Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-19 / 196. szám
u Képújság 1976. augusztus 19. N agykonda, szarv ásd, csurgó három olyan területe a dalmandi állami gazdaságnak, AHOL AZ ELMÚLT ÖTÉVES TERV SORÁN A NAGYARÁNYÚ REKONSTRUKCIÓS PROGRAM KERETÉBEN SIKERÜLT MEGTEREMTENI A KORSZERŰ SERTÉSTENYÉSZTÉS FELTÉTELEIT. AZ ÖSSZESEN MINTEGY 83 MILLIÓ FORINTBA KERÜLŐ BERUHÁZÁS KÖZÜL KIEMELKEDIK A CSURGÓI SERTÉSTELEP, AHOL MÁR 1975- BEN A TELEPÍTÉS ELSŐ ÉVÉBEN 340 VAGONNYI HÜSÁRUT TERMELTEK. AZ 5—6 EZER HÍZÓFÉRŐHELYES, KORSZERŰ TELEPEN 34-EN DOLGOZNAK. EZ A LÉTSZÁM A DOLGOZOK SZAKÉRTELMÉN KÍVÜL IS CSAK A KORSZERŰ TECHNOLÓGIA, AZ ÁLLANDÓ FOLYAMATOS ÉSSZERŰSÍTÉS, A MUNKA MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA MELLETT VALÓSÍTHATÓ MEG. A CSURGÓI TELEPEN NINCS KÜLÖN TAKARMÁNY KEVERÉS, HANEM AZ ÁLLAMI GAZDASÁG MAR KORÁBBAN KIÉPÍTETT IPAROSÍTOTT TAKARMÁNYKEVERŐ LÁNCÁRA „FŰZTÉK FEL” A TELEPET. AZ ELMÚLT ÖT ÉV FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁVAL NEM ZÁRULT LE AZOKNAK AZ ERŐFESZÍTÉSEKNEK A SORA, AMELYEKET A DALMANDI ÁLLAMI GAZDASÁ GBAN TESZNEK A HÚSTERMELÉS FOKOZÁSÁRA, AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVIDŐSZAK VÉGÉRE A JELENLEGI LEHETŐSÉGEK KORSZERŰSÍTÉSÉVEL MINTEGY 20 SZÁZALÉKKAL KÍVÁNJÁK EMELNI A HÚSTERMELÉST. EZ AZT JELENTI, HOGY A TAKARMÁNYOZÁS TECHNOLÓGIÁJÁNAK ÁLTALÁNOS JAVÍTÁSÁVAL 104 KILÓVAL KELL MEGNÖVELNI AZ EGY HEKTÁRRA ESŐ HÚSTERMELÉST. MINDEZ PEDIG NEM CSUPÁN A VEZETŐKRE RÖ NAGY FELADATOT, HANEM VALAMENNYI DOLGOZÓRA, AKI KÖZVETLENÜL RÉSZT VESZ A MUNKÁBAN. Fotó: Gottvald Könyvek a mezőgazdaságról Hornját! István— Taxa Sándor: VETEMÉNYESKERT Szó van benne a veteményeskert kijelöléséről, beosztásáról, a talaj szerepéről, a trágyázásról, a talajmunkákról, a növények szaporításáról, a legfontosabb ' ápolási munkákról, az öntözésről, a zöldségfélék tartósításáról, tárolásáról. A legterjedelmesebb részben részletesen ismerteti az egyes zöldségfélék igényeit, termesztését. A szerzők — tekintettel arra, hogy a kerti munkák igen nagy népszerűségnek örvendenek — igyekeztek könyvük mondanivalóját úgy tálalni, hogy használhatóvá tegyék mindenki számára. Biztosíték erre az élvezetes, olvasmányos stílus és a sok szemléletes ábra. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK Szerkesztette: Kopasz Margit Világszerte 1972-ben emlékeztek meg az első nemzeti park, az Amerikai Egyesült Államokban levő Yellowstone megalakításának századik évfordulójáról. 1872 egyben a céltudatos természetvédelem kezdetének éve volt. Yellowstone létrejötte óta a világon 1204 nemzeti parkot vagy hasonló jellegű természetvédelmi körzetet jelöltek ki 92 országban 92 millió hektár területen. A védett területek hazánk területének tízszeresét foglalják magukba. E tekintélyes számok után nézzük meg, hogy hazánkban miként alakult a természetvédelem ügye? Magyarországon a második világháború kitörése előtt 2000 hektár védett területet tartottak nyilván, amely 1945-re 500 hekárra zsugorodott. Néhány éve imponáló iramban kezdtük behozni az európai lemaradást és 1975- ben 116 ezer hektár védett területtel rendelkeztünk, amely a tervek szerint 1990-ig félmillió hektárra nő. Mindezek a számok hűen tükrözik a magyar természetvédelem fejlődését és az Országos Természetvédelmi Hivatal munkáját. A magyar természetbarátok, erdészek, kertészek, vadászok, horgászok, barlang- kutatók és ornitológusok, egyetemi és középiskolai diákok — röviden a hazai természetvédelem legjobb hívei — évek óta sürgették olyan kiadvány megjelentetését, amely az ország összes jelentős védett természeti értékét bemutatja. Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1974-ben fejezte be a természetvédelmi leltárt, s ezzel megnyílt az út egy összefoglaló munka megjelentetéséhez. Ez a könyv 102 ún. országos jelentőségű és számos helyi jelentőségű természeti értéket mutat be. Külön tárgyalja a két nemzeti parkot, a négy tájvédelmi körzetet és a többieket megyei felosztásban. A helyi jelentőségű értékeket földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi és kultúrtörténeti szakmai csoportosításban ismerteti. A mű elsősorban a nagy- közönséghez szól: az egyes természeti értékek során a szerzők megemlítik a község-, illetve közigazgatási határt, a védett érték területét, a természetvédelmi kezelőszerv nevét és azt, hogy mikor és hogyan látogatható a terület. Az olvasók részletesen megismerkedhetnek a területen élő állat- és növényvilággal, a tájképi és kultúrtörténeti érdekességekkel, a védett földtani és vízi értékekkel. A könyvet a természetvédelmi jogszabályokról, a távlati természetvédelmi programról szóló ismertetők, a védett gerinces állatfajok értékjegyzéke, a természetvédelmi kezelőszervek címjegyzéke és állat- és növénynevek szótára gazdagítja. A „Képes természetvédelem” c. fejezet 150 fekete-fehér képen mutatja be különleges értékeinket. Tóth László: ?NAGY TELJESÍTMÉNYŰ FEJÖBERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE Ma újdonság — holnap gyakorlat. Nagyüzemeink szakosodásával egy időben terjednek azok a modern, nagy teljesítményű fejőberendezések, amelyeknek üzemeltetése — a gépek és berendezések szerkezetének, működésének ismeretein túl — jelentős szervezési munkát is igényel. A szerző — a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet osztályvezetője — ismerteti a hazánkban üzemelő új, nagy teljesítményű fejőberendezéseket, a velük végzett munka termelékenységének főbb mutatóit, a különböző berendezések műszaki és technológiai ellenőrzésének módszereit, majd azok önkonó- miai elemzését a beruházások, telepnagyságok és a termelés színvonalának tükrében. Az ismertetett könyveket a Mezőgazdasági Kiadó adta ki. A KNEB soron lévő országos felmérése Hogyan hasznosítják vállalataink a IV. ötéves tervidőszakban beszerzett nagy értékű, korszerű gépeiket, megfelelően kihasználják-e a kutatási célokat szolgáló műszereket? — erre keresi a választ a fővárosban és 9 megyében a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szeptemberben kezdődő vizsgálata. Az év második felében a KNEB további jelentős felméréseket tervez, hogy az országos tapasztalatokat hasznosítva javuljon, hatékonyabbá váljon a munka. Októberben látnak hozzá a fővárosban és 9 megyében annak áttekintéséhez: a vállalatok a rendelkezésükre álló munkaerőt termelési feladataikkal összhangban, tervszerűen és szervezetten foglalkoztatják-e. A vizsgálat a vállalati munkaerőgazdálkodás tartalékainak feltárásához, illetve mozgósításához kíván segítséget adni. Gondok irányították a figyelmet a takarmánytermelés, az -ellátás és -felhasználás tapasztalatainak összegezésére is: novemberben 8 megyében látnak hozzá annak megállapításához, hogy az állatállomány és állati termék fejlesztéséhez szükséges takarmányok rendelkezésre állnak-e, s biztosítják-e az előirányzott hozamok elérését. A lakosságot közvetlenül érintő kérdést, a magánerőből építkezők építőanyagokkal és szerelvényekkel való ellátását vizsgálják a főváros és nyolc megye népi ellenőrei szeptemberben. Napjainkban a szakmunkástanulók száma megközelíti a 200 ezret, és az általános iskolát végzett fiatalok csaknem fele szakmunkás- képző iskolákban tanul tovább. Munkásosztályunk utánpótlásának élet- és munkakörülményeiről igyekeznek képet nyerni a KNEB szakemberei,' egy tervezett országos felmérés során. Az év végén ellenőrzik a fővárosban és 9 megyében a közületi autóbusz-állomány alakulását és az üzemeltetés gazdaságosságát. A II. félév feladatai közé tartozik még a lakosság lábbeliellátásának ellenőrzésé, a cipők választékát és minőségét kifogásoló évek óta visszatérő panaszok alapján. (MTI). Korszerű takarmányszállítás. „Sok kis malac, röf, röf, röf”. A fejlettségnek és a súlyuknak megfelelően vannak elkülönítve a sertések — mutatja Kadlicskó Gyula telepvezető.
