Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-20 / 197. szám
XXVI. évfolyam, 197. szám. ÄRA: 1,— Ft. 1976. augusztus 20., péntek Mai számunkból ÉRTÜNK — NEKÜNK (3. old.) KARRIER (3. old.) II. RÁKÓCZI FERENC KIÁLTVÁNYA (5. old.) MŰSZAK VÉGÉN (5. old.) Alkotmányunk ünnepén írta : Vas István állami díjas, az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának tagja lkotmányunk évfordulóját immár huszonhetedik alkalommal ünneA peljük. Annak az alkotmánynak, amely évszázados harcok és küzdelmek árán született, s amely a szocialista forradalom győzelmének jelképeként a dolgozó osztályok birtokába adta az országot. A sok évszázados elnyomás és az ennek nyomán kialakult elmaradottság után megteremtette a szabad élet, a szabad alkotás lehetőségét, a szocialista társadalom alapjainak lerakását és a szocializmus építését. Az eltelt közel három évtized tapasztalatai, eredményei fényesen bizonyítják alkotmányunk nagyszerűségét. A dolgozó emberek jogainak és kötelességeinek harmóniája és az ennek nyomán kialakult alkotó munka, a széles osztályszövetség bázisán kialakult népi-nemzeti egység kiemelte az országot elmaradottságából és életünk mind több területén kerülünk világszínvonalra mind a termelés, mind a kultúra, mind a szociális jólét, biztonság tekintetében. Ma az egész országot átfogó szocialista munka és alkotás lázában ég a nemzet. A falvaktól a fővárosig hatalmas építkezések alakítják át az ország arculatát. S ez az arculat már nem a bérkaszárnya, a falusi nádtetős, vertfalas viskó, az úttalan utak, s az embert elnyomorító nehéz munka, sőt munkanélküliség! A mai alkotmányos Magyar- országon új városok, városnegyedek épülnek évről évre, új, komfortos falusi házak sokasága hirdeti, hogy a munka eredménye nemzeti közkincs, s kizárólag a dolgozó emberek életét szolgálja. Az ország szép tájain, üdülőhelyein a dolgozó emberek milliói élvezik az élet örömeit, pihenik ki a munka fáradalmait. Augusztus 20-án a magyar államiságot megalapító István királyról is megemlékezünk. Több mint ezer éves történelmünk során a magyar nép számtalanszor küzdött a népek élvonalában, a haladásért, a fejlődésért. Azonban harcunk mindannyiszor elbukott, s a bukások nyomán az idegen elnyomás és az uralkodó osztály népelnyomó, kizsákmányoló politikája következtében mind jobban elmaradtunk az élenjáró népek, nemzetek színvonalától. Voltak időszakok, amikor legjobbjaink is reménytelennek látták helyzetünket. A felszabadulás nyomán, a szocialista forradalom győzelmével új alkotmány született, s ennek kapcsán új korszak, amely a legcsüggedtebbek számára is bebizonyította, hogy van magyar újjászületés. Alkotmányunk 27 esztendeje alatt népünk történetében először értünk el olyan fejlődést, amely során a legnagyobb utat tettük meg történelmi elmaradottságunkból a legfejlettebb országok színvonalának megközelítéséig. Nemcsak a társadalmi fejlődést tekintve haladunk — a szocialista országokkal közösen — az élvonalban, hanem a társadalom anyagi-jóléti területein is mind több ponton. Az alkotmányunk adta lehetőségek nyomán, a szocialista állam a népet is nemzetté kovácsolja, és a magyar tudomány, kultúra soha nem látott módon fejlődik, és nemcsak a legújabb kor kincseivel ajándékozza meg a dolgozó emberek tömegeit, hanem a történelmünk során keletkezett kultúra kincseivel is. Hazánk szabad ország lett, a nemzetek, népek együttműködésének és egyenjogúságának élharcosa, amely erőinek legjavával küzd a békéért, a haladásért, az elnyomás, a kizsákmányolás minden formája ellen, s alkotmányunk adta lehetőségek nyomán e területen is több és jobb eredményt értünk el, mint történelmünk során bármikor. Augusztus 20 az új kenyér ünnepe is egyben, amely érzékelteti népünk évszázados küzdelmét az emberi jogok, a munkalehetőségek, s egyben a kenyér biztosításáért. Bár a mai 27 évesek ebben csak történelmet érzékelnek, de az idősebbek tudják, hogy ezek a célkitűzések és az ezekért folyó harcok mit jelentettek. Ma népünk biztonsággal megtermeli az ország kenyerét. Ma országunkban szilárd törvényes rend és biztonság van, a dolgozó emberek megszámlálhatatlan helyen és formában részt vesznek az ország életének formálásában, irányításában, és minden becsületes dolgozó ember számára biztosított, hogy teljes tudásával munkálkodjék egyénisége kibontakoztatásában, az ország fejlesztésének igen bonyolult, sokrétű munkájában. Tudjuk, és egy pillanatra sem feledjük, hogy szocializmust építő népünk csak akkor tudja teljesen megvalósítani nemzeti céljainkat, ha fennmarad a béke, ha soha többé nem válik reális veszéllyé a háború. Európában több mint 30 év telt el háború nélkül, amire földrészünk életében még nem volt példa. Az Európa szívében élő magyar népnek is az ad lehetőséget építőmunkájának folytatására, ha békében, biztonságban dolgozhat. Ez elemi érdekünk. Alkotmányunk születésnapján teljes joggal állapíthatjuk meg, hogy történelmi tapasztalatokon nyugvó szocialista politikánk az egész magyar nép érdekeit képviseli. lkotmányunk ünnepén mindezeket 1=| szükséges átgondolni, hogy min- J\ dennapi életünk hétköznapjainak gondjai, bajai sem tévesztessék szemünk elől a célt: a társadalom egyenrangú tagjaiként legjobb tudásunk szerint szolgálni népünket, teljesíteni kötelességünket, mert az ünnepeken sem árt arról megemlékeznünk, hogy minden jog forrása a kötelezettségek becsületes teljesítése. 115 nappal határidő előtt Átadták a BHG áj üzemét Iklódi Gábor, a BHG vezérigazgatója köszönti az új üzem építőit, dolgozóit. AZ ALKOTMÁNY, s az új kenyér ünnepéről új üzemükben emlékeztek meg tegnap Szekszárdon a BHG Kapcsológép Gyárának dolgozói. Elkészült, s az átadási ünnepség után már termelt is az a gépsor, ami a pár hónap alatt felépített acél és üveg üzemcsarnokban kapott helyet. Iklódy Gábor, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vezér- igazgatója ünnepi beszédének nagyobbik részében az új üzem jelentőségéről szólt. Elmondta, hogy az elmúlt évben együttműködési szerződést kötöttek a TOTÉV-val, s a Tolna megyei vállalat dolgozói kiváló munkájának eredményeként a határidő előtt 115 nappal elkészült az új üzem. A gyors kivitelezést nagymértékben elősegítette hogy a közreműködő vállalatok egymás mellett dolgozva, soha nem akadályozták, sőt gyakran eredeti feladataikon túl is segítették egymást. Szólt arról, hogy az eltelt két év bebizonyította, helyes volt az a döntés, hogy a hajdan olaj kályhát gyártó üzemben meghonosították a telefonközpontok leglényegesebb, s egyben legnagyobb precizitást igénylő berendezésének, a kapcsológépeknek a gyártását. Most ezt a tevékenységet teszi teljesebbé az átadott felületkikészítő üzem, amelyben évente 40 ezer négyzet- méter fémfelületet tudnak a hazánkban használatos technológiákénál sokkal jobb minőségben galvanizálni, illetve festeni. Korábban ennek elvégzésére alvállalkozókat — termelőszövetkezetek melléküzemeit — kellett megbízni, s így a termék sokkal többe került, mintha itt készítették volna, és minősége sem volt mindig megfelelő. Az új üzem szervesen beilleszkedik a BHG többi üzemeinek sorába, s első lépcsője annak a fejlődésnek, aminek már a folytatásán dolgoznak az építők. Beszédének befejezéseként a vezérigazgató Kobra Józsefnek, a TOTÉV igazgatójának a miniszter nevében a Kohó- és gépipar kiváló dolgozója kitüntetést adta át. Békési Mihály, a Kapcsológép Gyár főmérnöke és Sass Gábor, a BHG témavezető főmérnöke a BHG kiváló dolgozója kitüntetést kapta. Pénzjutalmat kapott többek között Sóhaj da Imre tmk-lakatos és Hammer László villanyszerelő. AZ ÜNNEPSÉGET követően Lackó László, az üzem vezetője bekapcsolta az új festősort, s Steindl Károly, a BHG Kapcsológép Gyárának igazgatója bemutatta az új berendezéseket a vendégeknek, közöttük K. Papp Józsefnek, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának, dr. Rúzsa Jánosnak, a városi pártbizottság első titkárának, Császár Józsefnek, a megyei tanács elnökhelyettesének, dr. Nedók Pálnak, a városi tanács elnökének, s az üzem létrehozatalában közreműködő cégek, külkereskedelmi válalatok vezetőinek, képviselőinek. — sz 1 —
