hatvan év átlaga alapján — 67 napfényes óra várható, de a hónap végén már csak he­ti 59,3 órán át sütkérezhe­tünk. A hőmérsékletről és a csapadékról száz év adatai áll­nak rendelkezésünkre. E sze­rint az évszakoknak megfele­lő napi hőmérsékleti átlag a hónap első felében 21 fok fölött van, a másodikban pe­dig egy fokkal kevesebb en­nél. A csapadékátlag az el­ső és utolsó héten országos adatokat véve 98, illetve 95 milliméter hetenként, a má­sodik héten 194, a harmadi­kon 108. A néphit augusztus 10-éhez, Lőrinc napjához fűzi azt a szentenciát, hogy ha ezen a napon szép idő van, akkor jó lesz az őszi időjárás is. Ugyanez okból azt is tartja, hogy kellemes Lőrinc-napi időjárás esetén jó bor lesz az évben. (A dinnyére vonatko­zóan — mint ismeretes — Lőrinc jó és rossz idő ese­tén egyaránt rosszat jelent.) Az őszi időjárást — hosszú idők paraszti megfigyelése szerint — a Bertalan-napi időjárás is meghatározza: amilyen az idő 24-én, Berta­lankor, olyan lesz egész ősz­szel. Végül: egyes vidékeken azt tartják, hogy az augusz­tusi harmat hizlalja a sző­lőt. Utastájékoztató Születik a számítógép Számítógépeket jó minő­ségben és gazdaságosan csak megfelelő szérianagyságban és magas fokon automatizált iparral érdemes gyártani. (Egy-egy számítógép bemé­réséhez, ellenőrzéséhez pél­dául vele azonos nagyságú, csak még bonyolultabb, úgy­nevezett célkomputer szüksé­ges.) Mindamellett a számító- gépgyártás a világon minde­nütt rendkívül költséges, tő­keigényes vállalkozás. Ennek megfelelően a kisebb cégek sorra elvéreztek a számító­géppiacon az utóbbi évtized­ben, s csak a legtőkeerőseb­bek maradtak meg (IBM, Honeywell, UNIVAC, ICL, Siemens, FACOM, Hitachi). Még így is fel kell osztaniuk maguk között a gyártmány­spektrumot, hiszen minden­fajta típus gyártására egyi­kőjük sem képes vállalkozni. Rájöttek arra, hogy csak akkor maradhatnak továbbra is versenyben, ha minden vo­nalon a legmodernebb gyár­tási technológiát vezetik be. így tettek az amerikai Ho­neywell cégnél is, ahol — a képen látható módon — a számítógépegységek parányi alkatrészeinek hegesztését- forrasztását ma már kompu­ter vezérelte elektronsuga­ras berendezéssel végzik. E módon csaknem teljesen si­került kiküszöbölni a gyártá­si hibákat, ami jelentősen be­folyásolta a termelékenysé­get (s ezen keresztül az ön­költség alakulását). Utastájékoztatót szerelt fel a Budapesti Közlekedési Vállalat a Keleti pályaud­vari autóbusz-végállomá­son. Az új „Visinform” be­rendezés a buszok indulási idejéről tájékoztatja áz utazókat. (MTI-fotó — KS). Milyen is a Szaljut-5? 1 ; úlius 7 óta röppá­J lyán kering a Szo­juz—21 és Szál jut—5 J§ komplexum. Borisz . I Volinov és Vitalij Zsolobov folytatja a tudományos munkát. A nagy méretű űrállomások — számos tudományos és nép- gazdasági feladat megoldásá­nak hatékony eszközei. A vi­lág legelső hosszan tartó repülést végző űrlaborató­riumát, a Szaljutot 1971 áp­rilisában bocsátották fel röp- pályájára. Ez a mostani űr­állomás a Szaljut-család ötö­dik tagja. Milyen is hát ez a Szál jut—5? Ami a legfontosabb mére­teit és súlyát illeti, az előző űrállomásokhoz képest jó­formán semmit sem válto­zott. Az űrállomás összsúlya az űrhajóval történt össze­kapcsolása után 25 tonna, a hermetikus szakaszok térfo­gata kb 100 köbméter. Hosz- sza összekapcsolt állapotban 23 méter, maximális átmérő­je több mint 4 méter. A Szál jut—5 módosított tá­joló és stabilizáló rendszere révén az űrállomás állandó­an a szükséges helyzetben tartható, mégpedig rendkívü­Terjed az alkoholizmus A Frankfurt am Mainban megtartott nemzetközi alko­hol- és alkoholizmus-kong­resszus részvevői megállapí­tották, hogy az alkoholizmus világszerte terjed. Régebben az alkoholizmus fő okaként a szegénységet és a nyomort ismerték el, manapság in­kább a konszolidált életet élők, sőt a jómódúak köré­ben terjed a leginkább. Fi­gyelmet érdemel az is, hogy a nők és a fiatalkorúak kö­zött is jelentősen növekszik a súlyos alkoholisták száma. A kongresszus megállapítot­ta, hogy az alkoholizmus el­len használt gyógyszerek ha­tása önmagában nagyon is kétséges. Az elvonókúrát kombinált módszerrel kell végezni, a gyógyszeren kívül pszichoterápiára és rehabili­tációs módszerekre is szük­ség van. Átlagember Jack London, igazi nevén John Griffith, aki számos ál­lat-, tenger- és kalandregény révén vált híressé, egy alka­lommal elégikusan jegyezte meg: „Az az igazi átlagember, aki semmiképpen sem olyan jó, mint amilyennek a nö házasság előtt látta, de semmiképpen sem olyan elvetemült, mint amilyennek a nő néhány évi házasság után tartja.” A halak a csendet szeretik (A Polish Weeklyből.) li pontossággal. Ez igen fon­tos számos tudományos ku­tatás, például asztrofizikai objektumok megfigyelése szempontjából. Ahhoz, hogy az űrállomás jó felvételeket készíthessen, stabilul kell „állnia”, a „billegés” csök­kenti a felvételek minőségét. A műszer- és a lakóházak közötti átjáróban elhelyezett központi vezérlőpultról el­lenőrizhető gyakorlatilag va­lamennyi rendszer és gép­csoport, köztük az űrállomás külső burkára szerelt műsze­rek is. A vezérlés centralizálását segíti a fedélzeti számítógép, amelybe betáplálják a repü­lési programot. Ezenkívül az „elektronikus agy” lehetővé teszi azt is, hogy az űrállo­mást használni lehessen automatikus repülés közben is. A 4 méter átmérőjű „nagy” hengerben helyezték el a mű­szerszobát. Itt található a tu­dományos készülékek legfon­tosabb része, valamint a kü­lönböző sportszerek és egészségügyi berendezések, amelyek az űrhajósok edzé­seihez szükséges, köztük a „futódeszka” is. A kisebb hengerben ta­lálható a lakószoba. Itt ké­szíti el a legénység az ételét, itt ebédel, pihen. Két össze­csukható ágyon alszanak. Az ebédlőasztalba szerelt vil- lanyfőzön melegíthetik meg az ételüket. Az űrállomás alkotói gon­doltak az űrhajósok kultu­rált pihenésére is. lakószoba belső ki­képzésére szemet nyugtató, világos­kék árnyalatú, ég­hetetlen, szinteti­kus szövetet hasz­náltak. A különböző színek keltik a „mennyezet” és a „padlózat” illúzióját az állo­máson. A súlytalanság álla­potában ezek a fogalmak meg­szűnnek létezni, és az űrhajó­sok előre kiválasztották a sa­ját ízlésüknek megfelelően, hogy melyik falat tekintik majd „mennyezetnek”. A Szaljut—5-ön minden a „ma­ga helyén van”. „Kezdjük otthonosan érezni magunkat új házunkban” — közölték az űrhajósok. (APN) Erőmű a Szulak folyón Dagesztánban, a Szovjet­unió észak-kaukázusi kis autonóm köztársaságában nem mindennapi vállalkozás­ba fogtak a szakemberek: a földrengésveszélyes terüle­ten 232 méter magas dúz- zasztógáttal zárják el a Szu­lak folyó mély völgyét, hogy oda azután vízierőművet te­lepítsenek. Már régen tudják, hogy a bő vizű hegyi folyó igen nagy vízenergetikai tar­talékokkal rendelkezik. Ter­vet dolgoztak ki, melynek alapján hét vízierőművet épí­tenek a folyón, 4,5 millió ki­lowatt összteljesítménnyel. A Szulak folyó megfékezése — energetikai hasznán túl — azt is jelenti, hogy a Kászpi­tenger mellékén 300 ezer hektárnyi földterület válik majd öntözhetővé. A hét létesítmény közül a legnagyobb a csirkeji vízi­erőmű lesz. A kifeszített vi­torlához hasonló, megkapó- an szép ívű, 232 méteres duz­zasztógát kb 25 négyzetkilo­méter területű víztárolót hoz létre, amely máris 85 millió köbméter vizet tartalmaz, de befogadóképessége később el­éri a 2,7 milliárd köbmétert. A mesterséges tóban 80 mé­teres lesz a vízmélység. Az erőmű teljes elkészülte után, évente 2,5 milliárd ki­lowattóra olcsó elektromos energiát fog szolgáltatni.

Next

/
Thumbnails
Contents