Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

1976. július 8. riÉPÚJSAG 5 Fiatalok Ifjúmunkások, vezetőképzésen Előadások a mozgalmi élet kérdéseiről, a KISZ legutób­bi kongresszusáról, az őszi soron következő feladatokról, az ifjúsági lakásépítésről, a honvédelmi törvényről és még sorolhatnánk tovább azokat a témákat, amelyek az üzemi KISZ-titkárok és üzemi KISZ-bizottsági tagok egyhetes vezetőképző tanfo­lyamán előkerültek Dombo- riban a Mátai Antal KISZ- vezetőképző táborban. A délelőtti előadások csak egy részét jelentik a reggel­től estig tartó programnak. Az eddigi gyakorlattól elté­rően az idén először függet­lenített népművelő is tartóz­kodik a táborban, akinek egyetlen feladata, hogy a táborlakók 'Szabad idejét tar­talmasán töltse ki. Ugyanígy külön sportfelelős is van a táborozok között. Legnépszerűbb a női foci. De a fiúknak is jut bőven A megye üzemeiben dolgozó KISZ-fiatalok mun­káiból nyitottak állandó kiállítást a dombori KISZ- táborban. versenylehetőség. Az asztali- tenisz-, a röplabda-, a sakk-, a kézilabdacsaták minden­naposak a táborban. De für­dés, úszás nélkül sem marad­hatnak a napok. Az egy mér­föld lefutása, és további ki­lenc sportágban az alapköve­telmény teljesítése az olim­piai tízpróbajelvény meg­szerzésének feltétele. A tábor lakóinak nyolcvan százaléka rendelkezik a jelvénnyel. Előadások előtt sincs unal­mas várakozás. Száll az ének. folyik a daltanulás. így a máskor üres járatú percek is tartalmat, értelmei kapnak. Mindezekhez keretül pedig ott a tábor, amiről most már elmondhatjuk, hogy a leg­igényesebbek sem találhat­nak benne kivetnivalót. So­kat beszélünk mostanában a komplex személyiségnevelés­ről. Ez a dombori tábor ve­zetőképzésében maradéktala­nul megvalósul. Tj—kz B Tart az előadás, sokasodnak a sorok a jegyzetfüze­tekben. Lesz mit továbbadni az alapszervezetek tagjainak. 150 százalék Dolgoztak a diákok Június 14-én nyitotta meg kapuját a dombóvári általá­nos iskolai diákotthon, mint építőtábor, a Dombóváron tanuló szakmunkásképzős és gimnazista fiatalok előtt. Há­rom turnus követte egymást. Július 3-ig csaknem 200 ta­nuló vett részt munkában. A munka véget ért, az ér­tékelés megtörtént. A tábor művezetője, Tóth János, a városi tanács költségvetési üzemének párttitkára pontos összehasonlítást tett a koráb­bi táborok és az idei között. Az 1973-as tábor eredmé­nyéhez mérve az idei telje­sítmény 150 százalékra te­hető. A szakmunkás fiatalok részére jó alkalom nyílt szak­mai tudásuk felhasználására, bővítésére a kertvárosi párt­iroda kőműves, festő, villany- szerelő munkálatainál. Elké­szült a gunarasi csónakázó­tó 600 folyóméteres levezető vizesárka is, valamint elvé­gezték a KISZ—Komszomol barátsági park fenyőinek ka­pálását. Az MHSZ fedett lő- terének építésénél főleg szál­lító-rakodó és tetőfedő mun­kára volt szükség. A város 7 játszóterén a 18 brigád te­reprendezési munkát végzett, szabad időben. A tábori tíz­próba jelvényszerző verseny programjai főleg az ifjúsági sporttelepen zajlottak le. A tábor lakói ingyen fürdöhet- tek Gunarasban. Kongresszusi beszámolót hallgattak, filmvetítésre és a Kapos együttes népi hangsze­res bemutatójára is sor ke­rült. A Szélkiáltó együttes nagyszerű műsorával mind­egyik turnusnál óriási sikert aratott. Természetesen a ju­talmazás sem marad el. Tur­nusonként a legjobb brigád egy hetet tölthet a Balaton­nál, a 6 legjobban dolgozó fiatalnak (5 szakmunkás- tanuló, egy gimnazista) kül­földi utazás a jól megérde­melt jutalma. Látva az eredményeket, a költségvetési üzem pártszer­vezete elhatározta, hogy véd­nökséget vállal az ezután rendezendő táborok felett. Szakma­tanulás Az általános iskolát végzett tanulók, akik nem szándé­koztak továbbtanulni, vagy nem vették föl őket, me­gyénkben az alább felsorolt szakmunkásképző intézetek­be jelentkezhetnek még: 504. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet, Bonyhád. Fiúk: vas- és fémszerkezeti lakatos, cipész, cipőgyártó, kőműves. Leányok: cipőfelső­rész-készítő. 505. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet, Szekszárd: Fiúk: ács-állványozó, férfi- fodrász. Leányok: könyvkötő, szövő, bőrdíszműves, férfi- fodrász. 516. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet, Dombóvár. Fiúk: hegesztő, vas- és fém­szerkezeti lakatos, villany- szerelő, kőműves, épületasz­talos. Leányok: esztergályos, kesztyűs. 518. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet, Tamási: Fiúk: hegesztő, vas- és fémszerke­zeti lakatos, kőműves, szőr­mekikészítő, tímár. Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet, Lengyel. Fiúk: kertész, növényter­mesztő gépész, állattenyésztő. Leányok: kertész, állat­tenyésztő. Középiskolát végzett tanu­lók részére felvételi lehetőség van még a szekszárdi 505. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézetben mechanikai műsze­rész, magasnyomó gépmester, nyomdai fénymásoló és nyomdai montőr szakmákra. Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Szilvási Sarolta Térdig érő latyakban dolgoznak a dombóvári fiúk. IG-szemle Dombóvá ron Kovács Zoltán, a dombó­vári Gőgös Ignác gimná­zium I. helyezett szakaszá­nak parancsnoka átveszi az oklevelet és az emlék­plakettet. A hagyományokhoz híven az idén is megrendezték a megye ifjúgárdistáinak szem­léjét. A jelentős eseménynek ezúttal Dombóvár volt a házi­gazdája, s a három napig tar­tó versenyt éj-; vetélkedősoro­zatot a KISZ Dombóvár vá­rosi Bizottsága szervezte a KISZ Tolna megyei Bizott­ságával közösen. A szemle célja volt, hogy a fiatalok bebizonyítsák rá­termettségüket, s számot ad­janak arról, hogy mennyi el­méleti és gyakorlati ismere­tet szereztek az elmúlt esz­tendőben. A VII. megyei Ifjú Gárda-szemlén a négy járás és a két város képviseletében 6 IG-szakasz vett részt. Az első napon, pénteken 6 raj úszó-, 6 raj lövész- és 6 raj fegyveres váltófutó­versenyen vett részt. A má­sodik napon a szemle vala­mennyi résztvevője 18 kilo­méter hosszúságú harci túra keretében mérte össze tudá­sát. A befejező napon, vasár­nap az ifjúgárdisták alaki gyakorlatokban és menetdal­versenyben adtak számot fel- készültségükről. A záróünnepséget vasárnap tartották, s akkor hirdették ki a szemle- eredményeit is. A díjakat, tüntetéseket Kozma Erzsébet, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára és dr. Szűcs László megyei IG-parancsnok adta át. A szemle I. helyezettje á dombóvári Gőgös Ignác Gim­názium szakasza, II. a szek­szárdi Garay Gimnázium szakasza, harmadik pedig a lengyeli mezőgazdasági szak­iskola szakasza lett. Élménybeszámoló HOLNAP REGGEL lesz az indulás. A fater már nem lát a pipától és azt mondta, hogy anya összeté­veszti a Zsiguli csomagtartóját a kombinált szekrény­nyel. A szoba közepén felhalmozott csomagok közül véleményem szerint is már csak a nagymama moso­gatódézsája hiányzik. Egyszóval dühöng az utazási láz, és kis családunk valamennyi tagja. Apa hosszas megfontolás után úgy döntött, hogy a szürke ezüstpettyes nyakkendőjének bélésébe (mert az olyan disztingvált) dugja azt a 40 dollárt, amit titok­ban akar átvinni a határon. Zsuzsa, a nővérem, dél­ben kozmetikushoz távozott. Nyilván gőzölik a fejét, ő meg azt hiszi, hogy ettől olyan szép lesz, hogy va­lami menő nyugati muksó rögvest megkéri a kezét. Ennyit az előkészületekről. Az útirány Bécs, Kla­genfurt, aztán Salzburgnak vissza. Fenséges tíznapos osztrák körút. Anya már előre annak örül, hogy a barátnője megpukkad az irigységtől, mert ők az idén csak „Cseszkóba” tudnak menni. Csubi, az osztálytársam azt mondta, hogy tisztára mázlista vagyok, amiért ilyen előkelő családba szület­tem. ö az osztály zömével építőtáborba megy. íme az útiélményeim dióhéjban: Osztrák—magyar határ. A fater olyan zöld a vám­ellenőrzésnél, mint egy újszülött levelibéka. És állan­dóan azt a hülye ódivatú nyakkendőjét babrálja. Sze­rintem a vámos jót röhög magában, s pontosan tud­ja, hogy a nyakkendőben vannak a dugi dollárok. Vigyorogva engedi tovább a kocsit. BÉCS. Háromnapos rohangálás, hogy semmi ki ne maradjon a programból. Anyának fáj a lába, apa do­hog, hogy ne álljunk meg minden kirakat előtt, Zsu­zsa vörös a méregtől, mert idáig a férfiak közül csak egy rendőr szentelt neki figyelmet, amikor belépett a pirosba. A negyedik nap reggel háromszor kerüljük meg Bécset, mire ráérünk a kalgenfurti útra. Klagenfurt. Szép város... lehet, de mivel anya bo­kája bedagadt, csavarogni nem megyünk. Kocsival meg azért nem, mert apa spórol a benzinnel. Villach- ban nem ülünk fel a libegőre, ami a havas csúcsra visz fel, mert rajtam kívül a családomnak tériszonya van. Családi háború. Én ugyanis nem tudom méltá­nyolni azt a szerencsét, hogy ilyen mesés út részese lehetek. A mesés út Salzburgnál tetőzik. Mialatt a család a kötelező külföldi vásárlásait végzi, sikerül elkeverednem tőlük a tömegben. így jutottam hozzá fél nap szabadsághoz, anyám heves fejfájáshoz, atyám pedig periodikus dührohamokhoz. Nem vagyok önző, de megérte. Mármint nekem. Regina aranyos kislány, a címét is felírtam, bár nem tudom milyen nyelven értjük meg egymást, hisz németből épp csak hogy át­mentem. Ott a Mozart-ház előtt minden egyszerűbb volt. Hazafelé útunk megtévesztésig hasonlít egy gyászmenetre. A bevásárolt cuccok feléről már út­közben kiderül, hogy bóvli, őseim hát ezen kesereg­nek, kis nővérem meg a nyugati hódító hadjáratának teljes sikertelenségén. HULLAFÄRADTAN, de végre itthon vagyunk. Anya szerint most zsíroskenyér-korszak következik, hisz va­lahol be kell hozni a rengeteg kiadást. Csubi, az a piszok a többiekkel együtt nyilván át­kozottul jól érzi magát és kiröhögnek a világból, ha elmesélem nekik, csodálatos külföldi élményeimet. — gyvgy —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents