Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-29 / 178. szám

A ^PÚJSÁG 1976. július 29. ÜdvôÆÈet Zánkárő! ! Megy az első beszámoló „liebe Mutti”-nak az NDK-ba, Zánkáról. A z úttörőváros levegője finoman párás: a szomszédban a Balaton, körben erdők kínálják a húst. Európa má­sodik legnagyobb úttörőbirodalmában háromezer gye­rek nyaralhat: mindazok, akik kiemelkedő mozgalmi munká­jukkal megérdemelték. A nyári „szezon” június kilencedikén indult, július tizenharmadikán érkeztek először Tolna me­gyei gyerekek Zánkára: negyvenhárom kiváló úttörő és az „Úttörők vagyunk mi” vetélkedő két győztes őrse, Döbrököz- ből és Simontornyáról. No, és velük együtt emlegetik Zánkán a negyven karl-marx-stadti pajtást, akik Tolna megye ven­dégeiként élvezhetik az úttörőváros örömeit. A pajtások elméleti foglalkozásokon is részt vesznek, de érthető, hogy ennél a programnál népszerűbb a fürdés, vitor­lázás, vízibiciklizés, a játék, kirándulás, túrázás, amire bőven van lehetőség. A német pajtások mindebből „duplán része­sednek”, az elméleti foglalkozások ideje alatt is fürdenek, játszanak: ahogy magyar cseretársaik, akik az NDK-ban üdülnek. Komáromi Zoltán képriportja Az úticél: Zádorvára, sátortábor. Erdőn-mezőn át, a kék jelzést követve halad­nak a pajtások. A fiúk emeletén készült, mégsem tévedés: kislány van a képen. „Társadal­mi munkában” a lányok rendet csinálnak a fiúk szekrényeiben, sőt, még takarítanak is helyettük, (így kezdődik a „férj­anyag” elrontása... ) A zádorvári táborban forrás adja az ivóvizet: aki nem marokból, az Zánkától tizenöt kilométerre van Zádorvára: erdő mélyén, patak partján áll az természetesen kulacsból úttörőváros sátortábora. Egy-egy napot töltenek itt a pajtások. issza... Miroslav Krleza: Az ész határán Csuka Zoltán hálát érdemel. A délszláv nyelvű irodalom remekműveinek és jobb alkotásainak magyar- országi megismertetéséért senki nem tett annyit, mint ő, aki legkitűnőbb fordítóinknak is élvonalába tartozik. A Kárpát-medence és környéke nehéz történelme sa­nyarú örökségei közé tartozik, hogy az egymás tőszom­szédságában élő népek — kölcsönösen — sokkal keve­sebbet tüdnak a másik irodalmáról, művészetéről, sem­mint azt akár a távolság, akár az ép ész érthetővé ten­né. Csuka a sokadik Krleza-regény fordításával ismét előbbre segített bennünket egy lépéssel. Krlezának egyik műve se strandra való olvasmány.' A leghíresebbnek, „A Glembay-családnak”, de a „Filip Latinovicz hazatérésének” és a „Bankett Blitvában”- nak éppúgy súlyos a mondanivalója és nehéz, sokszor az unalomig nehéz a stílusa. Krleza iszonyatos indula­tai, melyek a letűnt társadalommal szemben fűtötték, ott hömpölyögnek ezekben a végtelennek tűnő mon­datokban, gúnyt fröcskölő jelzőhalmazatokban. Csak pihent és felvértezett aggyal lehet nekifogni elolvasá­sukhoz. De érdemes. Az író nemcsak a múltra harag­szik, hanem minden szűkagyúságra, embertelenségre, nacionalizmusra is. Mivel alkatilag képtelen csendesen zsörtölődni, tombol, de azt az első oldaltól az utolsóig teszi. A regény ezzel együtt és részben ennek ellenére a hazug, önmaga kényelme és fennmaradása érdekében a vértől nemhogy nem iszonyodó, hanem a vérontást teljességgel természetesnek tartó, álszemérmes, prűd és a fasizmusnak szállást csináló polgárság gyilkos, ke­gyetlen, de ragyogó szatírája. Egy ötvenkét éves jó módú polgárember, tehetős ügyvéd, jogtanácsos, ház- tulajdonos, aki teljesen szokványos érdekházasságban él baromfiudvarba kívánkozó szellemi színvonalú hit­vesével; egyetlen egyszer, szinte véletlenül kimondja őszinte véleményét. Azt, hogy Domacinski vezérigaz­gató úr; a volt sikkasztó, rendőrségi besúgó és gyilkos; undorító és jellemtelen gazember. A polgári „logika” bocsánatkérést követelne és mindenre fátyol borul. Krleza logikája azonban a végtelenségig következetessé varázsolja ezt a kezdetben nem is túlságosan rokon­szenves nyárspolgárt. „Becsületsértése” az erkölcsi alapelvek szerint tulajdonképpen csak egyszerű tény­megállapítás. A következetes ténymegállapítások foko­zatosan szembe fordítják egész társadalmával, újabb becsületsértések, pofonok, börtönbüntetés, végül már elmeosztály is következik. Hiszen „Azt, aki Domacinski előtt nem alázatoskodik négykézláb, mint egy pudli- kutya és három fröccsért meg nem nyalja a talpát, azt letiporják, kiirtják, megsemmisítik, leköpdösik, sárba hajítják, mint közönséges dögöt”. A rossz társadalom­ról ugyanis nem elég véleményt nyilvánítani, hanem a társadalmat meg is kell változtatni. A kötet legsikerül­tebb fejezete, amikor a főhős — akinek 383 oldalon ke­resztül még csak a nevét sem tudjuk meg — a börtön­ben erről vitatkozik. Az Európa Könyvkiadó által megjelentetett ele­gáns kiállítású kötet nem könnyű olvasmány. A nagy horvát író műveit kedvelők könyvtárát azonban két­ségtelenül gazdagítja. (ordas) Uj könyvek A Kossuth Könyvkiadó Mar­xizmus—leninizmus klasszi­kusai szerkesztőségének gon­dozásában, Lenin összes mű­vei 2. kiadású sorozatában megjelent a 47. kötet, amely Vlagyimir Iljics Lenin 1905 —1910 közötti levelezését tar­talmazza. D. M. Ugrinovics munkája. Az elméleti val­láskritika rendszere. Színes és elgondolkoztató riporto­kat tartalmaz a Híradás a Dzsumbujról, Juhász Júlia tollából. A Táncsics Könyvkiadó megjelentette a Munka Tör­vénykönyve és végrehajtási rendeletéi című vaskos köte­tet; ez tartalmazza az 1967. évi 2. törvényt, a végrehaj­tásáról szóló kormányrende­letet, valamint a legfonto­sabb kiegészítő jogszabályo­kat és irányelveket is. A gyűjteményes kötetet a Szak- szervezetek Országos Taná­csa és a Munkaügyi Minisz­térium állította össze; az anyagot 1976. január elsejé­vel zárták le. A Gondolat Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg Kovács Endre: Törté­nelmi arcképek című tanul­mánykötetét. A szovjet Ju­lian Bromlej érdekes köny­ve az Etnosz és néprajz. Hel­ler Ágnes tanulmányait tar­talmazza a Portrévázlatok az etika történetéből. A Nagy magyar írók sorozatban lá­tott napvilágot — Berzsenyi Dániel születésének 200. év­fordulója alkalmából — Orosz László érdekesen megírt könyve Berzsenyiről. Az ösz­tönről szól Niko Tinbergen könyve, amelyhez Csányi Vilmos írt utószót. Sok szép — részben színes — képet is tartalmaz Kutasi Kovács La­jos rendkívül érdekes út­leírása, Az elveszett világ, amely a mindmáig alig is­mert Amazóniát mutatja be. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó új könyvei kö­zött találjuk Márton János és újhelyi Tamás: Élelmi­szer-gazdaságunk jövője és a nemzetközi munkamegosztás című közös munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents