Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

1976. július 25. ^PÚJSÁG 5 magazin magazin magazin ' '^oVjdíÉ^ii^^ifséjliss holdak §| az óceánkutatás szolgálatában az űrkutatásban élenjáró országok napjaink­ban speciális óceánkutató mesterséges holdakat fejlesz­tenek ki. Meteorológiai mes­terséges holdak eddig is vé­geztek méréseket az óceán­kutatás számára. Az óceán­kutató holdak a hullámok irányát, magasságát, a ten­geráramlásokat, az ár-apály jelenségeket mérik, felderí­tik a szennyező forrásokat, illetve felmérik a szennyezés irányát, kiterjedését. Figye­lemmel kísérik a jéghegyek úszási irányát, fontos meteo­rológiai méréseket is végez­nek az óceánok felett, vizs­gálják az óceán és az at­moszféra egymásra hatását. Ezenkívül adatokat szolgál­tatnak a tengerhalászat szá­mára a halrajok tartózkodá­si helyéről és felmérik a vi­lágtengerek egyéb biológiai erőforrásait. Az óceánkutató holdak mé­réseiket, illetve kutatási munkájukat részben légi­fényképezési módszerekkel, tehát pan és színes filmre, valamint hamis színes filmre végzik. Számos műszerük az emberi szem számára nem látható tartományban dolgo­zik. A távérzékeléses mód­szerek közé tartoznak a te­levíziós rendszerek, valamint az optikai-mechanikai leta­pogató berendezések. AZ ÓCEÁNKUTATÓ hol­dak fontos műszerei az infra­vörös érzékelő berendezések, amelyeknek segítségével a végtelen óceánok felületének hőképét rajzolják meg. Fon­tos adatokat kapnak így az óceánok hőmérsékletéről, a tengeráramlások sodorta víz­tömeg hőfokáról. Távérzéke­léses módszerekkel mutatják ki az óceánok szennyezését is. Az infravörös felvételek a sarki tengerek jégviszonyai­ról és vízhőmérsékletéről ad­nak tájékoztatást. A meleg és a hideg tengeráramlatok pontos felmérésével a nagy tömegű hal- és plankton­előfordulások helyeit is meg lehet állapítani infravörös felvételekkel. A Szovjetunióban az új öt­éves terv időszakában ko­moly kutatási feladatokat hajtanak végre a szovjet óceánkutató holdak és űrla­boratóriumok. Elsősorban az óceánok dinamikai jelensé­geit, a biológiai erőforráso­kat kutatják, valamint foko­zottan ügyelnek az óceánok szennyezésére. Több kísérlet közül kettőt emelünk ki. A „POLYMODE” közös szovjet—amerikai kí­sérlet során szeretnének ma­gyarázatot kapni azokra az örvénylési jelenségekre, ame­lyeket a szovjet óceánkuta­tók még 1970-ben fedeztek fel a világtengerek egyes ré­szein. EGY MÄSIK KÍSÉRLET a „PIGAP” során az óceánok és az atmoszféra egymásra hatását figyelik és ezeknek dinamikáját mérik a világ­űrből. Megtaláltak a vírust Elég gyakori idegrendszeri betegség — hazánkban is — az ún. szklerózis multiplex, vagy ritkábban hallott nevén sokgócű keményedés. A be­tegség tüneteit a központi idegrendszer fehérállomá­nyának a pusztulása okozza, amely leggyakrabban a moz­gáspályák környékére terjed ki. Ezért gyakran járászava­rok is fellépnek a betegség le­forgása során. Néha látásza­varral, szemtünetekkel, szexuális zavarokkal, pszi­chés tünetekkel kezdődik a betegség, amely több sza­kaszban zajlik íe, és időnként a tünetek javulnak, vagy esetleg teljesen meg is szűn­nek. A betegség különleges­sége, hogy gyakran a fiatalo­kat támadja meg. Sokáig nem tudták kideríteni a kü­lönös betegség okát. Allergiá­ra is gondoltak, vagy érelvál­tozásokat tételeztek fel, de már elég régóta valamilyen ismeretlen fertőzésre is gya­nakodtak. Egy New York-i kutatóin­tézetben egy fiatal orvos há­zaspár, dr. George S. Merz és felesége Patricia, assziszten­sük, Pamela Licursi asszony segítségével _megtalálták a szklerózis multiplex kóroko­zóját, egy vírust. Igazuk lett tehát azoknak, akik a fertő­zésre gyanakodtak. Képünkön a vírusvadászok láthatók. Turistavárás Kubában A szocialista országokból és a környező latin-amerikai államokból — Venezuelából, Mexikóból, Jamaikából, Ko­lumbiából — valamint Kana­dából évről évre több turista látogat Kubába. Míg 1973- ban csak négyezer, ma már ötvenezer turista keresi fel évente a szigetországot. Ku- bá azonban még ennél is nagyobb turistaforgalomra készül fel. A hazai turizmus fejlesz­tésére a turisztikai intézet életre hívása óta negyven mil­lió pesót költöttek. Az idelátogató külföldiek kényelmes fogadására 1980- ig 36 új szállodát adnak át. Ezek közül három — az or­szág különböző részein — már az idén megnyitja kapu­ját. Szállodasorok épülnek az ország nyugati partvidékén, Matanzas tartományban, az Azur-parton, a Havannától északra fekvő tengerparton, Cienfuegos közelében. Harc a cukorbetegség ellen Korunk gyakori betegsége a cukorbetegség, amelynek érdekes jellemzője, hogy tud­juk az okát, általában is­merjük a kezelés módját, de a megszüntetésére irányuló próbálkozások eddig még nem vezettek eredményre. Két­ségtelen, hogy az anyagcsere zavarában nyilvítnul meg, amelynek az a lényege, hogy a szervezet a táplálékkal be­vitt szénhidrátokat nem ké­pes értékesíteni, tehát fel­szaporodik a vérben. A vese innen kiválasztja, tehát meg­jelenik a vizeletben is. Mint­hogy azonban a cukor oldásá­hoz vízre van szükség, minél több cukrot Választ ki a ve­se, annál több folyadékra van szüksége a szervezetnek. Nö­vekszik tehát a vizelet meny- nyisége, ezért a beteg szom­jazik és sokat kell innia. A cukor felhasználását a szervezetben a hasnyálmirigy hormonja, az inzulin teszi le­hetővé. Cukorbetegség tehát elsősorban akkor lép fel, ha zavar támad a hasnyálmirigy inzulintermelésében, bár újabban az agyalapi mirigy és egyéb belső elválasztású. mirigy zavarát is feltételezik a cukorbetegség létrejötté­ben. Felismerték azt is, hogy a betegség gyakran öröklődik, és azt is, hogy az utóbbi év­tizedekben különösen szapo­rodott a cukorbeteg nők szá­ma. Ez késztette arra az NDK kutatóit, hogy különös gondot fordítsanak a cukor­beteg terhes nőkre, akik szü­lés után gyermekükkel az el­ső heteket egy erre a célra létesített intézetBén töltik. Az intézet működésének máris megvan az eredménye: a veszélyeztetett csecsemők halandósága a minimálisra csökkent. Az NDK-ban egyébként 17 éve rendszeres nyilvántartást vezetnek a cu­korbetegekről, amely lehető­vé teszi a betegség korai fel­ismerését és hatásos kezelé­sét. Katowicében magyarul tanulnak A leckéknek gyakran klubtalálkozó jellegük van Katowicében, az Alekszan- der Zawadzkiról elnevezett gimnáziumban a magyar nyelv már harmadik éve ál­landó tantárgy. De miért éppen Katowicé­ben tanulnak magyarul és hogyan került erre sor? — Katowice már évek óta együttműködik magyarorszá­gi testvérvárosával, Miskolc- cál — mondja a gimnázium igazgatója, Krystyna Szara- niec. — Az együttműködés kiterjed az oktatásra is. S minthogy a magyarok és len­gyelek kapcsolataiban a leg­nagyobb akadályt nyelvi ne­hézségek jelentik, elhatároz­tuk, hogy ennek elejét vesz- szük. — Régebben Krakkó „spe­cialitása” volt Lengyelor­szágban a magyar kapcsola­tok kiépítése, most ezt a sze­repet Katowice vette át. Itt jött létre a „Haldex”, az első lengyel—magyar vállalat, itt összpontosul a lengyel—ma­gyar ipari kooperáció, s Var­són kívül itt működik ma­gyar kereskedelmi kirendelt­ség. Városunkban azonban a magyar nyelvet ismerőket fél kezünk ujjain meg lehe­tett számlálni. Mi azonban szerencsések vagyunk: váro­sunkban él egy újságíró, aki a Varsói Tudományegyetem magyar szakán szerzett ok­levelet, s ezzel jogcíme van a magyar nyelv középiskolai tanítására. Ráadásul több évet töltött Magyarországon, s így ismeri az országot, amely most bennünket legin­kább érdekel. így lett Andrzej Salamon szerkesztő, aki jelenleg is új­ságíró, Lengyelország első középiskolai magyartanára. Ebben az évben már érettsé­gire is készít fel tanulókat; több diák ugyanis a magyar nyelvet választotta érettségi különtárgyként. Motorral a hullámok hátán Kutuzov­A motorcsónakok széles körű elterjedését az tette lehetővé, hogy a fejlődés során a hagyományos hajók mellett meg­született a külmotoros hajótípus. Ole Evinrude svéd mérnök 1910-ben szerkesztette meg az első külmotort. A róla elneve­zett motorgyár termékei ma is világhírűek. A külmotoros hajókról — ilyenek láthatók szép számmal a képen — a motor nincs beépítve és nem foglal el helyet a hajótest belsejében. így a hajótestet kisebbre lehet méretezni, s a motor külső elhelyezésével felszabadult hely hasznos tér­ként használható. A motor és a meghajtó részek szerkezeti egysége csökkenti a hajótest önsúlyát, mert a meghajtás által keletkezett erőhatások, feszültségek nem veszik igénybe a hajótestet. A külmotorok tervezői könnyítésre törekedtek, mivel a motor szállítása és szerelhetősége ezt parancsolóan megköveteli. E törekvés vezetett oda, hogy ma már viszonylag kis hengerűrtartalmú motorokkal is nagy teljesítményt lehet elérni. Ennek köszönhető a motorcsónaksport gyors fejlődése is, mert az ilyen motorok és hajók viszonylag olcsón előállít­hatok. Ma már nem ritkák a 70—80 lóerős külmotorok sem, szem­ben a kezdetben használt 10 lóerő körüli külmotorokkal. Na­gyobb hajókra gyakran szerelnek két külmotort, ezek hatás­foka jobb, mint egy beépített motoré. A külmotorok a műkö­dési elvet és szerkezeti felépítést illetően nagyon hasonlítanak a motorkerékpár-motorokhoz. Általában kétütemű, 50—1000 köbcentiméteres térfogatú, egy- vagy többhengeres felépíté­sűek. Nagyobbrészt vízhűtésűek, de gyártanak léghűtéses kül- motorokat is, ezeknél a turboventillátor hajtja a levegőt a hűtőbordák közé. múzeum Boleslawiecz lengyel kis­városban áll az a ház, amely­ben 1813 április 28-án meg­halt a nagy orosz hadvezér, M. I. Kutuzov. A házban berendezték Napóleon legyő­zőjének emlékmúzeumát, amelyben megtekinthető szá­mos személyes tárgy, ezenkí­vül régi fegyverek, dokumen­tumok és lövedékek repesz- darabjai az 1812-es hadjárat idejéből. Két terem a leg­újabb kor történelmét, a szovjet hadsereg haditetteit illusztrálja. Ezeket a terüle­teket 1945-ben a szovjet hadsereg szabadította fel a náci megszállás alól. Boles­lawiecz közelében kőből fa­ragott obeliszk emelkedik, amely alatt, Kutuzov végső akarata szerint a marsall szí­ve nyugszik.

Next

/
Thumbnails
Contents