Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-05 / 184. szám
XXVI. évfolyam, 184. szám. ARA: 0,80 Ft. 1976. augusztus 5., csütörtök Mai számunkból A CIPÖGYÄRI MSZBT-TAGCSOPORT (3voJd.) NEMCSAK gépesítéssel (3. old.) A NEMZET GALÉRIÁJA (4. old.) KÖVETEINK USZTY-ILIMSZKBEN (5. old.) A HATÉKONYSÁG JEGYÉBEN A SIMOVILL-NÄL (3. old.) Eltérő vélemények az ENSZ tengerjogi értekezletén Síéksiard uarosi Tatiacs II. O. Ki felelős a zöldség- és gyümölcsellátásért ? Tegnap délelőtt a szekszárdi tanács végrehajtó bizottsága viharos, s egyben eredményes ülést tartott. A lejárt határozatokról szóló elnökhelyettesi beszámolót a vb. jóváhagyta. A második napirend a lakossági szolgáltatások helyzete, továbbfejlesztése és ennek feladatairól szóló jelentés volt. E jelentés egyértelmű jóváhagyást nem kapott. A testület tagjai sok kérdést tettek fel, de az ezekre adott válaszok nem elégítették ki a vb-t. A bizottság a helyzet- felmérésben leszögezett tényeket hitelesként fogadta el, de jövőbeni tennivalókhoz kiegészítést kért. A megyei tanács illetékes osztályának képviselője kifogásolta, hogy az anyag nem tartalmaz rövid és egyértelmű összefoglalást arról, milyen is tulajdonképpen a város szolgáltatásának helyzete és ezen belül egyes lakóterületek ellátottsága. A tanácsülés elé ezekkel a kiegészítésekkel kerül a jelentés. A harmadik napirendi pont vitája tette igazán viharossá a testület tegnapi ülését. Nyitóként hangzott el az a kérdés, hogy miért nincsenek jelen a termelőszövetkezetek vezetői? Kiderült, hogy nem hívták meg őket, de majd a tanácsülésen ott lesznek. Ez formai hiba, de annyi előnye mégis van, hogy maga a testület, a szakigazgatási szerv és a városi pártbizottság jelenlévő titkára egységes álláspontot alakított ki. Pénteken esedékes a szak- igazgatási szerv és a termelőszövetkezetek vezetőinek tárgyalása, így ott már a vb. elfogadott álláspontját képviselhetik, a tanács elé kerülő anyag pedig tartalmazza ugyanezt a tárgyalások eredményeivel együtt. A továbbiakban többek között ilyen kérdések hangzottak el tegnap: A város termelőszövetkezeteinek feladata-e a város zöldség- és gyümölcsellátása? Ha nem, akkor kié? Miért nem határozottabb a városi tanács a kérdés megoldásában? Mi a fontosabb; a szekszárdi szőlő vagy a piaci ellátás? Miért számolta fel a Garay Tsz sertésállományát az országos célkitűzések ellenére? Hogyan hasznosíthatók a parlag területek? Milyen módon lehet javítani a felvásárlás és értékesítés rendszerét. Jelen volt az ülésen Vára- di László, a városi pártbizottság titkára is, aki többek között azt kérdezte, honnan veszik a bátorságot egyesek ahhoz, hogy a megyei és várónak pártbizottság cselekvési programjában megfogalmazott határozatokat nem hajtják végre? A piacon tapasztalható tény, hogy a város zöldség- és gyümölcsellátása nem megoldott. Az érvek és ellenérvek összecsapása után tisztázódott a helyzet. Nevezetesen: a történelmi borvidék fejlesztése népgazdasági és városi érdek, de ugyanilyen fontos a város ellátása is, ezért nemcsak a helyi tsz- ek felelősek, de ők is. Ismertek munkaerőgondjaik, mégis előbbre kell lépni. A végrehajtó bizottság a tanácsülés elé terjesztendő anyag kiegészítésére utasította a termelés- és ellátás-felügyeleti osztályt. A szövetke- z Dtek vezetőivel egyeztetve pontosan határozzák meg, hogy egyes kevésbé munka- igényes zöldségfélékből mely területeken melyik termelő- szövetkezet köteles hozzájárulni a város ellátásához. A városi tanács végrehajtó bizottságának ülése a fenti kiegészítésekkel együtt fogadta el az augusztus 23-i tanácsülés anyagát és végül bejelentéseket tárgyalt meg. Mexikónak az ENSZ tengerjogi konferencián részt vevő képviselője — 62 parti állam nevében nyilatkozva kijelentette: a parti államok lehetővé tennék az egyes tervek szerint 200 mérföldben megállapítandó „gazdasági vizek” használatát hajózási és halászati célokra, de — mint mondotta — a tengerfenék ásványi kincseinek „közös kitermeléséről szó sem lehet”. A tengerparttal nem rendelkező „földrajzi szempontból kedvezőtlen helyzetben lévőnek” nevezett országok jelentős részének véleményét Nepal küldötte fejtette ki, amikor leszögezte: ezek az országok nem fogják aláírni a kidolgozás alatt álló nemzetközi tengerjogi konvenciót, amennyiben az kizárja őket a 200 mérföldnyi zóna ásványi kincseinek kiaknázásából. Több ezres tömeg tüntetett szerdán Johannesburg túlnyomórészt feketebőrűek által lakott külvárosában, Sowetóban. Az elsősorban fiatalokból álló tüntetők az ugyancsak Sowetóból kiindult júniusi zavargások idején letartóztatott diákok szabadon bocsátását követelték. A tüntetés feloszlatására kivezényelt rendőri erők az összegyűlt tömeg közé lőtMint az APN szemleírója megállapítja, az értekezleten részt vevő országok többségének álláspontját felelősség- érzet jellemzi, magatartásuk szöges ellentétben áll Peking elképzeléseivel. A Kínai Népköztársaság ugyanis a felségvizek 200 mérföldre, bizonyos esetekben ennél is többre való kiterjésztését követeli. Javaslatának elfogadása esetén a világóceán mintegy negyven százaléka különböző országok joghatósága alá kerülne. Bizonyos parti országok ezen joguk alapján megzsarolhatnának más országokat, erőszakot alkalmazhatnának a nyílt vizeken „a szuverenitásukat megsértő” hajók ellen, alaptalanul magas illetékeket vethetnének ki, és mind- éz újabb feszültségek forrása lenne az államközi kapcsolatok terén. tek. A brutális beavatkozásnak legkevesebb három halálos áldozata van — jelentette gyorshírben az AFP. Mint ismeretes, a fekete lakosság elégedetlensége nyomán június közepén Sowetóban elkezdődött, majd a főváros körüli övezetre is átterjedt zavargásokban 176 személy vesztette életét és több mint ezren megsebesültek. Ez is segít az ellátásban, de nem megoldás... Dél-Afrika Sortűz a tüntetőkre Következik a kender Középesnél jobb a termes Munkára készen az aratógépek Befejezés előtt az aratás A helyi záporok, zivatarok csak kismértékben akadályozzák a betakarítást, amely országszerte jó ütemben halad. A termőterületnek már csak mintegy 4—5 százalékán kell végigvonulniuk a kombájnoknak. Hét megyében már befejeződött a munka, nagyobb összefüggő területeken már csak Nyu- gat-Magyarországon, az északi hegyvidéken és Eszak- Magyarország egyes vidékein kell levágni a búzát. A legtöbb helyen július közepén kezdődött a betakarítás. Az ország különböző vidékein azonban a kalászosok érésében időbeni eltolódás mutatkozott — ez az éghajlati különbségek miatt — minden évben így van, s ezért országosan természetesen két hétnél több időt vesz igénybe a termés betakarítása. A gazdaságok az aratás befejezése után a gépeket ismét gabonatáblákra irányították, ahol sok munkát ad még a szalma betakarítása, összegyűjtése és kazlazása. A termelők elsősorban azokat a részeket tették szabaddá, ahol másodvetésekre kerül sor, ezeket a tarlókat már kellő talaj munkában részesítették, úgyhogy nincs akadálya az ismételt vetésnek. (MTI) A rostkendert halódó porából tavaly támasztották fel, amikor a rostkender- termesztési rendszert szegedi székhellyel létrehozták. Addig egyes gyárak termelési osztályai, felügyelői bajlódtak a termelő gazdaságokkal és a sok vita, a növényt halálra ítélte. Másfél évtizeddel ezelőtt még mondták, hogy a kendert minden területen pótolja a műanyag kötél, zsinór. Kiderült, nem így van. Sok területen még ma is a kenderkötél, vászon, ponyva, zsineg a legjobb, sőt egyedül használható. így aztán — miután külföldről kellene behozni kendert — sürgősen hozzáfogtak a hazai termesztés, feldolgozás komplex felújításához. A termelőket kellett először is meggyőzni arról, hogy a rostkender termesztése nép- gazdasági érdek, és a munka könnyítésére van gép, vetőmag, szállítóeszköz. Közben ugyanis megalakult a kendertermesztési rendszer, s ez gondoskodik arról, hogy jó minőségű vetőmag, használható technológia és megfelelő géppark álljon a termelők rendelkezésére. Sőt: a kendervágó gépek is megjelentek a földeken. A megye két nagy gyára, a dunaföldvári és a tolnanémedi évi nyersanyagszükségletét — 120 ezer mázsát — a megyében meg lehetne termeszteni. Hiszen alig több, mint háromezer hektár termőterületről van szó, s ez a Kapos-, Koppány-völgyben és a Sárköz vidékén nem lényeges nagyság, egyéb növényektől már ezért sem vonja el a területet, mert a búzát, kukoricát hektáronként legalább másfél akkora hozammal termesztik, mint a kendert — bár ennek is növekedett termésátlaga. A Kapos völgyében kezdik először a kender aratását. Döbrököz, Belecska térsége, majd Tolnanémedi következik a munkában. A gyár kilenc gépe áll készen a munkára, ezenkívül a helikopter. Ugyanis idén az összes termőterületet vegyszerrel kezelik, így nincs szükség a kóró lombozására. A kévébekötő gép után csak sátorozni kell a termést, s néhány napos száradásra van szükség, máris lehet. a földre is kijáró préséíőgépbe rakni. Az idei termés jó közepesnek ígérkezik. A rostkender elég magasra nőtt, a szálhozam — a próbaáztatások során — azt ígéri, hogy a tavalyinál jobb lesz. Általában egy mázsa kóróból 10—14 kiló rostot tudnak kivonni. A tolnanémedi gyár körzetéhez hasonló módon készülnek Dunaföldvár térségében is. Sajnos, néhány igen távol lévő gazdaság — negyvenötven kilométerre a feldolgozóhelytől — drágítja a rostkészítést. Ezért is, az idén az újabb szerződések kötésekor szeretnék, ha a termelők a gyárak körzetében, általában tíz-tizenöt kilométeres térségben helyezkednének el. így a termeltetéshez is több, gyorsabb segítséget tudnának adni a rendszer gazdái, ugyanakkor a rostelőállítás költségét jelentősen lehetne kevesebb fuvarral, csökkenteni. A tolnanémedi kendergyárban az áztatómedencék ki- és berakását teljesen gépesítették
