Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-25 / 200. szám
Mai számunkból HELYI TERMÉKET — HELYBEN (3. old.) A MŰSZAKI FEJLESZTÉS ÖNKÉNTESEI (3. old.) A FÖLDRENGÉSEK ELŐREJELZÉSE (4. old.) A KIPSZER 100 MILLIÓJA (5. old.) NAGYIPARI LAKÁSÉPÍTÉS (7. old.) Szerdán hazánkba érkezik T raktorosztás az izlandi külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Einar Agust- sson, az Izlandi Köztársaság külügyminisztere. * Einar Agustsson 1922. szeptember 23-án született. A reykjavíki főiskolán, majd az izlandi egyetemen szerzett jogi diplomát. A pénzügyi tanács, később 1957-ig a pénzügyminisztérium munkatársa volt. Az ezt követő években a szövetkezeti takarékpénztár, majd az Izlandi Szövetkezeti Bank igazgatója. 1958 óta az izlandi haladó párt központi bizottságának tagja, 1968-tól a párt alelnöke. 1960 óta az althing (parlament) tagja. Külügyminiszteri tisztségét 1971 óta tölti be. Dönteni felelősséggel vezetéstudomány egyszeregyéhez tartozik, hogy lehetőleg mindenről mindig ott döntsenek, ahol az összes szükséges információ, a legtöbb ismeret és tapasztalat rendelkezésre áll. A döntés ugyanis ott lesz a leggyorsabb és tartalmában is a legmegfelelőbb. A túlzottan centralizált irányítású gazdasági vagy akár közigazgatási egységeknél többnyire éppen abból adódik a legtöbb veszteség, a vezetés, a munka vagy az ügyintézés gyengébb hatásfoka vagy rugalmatlansága, hogy a munkahelyektől — a kereskedelemben az eladó pultjától, a közigazgatásban az előadó asztalától — messzire esik az irányító szervezet csúcsa, ahol a döntéseket hozzák. Több, e veszélyekre pontosan felfigyelő párthatározat éppen ezért tartja elsőrendűen fontosnak a bürokrácia csökkentését, a vezetési és irányítási módszerek és szervezetek korszerűsítését. Ezért szerepel változatlanul, sok fórumon, fontos feladatként a helyi vezetés önállóságának további fenntartása, a helyi hatáskörök, jogkörök minél szélesebb kibontakoztatása. Kétségkívül, az utóbbi másfél évben, mióta az állami, ágazati fegyelem megszilárdításának feladata fokozottabban előtérbe került, erről: a helyi önállóságról mintha kevesebb szó esne. Mintha a nagyobb fegyelem és a hatékony önállóság egymásnak ellentmondaná- nak. Pedig rugalmatlan, értéktelen és vulgarizált fegyelem az, amely azért alakul ki valamelyik vállalatnál, mert az egységek, telephelyek mozgási lehetősége korlátozott. Az önállóság és az ebből eredő felelősség teszi igazán érdekeltté az embereket a jó, s az egyre jobb teljesítmények elérésében. (Egyszerűsítő szemlélet az, amely az érdekeltséget csupán a forintokra vezeti vissza.) Demokratikus fegyelemre van szükség ahhoz, hogy a következő évek gazdasági és társadalmi fejlesztési céljait mindenütt elérhessék. A párt XI. kongresszusa e feladatokat egyenrangúnak jelölte meg: a fegyelem és a demokratizmus fejlesztése a fejlett szocializmust építő társadalomban csak egyszerre, együtt képzelhető el. A közös, testületi döntés, bármiben és bármelyik fórumon tulajdonképpen az a forma, amely sokban kielégítheti ezt a követelményt. A testületi döntés ugyanis lényegében képes megteremteni azt a feltételt, hogy a megfelelő határozatokhoz szükséges legtöbb ismeret és tapasztalat jelen legyen ott, annál az asztalnál, ahol döntenek. Ehhez az kell, hogy mindig jól és pontosan válogassák meg a meghívottakat: elsősorban a téma határozza meg, kit hívnak meg — ne a protokoll. Sajnos gyakran megesik — épp mert a protokoll- szempont kerül előtérbe, hogy egy-egy jó hírű szakembert vagy tekintélyes vezetőt, sok helyre, mindenhova meghívnak. Nem is képesek jelen lenni mindenütt : helyettest küldenek. Az igazgató a főosztályvezetőt, ő az osztályvezetőt, osztályvezető a helyettesét, vagy valakit, aki ráér az osztályról. A helyettes nemritkán fel sem tud készülni az ilyen tárgyalásra. Az előzetes anyagokat esetleg meg sem kapja, vagy későn kapja. Aki sok tárgyalásra hivatalos, különben is egyre nehezebben készül fel, hiszen egyre több „előzetes” anyagot kap, s ezek mély, alapos értékelésére végül is nem marad idő és erő. Nem marad idő utánanézni az esetleg kevésbé érthető, vagy éppen kérdőjeles adatnak, javaslatnak. Tehát a testületi döntés végül is — formálissá válhat: nem a testület dönt (az csak ott ül az asztalnál), hanem csupán egy-két ember. Azok, akik felkészültek, vagyis többnyire azok, akik a javaslatot összeállították. Opponensük nem lévén, az előterjesztő 2—3 szakember véleménye lesz a döntő. Ez önmagában még nem baj, ha... ha jó a döntés. A hiba abban van, hogy bár 1—2 ember döntése lesz a mérvadó, a felelősség — testületi. N em lenne jó belenyugodni ebbe, hogy bárhol, bármilyen alacsonyabb, vagy magasabb irányítási szinten a testületi döntés ekképp váljék formálissá. Hiszen ezek hatásfokának jó szinten tartása az egyik biztosítéka lehet annak, hogy fegyelem, szakszerűség és demokratizmus mindenütt sérthetetle- nül és együtt élhessen. GERENCSÉR FERENC Hatvannégyet most adtak át 255 JD traktor a KSZE taggazdaságaiban Az ünnepek alatt akik a Sárbogárd—Bátaszék közötti vasútvonal szomszédságában laknak, „traktorvonatra” lehettek figyelmesek. Hatvannégy traktor érkezett a megyébe vasúton. A gépek kiosztása az ünnepek előtt kezdődött. Glattfelder György, a Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés műszaki főosztályvezetője tájékoztatta a Tolna megyei Népújságot arról, milyen szállítmány érkezett a megyébe. — A külkereskedelmi tárgyalások a traktorok vásárlásáról június 18-án kezdődtek, s a gépeket már átadtuk a taggazdaságoknak. Az országba ebben az akcióban 160 JD-traktor érkezett. Ebből 64 jutott a KSZE részére. Az elosztást a taggazdaságok igénye, az új gazdaságok géphez juttatása és egyéb műszaki szempontok alapján végeztük. A gazdaságok 88 traktort igényeltek, sajnos csak hatvannégyet tudunk eladni. A gépek Amerikából hajón érkeztek Hamburgig, onnan vasúton Bátaszékre. Az elosztás Várdombon a sportpályán történt. Itt vették át a gazdaságok képviselői a komplett, üzemképes gépet. Ezeket a gépeket az USA-ban, Waterlooban gyártják, a JD-cég üzemében. A gépek 150 lóerősek, és a 64 között 19 el- •sőkerékhajtással is felszerelt, így a mélyebb fekvésű talajokra tudtuk ezeket a gépeket adni. Egy traktor 7,5 tonna súlyú. Ezek a speciális mezőgazdasági gépek igen jó minőségben készülnek, és sokoldalúan lehet hasznosítani. A Sae-szabvány szerint a motor 2200 fordulatnál 150 lóerőt ad le, a motor lökettérfogata 6,662 liter, nyolc előre és két hátrameneti sebességi fokozata van, egyszerre 236 liter üzemanyaggal lehet feltölteni. A gép hidraulikája zárt, konstans nyomású, változtatható löketű és az összes berendezést egyszerre tudja működtetni. A vezetőfülke maximális kényelmet nyújt. Színszűrős üveg borítja a fülkét, acél biztonsági keret, és tökéletesen hang- és rázásszigetelésű. A traktor legfelső zaj határa 82,5 decibel. — A gépeket egy nap alatt elosztottuk, néhány maradt csak itt, amelyekkel még más terveink vannak. A KSZE-szerviz szolgálata a nullrevíziót és az első szervizt elvégezte, a traktorokkal az ősszel már dolgozni tudnak. Megindult a Rabe- werk ekék szállítása. Egy traktor ára megközelítően 1,7 millió forint. A KSZE taggazdaságokban 1,5 ezer hektár szántóföld megművelése jut egy erőgépre, a kisegítő egyéb, a gazdaságokban meglévő gépekkel együtt a munkákat optimális időben, jó minőségben el tudják végezni. — Úgy tudjuk főosztályvezető elvtárs, hogy szocialista relációból is vásárolnak traktorokat és adnak el a taggazdaságnak. — Igen. Másfél éve nyúzunk egy Zetor Cristal 120 lóerős traktort. Nyolc gazdaságban tizenhat traktoros különböző terep- és munka- viszonyok között használta. A protogép kifogástalan. Az idén hetvenkét Cristalt tudunk eladni taggazdaságainknak. Sőt. Eredményesek tárgyalásaink a szovjet külkereskedelemmel is. E szerint már biztos, hogy harminc T150—K típusú ízelt traktort is vásárolhatunk. Ezek a gépek hasonlók a K— 700-asokhoz, csak kisebb teljesítményűek. Mindkét erőgép jól illeszkedik a KSZE technológiájába, s az összes rendszerben lévő növények termeléséhez használni tudjuk. Az erőgépekhez magyar munkagépeket tudunk adni, a módosított erősebb tárcsákat és a magyaróvári ekéket. A szekszárdi kukoricatermesztési rendszer taggazdaságaiban ősztől összesen 255 JD gépet üzemeltethetnek. Egy erőgéppel egy műszakban húsz hektáron lehet a mélyszántást elvégezni. Tehát, az összes géppel egy nap alatt több mint ötezer hektárt, annyit mint a legnagyobb Tolna megyei gazdaságok közé számító dalman- di, vagy a bátaszéki összes szántóterülete. PÄLKOVÄCSJENŐ Fotó: Szí. Rajt a Gemenci nagydíjért Tegnap délelőtt 10 órakor megkezdődött a Szekszárdi Spartacus sportkör által rendezett kétnapos kerékpárosverseny. A Garay téren gyülekeztek a versenyzők, hogy onnét a rajt után az 1400 méteres, egyenkénti indításos hegyi útvonalat teljesítsék. A város központjában több száz érdeklődő volt kíváncsi a 10 legjobb magyar egyesület és a román, lengyel, jugoszláv, csehszlovák, osztrák, olasz, valamint a svájci versenyzőkre. Természetesen az indulók között ott voltak a rendező egyesület legjobb kerekesei is. Az egyéni versenyt Takács András, a BKV Előre versenyzője nyerte. Második Passari (olasz), 3. Kiss (U. Dózsa), A gemenci nagydíjért tegnap este az ünnepélyes megnyitó után 20 órától villany- fényes háztömb körüli versenyre került sor, amely lapzártakor még tartott. Ma délelőtt 10 órakor rajtol a mezőny a Mártírok teréről a 155 kilométeres országúti versenyre. Az eredményhirdetés Szekszárdon lesz a Mártírok terén 16 órakor. Paksi atomerőmű Áll az első pillér A paksi atomerőmű építése nevezetes eseményhez érkezett kedden: felállították a monumentális méretűnek tervezett üzemi főépület gépházának első, 31 méter magas, 30 tonna súlyú pillérét. Ez évben, a gyártástól függően, további 12—20 darabot emelnek helyére, összesen pedig 88 óriási pillér tartja majd a 252 méter hosszú csarnok acélszerkezetét. A terveket hazai vállalat, az IPARTERV készítette. A gépházban kapnak helyet a paksi atomerőmű turbinái. A csöglei Marcalvölgye Tsz képviselői, a KSZE taggazdaságának munkatársaitól átveszik az új traktort. A rajtnál Csákovics Ferenc, a Szekszárd II. csapat tagja.
