Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-15 / 166. szám
a “Képújság 1976. július 15. Az SZK—4-es még csak kóstolgatta a búzatábla szélét, amikor a dombtetőről a rókacsalád már pánikszerűen menekült a közeli bozótba. Mire a két E—512-es is munkába állt, a fürjek, fácánok és foglyok is kiköltöztek a táblából. A búzaszálak, koronájukkal, a szépen kifejlett kalászokkal bólogatva várták a beteljesülést, hogy a kombájnok éhes torkában elinduljanak új útjukra. A hatalmas gépszörnyek, vagy inkább gépcsodák szinte leborotválták I a domboldalakat. Földet rengető dübörgésük nyomán a barna kalászoktól hullámzó domboldalak ki- szőkültek. A tarló világos sárgája szemhunyorgatásra késztetően verte vissza a szikrázó napsugarakat. — A faluban azt sem tudják, hogy aratás van! — sóhajtott fel mellettem a fogatosbrigád vezetője, aki az idén „csak” nézőként vesz részt az aratásban. Kifakadása sokat elárul. Azt is, hogy nem felejtette el azt az időt, amikor a falu aprajának, nagyjának több hetes gondja volt az aratás. Mikor megszólal, büszkén meséli, hogy a szomszéd tábla 61 mázsát hozott hektáronként. Beszélgetésünk közben a gépek — két SZK—4-es és két E—512-es NDK kombájn — hatalmas darabot haraptak ki a táblából. Lassan lépkedünk a tarlóvá borzolt szelíd búzatenger helyén. A csontkemény talajon lépteinknek nincs nyoma. Szép az idő. Minden napsütéses perc forintban mérhető nyereség az aratóknak. Ki is használják ezt. Kora reggeltől szürkületig dolgoznak. Nyomukban három bálázógép szedi össze a szalmát. Mire elkészülnek, az eddigi kombájnosok traktorra ülve beszántják a tarlót. A learatott búza pedig elindul, hogy további hozzáértők keze nyomán megérkezzen végső állomására, az asztalunkra, mindennapi kenyerünkként. Tamási János Komáromi Zoltán felvételei Csatasorban Új könyvek A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ újdonságai között találjuk Gazsó Ferenc: Iskola- rendszer és társadalmi mobilitás című kötetét, amelyet az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete gondozott. A sokak által kedvelt Népszerű történelem sorozatban két új kötet is napvilágot látott, az egyik Hegedűs Sándor: Egy politikai per kulisszatitkai című könyve, amely az 1920-as évek elején zajló Tisza-perrel foglalkozik, a másik pedig Szu- hay-Havas Ervin : Tizenhárom csillag című munkája, az amerikai forradalom olvasmányos történetével. A napi aktuális külpolitikai kérdések iránt érdeklődők körében kelt visszhangot a Palesztina és palesztinok című most megjelent könyv, Önody György tollából. Három szerző (Bodnárné Karsai Éva, Fülöp Sándor és Kecskés Józsefnél közös munkája az iparvállalatok belső érdekeltségi rendszere című kiadvány. Megjelent az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján májusban elhangzott előadás szövege is; az előadást Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta a szocialista gazdasági integráció néhány időszerű elvi és gyakorlati kérdéséről. Ugyancsak napvilágot látott a Társadalomtudományi Közlemények, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete folyóiratának tematikus száma. AZ AKADÉMIAI KIADÚ könyvei közül említsük meg azt a tanulmánykötetet, amely Emlékezés Károlyi Mihályra címmel, Stier Miklós szerkesztésében látott napvilágot. Érdekes szociológiai tanulmány az Életmód és család; a Békés megyei életmódvizsgálat alapján készített tanulmány H. Sas Judit munkája és az emberi viszonyok alakulását veszi szemügyre a családban. Dr. Markos György, az ismert közgazdász 70. születésnapja alkalmából látott napvilágot A magyar népgazdaság fejlődésének területi problémái címmel egy érdekes tanulmánykötet. Enyedi György szerkesztésében. A Nyelvtudományi értekezések sorában jelent meg Az etimológia elmélete és módszertana című kötet, a Budapesten 1974 nyarán tartott nagy nemzetközi konferencia anyagával. A SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ a magyar- csehszlovák közös kiadás keretében, a pozsonyi Madách Kiadóval együttes gondozásban jelentette meg Gál SánPALESZTINA ÉS A PALESZTINOK dór: Tisztább havakra és Varga Erzsébet: Zöld vizek, piros kavicsok című verseskötetét, továbbá Tóth Elemér: Sárga, mint a nap című elbeszéléskötetét, valamint Bábi Tibor elbeszéléseinek, karcolatainak válogatását, Patak és forrás címmel. Napvilágot látott Berzsenyi Dániel verseinek gyűjteményes kiadása, Merényi Oszkár tanulmányával. Megjelent Kurucz Gyula: A ködfaragó című regénye, Thury Zsuzsa kisregényeinek kötete (Játék, Hozományvadász, Hosszú levelek), Szil- vási Lajos: Ördög a falon című regényének második kiadása, továbbá egy magyar és latin nyelvű miniatűr kiadvány, amely II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem kiáltványát tartalmazza, -,,A keresztény világhoz a szabadságharc okairól és céljairól”. A TÁNCSICS KÖNYVKIADÓNÁL megjelent Versenyfutás az olajért című kötetben Kanyó András az olaj BODNARNÊ KARSAI EvA FUIOP SANOQR KECSKÉS JÓZSEF NÉ 5 PAR VÁLLALATOK ■belső érdekeltségi ■rendszere m w ■ au ■ mi ■ Ilii ■ 1 II ■ ni 1 1 Ili JLAJUL történetéből vett érdekes epizódokat ismertet, képek, egyéb dokumentumok kíséretében. Megjelent Karsai István: A hegesztés biztonságtechnikája című szakkönyve és a Brigádpanoráma című összeállítás. JELEMKOR július-augusztusi szám A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat hagyományosan ösz- szevont, kettős nyári számának élén Csoóri Sándor új költeményeit és Bertha Bulcsúnak a költővel készített interjúját olvashatjuk. A lírai rovatban többek között Ágh István, Bertók László, Csorba Győző, Fodor András, Galambosi László, Jékely Zoltán, Jobbágy Károly, Kalász Márton, Takács Imre és Weöres Sándor versei kaptak helyet. A szépprózai írások sorában Cseres Tibor készülő új regényének részletét, Hernádi Gyula Pécsett bemutatott A tolmács c. drámájának teljes szövegét, valamint Gáli István és Thiery Árpád elbeszélését találjuk. A művészeti írások közül figyelmet érdemel Czimer József esszéje Németh László drámaírásáról, valamint Futaky Haj na és Taxner Ernő színházi beszámolója. Láncz Sándor képzőművészeti krónikájában a szentendrei művészetről és Gerzson Pál kiállításáról olvashatunk. Gazdag a nyári szám tanulmányanyaga. Vekerdi László újabb Mohácshistoriográfiánkat ismerteti „Nekünk Mohács kell?” című írásában. Pomogáts Béla „Bálint György igaza” címmel a hetven éve született kiváló kritikusra emlékezik. Károlyi Árny az elmúlt évben felfedezett múltszázadi pécsi csodagyerek, Karay Ilona nemrég előkerült költeményeit és vallomását elemzi. Az „Irodalomtudósaink fóruma” sorozatban Tolnai Gáborral beszélget Koczkás Sándor. Ember és gép Meleg van Segít a kéz is Kenyérnekvaló
