Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-29 / 178. szám
A ^PÚJSÁG 1976. július 29. ÜdvôÆÈet Zánkárő! ! Megy az első beszámoló „liebe Mutti”-nak az NDK-ba, Zánkáról. A z úttörőváros levegője finoman párás: a szomszédban a Balaton, körben erdők kínálják a húst. Európa második legnagyobb úttörőbirodalmában háromezer gyerek nyaralhat: mindazok, akik kiemelkedő mozgalmi munkájukkal megérdemelték. A nyári „szezon” június kilencedikén indult, július tizenharmadikán érkeztek először Tolna megyei gyerekek Zánkára: negyvenhárom kiváló úttörő és az „Úttörők vagyunk mi” vetélkedő két győztes őrse, Döbrököz- ből és Simontornyáról. No, és velük együtt emlegetik Zánkán a negyven karl-marx-stadti pajtást, akik Tolna megye vendégeiként élvezhetik az úttörőváros örömeit. A pajtások elméleti foglalkozásokon is részt vesznek, de érthető, hogy ennél a programnál népszerűbb a fürdés, vitorlázás, vízibiciklizés, a játék, kirándulás, túrázás, amire bőven van lehetőség. A német pajtások mindebből „duplán részesednek”, az elméleti foglalkozások ideje alatt is fürdenek, játszanak: ahogy magyar cseretársaik, akik az NDK-ban üdülnek. Komáromi Zoltán képriportja Az úticél: Zádorvára, sátortábor. Erdőn-mezőn át, a kék jelzést követve haladnak a pajtások. A fiúk emeletén készült, mégsem tévedés: kislány van a képen. „Társadalmi munkában” a lányok rendet csinálnak a fiúk szekrényeiben, sőt, még takarítanak is helyettük, (így kezdődik a „férjanyag” elrontása... ) A zádorvári táborban forrás adja az ivóvizet: aki nem marokból, az Zánkától tizenöt kilométerre van Zádorvára: erdő mélyén, patak partján áll az természetesen kulacsból úttörőváros sátortábora. Egy-egy napot töltenek itt a pajtások. issza... Miroslav Krleza: Az ész határán Csuka Zoltán hálát érdemel. A délszláv nyelvű irodalom remekműveinek és jobb alkotásainak magyar- országi megismertetéséért senki nem tett annyit, mint ő, aki legkitűnőbb fordítóinknak is élvonalába tartozik. A Kárpát-medence és környéke nehéz történelme sanyarú örökségei közé tartozik, hogy az egymás tőszomszédságában élő népek — kölcsönösen — sokkal kevesebbet tüdnak a másik irodalmáról, művészetéről, semmint azt akár a távolság, akár az ép ész érthetővé tenné. Csuka a sokadik Krleza-regény fordításával ismét előbbre segített bennünket egy lépéssel. Krlezának egyik műve se strandra való olvasmány.' A leghíresebbnek, „A Glembay-családnak”, de a „Filip Latinovicz hazatérésének” és a „Bankett Blitvában”- nak éppúgy súlyos a mondanivalója és nehéz, sokszor az unalomig nehéz a stílusa. Krleza iszonyatos indulatai, melyek a letűnt társadalommal szemben fűtötték, ott hömpölyögnek ezekben a végtelennek tűnő mondatokban, gúnyt fröcskölő jelzőhalmazatokban. Csak pihent és felvértezett aggyal lehet nekifogni elolvasásukhoz. De érdemes. Az író nemcsak a múltra haragszik, hanem minden szűkagyúságra, embertelenségre, nacionalizmusra is. Mivel alkatilag képtelen csendesen zsörtölődni, tombol, de azt az első oldaltól az utolsóig teszi. A regény ezzel együtt és részben ennek ellenére a hazug, önmaga kényelme és fennmaradása érdekében a vértől nemhogy nem iszonyodó, hanem a vérontást teljességgel természetesnek tartó, álszemérmes, prűd és a fasizmusnak szállást csináló polgárság gyilkos, kegyetlen, de ragyogó szatírája. Egy ötvenkét éves jó módú polgárember, tehetős ügyvéd, jogtanácsos, ház- tulajdonos, aki teljesen szokványos érdekházasságban él baromfiudvarba kívánkozó szellemi színvonalú hitvesével; egyetlen egyszer, szinte véletlenül kimondja őszinte véleményét. Azt, hogy Domacinski vezérigazgató úr; a volt sikkasztó, rendőrségi besúgó és gyilkos; undorító és jellemtelen gazember. A polgári „logika” bocsánatkérést követelne és mindenre fátyol borul. Krleza logikája azonban a végtelenségig következetessé varázsolja ezt a kezdetben nem is túlságosan rokonszenves nyárspolgárt. „Becsületsértése” az erkölcsi alapelvek szerint tulajdonképpen csak egyszerű ténymegállapítás. A következetes ténymegállapítások fokozatosan szembe fordítják egész társadalmával, újabb becsületsértések, pofonok, börtönbüntetés, végül már elmeosztály is következik. Hiszen „Azt, aki Domacinski előtt nem alázatoskodik négykézláb, mint egy pudli- kutya és három fröccsért meg nem nyalja a talpát, azt letiporják, kiirtják, megsemmisítik, leköpdösik, sárba hajítják, mint közönséges dögöt”. A rossz társadalomról ugyanis nem elég véleményt nyilvánítani, hanem a társadalmat meg is kell változtatni. A kötet legsikerültebb fejezete, amikor a főhős — akinek 383 oldalon keresztül még csak a nevét sem tudjuk meg — a börtönben erről vitatkozik. Az Európa Könyvkiadó által megjelentetett elegáns kiállítású kötet nem könnyű olvasmány. A nagy horvát író műveit kedvelők könyvtárát azonban kétségtelenül gazdagítja. (ordas) Uj könyvek A Kossuth Könyvkiadó Marxizmus—leninizmus klasszikusai szerkesztőségének gondozásában, Lenin összes művei 2. kiadású sorozatában megjelent a 47. kötet, amely Vlagyimir Iljics Lenin 1905 —1910 közötti levelezését tartalmazza. D. M. Ugrinovics munkája. Az elméleti valláskritika rendszere. Színes és elgondolkoztató riportokat tartalmaz a Híradás a Dzsumbujról, Juhász Júlia tollából. A Táncsics Könyvkiadó megjelentette a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletéi című vaskos kötetet; ez tartalmazza az 1967. évi 2. törvényt, a végrehajtásáról szóló kormányrendeletet, valamint a legfontosabb kiegészítő jogszabályokat és irányelveket is. A gyűjteményes kötetet a Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a Munkaügyi Minisztérium állította össze; az anyagot 1976. január elsejével zárták le. A Gondolat Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg Kovács Endre: Történelmi arcképek című tanulmánykötetét. A szovjet Julian Bromlej érdekes könyve az Etnosz és néprajz. Heller Ágnes tanulmányait tartalmazza a Portrévázlatok az etika történetéből. A Nagy magyar írók sorozatban látott napvilágot — Berzsenyi Dániel születésének 200. évfordulója alkalmából — Orosz László érdekesen megírt könyve Berzsenyiről. Az ösztönről szól Niko Tinbergen könyve, amelyhez Csányi Vilmos írt utószót. Sok szép — részben színes — képet is tartalmaz Kutasi Kovács Lajos rendkívül érdekes útleírása, Az elveszett világ, amely a mindmáig alig ismert Amazóniát mutatja be. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó új könyvei között találjuk Márton János és újhelyi Tamás: Élelmiszer-gazdaságunk jövője és a nemzetközi munkamegosztás című közös munkáját.
