Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
e “Képújság 1976. július 1. Töltsük együtt a hét végét! Vasárnap: kirándulás Kiskőrösre és Kalocsára Olimpiáról - olimpiára Aranyak, arcok, pillanatok Mint arról már hírt adtunk, június 4-én, vasárnap kezdődik a Népújság és a Magyar Autóklub közös vasárnapi kirándulása. Az első — kísérleti jelleggel — rövid távú lesz. Útvonal : Szekszárd, Paks, Dunaföldvár, Solt, Akasztó, Kiskőrös, Kalocsa, Fájsz (komppal át a Dunán), Dombori, Szekszárd. Indulás Szekszárdról, az újvárosban lévő ABC-áruház parkolójából, 6.30-kor. A tolnaiak 6.40- kor, a dunaszentgyörgyiek és a környező községekből 7 órakor csatlakozhatnak hozzánk. Hét óra után néhány perccel leszünk Pakson, a volt hajóállomással szemben lévő parkolóban. Itt várjuk a Paksról és a környező községekből csatlakozó útitársakat. Duna- földváron a híd alföldi részénél várakozunk néhány percet, majd onnan 8 órakor indulunk tovább. Kedden délután Lengyelben tartottunk megbeszélést a túra motorosklub vezetőivel és tagjaival. Szász Miklós, a sportkör elnöke adott tájékoztatót a szakosztály munkájáról. Három éve 12 taggal alakult a szakosztály, ma 28-an vannak. A sportkör elLABDARÜGAS A tamási járási labdarúgó-bajnokság vasárnapi — egyben utolsó fordulójának eredményei : Ozora—Szakály 9:0, ifi: 2:0; Szárazd—Regöly 1:1, ifi: 3:0: Pincehely—Regszemcse 1:2, ifi: 4:0; Alsópél Gyönk 1:6, ifi: 2:3. A For- nád—Tolnanémedi mérkőzés elmaradt, a két pontot For- nád kapta. JÁTÉKVEZETŐINK IDEGENBEN Vasárnap hat játékvezetőnk működik Totó^kupa mérkőzésen. A Dunaújvárosi Építők—Barcs találkozót a Szinger, Kiss I., Haaz; a Kaposvári Táncsics—Mázaszászvár mérkőzést a Dranökhelyettese Baji József, a tanácsi kirendeltség vezetője. Gazdaságfelelős Régely József, az általános iskola gondnoka. A szervező titkár a helybeli mezőgazdasági szakmunkásképző intézet oktatója, Leipold Boldizsár. A túraszakosztály elnöke Dunkel Lehel. A szakosztály vezetői és tagjai bejelentették: örömmel csatlakoznak a lapunk által kezdeményezett vasárnapi kirándulásokhoz. Az elmúlt években is rendszeresen túráztak itthon és külföldön egyaránt, de a miáltalunk tervezett program még kedvezőbb, ezért csatlakoznak. Szóba került a július 18-i program is és kérték a túraszakosztály tagjai, hadd rendezzenek — önállóan — közel egyórás ügyességi versenyt Tengeli- cen a Népújság sportnapján. Természetesen örömmel fogadtuk jelentkezésüket. Vasárnap nyolc-kilenc motoros és egy-két személyautó ott lesz velünk. Ezúton ismét meghívjuk mindazokat az autó- és motortulajdonosokat, akik kellemesen és hasznosan akarják eltölteni szabad idejüket, tartsanak vasárnaponként velünk. Az első túránk programja röviden: Kiskőrösön vecz, Korvicska, Varga hármas vezeti. MUNKAHELYI SPARTAKIÄD Szekszárdon öt női és négy férficsapat részvételével városi kézilabda munkahelyi spartakiád kezdődik. A csapatok: Nők: Műszergyár, Megyei Tanács, Tolna megyei Víz- és Csatornamű, Népbolt, Kórház. Férfiak: Víz- és Csatornamű, Megyei Tanács, Mezőgép Vállalat és Műszergyár. SPARTAKIÄD Tolnán került sor a szekszárdi járási spartakiádversevárosnézés, a Petőfi-szülőház és a mellette lévő irodalmi múzeum megtekintése. Tizenkét órakor indulás Kalocsára, ahol a város központjában lévő II. osztályú vendéglőben ebéd, majd városnézés következik. Négy órakor indulunk Fajszra, komppal jövünk a dombori oldalra, majd Tolnán át Szekszárdra. Azok az útitársak, akik Paks környének járási döntőjére, ösz- szesen 176-an vettek részt kilenc helyről : öcsényből, Tengelicről, Kölesdről, Tolnáról, Szedresről, Mözsről, Bogyiszlóról, Faddról és Sió- agárdról. A versenyszámok győztesei. Atlétika. Nők. 100 m: Pa- tyi Erzsébet (öcsény). 400 m: Fülöp Erzsébet (Tengelic). Magasugrást Tulver Györgyi (Ocsény). Távolugrás *• Fülöp Erzsébet (öcsény). Súlylökés: Katona Zsuzsa (Öcsény). Gránátdobás: Bányai Ilona (Mözs). Spartaki- ád-váltó : öcsény. Férfiak : 100 m: Prigi József (Tolna). nyékéről jönnek, esetleg Fájsz helyett a kalocsai kompon is átjöhetnek a dunántúli oldalra. Nekünk a fajszi komp kényelmesebb, mivel annak befogadóképessége lényegesen nagyobb, mint a kalocsai. Töltsük együtt a hét végét! Jöjjön az első túránkra és — reméljük — a jövőben is együtt látogatjuk az ország legszebb tájait, városait. 400 m: Domsa István (Tolna). 800 m: Wiedemann László (Tolna). 1500 m: Domsa István (Tolna). Magasugrás: Fritz János (öcsény). Távolugrás : Pirgi József (Tolna). Súlylökés: Lukács Sándor (Tengelic). Gránátdobás: GáAcs József (Tengelic). Spartakiád-váltó : Tolna. Labdajátékok: Röplabda: Férfiak: Sióagárd. Nők: Öcsény. Kézilabda: Férfiak: Mözs. Nők: Mözs. Pontverseny: 1. Öcsény 107, 2. Tolna 75, 3. Tengelic 65, 4. Kölesd 40, 5. Szedres 27, 6. Mözs 21, 7. Bogyiszló 15, 8. Sióagárd 14 ponttal. PAOVO NURMI született 1897-ben, Turkuban. Egy szakember ezt írta a híresnevezetes finn futóról: „1925 —26 körül közhit volt a sportvilágban, hogy Nurmi 1500 métertől húsz kilométerig akkor állít fel rekordot, amikor akar.” Feltűnést keltő sikereinek okát több szakértő kutatta. Az. 1928-ban megjelent „A Sport enciklopédiája” című magyar könyv így közelíti meg az igazságot: „A nagy távfutók mindegyike naponta kétszer, sőt háromszor is, Nurmi néha négyszer is trenírozott... Emellett sokat kell aludni, mert a szív munkája itt a legnagyobb, az alvás alatt viszont a legjobban pihen... A finn távfutók hosz- szú munkájukat mezőn végzik, s azt állítják, hogy a kitartást már a fiatalabb években kell fokozni...” A finn közép- és hosszútávfutók a „megszakítáSos” edzésrendszerrel dolgoztak. Az új módszert Lauri Pik- hala vezette be, ő használta először az edzéseken az úgynevezett „ügetőszüneteket”. Nurmi titokban edzett. Ellenfelei csak a nagy küzdelmek színhelyén láthatták futni. A rajtnál mindig fekete nadrágban és könyökig felhajtott fekete-trikóban jelent meg, látszólag ügyet sem vetve ellenfeleire. Futás közben időnként megnézte az óráját, hogy tartja-e az előzetesen eltervezett iramot, megfelelőek-e részidői: vagyis egyenletesen fut-e? Az egyenletes körök miatt nevezték a finn atlétát fénykorában „futógép”-nek. Az atlétika történetében egyedülálló olimpiai győzelemsorozatát (Nurmi 1920-ban Antwerpenben kezdte el, majd négy esztendővel később a párizsi olimpián folytatta. Itt teljesítményének értékét növelte, hogy az 1500 és az 5000 méteres döntő között csak egy óra telt el. Nurmit 1925-ben meghívták az Egyesült Államokba. Versenykörútja során ötvenegyszer győzött. Nurmi — nem sokkal később — megkapta a „Fehér Rózsa” rendet, a legnagyobb finn kitüntetést. A világhírű futó 1928-ban, az amszterdami olimpián is elindult. Itt már nem szerepelt olyan sikerrel. A 10 000 méteres síkfutásban megszerezte kilencedik olimpiai aranyérmét, az 5000 méteres síkfutásban és a 3000 méteres akadályfutásban azonban csak második lett. Az amszterdami olimpia után sok külföldi meghívást kapott. Ahol rajthoz állt, a magas helyárakat egyáltalán nem sokalló nézők ezrei töltötték meg a lelátókat. A bevételből juttattak a finn futónak is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetősége, különösen a svéd Sigfrid Esdtröm, nem nézte jó szemmel, hogy a finn atléta jelentős összegeket fogad el. Nem sokkal az 1932-es Los Angeles-i olimpia előtt, ahol Nurmi a tizedik aranyérmét akarta megszerezni, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megfosztotta a finn atlétát az amatőr sportolói minősítéstől. Csak 1952-ben, a helsinki olimpia idején szolgáltattak elégtételt Nurminak. Róla mintázták a nagy versenyt hirdető plakátokat. A megnyitó ünnepségen az ötvenöt esztendős Nurmi futott be a stadionba, magasra emelve az olimpiai fáklyát. A stadion bejáratánál ma is ott áll a szobra. SOKÁIG textiláruüzlete volt Helsinkiben. Hosszas betegeskedés után, 1973-ban halt meg. MOLNÁR KAROLY HÍREK, EREDMÉNYEK csillagok felé Jurij Gagarin, a Szovjetunió űrhajós pilótája 1961. április 12-én hajtotta végre az első Föld körüli űrrepülést a Vosz- tok űrhajó fedélzetén. Sorozatunkban Jurij Gagarinról beszélnek hozzátartozói, tanítói, barátai, az űrkutatás vezetői, a Vosztok—1 útjának szervezői és részvevői, külföldi írók és újságírók. I. A kezdet JURIJ GAGARIN: Érf| Gagarin Jurij Alekszejevics 1934. március 9-én születtem szegényparaszt családban. Apám, Gagarin Alekszej Ivanovics 1902-ben, anyám, Gagarina Anna Tyimo- fejevna 1903-ban született... 1943-ban iratkoztam be a klusinói elemi iskolába. ANNA TYIMOFEJEVNA GAGARINA: Klusinóban a főutcán laktunk, szemre- való kis házunk terméskő alapokon állt... Elért bennünket a háború. Földkunyhóba kényszerültünk, mert a házba német katonák szállásolták be magukat. Jura már gyermekkorában megtanulta, milyen kínzó az éhség, a hideg. Emlékszem, hogy tavasszal Jura és a kis Borisz kimásztak a földkunyhóból, teleszedték a markukat friss fűvel és odahozták: — Mama, főzd meg... Nehéz idők voltak. ... Sokat írnak Juráról. Csak néha nem egészen pontosan. Az egyik könyvben pél* dául azt olvastam, hogy Jura gyermekkorában sokat bánkódott apró termete miatt. Ilyesmit soha nem vettem észre nála. Hiábavalóságok miatt Jura egyszer sem bosszankodott. Nem olyan volt a jelleme. Azt hiszem, ha másfajta^ karakter, nem is engedték volna a világűrbe. Nagyon vidám gyerek volt, ritkán duzzogott, nem szerette a veszekedéseket, tréfával, kacagással mindenkit meg tudott békíteni. Mindenki szerette, kedvelte. Nézzék csak meg a fényképét, arcáról a boldogság sugárzik! Ez jellemezte őt. Gzsatszk JURIJ GAGARIN: Véget ért a háború. Apámat ott tartották Gzsatszkban, hogy segítsen a megszállók által tönkretett város újjáépítésében. Apám lebontotta kis öreg, falusi házunkat, a faanyagot átszállította Gzsatszkba és ott újra felépítette. Én azonban sehogy se tudtam elfedem az orgona-, ribiszke-, kecskerágó-, bojtorján- és feketeüröm-bok- rok között állt kedves klusinói házat, mert mindez a gyermekkoromat jelképezte. Gzsatszkban a Leningrádi utcán laktunk. Az iskola is más lett, a tanítóképző gyakorlóiskolájának harmadik osztályában folytattam a tanulást. Olga Szergejevna Rajevszkaja osztályfőnök, orosz irodalom szakos tanár: ... Jura / nagyon jól tanult, de eleven volt, mint a csík, ebben nem volt párja. Állandóan izgett-mozgott, mint a higany, mindig elsőnek jelentkezett, ha a táblához kellett menni és mindent azonnal megértett. Jutott ideje tanulásra, kópéságokra és műkedvelő együttesekre. . . Minden jel arra vallott, hogy Jura nagyon szerette és tisztelte édesanyját. A Gagarin család nagyon nehezen élt. Jura elhatározta, hogy a maga lábára áll. Megpróbáltam rábeszélni, hogy végezze el a középiskolát, Anna Tyimofejevna is arra kért, próbáljam erre bírni a fiát. De Jura már döntött: a hatodik osztályt elvégezvén, Ljubercibe utazott, szakmunkásképző intézetbe. Ljuberci JURIJ GAGARIN: 1949-ben, amikor betöltöttem a 15. évet, elhatároztam, hogy pem tanulok tovább középiskolában, mert minél hamarabb segíteni szeretnék a szüleimnek. Célom volt: gyárban dolgozni és esti iskolán folytatni tanulmányaimat. Sok társam is ezt tette Gzsatszkban. Apám és anyám nem akart megválni tőlem. Az ő szemükben még mindig kisgyerek voltam, pedig amikor annyi idősek voltak, mint én, már felnőttként dolgoztak. Végül úgy határoztam, hogy Moszkvába utazom a nagybátyámhoz, tanácsért, mit tegyek. Nagybátyám azt javasolta, hogy Moszkva elővárosában, Ljuberciben iratkozzam be a mezőgazdasági gépgyár iparitanuló-is- kolájába. Ilja Szergejevics Savkun, a ljuberci ipa- ritanuló-intézet igazgatóhelyettese : Az öntő-formázó szakma nagyon nehéz, nagy kitartást, ügyességet, sőt, bátorságot követel. Nem mindenki válik be ebben a szakmában. Intézetünknek akkor is a legkisebb létszámú csoportja volt ez, amikor Jurij tanult, ö nagy érdeklődéssel tanulta a szakmát, sok örömet szerzett a csoportot vezető idős munkásnak, Prohorovnak. Intézetünk irattárában megvan Prohorov jellemzése, amelyet az 1949—50. tanév első negyedéről készített. Ebből kiderül, hogy Gagarin ipari tanuló a termelési gyakorlat; feladatát 102,3 százalékra teljesítette. Gagarin Szergej Koroljev akadémikus konstruktőrrel. (Folytatjuk) A felvétel egy lengyelországi kirándulás alkalmával készült a lengyel csoport három tagjáról, Zakopanéban.
