Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-26 / 201. szám

1976. augusztus 26. Képújság 5 FIATALOK mm FIATALOK Valami elkezdődött Mintegy 300 fiatal nézte végig az elmúlt hét végén Szekszárdon, a régi megye­háza udvarán a Ki mit tud-ot előkészítő első megyei ren­dezvényt. Körben a falak romjain, a régi kútkáván ül­ve vagy a háttérben állva néz­ték a fellépő szólistákat, ze­nekarokat. A műsorközlők — talán túl­zott optimizmussal — már a szekszárdi ifjúsági park meg­nyitásáról beszéltek. Az évti­zedek óta húzódó parkkérdés megoldását jelentené, ha a múlt szombati rendezvénynek lenne folytatása és nemcsak a következő három szombati Ki mit tud? előkészítő. Az estet a mórágyi Clips együttes játéka nyitotta meg. Mintegy félórás műsoruk után a szekszárdi Kísérleti Színpad tagjaiból alakult Alisca együttes lépett szín­padra. A négytagú zenekar rövid működése után is szép sikerekről adhat számot. A városi népzene kategóriában indultak a pop-jazz zeneka­rok fesztiválján. A megyei találkozó megnyerése után Tamásiban a dunántúli fesz­tiválon is aranydiplomát kaptak. Vokális énekre és gi­tárkíséretre írt számaik mél­tán nyerték el a közönség tet­szését, a versek némelyike önállóan is megállná a he­lyét. Gondolatgazdag, szép, magyar nyelven írt, előadott dalszövegeket hallhattunk tő­lük. A beatzenekarok közül a leghangosabb, de a legszín­vonalasabb zenét is a mohá­csi Spirál együttes nyújtotta. Saját szerzeményeik szövege viszont gyenge, a műsorközlő beszéde magyartalan, szinte érthetetlen volt. Tőle hallot­tuk a „hát szóval mivel” bor- zongtató szóösszetételt. Szép példa volt a féltékeny­ség nélküli együttes munká­ra, hogy a Spirál zenekar há­rom tagja besegített az őket követő Pereszlényi házaspár előadásába. A nyilvánvalóan zenekarra írt szám így job­ban érvényesült, mint ha csak gitárkísérettel adják elő. Pe­reszlényi Zoltán és Nagyréti Szilvia gazdag dallamvilágú számai sikert arattak. Szekszárdi származású éne­kes követte őket a színpadon, Hemmert László. Jelenleg Székesfehérváron él. Néme­lyik száma már ismerős­ként csengett vissza, hiszen többször lépett azelőtt Szek­szárdon színpadra. Virtuóz ügyességű gitárjátékával, Bob Dylan világára emlékeztető számaival ő érte el a műsor­ban először, hogy visszatap­solták. Utolsó, többször meg­ismételt számának refrénjét a nézők vele énekelték, dúdol­ták. Az est következő részében a Laladisco, azaz Marosi La­jos következett. Kulturált hangvételű beköszöntője, minden igényt kielégítő beat­zenéi tára jól kapcsolódott az est programjához. Az ő mű­sora közben előbb néhányan, majd egyre többen táncolni kezdtek. Utána a mohácsi Spi­rál együttes következett új­ra. TAMÁSI JÁNOS Utolsó napok a napköziben Ez a nyár különösen hosszúra nyúlt a gyerekek számára, hiszen szeptember 6., az évnyitó napja még meglehetősen messze van. Nem panaszkodhattak a szekszárdi IV-es számú általános iskola gyerekei sem, mindenük megvolt ezen a nyáron az iskola napközi­jében. Rengeteg játék, nagy udvar, fürdőmedence. Ha valamelyikük közben el is ment pár hétre nyaralni, az sem tekinthette büntetésnek, hogy megint napköziben kellett lennie. Mégiscsak más ez, mint a tanév alatt. Tanulni nem kellett, lehetett babázni, kártyázni, hin­tázni, fürödni, meg még sok más egyebet is. Ebben a szekszárdi iskolában készítettük felvételeinket. Kép, szöveg: Bakó Jenő Klubok zsákutcában ? A klubmozgalomnak ha­gyományai vannak. Ez tény. Hogy jövője lesz-e? Ez még válaszra vár. Eleinte kicsik voltak a le­hetőségek, s nagy volt a lel­kesedés. Most, néhány év el­teltével úgy tűnik, hogy meg­fordult a dolog. Az ifjúsági klubok anyagi helyzete ja­vult, a felszereltség átlagosan jónak mondható. Mégis csök­ken az érdeklődés. Szekszárdon tizenöt körül mozog a működési engedély- lyel rendelkező klubok szá­ma. Pontos számot soha nem lehet mondani, mert mindig alakul, s megszűnik egy-egy klub. Itt a nyár, javában tom­bol a jó idő. A Balaton, a kül­föld nagy vonzerő. Elszívja a klubok közönségét. Nyári szünetet tart a kórházi klub, az egészségügyi szakiskola klubja. Tagság hiányában megszűnt a Húszon felüliek klubja, a Filmbarátok klub­ja is haldoklik. S hova lettek a jól működő szakklubok? A remekül indult vízmű klub­ból is (kemény akaratú klub­vezető hiányában) Jcártyabar- lang alakult ki. A FŰK öt­éves tündöklése után halvá­nyabb a szokottnál. Mi lehet ennek az oka? (A példák még sorolhatók). Nem hinném, hogy csak a nyár. Most, hogy az állam olyan sok pénzt for­dít a klubok fenntartására, most, hogy a klubvezető-kép­zés az eddiginél sokkal inten­zívebb, kár volna a tagságot elveszíteni. Azokat az embe­reket, akikért az egész törté­nik. Egy évvel ezelőtt volt Dom­bodban ki ubveze tőképző tanfolyam. Hallgatóiból 34-en eredményes vizsgát tettek. Az idén hatvan klubvezetőt isko­láztak be. Tehát a megfelelő irányítás adott, s a jövőre nézve is biztosítottnak lát­szik. A lelkesedés, az akarat sokat számít. Egy népművelő rátalált a lényegre. „A fiatalokkal bármit meg lehet alkotni, csak meg kell tudni velük csináltatni. Az ifjúság a tűz nyomán köny- nyen fellobban!” Bízunk abban, hogy a klub továbbra is betölti fontos sze­repét. Szükség van rá nem­csak a kultúra, hanem a ta­nulás és a nevelés szempont­jából is. A jó, hasznos progra­mokat nem az évszak hatá­rozza meg, hanem azt figye­lembe véve a klub vezetősége és tagsága. A klubmozgalomnak ha­gyományai vannak. Ez köte­lez, s meghatározza az út­irányt. Nagy Vendel Szekszárd Bibliográfia a közép- iskolásoknak A korábbi évekhez hason­lóan az 1976—77-es tanév országos középiskolai tanul­mányi versenypályázataihoz is elkészítette ajánló bibliog­ráfiáját a megyei könyvtár. Az irodalomjegyzék a ma­gyar nyelv és irodalom, a történelem, a földrajz és a biológia témaköreihez tárja fel a könyvtár anyagát. Az érdeklődők iskolájukban, a megyei könyvtár és a járási könyvtárak kölcsönzőjében, illetve olvasótermében kap­hatják meg a kiadványt. A könyvek az olvasóterem­ben a pályázók rendelkezé­sére állnak, az állományunk­ból hiányzó, javasolt műve_ két pedig könyvtárközi köl­csönzés útján kérhetjük meg olvasóink számára. A megyei könyvtár olvasószolgálata Ifjúság- internacionalizmus- szolidaritás I nternacionalizmus, szolidaritás. Napjaink gyakorta hasz­nált, a történelmi távlatokban már eddig is mély és gazdag tartalmat nyert szavai. S a nemzetközi élet hétköznapjai hétről hétre, hónapról hónapra tovább bővítik ezt a tartalmat. A gyakorlati politikának és korunk eszmei, ideológiai áramlatainak sarkalatos fogalmaivá lettek ezek az egymással oly szoros összefüggésben lévő szavak, amelyek el­választhatatlanok az emberiség haladásáért folytatott küz­delemtől. Századunk, a tudományos-technikai és korszakos társa­dalmi forradalmak százada utolsó negyedébe lépett. A „gyor­suló idők” tanúiként joggal várhatjuk, hogy az előttünk álló „rövid” két és fél évtized hatalmasabb változásokat hoz, mint az emberiség történelmének eddigi néhány ezer éve. S aligha lehet kétséges, hogy az óhatatlanul bekövetkező döntő tár­sadalmi-politikai változásokban egyre meghatározóbb szerepet visznek majd a forradalmi erők, a szocialista eszmék, a bé­kéért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a kizsákmá­nyolás és az elnyomás minden formájának felszámolásáért vívott küzdelmek. A hetvenes évek sorsdöntő világpolitikai eseményei, a haladás erőinek és eszméinek megannyi nagy győzelme kellő és reális alapot adnak ehhez a jövendöléshez. Forrongó vilá­gunk progresszív változásai végső soron megállíthatatlanok. A világpolitika megváltozott feltételrendszerében az ed­digieknél is nagyobb a jelentősége az internacionalizmusnak és a szolidaritásnak. A proletár nemzetköziség elve ma is a nemzetközi munkásmozgalom alapvető eszméje és fontos fegy­vere. S az internacionalizmus legfontosabb eleme a szolidari­tás, a harcos, tevőleges közösség-, felelősség- és segítségválla­lás minden elnyomott néppel, az imperializmus ellen küzdő valamennyi haladó erővel. A KISZ IX. kongresszusán vietnami testvérszervezetünk képviselője meghatottan köszönte meg a magyar fiatalok sok­oldalú erkölcsi és anyagi támogatását, amellyel hozzájárultak a vietnami nép győzelméhez. A közösségvállalásnak, a támo­gatásnak ezernyi tényét, a szolidaritási gyűléseket, a munka­akciókat, a véradásokat és a többit lehetetlen felsorolni, a közös nevezőt azonban könnyű megtalálni: a magyar fiatalok többsége érti, hogy saját élete nem választható el a világ más tájain, országaiban élő hasonló korúak sorsától, s a haladásért fellépni mindenki számára erkölcsi kötelesség. A tudatos, határozott állásfoglalás, a hatékony tettek zá­loga az elvi meggyőződés, a kimunkált, átgondolt stratégia. Felmérhetetlen a jelentősége az ifjúság állásfoglalásának a jövő világpolitikai frontvonalainak alakulásában. Persze fel­ismerték ezt a tőkés rend letéteményesei is. Egyre szélesebb körű propagandatevékenységgel próbálják megnyerni a kapi­talista rendszerből kiábrándult, de a szocialista eszmékig még el nem jutott fiatalok tömegeit, ezzel párhuzamosan pedig szélsőséges eszközöktől sem riadnak vissza a következetesen harcoló baloldali ifjúsággal szemben. Ez is arra utal, hogy milyen nagy szükség van a különböző országokban élő, de céljaikban, érdekeikben azonosan gondolkodó fiatalok egy­ségére, közös fellépésére. Hiszen így védhetik meg magukat a támadások ellen, s így nyerhetik meg gyorsabban a még ingadozókat. Ugyanakkor pedig igen jelentősen befolyásolhat­ják a világ közvéleményét, amelynek szerepe ma már vitat­hatatlanul sorsdöntő lehet nem egy világpolitikai jelentőségű kérdésben. A nemzetközi szolidaritás éppen ezért a jövőben is az egyik legfontosabb fegyvere lesz földünk haladó ifjú­ságának. S ezt a fegyvert mind hatásosabban használják a magyar fiatalok is, akik jól tudják, hogy a haladás erőinek nagy sikerei ellenére sok még a tennivaló, s a szocialista or­szágok ifjúságának szerepe, ezzel együtt pedig felelőssége is növekszik a szolidaritási mozgalmakban. ANTAL KÁROLY Munka és művészet A Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat csatári kerámiaüzemében készítik a környék népművészeti hagyományait őrző bokályokat, korsókat, tálakat, Viszmeg Klára írókával díszíti a bokályt. Fotó: Szepesi Telt ház a hintán Csoportkép, babával Ki fent, ki lent

Next

/
Thumbnails
Contents