Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-08 / 160. szám
2 ^PÜJSÁG 1976. július 8. Megnyílt a KGST XXX. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) NDK miniszterelnök-helyettese előterjesztette a komplex program megvalósításáról szóló jelentését. Hangoztatta, hogy a program eddigi végrehajtása révén elmélyült a tagországok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködése. Nagyszabású közös vállalkozásokba fogtak, és gyors ütemben emelkedett az egymással folytatott áruBevezetőben Lázár György átadta az ülésszak résztvevőinek, a házigazda NDK kormányának és a küldöttségeknek az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány üdvözletét. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ülésszak munkája eredményes lesz, a tanácskozás tovább erősíti a KGST-orszá- gok gazdasági együttműködését, és újabb területeken viszi előre a szocialista gazdasági integráció ügyét. Kiemelte, hogy az ülésszak határozattervezete reálisan irányozza elő azokat az időszerű feladatokat, amelyeknek megoldása előmozdítja a szocialista gazdasági integráció további kibontakoztatását és jól szolgálja mind a nemzeti, mind a közös érdekeket. Beszédét így ^folytatta : — A KGST 30. ülésszakát olyan időpontban tartjuk, amikor országainkban sikeresen befejeződött az 1971— 1975. évi népgazdasági ter-, vekben kitűzött feladatok végrehajtása, pártjaink kongresszusai pedig megtárgyalták és meghatározták az 1976—1980-as időszakra szóló ötéves népgazdasági tervek fő irányvonalát. — Eredményeink — amelynek egyik fontos forrása a szocialista gazdasági integráció elmélyítése — világosan bizonyítják, hogy a komplex program helyesen jelölte ki együttműködésünk fejlesztésének fő irányait és hosz- szabb távlatokat tekintve is megbízható alapul szolgál gazdasági együttműködésünk számára. — Sikerrel valósítottuk meg az 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek - koordinálását. A népgazdasági tervek koordinálása, a Sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének kidolgozása és végrehajtása jó feltételeket biztosít ahhoz, hogy szellemi és anyagi erőinket még inkább a termelés hatékonyságának növelésére, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására összpontosíthassuk. Nemzeti terveink megalapoA világpiaci — Ami a Magyar Népköz- társaságot illeti, a világpiacon bekövetkezett változások népgazdaságunkat igen hátrányosan érintik. Ez azzal függ össze, hogy importunkban a nyersanyagok, exportunkban pedig a késztermékek teszik ki a döntő hányadot. Ilyen struktúra mellett a nemzetközi árarányok megváltozása egyrészt azzal a következménnyel járt, hogy számottevően megnövekedtek a termelés költségei, másrészt, hogy az elmúlt évben az azonos mennyiségű import kiegyenlítésére a tőkés piacra 23 százalékkal, a szocialista országokba 8 százalékkal kellett több terméket exportálnunk, mint 1972-ben. Önök előtt ismert, hogy gazdaságunkban — természeti adottságaink és országunk méretei következtében — a csere. Az 1976—80. évi nép- gazdasági tervek egyeztetése lehetővé tette, hogy megállapodjanak a legfontosabb nyers- és fűtőanyagok, gépek, felszerelések és fogyasztási cikkek kölcsönös szállításainak mértékében. Ez számottevően segítette valamennyi KGST-tagállamban a jelenlegi ötéves népgazdaságfejlesztési tervek megfelelő kidolgozását — mondotta a vb elnöke. zásának fontos és biztonságot adó elemei azok a — tervkoordináció eredményeire épülő — megállapodások, amelyeket az érdekelt tagállamok — köztük hazánk is — a Szovjetunióval kötöttek a nyersanyag- és energiaforrások feltárásának gyorsítására, a közös érdekeket szolgáló termelőkapacitások bővítésére. — Amikor múltbeli eredményeinkről és a jövőbe mutató terveinkről szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a tőkés világ súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. Ennek tükrében még inkább megnő annak jelentősége, hogy a KGST-országok továbbra is tervszerűen fejlődnek, a világ legdinamikusabb gazdasági közösségét alkotják, és még szembetűnőbben mutatkoznak meg azok az előnyök, amelyeket a szocialista terv- gazdálkodás, az internacionalizmus elvei által vezérelt együttműködés, a szocialista gazdasági integráció biztosít számunkra. Ezek olyan erősségei közösségünknek, amelyekre biztosan építhetünk a jövőben is. Mindamellett azonban számításba kell vennünk azt is, hogy a világ- gazdaságban tartósnak ígérkező átrendeződési folyamatok mennek végbe. Ennek egyik jól ismert megnyilvánulása az a gyökeres átalakulás, ami az árviszonyokban következett be. változások külkereskedelem különösen fontos szerepet tölt be, amit jól érzékeltet, hogy a behozatal értékben kifejezett nagysága eléri az évi nemzeti jövedelem 45 százalékát, így érthetővé válik, hogy a cserearányok számunkra előnytelen változása és az, hogy szükségleteinket egyes nyersanyagokból növekvő mértékben kényszerültünk tőkés piacokról biztosítani, népgazdaságunknak olyan nagyságrendű veszteséget okozott, ami az egyensúly számottevő romlásához vezetett. Az egyensúly visszaállítása hosszú időt és megfeszített munkát kíván. — Pártunk XI. kongresz- szusa világosan kijelölte e nehéz problémák leküzdésének útját, ötéves tervünk arra épül, hogy országunkban meggyorsítsuk a gazdasági A KGST XXX. ülésszakán szerdán délután megkezdődött a küldöttségvezetők felszólalásainak sora. Elsőnek Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke mondott beszédet. Utána Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök következett, majd Lázár György, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. Negyedikként Carlos Rafael Rodriguez, kubai miniszterelnök-helyettes mondta el felszólalását. hatékonyság növelését, fegyelmezett és tervszerű munkával maximálisan kihasználjuk erőforrásainkat és még szorosabbra fűzzük a gazdasági együttműködés szálait a Szovjetunióval és kö- „ zösségünk többi országával. Az időszerű feladatokról szólva a következőket mondta: — Fontos és az élet által igazolt tapasztalat, hogy gazdasági együttműködésünk elmélyítésének, a szocialista Lázár György szólt a vállalt nemzetközi kötelezettségek pontos és időben való teljesítése fontosságáról, majd így folytatta: — Miközben kellő figyelmet fordítunk folyó terveink végrehajtására, véleményünk szerint mielőbb és szervezett formában meg kell kezdeni az 1980 utáni időszak együttműködési feladatainak széles értelemben vett előkészítését. Aligha szükséges hangsúlyozni ennek fontosságát. A fejlesztési döntések időigénye igen nagy. Az elhatározások megvalósítása alapos mérlegelést, műszaki és gazdasági felkészülést, sőt az esetek jelentős részében anyagi befektetéseket kíván, még mielőtt véglegesítenénk ötéves terveinket és együttműködésünk konkrét programját. Ha kellő előrelátással dolgozunk, időt és anyagi eszközöket takaríthatunk meg, ellenkező esetben viszont reális lehetőségeket hagyunk kihasználatlanul. — Az 1980 utáni feládatok- ra való felkészülésben kulcs- fontossága van a hosszú távú célprogramok elhatározott ütemben való kidolgozásának. A magunk részéről ebben látjuk az egyik legfontosabb biztosítékát annak, hogy a fejlődést megalapozó fő termékekben — döntően közösségünk erőforrásaira támaszkodva — hosszú távon is biztosítsuk szükségleteink kielégítését. — A Magyar Népköztársaság különösen érdekelt az energia- és nyersanyagellátás megoldására irányuló célprogram kidolgozásában és megvalósításában. Számunkra is nagy jelentőségű a KGST-országok egyesített energiarendszereinek fejlesztése, amelyenek programját ülésszakunk most hagyja jóvá. Az atomenergia növekvő szerepet játszik országaink energiaszükségletének fedezésében, és ezen a területen a KGST-országok széles körű összefogására van szükség. Támogatjuk azt áz indítványt, hogy a jövő évi tanácsülésen kellő figyelmet fordítsunk az atomerőművi berendezések gyártásában kialakítandó együttműködésre. Pártunk XI. kongresz- szusának útmutatása alapján elhatároztuk és ötéves tervünkben előirányoztuk, hogy jelentős mértékben növeljük a természeti erőforrások felgazdasági integráció kibontakoztatásának alapja és legfőbb biztosítéka a népgazdasági tervezésben megvalósuló együttműködés, ezért szüntelenül növelnünk kell annak színvonalát. Az elmúlt években e téren is jelentősen előrehaladtunk. Az ötéves tervek koordinációja mellett gyakorlattá tettük a gazdaságpolitikai konzultációkat, a tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseinek számbavételét; a hosszú távú prognózisok készítését ; a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének kidolgozását; az érdekelt országok egyes iparágainak és termékfajtáinak együttes tervezését; a népgazdaság irányítási és tervezési rendszerének tökéletesítésében szerzett tapasztalatok kicserélését; megkezdtük a hosszú távú célprogramok együttes kidolgozását. — Figyelmünket most mindenekelőtt a kölcsönösen vállalt kötelezettségek maradéktalan és fegyelmezett végrehajtására kell fordítanunk. Népgazdaságaink számára az adott világgazdasági helyzetben rendkívül fontos, hogy az energia- és nyersanyag- források bővítésére elhatározott és közös erőfeszítéssel megvalósítandó nagy létesítményeket — gondolok itt az orenburgi gázvezetékre is — a kitűzött határidőkre felépítsük és üzembe helyezzük. tárására és hasznosítására fordított anyagi eszközök mennyiségét. — Ennek keretében erőteljesen fokozzuk a kőolaj- és földgázkutatást. Növeljük az alacsony fűtőértékű szén- vagyon — egyébként jelentős többletköltséggel járó — kiaknázását és villamosener- gia-termelésre való felhasználását. Erőfeszítéseink ellenére népgazdaságunk energia-, fűtőanyag- és nyersanyag-szükségleteinek kielégítésében hosszú távon is növekedni fog az import részaránya. Ezért nagy biztonságot jelent számunkra, hogy növekvő szükségleteink kielégítésében tartósan számíthatunk a szocialista országokkal, ■ mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködésre. — Indokoltnak tartjuk olyan együttműködési megoldások kialakítását, amelyek kölcsönösen figyelembe veszik mind az exportőr, mind pedig az importőr országok érdekeit. A nyersanyagforrások bővítése érdekében továbbra is szorgalmazzuk, hogy tegyük összehangoltab- bá és célratörőbbé a fejlődő országokkal való együttműködésünket. Úgy vélem, e téren a KGST szerveitől is több kezdeményezést kell igényelnünk. — Ez alkalommal is szeretnék hangot adni annak a véleményünknek, hogy igen nagy jelentőségű, és szerintünk megkülönböztetett figyelmet érdemel a mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogram kidolgozása. Úgy gondoljuk, közösségünk országainak megvannak az adottságai és képességei ahhoz, hogy kedvező feltételeket teremtsünk a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termelés olyan mértékű fejlesztéséhez, amely biztosíthatja a KGST-tagállamok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését. A természet adta lehetőségek nagyobb mértékű kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges tudományos és ipari háttér kiépítését. A tudományos kutatás, a korszerű gépek, berendezések és géprendszerek, a műtrágyák és növényvédő szerek tömeges előállítása, továbbá a feldolgozás, a csomagolás és a szállítás gazdaságos színvonalra emelése A KGST-országok a világ legdinamikusabb gazdasági közösségét alkotják Lázár György beszéde Az 1980 utáni feladatok hatalmas méretű beruházásokat kíván. Ez olyan közös gond és feladat, amely szükségessé teszi az érdekelt országok tudományos ismereteinek, anyagi és pénzeszközeinek egyesítését, a kölcsönös érdekeltséget biztosító gazdasági ösztönzőrendszer kialakítását. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének meggyorsítása szükségszerű és egyben reális cél. Ezért tartjuk nagy horderejű és előremutató elhatározásnak a célprogram kidolgozását. Ebben a szellemben igyekszünk eleget tenni annak a megtisztelő megbízásnak, hogy a célprogramot kidolgozó munkacsoport vezetését magyar részről látják el. A közlekedési kapcsolatok bővítése A Minisztertanács elnöke ezután szólt arról, hogy országaink gazdasági fejlődésében, a- hatékonyság fokozásában meghatározó szerepe van a gépiparnak. Ezért a Magyar Népköztársaság teljesen indokoltnak tartja és Jielyesli, hogy a kidolgozandó célprogram a legalapvetőbb feladatokra irányuljon. Lázár György így folytatta felszólalását: — A szocialista gazdasági integráció kibontakozása törvényszerűen együtt jár országaink közlekedési kapcsolatainak kibővítésével. Ezért külön is üdvözöljük, hogy — a KGST történetében először — hosszú távú elgondolások kimunkálása kezdődött el a közlekedés fejlesztésére, és hogy e fontos ágazat előrehaladását is külön célprogram kidolgozásával és végrehajtásával kívánjuk megalapozni. Ez annál fontosabb, mert az elért fejlődés ellenére a KGST-tagállamok közlekedésében, különösen a nemzetközi szállításokban a termelés folyamatosságát és' a tervszerűség érvényre juttatását zavaró nehézségekkel találkoztunk. Ugyanakkor az előrejelzésekből ismerjük, hogy az egymás közötti áru- szállítások volumene 1976— 1980 között legkevesebb 25— 26 százalékkal, 1990-ig pedig több mint 70 százalékkal növekedni fog, és hasonló gyors ütemben emelkedik a személyszállítás iránti igény is. — Mindezek miatt elsőrendűen érdekeltek vagyunk abban, hogy .országainkban meggyorsítsuk a közlekedést, elsősorban a forgalom több mint felét lebonyolító vasúti. rendszerek továbbfejlesztését. Fontosnak tartjuk, hogy ezzel egyidejűleg előirányozzuk a legkorszerűbb szállítási módozatok fokozott elterjesztését, és a vasutak tehermentesítése érdekében összehangolt intézkedéseket tegyünk a vízi utak és közutak jobb kihasználására. — Helyeseljük a lakosság jobb ellátását szolgáló, az ipari fogyasztási cikkek termelésének és választékának növelését célzó program kidolgozásit is. — Az előttünk álló sokrétű feladatok eredményes megoldása szükségessé teszi, hogy kellő figyelmet fordítsunk együttműködésünk köz- gazdasági feltételeire. A tervezési együttműködés állandó tökéletesítése mellett tovább kell fejlesztenünk a KGST valutáris-pénzügyi rendszerét is. Ezen. a téren sem nélkülözhetjük a tapasztalatok rendszeres elemzését, azt, hogy a gyakorlatot időről időre hozzáigazítsuk a változó feltételekhez, az egyre növekvő követelményekhez, és hogy egyidejűleg biztosítsuk a szükséges stabilitást, valamint a kellő rugalmasságot. Változatlanul fontosnak tartjuk, hogy a komplex programnak megfelelően további erőfeszítéseket tegyünk a transzferábilis rubel szerepének növelésére. A magunk elé tűzött célok azt is megkövetelik, hogy továbbfejlesszük együttműködésünk szervezetét, a KGST-t. Az új, bonyolultabb körülmények között magasabbra kell emelni a munkával szemben támasztott követelményeket, gyorsítani szükséges az ügyintézést és javítani kell a döntési rendszert. A Helsinkiben elfogadott elvek világosak Beszéde befejező részében Lázár György az európai helyzetet értékelve hangsúlyozta, hogy a Helsinkiben elfogadott elvek világosak, de a teljes megvalósításukhoz vezető út nem ígérkezik sem könnyűnek, sem rövidnek. Az enyhülést ellenző erők leküzdéséhez fontos hozzájárulást jelentett az európai kommunista és munkáspártok Berlinben, a közelmúltban tartott tanácskozása. Kiemelte, hogy a közösen elfogadott dokumentum megvalósítását a magyar párt és a kormány alapvétő feladatának tekinti. ■ A magyar miniszterelnök utalt rá, hogy a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok létrehozása során összehangolt és egységes fellépésre van szükség, mert a szocialista országok csak így érhetik el a velük szemben alkalmazott hátrányos, megkülönböztető politika megváltoztatását. Hangsúlyozta, hogy a KGST-országoknak az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniok a fejlődő országokkal való együttműködés fő irányainak kidolgozására és egységes, összehangolt fellépésük biztosítására. Beszédét így fejezte be: — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a KGST-országokkal folytatott együttműködésünknek. Megállapította, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében megvalósuló gazdasági együttműködés valamennyi tagállamban növeli a szocialista építőmunka lendületét, és semmi mással nem pótolható segítség számunkra, a Magyar Népköztársaság számára. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és a Magyar Népköz- társaság kormányát tevékenységében mindenkor az internacionalizmus elvei vezérelték. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazánkat, hanem egész baráti közösségünk ügyét, a szocializmus egyetemes ügyét is szolgáljuk. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében biztosíthatom önöket, hogy a jövőben is ebben a szellemben munkálkodunk országaink egységének és együttműködésének erősítésén, a mostani tanácskozásunkon közös egyetértésben kitűzött feladatok maradéktalan megvalósításán.
