Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-13 / 164. szám
1976. július 13. U 'iÍÉPUJSAG A „hosszú élet körzetei” Huszonöt pálcaütés dohányzásért Gyűjteményt állítottak össze a Komárom megyei Levéltárban azokból az iratokból, amelyek tanúsítják, hogy az esztergomi városi tanács már a XVIII. században is nagy gondot fordított a tűzvédelemre. Amint azt a t. magistrátus végzése — „Költ Esztergomban dei 30. juni 1770-ben” — előírta. „Kemény büntetés alatt parancsoltatott az egész városban a gyulladás ellen és a tűznek elojtására célzó rendelések” megtartása. Ez szabályozta többek között, hogy „minden háznál egész esztendő által bizonyos edényben és tágas helyen legalább két akóra való víz készen legyen. Nagyobb házaknál pedig több vizet tartsanak a házigazdák és zsellérek...” Aki az istállóban, a pajtában, a szérűskertben és „más veszedelmes helyen dohányozni tapasztaltatik, minden irgalmasság nélkül 1 forintra fog büntettetni, melyből 50 dénár az bévá- dolónak, 50 dénár pedig a város cassájába fog adattat- ni. Aki pénzbül meg nem fizetheti, 25 pálcát fog szenvedni”. Szigorúan megszabták a rendelkezések a kéményseprők tennivalóját is. „Keményen parancsoltatik, hogy az kémények vizsgálója október közepétől fogva fél márciusig minden három hétben az kéményeket szorgalmatosán vizsgálja”. Az első vizs- gáláshoz a fazekast is maga mellé kellett vennie, hogy az a kályhákat és a kemencéket vegye tüzetesen szemügyre. Érthetőek voltak a szigorú rendelkezések, hiszen a gyúlékony építőanyagok használata, a zsúfoltság, a házak mögötti istállók szérüskert- je nemcsak tűzfészkeket (jelentettek, hanem elősegítették a tűz gyors elharapózá- sát is. Gyakran repült fel a házak tetejére a vörös kakas. Az egyik legnagyobb tűzesetet, amely gyermek- játékból keletkezett, 1818- ban jegyezték fel, amikor három óra alatt a 600 házból álló városban 175 ház pusztult el, és 12 halálos áldozatot követelt a vész. Jellemző, hogy a tüzet okozó hatéves kisfiút is megbüntették 12 vesszőcsapásra és 2 heti gyenge vason történő utcaseprésre. Szovjet orvosok 40 ezer rendkívül magas kort megért szovjet lakost vizsgáltak meg. A vizsgálat adatai egyértelműen bizonyították: az egészség és az erő megőrzésének legfőbb eszköze a munka. Munka nélkül, a belső szervek mindennapos edzése nélkül nincsenek meg a normális fejlődés lehetőségei. Akik lusták, rendkívül hamar elhízhatnak és szembetűnően legyengülnek. A szovjet gerontológusok megállapították, hogy 90—110 éves korban az alapvető életmechanizmus funkcioA Szovjetunió északi részén létesítették a Pinjezssz- kij nevű állami rezervátumot, amely több mint 40 ezer hektáron terül el. A Pinyega és a Szotka folyók közötti vidék különösen karsztos tájairól nevezetes. Több mint száz föld alatti barlangot — amelyek között 2—3 kilométer hosszú is akad, víznyelőket, tárnákat, labirintusokat fedeztek fel A szentendrei nyár keretében vasárnap Vujicsics Ti- hamér-emléknapot rendeztek a város művelődési központjában. Vujicsics Tihamérról készült kisfilmeket vetítették le a nálásának viszonylag magas szintje figyelhető meg. így például a Kaukázusban élő öregek jelentős része 90 év felett is megőrzi nemzőképességét. A magas életkor szempontjából különösen a hegyvidékek kedvezőek, ahol rendkívül tiszta a levegő és nincs stresszhatás, az élet- módot — úgymond — a természet szabályozza. A „hosz- szú élet körzetei” a Szovjetunióban a kaukázusi és a közép-ázsiai hegyvidékek. E területeken csaknem 300 ezer 90 évnél idősebb aggastyánt tartanak számon. itt. A labirintusok elragadóan szépek: a szűk átjárók hatalmas jégtermekké szélesednek. A rezervátumhoz csatolt lombos erdő növényzete a különféle éghajlati zónákhoz tartozik — sarkvidéki, alpesi, ural-szibériai, sztyeppéi és európai. Botanikusok, erdészeti szakemberek, talajkutatók, barlangászok folytatnak itt kutatómunkát. művelődési központban, ezután emlékkiállítás nyílt, amelyen a zeneszerző életének, több tárgyi emlékét mutatták be. Este hangversenyt rendeztek Vujicsics műveiből. Vujicsics-emléknap Barlangrezervátum Tv-napló Bálint György emléke Most lenne hetvenéves — még csak hetven! — s halálától már majdnem annyi idő múlt el, mint ameny- nyit élnie adatott. Belegondolni is iszonyatos. Életműve két kötet, de szerencsére a művészetben nem rőffel mérik az értéket. Mert ez a kétkötetnyi hosszabb, rövidebb írás teljes világ, pontos tükre annak, amit utolsó írásai egyikében így fogalmazott meg: „Szerettem volna mélyebb, őszintébb, szabadabb értelmet adni az életnek, a magaménak és a többiekének. Szerettem volna megérni, hogy a civilizáció többet jelentsen, mint kifogástalanul működő jégszekrényeket és modern mellékhelyiségeket. Minden jel amellett szól, hogy hiába éltem.” Az életmű sorsa rácáfol az utolsó szavakra, mert ez az erőszakosan kettétört élet most vált a helytállás példájává, erkölcsi értelemben is, de azzal a nyugtalan tudásvággyal, európai látókörrel is, ami Bálint Györgyöt emberként, íróként egyaránt jellemezte. Tudjuk, eljutott az illegális kommunista pártig, s marxista világlátása lényegesen több volt, mint a hozzá hasonló polgári származású kortársak oly gyakori ellenzékisége, életre szóló elkötelezettség volt, amit halálával pecsételt meg, s joggal írta a legjobbak nevében: „Hűek maradtunk eskünkhöz, mert néztünk, láttunk és jelentettünk.” Művészete — mert művészetéről kell beszélnünk — a múló napok reflexióit emelte kivételes' rangra, mindig a megszabott terjedelmen belül, s ezek a két-három gépoldalnyi írások igazi remekléssé váltak. így is mondhatjuk: irodalmi tekintélyt tudott adni a napilap múlandóságára ítélt írásoknak, s ezzel a magyar újságírás legjobb hagyományait folytatta. S ez az irodalmi rang — nem is lehetett másként — európai látókörrel, roppant ismeretanyaggal, s ami legalább ilyen fontos, erkölccsel, emberi tisztességgel társult. Ez maradandó- ságának titka. A Bálint Györgyre emlékező tv-műsor legfőbb erénye az volt, hogy olyanokat szólaltatott meg, akiket valóban személyes kapcsolat fűzött hozzá, mert jól tudjuk, mennyi az álemlékező, aki utólag nevezi ki magát barátnak. Hangzatos frázisok helyett az átélt emlékeket idézték a műsor résztvevői, szerényen, a rég távozott barátot megillető tisztelettel, s ugyanakkor olyan szeretettel is, ami folyton átsugárzott az emlékező szavakon. Cs. L. Peru népművészete A távoli dél-amerikai ország népművészetét bemutató kiállítás nyílt Budapesten a Néprajzi Múzeumban. Kerámia szobrok a kiállítás anyagából. Bakó Jenő felvételei. Ifjúmunkástalálkozó Befejeződött vasárnap az országos ifjúmunkástalálkozó a Heves megyei Tardoson. A négynapos programban többek között kirándulás, táborépítés, tájékozódási futóverseny, természetjáró akadályverseny, valamint kulturális műsor szerepelt. A tábor lakói felkeresték a Bükk hegység munkásmozgalmi emlékhelyeit. Az egyes sportágakban legjobb eredményt elért megyék csoportjait díjazták. A versenyekben a legmagasabb pontszámot a Szabolcs-Szatmár megyei fiatalok érték el. Pravoszláv kiállítás Új program az óvodákban Az Iparművészeti Múzeum gazdag ikon- és pravoszláv ötvösműgyüjteményből nyújt a látogatóknak válogatást az a kiállítás, amelyik vasárnap nyílt meg a nagytétényi kastélymúzeumban. A különleges tárlaton a keleti festé-. szét és ötvösművészet alkotásai közül több nagy értékű műkincs tekinthető meg. Balatoni múzeumok A Balaton-part nagyobb üdülőtelepein és a közvetlen környék kirándulóközpontjaiban több mint húsz múzeum, illetve kiállítás várja az érdeklődőket. Anyagukat felfrissítették, s kiállították az új szerzeményeket. A nyári idényben 2 —3 hetenként újabb képzőművészeti és helytörténeti kiállításokat nyitnak a nagyobb múzeumokban. A lengyel oktatásügyi hatóságok egyik legfőbb gondja a gyermekek lehető legjobb felkészítése az iskola- köteles korra. Ezt a célt szolgálja az állami óvodák egyre bővülő hálózata, amely mind több, három éven felüli gyermekre terjed ki. A lengyel óvodákban jelenleg új program szerint készítik fel a gyermekeket a jövendő iskolai tanulmányokra. A gyerekek megkezdik az írás és számolás tanulását. Egy új város az NDK-ban A „Schwarze Pumpe” kombinát dolgozói a közeli He- yerswerda lakói. A város 66 ezer lakosából 57 ezer a húsz éve épült újváros lakója. A felnőtt lakosság kétharmada a várostól 16 kilométerre fekvő, brikettet, kokszot, városi gázt, elektromos energiát és vegyi anyagokat előállító üzemóriás dolgozója. Hogyan élnek ennek a nagyüzemnek a dolgozói munka után? Például az Űrhajós-negyedben? E kerület minden utcája egy-egy űrhajós vagy űrkutató nevét viseli. 5600-an élnek itt. A Nemzeti Front kerületi bizottságában 25 különféle korú, foglalkozású, nemzetiségű, pártállású ember tevékenykedik. Ez a bizottság irányítja a lakosság társadalmi életét, gondoskodik — megfelelő program alapján — a lakóházak, parkok rendben tartásáról, a szabad idő hasznos és kellemes eltöltésének lehetőségeiről. A bizottság a munkáját az NSZEP szerveivel egyetértésben végzi. A városukat, kerületüket nagyon szerető lakosok az idén tavasszal rózsakertet létesítettek, ahol a nyár folyamán tízezer rózsa nyílik. Ilii u n kaski u b Belorussziában, a minszki autógyár munkásai — akiknek termékeit nemcsak a Szovjetunióban, de külföldön is jól ismerik — birtokba vették új klubjukat, amelyet joggal nevezhetünk kultúrpalotának. Az új létesítményt a szakszervezet és az üzem anyagi eszközeiből építették. A klub az autógyáriak kedvenc pihenő- és találkozóhelye lett. Az öntevékeny művészeti körökben közel 1200 dolgozó és családtagjaik foglalkoznak. A részvétel természetesen ingyenes, ám ez nem jelenti, hogy az öntevékeny művészek munkája amatőr színvonalon mozog, így például a színházi stúdiót Zgyiszlav Sztomme, a Szovjetunió népművésze, a neves belorussz színész vezeti. A színházi kollektíva szovjet és külföldi szerzők érdekes darabjait mutatta be. Amikor az amatőr színjátszók színre hozzák legújabb darabjukat, az 1000 főt befogadó teremben alig lehet szabad helyet találni. A színház megkapta a Népszínház kitüntető címet, azt a legmagasabb címet, melyet az amatőr színjátszó együttesek elérhetnek. Az üzemi kultúrpalota néhány más öntevékeny művészi köre is kiérdemelte a kitüntető elnevezést. Este a klub helyiségeiben táncegyüttesek, vokálegyütte- sek, zenekarok, filmstúdiók munkája folyik. Nappal a kultúrpalotát csengő gyermekhangok töltik meg. Bábszínházát, zenei stúdiót, kórust szerveztek számukra.
