Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-25 / 175. szám
1976. július 25. “KÉPÚJSÁG 3 Nemzetiségek megyénkben Jellegzetesen I nemzetiségi terület Tolna megye. Ez első- J ° __________I sorban a nagyszámú német lakosságból köv etkezik, hiszen a Medinán élő délszlávok száma még a százat sem éri el. Következésképpen amikor nemzetiségi kérdéssel foglalkozunk, elsősorban a német nemzetiségre gondolunk. így volt ez a legutóbbi bonyhádi nemzetiségi tanácskozáson is, amely számos tapasztalatot adott s hozzásegített az átfogó kép felvázolásához. Nemzetiségi politikánk célja és tartalma a magyar és más nemzetiségű dolgozók testvéri együttműködése, amely az egész nép szocialista egységének kialakulását segíti elő. Alapja pártunk következetes, elvi politikája. A Politikai Bizottság legutóbbi, ezzel foglalkozó, határozata kimondja: „A Központi Bizottság szigorúan őrködik a nemzetiségek jogainak betartása, érvényesítése felett és megköveteli valamennyi pártszervtől, hogy következetesen munkálkodjának a marxizmus— leninizmus elveinek érvényesítéséért a nemzetiségi politikában is.” A becslések I szerint német nemzetiségűek a következő _______________I megoszlásban találhatók megyénkben: a paksi járás öt községében 1200-an, a tamási járás tíz községében 3700-an, a bonyhádi járás 28 községében 9500-an, Dombó- várott mintegy háromszázan és Szekszárdon körülbelül ezren. A becslés a nyelvhasználat alapján történt. Megyénkben szerbek csak Medinán élnek, számuk mintegy hatvan. Érdekes, hogy nyelvükhöz, hagyományaikhoz a németeknél jobban ragaszkodnak, náluk a vegyes házasság is ritkább, házasságot maguk között kötnek, vagy más megyében keresnek, ugyancsak szerb házastársat. Az iskolás korú gyerekek száma elenyésző, ezért a községben nem működik anyanyelvi iskola. Többen Pécsre, Budapestre küldik bentlakásos, délszláv iskolába gyerekeiket. A német lakossá? I döntő többsége a mezőgazdaság- ______________________| ban, azon belül is a termelőszövetkezetekben dolgozik. Iparban csak Bonyhádon helyezkedett el nagyobb számú német, Tolna és Bátaszék lakossága pedig hagyományosan az építőipar felé orientálódik. A nemzetiségi lakosság asszimilációjának mértékét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy megyénkben is érvényesül pártunk álláspontja, amely szerint ezt a folyamatot sem erőszakosan siettetni, sem lassítani nem szabad. Nemzetiségi lakosságunk érdekei azonosak a magyar anyanyelvű lakosságéval, minden a szülőhazához köti őket. Ezért — anélkül, hogy bárki bármiféle arányszámokat állítana fel — számarányuknak megfelelően részt vesznek a politikái, gazdásági, társadalmi életben. A bonyhádi járásban például a tsz- vezetők húsz százaléka német, a ktsz-elnököké 35 százalék, s körülbelül egyharmada az iskolaigazgatóknak is. Sokan részt vesznek a tanácsok, tömegszervezetek munkájában. Tolna megyében I jelenleg 25 iskolában 48 nevelő tanítja __________ _______I 120 tanulócsoportban 2356 gyerek számára a német nyelvet. Óvodai nyelvoktatás hat helyen folyik 151 gyerek számára. A vegyes lakosságú községekben szívesen fogadják a nemzetiségi nyelvoktatást. A német nyelvet tanító általános iskolákból rendszeresen mennek a tanulók a bajai és a pécsi német tagozatos gimnáziumba, ahol jól megállják a helyüket. M inden nemzetiségi lakossal bíró község közművelődési intézményének munkatervében találunk konkrét feladatokat, amelyek a, nemzetiségi folklór megmentését, összegyűjtését, a nemzetiségi kultúra ápolását célozzák. Jelentős előrelépés történt az anyanyelven megjelent könyvek forgalmazásában is azzal, hogy a szekszárdi megyei könyvtárban megszervezték a német nyelvű könyvek báziskönyvtárát. A könyvállomány gyarapodásával párhuzamosan nőtt az olvasók száma. A hagyományok I ®s tárgyi emlékek megmentésére szé_____zL___________I les körű mozgalom bontakozott ki. Az e lmúlt évek során a megye több községében rendeztek kiállítást az összegyűjtött anyagból, például Gyönkön, Medinán, Páriban, Mórágyon, Váralján. A helytörténet feldolgozására is sok helyen vállalkoztak. Györkönyben hosszú idő óta vezetik a község krónikáját. A Tolna megyében élő nemzetiségiek országos szerveikben is képviseltetik magukat. A délszláv szövetségnek megyénkből egy, a német szövetségnek kilenc tagja van. Nálunk megyei szintű nemzetiségi bizottság nem működik. Ennek az az oka, hogy a nemzetiségi lakosság zöme a bonyhádi járásban él, ezért Bonyhádon a népfronton belül működik egy nemzetiségi bizottság. Megalakulása óta lelkes, eredményes munkát végez. Tervek és célok Közsegfejlesztes S A .régi helyén épült új, minden igényt kielégítő épületbe költözhet a posta az év végén Simontornyán. A kétmillió forintos létesítményt a helyi tanács a pécsi posta- igazgatósággal közösen építteti. Amit még a postánál is jobban várnak a helybeliek, az a törpevízmű. Építését megkezdték, közel nyolc kilométer hosszúságban már lefektették a vízvezetékeket. A tervek szerint 1978. januárjában már víz folyik a csövekben. Hatmillió-hétszázezer forintot költenek az ötödik ötéves terv során az utak építésére, korszerűsítésére. Jelenleg az Iskola utcában dolgoznak az útépítők, ahol az idén megoldódik a csapadékvíz elvezetése. Az utak mellé járda is készül. A tervidőszakban 120 lakás építését tervezik a nagyközségben. Ebből célcsoportos beruházásként tizennyolc tanácsi bérlakás készül. A si- montornyaiak várják a szintén célcsoportos beruházásban készülő 200 négyzetméteres szolgáltatóegységet, ahol Patyolat-fiók és GEL- KA-szerviz kap helyet. A nagyközség nyolcvan féA posta épülete már áll, jelenleg a belső szerelések folynak. rőhelyes bölcsődévef is gazdagodni fog. Erre annál is inkább szükség van, mert jelenleg Simontornyán nincs bölcsőde. Építését a jövő évben, a Széchenyi utcában kezdik el. Bővíteni fogják a nagyközség óvodáit is. A simontornyai nagyközségi tanács ötödik ötéves tervének fejlesztési programjából csak a legfontosabbakat emeltük ki, melyeknek megvalósulását nagyon várja a helyi lakosság. A vasútállomás mellett, a Petőfi utcában folyik a vízvezetékcsövek fektetése. I Az idén hat tanácsi bérlakást adnak át a Vak Bottyán lakótelepen. — komáromi — Tranzitraktár Nem tanult a történtekből A Bútorértékesítő Vállalat Nagykanizsán építette fel a Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye Az „áldoz Mindenre I nem kitérni, ami nemzetiségeink életével, _________I munkájával kapcsolatos, összegezésül cs ik a nnyit: a bonyhádi tanácskozás is megmutatta, pártunk nemzetiségi politikáját megyénkben is szép eredménnyel juttattuk érvényre. LETENYEI GYÖRGY bútoráruházait és szaküzleteit ellátó hatalmas, 10 000 négyzetméter alapterületű tranzitraktárát. Export Irakba Csomagban — nagyméretű faládákban — indítja útnak Irakba legújabb exportcikkét, a midi autóbusz felépítményt az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyára. A járműipari nagyüzem az idén kétszázötven hat és fél méteres, IK 553 típusú karosszériát, úgynevezett felépítményt szállít a távoli országba. A buszokat Irakban székesfehérvári szakemberek szerelik össze. Az alvázat nyugati országokból vásárolja meg az iraki partner. A „csomagolt” félig kész autóbuszból az idén kétszázötven darabot szállít Irakba a székesfehérvári Ikarus. A pálfai téeszben a martonvásári kutatóintézettel együttesen kidolgozták egy újfajta, szabadtéri kötetlen csikó- tartás módszerét. Képünkön a másodéves csikók bizonyítják, hogy a módszer bevált, az állatok szépen fejlődnek. Fotó: Gottvald. Puskás László, volt bogyiszlói vb-titkár allergiás az újságírókra. Korunknak e rejtélyes betegségébe országos laptársunknak, a Magyar Hírlapnak az az újságírója taszította, aki bátor volt megírni, hogy az elmúlt év decemberében miért kellett Puskás Lászlónak a Tolna megyei Tanács V. B., mint fegyelmi hatóság elé állnia. Az azértra valószínű, sokan emlékeznek még. Puskás László ittasan randalírozott és inzultált több személyt is egyik különösen nagy forgalmú halászcsárdánkban. Tehát még csak nyomaiban sem úgy viselkedett, ahogyan egy tanácsi tisztségviselőnek viselkednie kell. Súlyos fegyelmi büntetést, „Szigorú megrovás”-! kapott és utolsóként olyan figyelmeztetést, hogy legközelebb már az elbocsátás fokozatát lehet csak alkalmazni vele szemben. A Magyar Hírlap újságírója ezt írta meg és természetesen azt is, hogy a fegyelmileg felelősségre- vont nemhogy nagy megbánást nem tanúsított, hanem tagadta, majd szépíteni igyekezett méltatlan viselkedését. Minap ismét fegyelmi tárgyalás főszereplője volt Puskás László, munkaköri kötelességének vétkes megszegése miatt. A decemberihez időben nem túl messze eső, második „miért”-re az „azért” olyan történet, ami Gogol tollára kívánkoznék, bár adhatnánk a feldolgozás munkájából éppen az Ilf—Petrov szerzőpárnak is, akik nagy mesterei voltak a szatírának, kivált ha lelketlen hivatalnokokról ejthettek szót. Puskás László a május 23-i időközi tanácstagi választások előkészítése során felületesen járt el a választói névjegyzék összeállításakor, mert a korábbi névjegyékből kiemelve a szükséges 14-es helyett a 13-as névjegyzék ösz- szeallítására adott utasítást. A következmény: az üres tanácstagi hellyel rendelkező 14-es körzet helyett a 13-as körzet szavazói járultak urnákhoz. A választás ily módon való lebonyolítása jogszabályt sértett és külön intézkedés vált szükségessé ahhoz, hogy a törvényes állapot helyreálljon. Közben az állampolgárok mit gondoltak, éreztek, jobb nem firtatni. Puskás László kezdettől azzal védekezett, hogy ő a helyes választói névjegyzék összeállítására adott utasítást és csupán abban hibázott, hogy nem vizsgálta felül a névjegyzék összeállítását. A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat során a jegyzék gépelésével megbízott adminisztrátor elmondotta, hogy észrevette a tévedést és a hivatalsegéd jelenlétében figyelmeztette is erre a vb-tit- kárt, úgymond „még van idő az értesítéseket visszavonni és postázni a helyeset”. Puskás László ennek ellenére hagyta, hogy a választás törvénysértő módon folyjék le és fegyelmi eljárása során annak adott hangot, hogy — akárcsak decemberben — most is összefogtak ellene. A „sötét” erők között természetesen ott van megítélése szerint a sajtó, de nem átallotta Puskás László elfogultsággal vádolni a járási pártbizottságot és a megyei tanács végrehajtó bizottságát sem. Egyszóval, Puskás László azzal távozott a fegyelmi tárgyalásról, hogy nem érdeme szerint szabta ki fegyelmi hatósága az elbocsátást büntetésként. Személyében egy olyan ember állt a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt, aki ezúttal is bű maradt önmagához. Nem látta be vétkét és annak súlyát. Az előzményekről még csupán annyit, hogy Puskás László több ízben volt már fegyelmi eljárás „főszereplője”. Egyikből sem tanult. Remélhetjük, hogy majd most pótolja, amit eddig elmulasztott? Reméljük! L. I. Szabadtéri csikótartás
