Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-26 / 201. szám
1976. augusztus 26. ( tolna' \MEGYEI KÉPÚJSÁG 3 Eredmények és feladatok négy évvel az oktatáspolitikai határozat után Megyei caktiuaertekezlet Szekszardon (Folytatás az 1. oldalról.) vitásáért. Bár a férőhelyek száma — nagyrészt társadalmi összefogás eredményeképpen — jelentősen nőtt, az óvodák területi elhelyezkedésében még vannak gondok, így a jövőben is folytatni kell az utóbbi években kialakított gyakorlatot. Több mint kétszeresére nőtt a képesítés nélküli óvónők aránya, ezt azonban két pozitív tényező idézte elő: a népesedéspolitikai határozatot követő intézkedések és az, hogy a negyedik ötéves terv időszakában — a már említett társadalmi ösz- szefogás eredményeképpen — közel kétszer annyi új óvodai férőhely létesült, mint amire eredetileg anyagi fedezetünk volt, amit terveztünk. Teljessé kell tenni az iskola-előkészítést, kiemelten kezelni a külterületeken élő és a cigánygyerekek előkészítését, tovább növelni a napközisek arányát, a képesített óvónők arányát. Dr. Király Ernő előadói beszédét tartja Az iskolatípusok között az általános iskolai oktatást jellemzi a legnagyobb fejlődés. A szakrendszerű oktatás szélesítését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését kedvezően befolyásolták a körzetesítések. A tanulók 98,2 százaléka szak- rendszerű oktatásban részesül. A tanulók 43,7 százaléka napközis, ez jobb mint az országos átlag, bár a megnövekedett igényeket nem tudjuk kielégíteni. Gondot okoz, hogy még nem szereztünk érvényt minden esetben a tankötelezettségi törvénynek, nő a képesítés nélküli pedagógusok száma, nem következett be lényeges változás az iskola és a szülői ház kapcsolatában. Középfokú oktatási intézményben az általános iskolát végzetteknek több mint 90 százaléka tanul tovább. Középiskoláink szerkezeti aránya azonban még ma sem felel meg a megye gazdasági és társadalmi igényeinek. Sokat javultak a megyében a szakmunkásképzés feltételei, a gyakorlati képzés színvonala azonban még nem mindenütt kielégítő. A tantárgyi oktatónevelő munka hatékonyságának fokozását nehezíti a világnézeti nevelést összefogó tantárgy hiánya. A szakmunkástanulók létszáma négy év alatt 28 százalékkal csökkent, itt az általános létszámcsökkenésen kívül a pályairányítás, a pályaválasztás hiányosságai és az ösztönzés elégtelensége is közrejátszott. Az iparban mindössze egy, a mezőgazdaságban ötven százalék részesül társadalmi tanulmányi ösztöndíjban. Lényegesen javult a felnőttoktatás helyzete az utóbbi néhány évben, szükség van a mennyiségi és a minőségi továbbfej lesztésre. A fizikai dolgozók gyermekei tanulásának támogatása kiemelt feladat, ez azonban nem szűkíthető le a felső- oktatásra. A megyei pártbizottság által megjelölt feladatokkal foglalkozott a továbbiakban dr. Király Ernő. — Felül kell vizsgálni az általános iskolai körzetesítési terveket, minden körzetesítés az oktató-nevelő munka javulását eredményezze. A körzetesítési tervekkel együtt készüljön el a kisegítő és gyógypedagógiai hálózat terve is. Az előkészítés, a keletkező feszültségek feloldása hatékonyabb politikai munkát kíván a helyi párt- és állami szervektől, a termelő- egységektől és a járási szintű vezető testületektől. Javítani kell a testületi munkát az iskolákban, fejleszteni a vezetési és az iskolai demokratizmust. A megye gazdasági életének fejlődését figyelembe véve kell kidolgozni a megye középfokú iskolahálózatának fejlesztési tervét. A szakemberszükséglet nagy részét saját munkaerőből kell fedezni, ezért szükséges növelni a szakmai végzettséggel rendelkezők arányát, a női munkaerő képzésének lehetőségeit. A szakmunkásképzésben adja a legnagyobb feladatot a megye ipari fejlődése. Javítani kell többek között az elméleti és gyakorlati képzés egységét, megoldani a szakmunkásképzésben dolgozók szakmai, politikai, pedagógiai továbbképzését. Fordítsanak a termelőegységek is nagyobb figyelmet a szakmunkásképzésre. Mind az alsófokú oktatási intézményekben, mind a középiskolákban tudatosabbá kell tenni a pályairányítást, megismertetni minden szakmát a fiatalokkal, leküzdeni az idegenkedést az előítéleteket egyes fontos, de ma még nem népszerű szakmák iránt. Ezután az ifjúság szocialista nevelése, a tudatformálás, az ideológiai, politikai és erkölcsi nevelés, a szocialista életforma és közgondolkodás fejlesztésének feladataival foglalkozott a megyei párt- bizottság titkára. Hangsúlyozta, hogy az oktatási intézménynek egész tevékenységével szocialista világnézetű, aktív, közösségi életet élő személyiségeket kell formálni, felvértezni fiataljainkat korszerű általános és szakmai műveltséggel, hivatás- tudattal. Érezzék szükségét tudásuk állandó felfrissítésének, megújításának... Nagyobb súlyt kell fordítani a hazafias és internacionalista nevelésre, az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet az ifjúság egészséges életmódjának, erőnlétének, testkultúrájának fejlesztésére. A megyei pártbizottság titkára előadásának utolsó részében a család és a társadalom feladataival, a párt- szervezetek tennivalóival foglalkozott és a pedagógusok helyzetéről, élet- és munka- körülményeiről beszélt. Jelentős javulást eredményezett a bérfejlesztés növelése, a számos intézkedés lakáshelyzetük javítására, ám megengedhetetlen, hogy a bérfejlesztési lehetőségeket több helyen nem használják ki. Erősíteni kell a pedagóguspártszervezeteket, fokozni az alapszervezetekben a kulturális munka tekintélyét. — _ Iskolarendszerünk, az oktató-nevelő munka újabb megújhodás előtt áll. A megye lelkes pedagógusainak vállára nagy munka nehezedik ezekben az években. Az oktatási és nevelési folyamat stabilitását úgy kell megőrizni, hogy közben fel kell készülni a változásokra. Ezúton is köszönetét mondunk megyénk legnagyobb számú értelmiségi rétegének, a pedagógusoknak, akik segítenek megtalálni a lehetséges legjobb megoldásokat a közoktatáspolitikai határozat végrehajtására. A megyei pártbizottság titkárának előadói beszéde után megkezdődött a vita. Elsőként Máté László, a dombóvári Városi Tanács művelődésügyi csoportvezetője szólalt fel és foglalkozott több gyakorlati kérdéssel. Bárd Flórián nyugdíjas pedagógus a felnőttoktatásról beszélt. Mennyiségileg kiemelkedő eredményeket értünk el a felnőttek általános iskolai képzésében — mondotta —, ám most már a minőség terén kell határozottabban előrelépni. - Javasolta egy felnőtt- oktatási módszertani központ Ezután Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese emelkedett szólásra. Bevezetőjében arról beszélt, hogy egyetért a megyei pártbizottság értékelésével, s azzal is, hogy az 1972-es oktatáspolitikai határozat végrehajtását a megyei pártbizottság napirendre tűzte és annak értékelését új követelményekkel egészítette ki. A megyei tapasztalatokat összevetve az országossal elmondta, hogy Tolna megye közoktatásának tapasztalatai nagyrészt egybevágnak az országos értékeléssel, a megyében visszatükröződik az országos előrehaladás. Az első kérdéskörben arról beszélt, hogy a Központi Bizottság hogyan ítéli meg a határozat végrehajtását. A határozat a realizálás útján van. Kialakult a társadalom közoktatást segítő figyelme és áldozatkészsége. Néha azonban úgy tűnik, hogy megkopik, eltompul a probléma- érzékenységünk, vannak rossz tendenciák vagy a jók lassú ütemben bontakoznak ki. Mégsem adunk ezeknek a kérdéseknek olyan súlyt, mint amit szerepük megkíván. Néhány helyen a gyakorlat és a tendenciák nincsenek összhangban a társadalmi gyakorlat követelményeivel és veszélyeztetik a továbbhaladást. Közoktatáspolitikánk alaptétele a tanulási feltételek terén lévő egyenlőtlenségek megszüntetése. Ennek megvalósítása az általános iskolai gyakorlatban nem kellő ütemű. A kérdéskörhöz tartozik, hogy még mindig nem sikerült csökkenteni kellő mértékben a bukások arányát, igaz, hogy a párthatározat után 11,2 százalékról 7 százalékra csökkent a bukott tanulók száma, de még ez is nagyon sok, mert egy részük a felnőttoktatásban részt vevők számát szaporítja, másik hányaduk pedig el sem végzi az általános iskolát. Ebben a kérdésben is meg kell találni azokat a pontokat, amelyek elősegítik, hogy a tanulók tömegei jobban haladhassanak előre. Egy ilyen pontról már tudunk; fokozni kell az óvodák iskola-előkészítő szerepét. Nagyon sok a képesítés nélküli óvónő, akiket nem szidni kell, hanem ösztönözni a képesítés megszerzésére. Csendes Lajos kiemelte, hogy ebben a kérdésben szemléleti változásra is szükség van, mert néha mintha túlságosan külterjesen próbálnánk megoldani. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy a tanulók már a tanórán megértsék és elsajátítsák a tananyagot. Stagnál a helyzet a tankötelezettségi törvény végrehajtásánál is. Az utóbbi időben devalválódott az iskola elvégzésének jelentősége. Legfájóbb azoknak a gyerekeknek a kérdése, akik az utolsó két létrehozását, amely a felnőtt- oktatással foglalkozó négyötszáz Tolna megyei pedagógusnak adna módszerbeli segítséget. Báli János, a Szekszárd városi művelődési osztály vezetője az osztály közoktatást irányító tevékenységéről beszélt, őt követte Takács Miklósnak, a paksi pedagógus- pártalapszervezet titkárának hozzászólása. Elmondta többek közt, hogy a világnézeti nevelés hatékonyabbá tételére az idén marxista középiskolát szerveznek pedagógusoknak. Szenczi László, a szekszárdi Garay Gimnázium igazgatója tantestületen belüli kérdésekről beszélt, köztük a vezetők és beosztottak viszonyáról. Csendes Lajos felszólalása évben maradnak ki, összeros- kadnak a cél előtt, a mi segítségünkkel. Ha itt nem tudunk előrehaladni, félő, hogy ez lefékezheti az iskolastruktúraváltoztatás megvalósítását is. Az oktatáspolitikai határozat törekvése az, hogy az általános iskolától kezdődően fokozatosan emelkedő számban egyes tantárgyak oktatását fakultatívvá tegyük. Ennek egyik feltétele, hogy a tagozatos osztályokat kifuttassuk. Ez nem történt meg, sőt számuk tovább emelkedett. Egyes iskolákban rang és sikk lett a tagozatos osztályok indítása. A beiskolázással sincs minden rendben, mert ezekben az osztályokban a munkás- és parasztgyerekek aránya feltűnően alacsony. így fizikai dolgozók gyerekeinek tömege veszti el azt a lehetőséget, hogy egyenlő feltételekkel indulhassanak a középiskolai és egyetemi felvételekre. A mai tanácskozáson is elhangzott, hogy ezekben az osztályokban a legjobbak a személyi és a tárgyi feltételek, ami szintén az egyenlőtlenséget konzerválja. Nem lehet különbség a tagozatos és nem tagozatos osztályok feltételeiben. A középiskolákkal kapcsolatban a párt célkitűzése, hogy azok segítsék elő a gyakorlati, szakmai képzést. A kívánatos arány 60—40 százalék lenne, amit még eddig nem sikerült elérni. Pedig a szakmát nyújtó képzésre a szülők és a gyerekek között is van igény. A Központi Bizottság osztályvezető-helyettese elmondta azt is, hogy a Mü. M. és az OM közös irányelveket készít a kérdés megoldására, annál is inkább, mert az érettségizetteknek csak egyharmadát tudják felvenni a felsőoktatási intézményekbe. Az irányelvek tartalmazzák azoknak a szakmáknak a körét is, amelyeknek képzésére fakultatív keretek között sor kerülhet. A korszerűsítésről szólva : mi is a mi korszerűsítési felfogásunk? A korszerűsítés alatt a tanítás, a nevelés, a Csendes Lajos felszólalása módszerek korszerűsítését értjük. Az iskolának egyre inkább meg kell felelnie a fejlett szocialista társadalom érdekeinek. Az iskola szerepe egyre inkább növekszik, de figyelembe kell venni, hogy az iskola folyamatos tevékenységet folytat, ezért a korszerűsítést is folyamatként valósítjuk meg, ilyen módon az iskolák hatnak az egész társadalom fejlődésére, majd ez a fejlődés vissza az iskolákra. A fejlődés több lépcsőben valósul meg. Az első szakaszon már túl vagyunk, bár ennek a szakasznak a célkitűzései sem valósultak meg teljes egészében. Példa erre, hogy a tanárok túlterhelése nem csökkent. A második szakaszban következik a tantervi reform végrehajtása. Ez nem nyolc év alatt történik, mert egyszerre kezdődik az első és a negyedik osztály, ban. A korszerűsített anyagban helyet kapnak a tudományos eredmények, egyes tantárgyakat, például a matematikát, új koncepció sze. rint tanítják. Csökkenteni kell a lexikális ismeretek arányát, az új tanterveknek elő kell segíteni a szakmai képzést. Növekednie kell a nevelés szerepének. Még az ősszel megkezdődik a pedagógusok felkészítése. A régi keretben, de jobb minőségben kell megvalósítani a pedagógusok továbbképzését. A korszerűsítés harmadik üteme, a távlati tervek kidolgozása, adott iskolarendszer keretében folyik, de már most el kell készíteni az ezredforduló iskolarendszerének tervét. Ebben a kérdésben a Központi Bizottság fog dönteni. Az egyik elképzelés szerint marad a nyolcosztályos képzés, és a négyéves középiskola, a másik variáció szerint 9—10 évessé kell fejleszteni az általános isko lát. A politikai döntést attól kell függővé tenni, hogy a strukturális változtatáshoz a népgazdaság tudja-e biztosítani a tárgyi és személyi feltételeket. A nevelés kérdéseiről szólva az egyenlőtlenségek csökkentése mellett a másik célkitűzés, hogy javuljon a nevelő munka hatékonysága. Ehhez szükségesek az anyagi lata nem áll összhangban egyértelműen a párt célkitűzéseivel. A közéletiség nem merül ki abban, hogy a pedagógus valamilyen társadalmi munkát végez. A közéletiség alapvető kritériuma a közéleti gondolkozás. Ebben kell előrelépni. A tantestületek belső légköre és szelleme sem csak a közéleti demokrácia tárgyköréhez tartozik, de a nevelés feltétele is. Itt kell többet tenniük a pedagógus-pártszervezeteknek. Csendes Lajos szólt arról, hogy a tantestületekben nem egyértelműen értelmezik a fegyelmi vétségeket. Nem elég azt számon kérni, hogy a pedagógus elkezdje nyolckor az óráját és csak csengetés után jöjjön ki az osztályból, a fegyelemhez hozzá tartozik a tantervi és az ideológiai fegyelem is. Még előfordul, főleg középiskolákban, hogy egyes pedagógusok nem a tanterv szerint tanítanak, és így tanítványaik az egyetemi felvételeknél hátrányba kerülnek. Ideológiai, politikai fegyelemsértésről is beszélt a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A nem marxista világnézetű peda-. gógusoknak is kötelességük marxista szellemben értelmezni a tanított történelmi, társadalmi, irodalmi kérdéseket. Az új tantervek tág teret adnak a pedagógusok alkotókészségének. Tiszteletben tartják a személyiség szabadságát. Itt szólt az előadó arról, hogy még nem minden iskolában szocialista a viszony az iskolavezetők és a beosztottak között. A demokratikus légkör kialakítása nem egyszerűen csak hu. manizmus, hanem a társadalompolitika alapkérdése. A tanulókhoz való viszony sem mindenhol ideális, még a gyerekek igazságérzetén is csorba esik. A nevelés hatékonyságát vizsgálva nem kell mindig nagy dolgokra gondolni, a tantestületek törődjenek többet a kis, a napi, az emberi dolgokkal. Befejezésül az idei tanév előkészítéséről szólt. Az általános iskola alsó tagozatában bevezethető a szabad szombat. Az iskolának általában feladata, hogy a tárés tárgyi feltételek is, a társadalmi irányítás mellett, de a legfontosabb a pedagógusok személye, amiről az utóbbi időben fontosságához képest kevés szó esett. Mindig olyan vonatkozásban szóltunk róla, hogy a szocialista demokrácia keretén belül kell javítani a nevelés hatékonyságát, az kétségtelen, hogy ide tartozik, de nemcsak ide. A szakmai továbbképzésről már szóltunk, de döntő kérdés az ideológiai képzés és továbbképzés feltételeinek, színvo. nalának javítása. A nevelők közéletiségének gyakorsadalomhoz alkalmazkodjék, de ebben a kérdésben elvárható, hogy a társadalom alkalmazkodjon az iskolákhoz. Az üzemek, intézmények ne csak az iskolaszépítésben, -bővítésben vegyenek részt, de oldják meg, hogy dolgozóik együtt lehessenek szabad szombatos gyerekeikkel. Az új tanévben nem lesz kiemelt központi feladat, arra kell törekedni, hogy nyugodt, jó légkörben folytathassák az iskolák a felkészü. lést az oktatáspolitikai határozat végrehajtásának új feladataira, ezen belül az új tantervek bevezetésére.