Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-18 / 195. szám
A ífepÚJSÁG 1976. augusztus 18. ON KERDEZ Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók 71. Orvosellátás hét végén Egy szekszárdi édesanya azt írja levelében, hogy öthónapos kisfia vasárnap reggelre belázasodott. Lázcsillapító kúpot adott neki azzal, hogy majd hétfőn elviszi orvoshoz. A gyerek láza nem ment le, így vasárnap délután 3 órakor elmentek az ügyeletre. A zárt ajtón „Ügyeleti rendelés 5—6-ig” címke volt. Az asszony becsöngetett és elmondta az ajtót nyitó ügyeletes nővérnek, hogy az újság nem ezt az időpontot jelölte meg orvosi ügyeletnek. A nővér közölte, hogy már 4 hónapja 5—6-ig van az ügyeleti rendelés. Az asszonyka felháborodva távozott. Továbbá azt írja: „Felháborító, hogy kicsiny ember életéről van szó és ekkora városban mint Szekszárd, csak egy órányit áll az orvos a betegek rendelkezésére. Később megtudtam azt is, hogy hozzám hasonlóan jártak egy négyhónapos kisbabával is.” Dr. Aszmann Anna szekszárdi városi főorvos válaszol. „A Tolna megyei Népújságban minden szombaton és vasárnap a következőket közöljük: az ügyelet időpontja: szombaton és vasárnap egész nap. A járóbeteg-ellátás időpontját azonban szombaton 5—6 órában, vasárnap délelőtt 8—11 órában és délután 5—6 órában jelöltük meg. Az ügyeletes orvos és asszisztensnő hét végén folyamatosan rendelkezésre áll akár akutbeteg-ellátásról. akár fekvő beteghez hívásról, akár járóbeteg-ellátásról legyen szó. A járóbeteg-ellátási azonban a beteg és az egészségügyi személyzet érdekében is irányítani kellett, meri a járóbetegek minden időbeni mihez tartás nélkül keresték fel a rendelőt, akadályozva a súlyos és fekvőbeteg-ellátást.” A szolgálatot teljesítő asz- szisztensnő szerint aznap délután többször hívták az ügyeletes orvost lázas gyermekekhez. Emiatt kellett a délutáni órákban több szülőt — aki beteg gyermekével ment a rendelésre — elküldeni. „Az asszisztensnővel megbeszéltem, hogy máskor udvariasabban bánjék a beteg gyermekével jelentkező édesanyákkal és mondja el, hogy mi miatt nem tudja az ügyeletes orvos a beteget azonnal megvizsgálni. Meggyőződésem, ha az orvos akkor a rendelőben tartózkodik, erre az esetre nem kerül sor. Az egészségügyi dolgozóval szigorú etikai követelményeket támasztunk, de a beteg is tartozik valamivel: pontossággal és udvariassággal. Hasznos tanáccsal szolgálnék az anyuka számára: jegyezze fel pontosan a gyermekét ellátó, orvos nevét, címét, rendelési idejét, ezen kívül a hétvégi ügyeleti szolgálat rendelési idejét is.” Várongi romház Levelet kaptunk Győréi János várongi olvasónktól, aki azt panaszolja, hogy falujában a Fő utca 47-es szám alatt levő beltelek gazdátlan ; elhanyagoltsága miatt veszélyes. A telken romhalom áll, ami különböző ragadozók fészke lett, a környék télen- nyáron takarítatlan. Csoda, hogy eddig még nem követelt áldozatot az ott levő tátongó kút és a több helyen beszakadt pince. Több évvel ezelőtt a kapu korhadásnak indult deszkájával letakarták a kutat, de az azóta beszakadt. „Sürgős intézkedést kellene tenni a kút befedésére, vagy bekerítésére, ami csupán 6—7 méterre van az utcai járdától.” Levélírónk több alkalommal hívta fel minderre a községi illetékesek figyelmét. Sőt a szakcsi Községi Közös Tanácsnak ez év május 10-én levelet is írt a telek veszélyességéről, de intézkedés azóta sem történt. örömmel közölhetjük Si- pőcz Győzőnek, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya vezetőjének levelét. „Megállapítottuk, hogy az ügy közérdekű és felhívjuk az első fokú építésügyi hatóságot, hogy haladéktalanul intézkedjen. Felhívásunkra a dombóvári Városi Tanács műszaki osztálya határozatban kötelezte az érintett ingatlan tulajdonosait a beszakadt pince és fedetlen kút betemetésére, ezzel az életveszély megszüntetésére. A határozat kizárta a fellebbezést, végrehajtásra vonatkozó halasztóhatályát, figyelemmel azokra a veszélyekre, amit ezek az építmények jelenthetnek. Motoreladás - szerződés nélkül A következő esetet ugyan nem lehet a közérdekűek közé sorolni, de leírjuk sokak tanulságára. Egyik olvasónk 1966-ban eladta motorkerékpárját, de a vevő nem volt hajlandó elintézni az átírást. Közben a vevőből ismét eladó lett, így a motor vándor- ringlispílesekhez került, változatlanul szerződés nélkül. Levélírónk panaszolja, hogy a rendőrség többször felhívta figyelmét, hogy vigye vizsgára a járművet. Az Állami Biztosító azóta is a motor régi tulajdonosán követeli (természetesen) a biztosítási díjat. Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válaszol: „Gépjármű eladását az Állami Biztosítónál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni, ezen fel kell tüntetni annak a nevét is, aki a motorkerékpárt megvásárolta. Javasoljuk, keresse fel személyesen az Állami Biztosítót és jelentse be a motorkerékpár eladását, természetesen megjelölve a vevő nevét és lakcímét is. Az új tulajdonos megállapítása után az Állami Biztosító már nem az eladótól, hanem az új tulajdonostól fogja követelni, szükség esetén azon fogja behajtani. A vevőtől ön peres úton követelheti azoknak a kiadásoknak a megtéríttetését, melyeket mulasztása folytán önnek okozott.” Televízióantenna-méret Mérettáblázat cm-ben R s D| d2 °3 D* °5 D; n8 Dg °io D|| a b c d e f h i j k I m 83 73 66 65 64 63 62 61 60 59 58 57 56 31 12 17 20 23 26 29 32 35 38 41 44 Szabics Tamás bonyhádi olvasónk panaszola, hogy a tévéátjátszó állomás miatt a jugoszláviai adás első műsorát nem tudják fogni. Kérte, több társa nevében, hogy közöljünk antennaméretet, amely alkalmas az 5—10 csatornákon sugárzott műsor vételére. Kérésünkre a GEL- KA szekszárdi üzeme az itt közölt rajz szerint elkészített antennát ajánlja felszerelni a tetőre. A rajzon a méretek leolvashatók. Az antenna az eszéki és a belgrádi adók műsorának vételére alkalmas. Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Zajszíntuízsgalat üzemekben A technika fejlődésével ugrásszerűen megnövekedett a zajos üzemek száma, a munkahelyeken a zaj szintje — és ezekkel együtt a zajártalomnak kitett és már zajártalmat szenvedett dolgozók száma, amely hazánkban jelenleg 12—14 ezerre tehető. A veszélyeztetettek ennek többszörösét teszik ki, s ez kényszerítőén követeli a zaj elleni küzdelem megszervezését, a zajos munkahelyek hallásvédelmi programjának a kidolgozását. A zajártalom elsősorban a halláscsökkenésben nyilvánul meg, de élettani kísérletek bizonyítják, hogy a vérkeringésre is károsan hat a zaj. A zajártalom megelőzése elsősorban műszaki feladat. A zajvédelem leghatásosabb módja az üzemi zaj keletkezésének a megakadályozása. A már létrejött zajt ugyanis nem lehet megsemmisíteni, vagy semlegesíteni, csupán terjedését akadályozhatjuk meg, illetve hangelnyeléssel az erősségét csökkenthetjük. Az üzemi zaj keletkezésének megakadályozására legjobb megoldás a zajos munkafolyamatok megszüntetése, a zajos gépek kicserélése, pl. szegecselés helyett hegesztés, kovácsolás helyett — ahol lehet — hengerlés, vagy sajtolás alkalmazása. A keletkezett üzemi zaj tovaterjedését akadályozza, ha a zajforrást, vagy helyiséget hangelnyelő burkolattal veszik körül. Ha a műszaki megoldások nem kielégítőek, egyéni védőeszközökkel is csökkenthető a zajhatás. A megelőzést segíti elő az is, ha zajos munkahelyeken felvétel előtt orvosi vizsgálatot végeznek, amely különös gonddal terjed ki a hallásszerv és az idegrendszer vizsgálatára. Jogszabályokról - röviden A szabálysértésekről szóló kormányrendeletet egészíti ki a Magyar Közlöny idei 60. számában megjelent 28 1976. (VIII. 3.) MT. számú rendelet, amely kimondja többek között azt, hogy „aki munkaerő-csábítást követ el, vagy az a munkáltató, aki a kötelező munkaerő-közvetítéssel kapcsolatos szabályokat megszegi, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” Egyébként szabálysértést követ el az is, aki az egyes dolgozók kötelező alkalmazására vagy előnyben részesítésére vonatkozó szabályokat szegi meg. A munkásszállások egészügyi szabályairól szól az egészségügyi miniszter 11 1976. (VIII. 3.) Eü. M. számú rendelete, amely szerint az Egészségügyi Közlönyben megjelenő szabályzatot 1976. évi augusztus hó 15. napjától kell alkalmazni, állandó és ideiglenes munkásszállást, továbbá mozgószállást pedig működtetni, mozgószállás céljára szolgáló járművet (étkező-, mosdó- és fürdőkocsit) üzemeltetni csak úgy szabad, hogy az megfeleljen a vonatkozó egészségügyi szabályzatnak. (Megjelent a Magyar Közlöny f. évi 60. számában.) Az oktatási miniszter 134 1976. OM. számú utasítása az állami gondozottak nevelőszülői részére fizethető gondozási díjakat módosítja és kimondja, hogy az állami gondozás alatt álló és a nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek után járó díjakat 1976. július hó 1. napjával havi 60 Ft-tal ki kell egészíteni. Itt azonban természetesen kivételt képeznek azok a nevelőszülők, akik a gyermek után családi pótlékban részesülnek, vagy a gyermek árvaellátást, illetve ösztöndíjat kap. (Az utasítás a Művelődési Közlöny idei 15. számában olvasható.) A Könnyűipari Értesítő ez évi 17. számában állás- f o g 1 a 1 á s jelent meg a jogsegélyszolgálat költség- fedezetéről, amely szerint „a jogsegélyszolgálat költségeinek fedezésére szolgáló, a bérjellegű egyéb költségek terhére elszámolt — a szak- szervezeti bizottság rendelkezésére bocsátott — pénzügyi keretet a kollektív szerződésben kell meghatározni. Ez a keretösszeg nem terheli a béralapot, így a bérszínvonal, illetve bértömeg számításánál nem kell figyelembe venni.” Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az OKISZ Értesítő f. évi 22. számában megjelent, az V. ötéves tervidőszak szocialista munkaversenyének szervezéséhez adott irányelvekre, melyekből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A vásárlók és a dolgozók kapcsolatát a fogyasztók érdekeit figyelembe vevő gyors, udvarias és szakszerű kiszolgálással, a szolgáltatások körének bővítésével is javítani kell. A kereskedelmi dolgozók magatartása jelentősen befolyásolja a lakosság hangulatát. Ezért az udvarias, szakszerű kiszolgálás, a szocialista erkölcsi normák érvényesítése a mindennapi munkában is, a munkaversenyben való részvétel alapfeltétele.” „Gondoskodni kell a társadalmi tulajdon fokozottabb védelméről, az ellenőrzési, rendészeti, tűzvédelmi munka hatékonyabbá tételéről, a leltárhiányok és -többletek csökkentéséről.” Bízunk benne, hogy az említett irányelveket az érintett valamennyi dolgozóval megfelelő részletességgel ismertetik. Dr. Deák Konrád, a TIT jogi szakosztályának alelnöke. A gigászi méretű kohóóriás, Lengyelország jelenleg egyik legnagyobb beruházása, a „Katowice” kohómű építkezése — mondhatni — „forrpontra” érkezett. Az első acélműgépsort ez év végén adják át rendeltetésének. Az építkezés első szakasza a jelenlegi ötéves tervidőszak második felében fejeződik be, ekkor a kohómű évi termelése 4,5 millió tonna acél lesz. Az ezer hektár alapterületű építkezés képe napról napra változik. Jelenleg — az agglomeráló részlegtől kezdve — minden erő és eszköz az „acélvonalra” összpontosul.
