Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-27 / 176. szám

1976. július 27. ÍÉPÜJSÁG 3 Jó a közös és nagy a háztáji Bessenyei Zoltán MEGERŐSÖDÖTT Szak­oson a közös gazdaság az utóbbi hét esztendő alatt, amióta Bessenyei Zoltán el­nök irányítja a gazdálkodást. Pénzügyi gond egyáltalán nem adódik. Ismét jómódúak lettek a szakcsi gazdák, de ehhez a háztáji gazdálkodás is hozzá­járult. Ebben a jószágszerető községben az átlagosnál sok­kal több állatot tartanak, a legnagyobb mértékben ki­használják a lehetőségeket a háztáji termelésben. Besse­nyei Zoltán azt mondja, sze­mére vetették már kívülálló emberek, sőt, a saját beosz­tottjai közül is egyik-másik szakvezető: túlzottan erős a háztáji. De rögtön hozzáte­szi az elnök; ennek így kell lennie, mert a szakcsi emberek ragaszkodnak hoz­zá, másrészt pedig nem megy a közös munka rovására az otthoni tevékenység. RÉSZLETESEN beszélget­tünk erről, s kiderült, hogy minden munkát el tudnak végezni a szövetkezetben, jó­kor, hiánytalanul. Csupán a legnagyobb dologidőben, őszi betakarításkor van szükség arra, hogy 15—20 férfi jöjjön Szakosra az ország más vi­dékéről zsákolni, rakodni. Ez viszont az illetőknek is jó, szükségük van a termény íe, amit kapnak munkájukért. Akárhogyan vizsgáljuk a szakcsi feltűnően erős ház­táji gazdálkodást, oda lyuka­dunk ki, hogy a népgazda­ságnak, sőt, magának a szö­vetkezetnek is hasznára van az emberek igyekezete, rend­kívüli szorgalma. Eladnak például évente 300 hízóbikát, 500 mázsa babot, 350—400 ezer liter tejet, igen sok to­jást, baromfit, hízott sertést, sőt, az utóbbi időben már napraforgót és rostlent is termeszt néhány gazda, kí­sérletképpen. Illetve csak a rostlen termesztése a próbál­kozás, 3 hektáron, mivel a közösben 130 hektárt ter­mesztenek és a betakarítás teljesen gépesítve van. Nap­raforgót tavaly is termesztet­tek a háztájiban, és az idén már több mint 10 hektárt vetettek a legjobban bevált fajtából, az iregi csíkosból. AZ ÉRTÉKESÍTÉS a szö­vetkezeten keresztül törté­nik. A nagyüzemi felár fele a közösé, fele a tagé. Pél­dául a bab eladása úgy tör­ténik, hogy a szövetkezet ki- íizet a tagoknak mázsánként 1600 forintot, értékesíti a terményt 1800-ért és a 200 forint többleten megosztoz­nak. Természetesen szigorú feltételei vannak a háztáji termelés méreteinek, a ta­karmányjuttatásnak. Lucer­nát és más terményt csak az igényelhet, aki ledolgozza a kötelező 10 órás munka­napokat. Ugyanígy szalmát is csak ennek alapján ad a szövetkezet. Az idén például 50 bálát kapnak a tagok át­lagosan, házhoz szállítva. Ki­számították, mennyi jut. Összesen 2000 szarvasmarha van Szakcson a közösben és a háztájiban. A szükségletet ez a szám határozza meg. Jutnia kell mindennek ide is, oda is. Persze, a tagok háztáji földje nagyrészt ta­karmányt terem, saját szük­ségletre, tehát a közösből vi­szonylag már keveset igé­nyelnek. Inkább csak tápot vesznek, ez szükséges mind a tejtermeléshez, mind a sertésneveléshez. A nagy szenvezettséget úgy valósítot­ták meg, hogy külön üzem­ágként kezelik a háztájit és egy agronómus, Varga Ist­ván csak ennek az ügyeivel foglalkozik. Segíti, ellenőrzi és szervezi a háztáji terme­lést, meg az értékesítést. AZ OTTHONI munkának legalább a felét minden ház­nál az öregek végzik, főként az etetést. Másként nem is képzelhető el ilyen sok jó­szág ellátása, hiszen a kö­zösben temérdek a tenni­való. Meglátogattuk az egyik portát, Rohonczi Lajosékét Növénytermesztési agronó­mus. Korán reggel kitakarít­ja az otthoni istállót, aztán megy a szövetkezetbe. Az etetést már az apja és a fe­lesége végzi el, a fejésben, a tej elrendezésében pedig az édesanyja is segít. Most vettek fejőgépet. A 65 éves Rohonczi János még ismer­kedik a masinával, ami csu­pán ötezer forintba került a szereléssel együtt és igen nagy segítségükre van két tehén mellett. G. J. Fotó: Bakó A fejőgéppel ismerkedik Rohonczi János. A ..család; Jelentős lépésekkel hala- ■’------------- dunk a társadal­m i egyenlőség útján. Ezen az úton szükségszerűen merül fel a kérdés: hogyan éljünk? Hogyan éljünk abban a tár­sadalomban, amelyben egyre kiteljesedőbb valóság a tár­sadalmi megkülönböztetések, hátrányok és privilégiumok megszüntetése. A válaszok, ha nem is mindig teljes tuda­tossággal, de már a szocialis­ta társadalmi változás tala­ján, azt természetesnek te­kintve, általában a jelent meghaladó igénnyel fogalma­zódnak, az útkeresés szándé­kával bátrak és messzire te- kintők, alapjában reálisak és a nehézségekkel is számot- vevők. Általános rokonszenvet vált ki az a megfogalmazás: éljünk úgy, hogy cselekede­teink méltóak legyenek szo­cialista eszményeinkhez. En­nek az igénylésnek tudatá­ban kereshetjük azokat az ál­talános, de közel sem köny- nyű erkölcsi, magatartás- és szokásbeli problémákat, amelyek megváltoztatása, szocialista tartalmú megoldá­sa szinte minden egyes em­bertől, ítéletei, cselekedetei, szokásai tudatos változtatá­sát igénylik. A rangban és fajsúlyban egyenértékű tár­sadalmi kérdések hosszú so­rából most csak egyet eme­lünk ki: a férfi és a nő csa­ládon belüli egyenlőségének problémáját. A politikai, gazdasági és kulturális haladás eredmé­nyeként a férfi és a nő ál­lampolgári jogai szinte hi­ánytalanul egyenlőek, és tár­sadalmi esélyegyenlőségük is egyre jobban közelíti egy­mást. A munkájában és csa­ládjában helytálló nő láttán megváltozik a társadalom ér­tékítélete „a” nőről, kialakul a szocialista jellemvonások­kal gazdagodó, képességeit a társadalom hasznára ka­matoztató nő ideálképe. Tár­sadalmunk tudati haladásá­nak egyik legjelentősebb ki­fejezője ez a kialakuló új ér­tékítélet. Az MSZMP XI. kongresz- ------------------ szusi határo­zatában felhívja a társadal­mat, tegyen még többet a nők társadalmi esélyegyenlő­ségének javítása, teljessé vá­lása érdekében. Ebben a vál­tozásban természetesen a nő­nek magának is aktívan, tu­datosan kell és lehet részt vennie. A folyamatban a fér­fi ugyan elveszíti a megelő­zően élvezett privilégiumo­kat, de éppen ezáltal és eköz­ben nyer új értékeket. Töb­bek között a nőben egyen­rangú társat a társadalom­ban és a családban, a teljes embert hitvese, gyermekei anyja személyében, s telje­sebb örömet az apaságban, így a megelőző társadalmi rendtől örökölt hátrányok leküzdése, illetve a privilé­giumok elvesztése az ember általános emelkedését, sze­mélyiségének kiteljesedését eredményezik. Mindenki tudja: a család a gyermekek életre indításá­ban meghatározó szerepet játszik. Éppen ezért, ahhoz, hogy minden megszülető fiú és leány társadalmi lehetősé­geit egyenlő eséllyel ki is használhassa, ahhoz már a családi nevelés minden moz­zanatának is a szocialista ember nevelése szolgálatába kell állítania. Amikor a hogyan éljünk jelent és jövőt formáló kér­déséről beszélünk, a neve­lésben kialakult és még to­vább élő egyenlőtlenségeket is reálisan számba kell ven­ni, hogy további gyakorla­tunkban tudatosan, korsze­rűen fogalmazzuk, alakítsuk és fogadtassuk el gyermeke­ink elé állított követelmé­nyeinket. Tudjuk hogy az általáno- ------!-----1 san javuló gazda­sági és kulturális feltételek ellenére is társadalmi réte­genként, illetve a városi, vagy a falusi életviszonyok­nak megfelelően igen külön­bözőek a családok táplálko­zási, higéniai és kulturális igényei és ezek kielégítési lehetőségei, s hogy ezek is befolyásolják, gyorsítják, vagy lassítják a női és férfi­szerepekre rakódott nézetek és szokások változását. A hhoz, hogy megszülető gyermekeik igazán jól hasz­nálják ki a társadalom által felkínált egyre javuló lehető­ségeket, az is szükséges, hogy a szülők, az apa és az anya is tudatosan cselekedjenek fiú-, illetve leánygyermekük sokoldalú, egyenlő jogú és esélyű teljes személyiséggé nevelésének érdekében. Ne­velő munkájuk eredményé­től is függ, hogy az új nem­zedék tagjai a társadalmi realitás talaján álló, önálló, tevékeny, a családi és a szé­lesebb társadalmi közösségi tevékenységre kész, harmo­nikus emberek legyenek. A nő és a férfi társadalmi esélyegyenlősége a szocializ­mus építésének eredménye­ként egyre jobb lesz, de fi­gyelmeztetni szükséges : az intézményes nevelés — az óvoda, az iskola, tömegkom­munikációs eszközök együt­tes pozitív hatása is csak ne­hezen bonthatja le azokat az akadályokat, amelyeket ne­tán a családok, a tradicioná­lis nevelés következménye­ként, már a kisgyermekkor­ban fiaik és leányaik elé még felépítenek. A családok a társadalom--------------------támogatása, a p edagógiai ismeretek meg­szerzéséhez nyújtott gazdag források nélkül nem birkóz­hatnak meg a feladatokkal. Ezért a szocialista életmód formálásának egyik alap- problémája: megnövelni az ember ismereteit az ember­ről. Segíteni a szülőt abban, hogy értő, érzelemgazdag, tu­datos nevelője legyen gyer­mekének, s hogy ezáltal is előkészítse fiát és leányát ar­ra, hogyan éljen egyenlő jo­gával, egyenlő esélyekkel. TURGONYI JÚLIA Kisszékely Javult a kereskedelmi ellátás A simontornyai Nagyköz­ségi Tanács V. B. legutóbbi ülését Kisszékelyen tartotta. Napirenden a társközség el­látása szerepelt. Megállapította a végrehaj­tó bizottság — és az ülésen részt vevő kisszékelyi politi­kai, gazdasági és tömegszer­vezeti vezetők is —, hogy a község ellátása minden téren jelentős mértékben fejlődött az utóbbi években. Míg ko­rábban délután érkezett a kenyér — és ilyenkor har- mincan-negyvenen is sorba álltak érte —, ma már reggel ott van, a tejjel és a tejter­mékkel együtt. Tejjel koráb­ban csak a tsz látta el a köz­séget, ma az ÁFÉSZ-boltnak szállít rendszeresen a tejipa­ri vállalat. Megoldotta az ÁFÉSZ a húsellátást is, tüze­lőolaj- és gázcsere-telepet hozott létre. Ennek ellenére a kereskedelmi ellátást fej­leszteni kell, a vb szükséges­nek tartja a bolthálózat fel­újítását, korszerűsítését. Az ivóvízellátás megoldott, betonjárdával van ellátva minden utcának legalább az egyik oldala, ám az utak ál­lapota nem megfelelő, azok — főként az őszi esős idő­szakban — gépkocsival jár­hatatlanok. 1977-ben kezdő­dik meg az utak korszerűsí­tése, aminek terheit egyedül a tanács nem képes vállalni, a tsz-szel kell kooperálni, és jelentős társadalmi munkára is szükség lesz. Fejlődött a község egész­ségügyi ellátása is, hetenként kétszer jár ki és tart rende­lést az orvos. Jelentős az ëlôrehaladâs a közművelődés terén, de itt is szükséges a művelődési otthon felújítása, korszerűsítése. Megoldatlan a fiatalok sportolása, a közel­jövőben kialakítják a sport­pályához a megfelelő terüle­tet, a helybeliek ehhez is sok társadalmi munkát ajánlot­tak fel. Kisszékely 1971 óta, tehát öt éve tartozik Simontornyá- hoz. Ezúttal harmad ízben tartotta a nagyközségi ta­nács vb-ülését a társközség­ben. A vb nemcsak az ered­ményeket vette számba és a megteendő intézkedésekről döntött, hanem javasolta, hogy az évenként megtartan­dó tanácstagi csoportülésen értékeljék, elemezzék a társ­község ellátását is. Tizen négyezren táborokban Ezekben a napokban nyitották, illetve nyitják meg kapuikat a Budapesti Műszaki Egyetem nyári előkészí­tő táborai, amelyeket a fizikai dolgozók továbbtanulni szándékozó gyermekeinek szerveztek. A különböző műszaki egyetemek és főiskolák táboraiban az idei nyáron több mint 2000 fiatal vesz részt. Az idei nyáron első ízben megszervezett előkészítő táborok szerves részei az egész évi felkészítésnek. A felvételi előkészítő bizottságok azt az összesen 14 ezer fiatal hívták meg a táborokba, akik a tíz levél felada­tait a legjobban oldották meg és ezzel megfelelő fel- készültségről tettek tanúbizonyságot. A hét végén zártak Gödöllőn és Keszthelyen az agrár előkészítő táborok, a Budapesti Kertészeti Egye­temen a napokban, Debrecenben pedig augusztus 8-án nyílnak. Az agrártáborokban 610 fiatal készül a fel­vételire. Augusztusban nyitja kapuit az orvosi és jogi egyetemek, a bölcsészkarok, illetve a tanárképzők táborainak többsége. (MTI) Sok van - megduplázzák A Sinatelepi Állami Gazdaság legfontosabb ágazata a szarvasmarha-tenyésztés. Jelenleg mintegy 700 szarvas- marhát tartanak. A gazdaság vezetői elhatározták, hogy szarvasmarha-állományukat megduplázzák. 1980- ra 1100 darabra, 1985-je pedig 1500 darabra növelik az állományt. (MTI foto: Jászai Csaba felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents