Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-29 / 178. szám
XXVI. évfolyam, 178. szám. ARA: 0,80 Ft. 1976. július 39., csütörtök Mai számunkból A GYAPAI NÉGYEZER LITERESEK (3. old.) ÜDVÖZLET ZÁNKARÓL (4. old.) FIATALOK (5. old.) MHSZ ÖSSZETETT VERSENY (6. old.) Kádár János fogadta Jerzy Lukaszewiczet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta a hazánkban tartózkodó Jerzy Lukaszewiczet, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagját, a központi bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben folytatott megbeszélésen részt vett Győri Imre, a Központi Bizottság titkára és Grósz Károly, a KB agitációs- és propagandaosztályának vezetője. Jelen volt dr. Stefan Jedrychows- ki, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Ülést tartott a megyei pártbizottság Szerdán délelőtt dr. Király Ernőnek, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével kibővített ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága. Az ülés résztvevőit az MSZMP KB július 21-i ülése alapján Horváth József, a megyei pártbizottság titkára időszerű nemzetközi kérdésekről tájékoztatta. Dr. Gyu- gyi János, a megyei párt- bizottság titkára ugyancsak a már említett KB-ülés állásfoglalása alapján adott tájékoztatást a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről és a további feladatokról. Harmadik napirendi pontként a megyei pártbizottság megtárgyalta és elfogadta a megyei pártszervek 1976 második félévi munkatervét. Székszard A művelődésügyi osztály tevékenysége Tegnap délelőtt ülést tartott a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés első napirendi pontja, a szokásoknak megfelelően a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés volt, amit a vb elfogadott. A második napirendi pont keretében tárgyalták a művelődésügyi osztály beszámolóját az .elmúlt két és fél év alatt végzett munkáról. Az osztály egyik fontos feladata a város óvodáinak és iskoláinak irányítása. Ezen a területen történt a legnagyobb előrelépés az utóbbi években. Az általános iskolát elvégzettek aránya a városban magasabb, mint a megyei és országos átlag. Az óvodába nem járó gyerekek számára iskola-előkészítő tanfolyamokat szerveznek. Jó a kapcsolat a művelődésügyi osztály és az iskolák között. Az idén az iskolák augusztus húszadikáig kézhez kapják az osztálv értékelését az előző tanévről és a következő év feladatairól szóló anyagot, így a tanévnyitó értekezleten már a konkrét tennivalók megbeszélésére kerülhet sor. Rendszeresen vizsgálja a művelődési osztály a továbbtanulást. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az arány jó. Figyelemmel kísérik a fizikai dolgozók gyermekeinek beiratkozását is a tagozatos osztályokba. Az arány nem megfelelő, a tanév előkészítésekor intézkednek, hogy ez a helyset megváltozzék. A végrehajtó bizottság elé kerülő jelentésben Báli János osztályvezető megállapította, hogy a város közművelődési ellátása nem felel meg az igényeknek. Ennek okát abban látják, hogy az ellátásért az osztály a felelős, de ehhez tényleges hatásköre nincs, mivel a város területén megyei intézmények működnek. A megye- székhely közművelődésén csak közös erővel, a hatáskörök pontos meghatározásával javíthatnak. A vb a jelentést a közművelődési és egészségügyi bizottság kiegészítésével együtt elfogadta. A harmadik napirendi pont dr. Szigeth Ferenc, a járás- bíróság elnökének tájékoztatója volt a börtönből szabadultak utógondozásának törvényi szabályozásáról. Végezetül a végrehajtó bizottság írásos és szóbeli bejelentéseket tárgyalt meg. Épül a negyedik toronyház Szekszárdon a Bezerédj és Széchenyi utca sarkán a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei építik a város egy újabb toronyházát. Az épület tízemeletes lesz, 73 kétszobás lakással, a földszinten kap helyet egy fodrászüzlet, valamint egy kölcsönzőbolt. Az épülethez a tejbár felőli oldalon csatlakozik egy 16 lakásos épület, földszintjén száz négyzetméteres presszóval. Ugyancsak a toronyépület Bezerédj utcai oldalára épül még egy háromszor húszlakásos lakóház. Az Outinord technológiával készülő 72 lakásos épület szerződés szerinti átadása 1978 első negyedévére várható. Foto: Bakó Jenő Görögország Előkészítő tárgyalások az EGK-tagságról Papaligurasz gazdasági és tervezési miniszter (baloldalt) Max van der Stoelnek, a Közös Piac miniszteri tanácsa soros elnökének társaságában. Kedden délután Brüsszelben hivatalosan is megkezdődtek az előkészítő tárgyalások Görögország közös piaci tagfelvételéről. Ez alkalommal a görög küldöttség vezetője Penajotisz Papaligurasz gazdaságegyeztetési és tervegyeztetési miniszter, Max van der Stoel holland külügyminiszter, az Európai Gazdasági Közösségek Tanácsának ügyvivő elnöke és François-Xavier Ortoli, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke ünnepi beszédet mondott. Sem az ünnepélyes tárgyaláson, sem a sajtókonferencián nem határozták még meg megközelítőleg sem, hogy Görögország felvétele a Közös Piacba mikorra várható. Az előkészületi tárgyalások gyakorlatilag ősszel kezdődnek majd el. Paks: Megkezdték a kárbecslést Közel kétmilliós kár a betonüzemben Az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a hétfő éjszakai paksi felhőszakadás után eddig mintegy 50 lakossági, egy állami vállalati és több termelőszövetkezeti kárbejelentés érkezett. A paksi betonüzemben a becslések szerint mintegy 1,5—2 millió forint körüli kárt okozott a felhőszakadás. A lakossági károk becsülése még folyik. Jelenleg Pakson tartózkodik az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságának valamennyi műszaki kárszakértője. A szakértők több helyen máris megállapították: a lakossági károk egy részét az Állami Biztosító nem tudja megtéríteni, mert ezek a károsultak még a régi módozatú biztosítással rendelkeznek. * e«vs.4 m I Ez a biztosítás pedig nem terjed ki a felhőszakadásból eredő, épületbe hatoló vízelöntésre. Akik az 1976. január elsején bevezetett új épületbiztosítási módozatú biztosítással rendelkeznek, azoknak a Biztosító az ilyen kárt is megtéríti. Sok bejelentés érkezett a mezőgazdasági üzemekből is. Kárt jelentett többek között az Alsótengelici Állami Gazdaság, a tengelici, a gerjeni, a dunaföldvári termelőszövetkezet. Az Állami Biztosító szakemberei, hogy az aratási munkák rendben menjenek, elsősorban a kalászosokban esett kár becslését kezdték meg. Az egyéb kultúrákban — kukorica, szőlő, stb. — keletkezett károk elő- szemlézésére csak ezután kerül sor. Úttest és járda E r letveszélyesen közlekedünk. A gyalogosok az autósokat szidják, az autósok a gyalogosokat. Az öregek riadtan menekülnek át a zebrán, az autók sikoltva fékeznek a piros lámpáknál. Az a társadalmi feszültség szerencsére már kezd bennünk oldódni, hogy aki autóban ül, páholyból nézi a világot, a sebesség megkülönbözteti, kiemeli az egyszerű gyaloglók közül, társadalmilag is elsőbbségét ad neki. A motorizáció hazai elterjedésének ezt a gyerekbetegségét kinőttük. Tudjuk, hogy ma már nem elérhetetlen az autó, az új vagy a használt kocsi egyaránt hozzáférhető. A társadalmi feszültség fékjének felengedése viszont valahogy szabadjára hagyta a motort: autósokban, gyalogosokban is. Sokszor úgy megyünk el egymás mellett, egymás előtt, hogy nem is veszünk tudomást egymásról, csak amikor már dühöngésre van okunk. H iába a KRESZ mindenkire kötelező szabályzata, ha a saját fejünk szerint értelmezzük és nem vagyunk hajlandók tudomásul venni, hogy nemcsak magunkra kell vigyáznunk. A riasztó baleseti statisztikában az a legfeltűnőbb, hogy nem riaszt bennünket. Tudomásul vesszük, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy egyre több az erőszakosságunkból származó sérülés. Ahogy az újsághírekben átsiklunk a körülmények felett, úgy az életben is. A baleseti statisztikák ugyanis sokféle szemszögből elemezhetők, de a legtöbb szakszerű fejtegetés mögött az emberi magatartásunk rugóira bukkanunk. Akkor is erről van szó, ha azt mondjuk, túl gyorsan borított el bennünket a motorizáció, még nincs elég közlekedési kultúránk; akkor is, ha útjaink állapotát, a szerelő-javító szolgáltatások színvonalát bíráljuk. A z erőszakosan előzőket, a piros lámpánál sikoltva fékező- két, az egész héten gyalogosan közlekedő vasárnapi autósok magamutogató merészségét látva, tulajdonképpen ugyanarra kell gondolnunk, mint az előttük kiszámíthatatlanul cikázó, a szabályokat semmibe vevő gyalogosok láttán. A szabályok megtartásával egymást becsülnénk meg, mégis semmibe vesszük egymást. Miért? Miért nem gondol egyik ember a másikra? Miért nem tudja az egyik és a másik, hogy amikor a másikra gondol, magát is védi? Indokolt a többszöri ismétlés, a többszöri kérdés. Mert az autósok—gyalogosok kölcsönös figyelmetlensége nemcsak az úttest és a járda voltaképpen könnyen megkülönböztethető viszonylatában érvényes. Az úttest és a járda ösz- szetartozik. Egyik sem létezik a másik nélkül. Akár itt, akár ott csak magunkra vagyunk tekintettel — magunkat veszélyeztetjük.
