Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

XXVI. évfolyam, 173. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1976. július 23., péntek Mai számunkból KÖZLEMÉNY AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1976. JÜLIUS 21-1 ÜLÉSÉRŐL (3. old). AZ ÉRTELEM ÉS A MUNKA (4. old.) OLIMPIAI BAJNOKOT AVATTAK (6. old.) A mezőgazdaságra figyel az ország ELLENTMONDÁSOSÁN HANGZIK, de igaz: nem jó dolog, ha az egész ország a mezőgazdaságra figyel. Ez ugyanis olyan esetekben következik be, amikor vala­miből hiány van, vagy valami nagyobb veszély fenye­get. Most az egész ország a mezőgazdaságra figyel. Még­pedig az előbb felsorolt mindkét okból. A munkaerő- hiány és a rossz tavasz miatt nem kielégítő a zöldség­ellátás, egyes időszakokban az árak a csillagokig szök­nek, de általában is lényegesen magasabb az árszín­vonal, mint tavaly. Ugyanakkor pedig már több mint egy hónapja sanyargatja negyedszázada nem tapasztalt aszály földjeinket. Most már a mezőgazdaságra figyel a munkás, az orvos és a tisztviselő is, ami — ilyen kö­rülmények között — nem jó dolog. Pártunk is felfigyelt a kialakult különleges helyzet­re, és szerdán a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága tekintette át a mezőgazdasági terme­lés és a közellátás időszerű kérdéseit. AKIT HIVATÄSA, MUNKÁJA a mezőgazdasághoz köt, annak elégtétel, hogy a KB is megállapította: az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek idejében, jól hajtották végre eddigi feladataikat. Átmeneti vissza­esés után gyarapodik az állatállomány, fokozódik a hús- és tejtermelés. Ez persze nem csupán a mezőgazdaság dolgozóinak érdeme. Ha ma nem kell félnünk az 1952- ben bekövetkezett katasztrófa megismétlődésétől, az nem csupán a mezőgazdasági dolgozók szorgalmának és szakértelmének eredménye, de annak a temérdek erőfeszítésnek a beteljesülése is, amelyet munkásosz­tályunk, pártunk és államunk végzett a korszerű mező- gazdaság megteremtése érdekében. A nehézségeket lebecsülni persze nem szabad. A ket­tős — tavaszi és nyári — csapás, mindenképpen nyomot hagy az 1976-os esztendő tervteljesítésében, történeté­ben. A KB állásfoglalásában éppen az a nagyon figyelem­reméltó, hogy rendkívül tömören összefoglalja a hely­zetet és a tennivalókat, mégpedig nem csupán a mező- gazdaság vonatkozásában. Hangsúlyozza, hogy „A ne­hézségek leküzdéséhez széles körű társadalmi összefo­gás is szükséges”. MI A TEENDŐ? Személyes helytállás és kollektív magatartás. Pillanatnyilag az aratás dandárjában tar­tunk és helyenként már volt némi csapadék. A mező- gazdasági üzemek legfontosabb feladata'most az, hogy a feszített tempóban és a legkisebb veszteséggel -fejez­zék be a gabona aratását. Mert nem tudjuk még, mi lesz a kukoricával, nem tudjuk, milyen abraktakar- mány-pótlásra lesz szükség. Kell tehát minden szem búza, be kell takarítani és megbízhatóan tárolni. Nélkülözhetetlen azonban a kollektív magatartás is. Ma is van számos olyan mezőgazdasági üzemünk, amely az aszályt úgyszólván meg sem érzi, a megyehatáro­kon belül nem fenyegetik takarmánygondok. Azonban ezekben a gazdaságokban is múlhatatlanul fontos, hogy minden takarmányozásra alkalmas terményt és mellék- terméket megmentsenek, biztonságosan tároljanak. Mert egyrészt nem tudni, milyen lesz a következő esz­tendő — a tartalékra odahaza is szükség lehet —, azt viszont máris tudjuk, hogy bőven lesznek tömeg- takarmányhiányos gazdaságok. Tehát a megmentett ér­ték, ha nem is odahaza, de a közelebbi vagy távolabbi szomszédoknál súlyos veszteségek elhárítását szolgál­hatja. Nagyjából hasonló a helyzet a másod vetésekkel. Az eső ma még nem országos. Nem tudjuk, mit hoz a hol­nap. Egy azonban kétségtelen: ha a másodvetés magja már a talajban várja az esőt, akkor azzal napokat, he­teket nyerhetünk. Igaz, száraz talajba vetni kockázat, de a kollektív érdek kívánja meg a kockázat válla­lását. INNEN TOVÄBB tágíthatjuk a kört. A felvásárlás — minden használható termék felvásárlása — már nem csupán mezőgazdasági ügy, nem csupán a főhivatású mezőgazdasági termelők ügye. Nagyon kell például a zöldség. Lehet, hogy a felvásárló és forgalmazó szerve­zetek egy-egy felkínált tételt fanyalogva fogadnak, mert a minőség nem a legkiválóbb. Akkor is köteles­ségük, hogy átvegyék, mert az ellátás nem zavartalan. Ez azonban nem csupán vállalati kérdés. Az a kister­melő — vasutas, tisztviselő vagy ipari dolgozó —, aki­nek kertjében egy-egy parcella több termést adott, mint ami odahaza szükséges, esetleg arra gondolhat, hogy a többlettel nem érdemes elballagni az átvevő­helyre. Most érdemes! Mert amit egy mozdulattal ki lehet dobni a portán vagy a telken, az a nagy vérke­ringésbe kerülve és összegeződve gondokat enyhíthet. MÉG A GONDOK közepén vagyunk, de már most le kell vonnunk a távolabbi tanulságokat. Nagyon jól kell bánni a földdel, előrelátóan kell kihasználni az öntözési lehetőségeket, le kell küzdenünk krónikus elmaradá­sunkat a rét- és legelőgazdálkodásban, tömegtakarmá­nyokból tartalékokat kell képeznünk ahhoz, hogy ha­sonló helyzetekben a jövőben zavartalanabbul helyt­állhassunk. földeAki béla Libanonban folytatódnak a harcok Palesztin-szíriai tárgyalások Libanoni jobboldali fegyveresek tüzet nyitottak az Arab Liga békefenntartó haderőire, amelyek elfoglalták állá­saikat a Bejrut mohamedán része közötti senki földjén, a „zöld vonal” mentén. (Telefotó — AP—MTI—KS) Miközben Libanon több pontján folytatódtak a har­cok, a főváros, Bejrút köze­pén az Arab Liga békefenn­tartó erőinek sikerült- szét­választani a szembenálló mu­zulmán és keresztény egysé­geket. Damaszkuszban pedig új szakasz kezdődött a békél­tető erőfeszítésekben. Magas szintű palesztin küldöttség érkezett a szíriai fővárosba Faruk Kaddumivel, a PFSZ politikai osztályának vezető­jével az élén és csütörtökön megkezdte a tárgyalásokat a szíriai vezetőkkel. A mostani találkozó egyik célja, hogy előkészítse a csúcsszintű megbeszélést Asszad szíriai elnök és Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke között a szíriai erők libanoni tevékenységé­ről, illetve a libanoni polgár- háború lezárásának lehető­ségeiről. A tárgyalásokon részt vesz Dzsallud líbiai mi­niszterelnök, aki hetek óta folytatja közvetítő erőfeszí­téseit a két fővárosban. Csütörtök délelőtt két íz­ben találkozott egymással Damaszkuszban a Kaddumi vezette palesztin és a Khad- dam vezette szíriai küldött­ség. Kaddumi elégedetten nyilatkozott az összejövetel­ről és közölte, hogy még az este folyamán újabb talál­kozóra kerül sor. Az Arab Liga békefenn­tartó erőinek 200 tagú külö­nítménye 15 páncélozott jár­művel szerdán a keresztény ultrákkal vívott rövid csete­paté után végül is sikeresen beékelődött a Bejrút keresz­tény és muzlmán részét el­választó „senki földjére”, hogy szétválassza a szemben álló feleket”. A jobboldali és baloldali erőket elválasztó „senk-r föld­jén” elhelyezkedő arabközi békefenntartó erőket csütör­tökön újabb támadás érte a jobboldali alakulatok részé­ről. A nemzeti liberális párt fegyveresei több szaúd-ará- biai katonát megsebesítet­tek. A Nemzetközi Vöröskereszt képviselői csütörtökön újból kénytelenek voltak lemonda­ni a Teli Zaatar palesztin menekülttábor sebesüljeinek evakuálásáról. A szervezet szóvivője elmondta, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött nincs biztosítva a sebe­sültek zavartalan elszállítá­sa. Erről a kérdésről tovább folynak a tárgyalások a szemben álló felekkel. A Palesztina Hangja rádió­adó közlése szerint csütörtö­kön a Tachnek örmény jobb­oldali párt milicistái táma­dást intéztek Bejrút muzul­mánok lakta Nabaa negyede ellen. Nyugati hírügynöksé­gek megjegyzik, hogy a li­banoni örmény kisebbség az országban dúló polgárháború kezdete óta semlegességet tanúsított. Magyar­csehszlovák egyezmény Magyarországon tárgyalt Ladislav Blazek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság fűtőanyag- és energetikai miniszterhelyettese, Szili Gé­za nehézipari miniszterhe­lyettessel a két ország atom- energiai programjáról és együttműködéséről, amelyre kedvező lehetőséget nyújt, hogy mindkét fél azonos tí­pusú atomerőművet épít. A háromnapos megbeszélés alapján az 1976—1980, közötti időszakra atomenergetikai együttműködési megállapo­dást kötöttek, amely szerint többek között magyar szak­emberek utaznak betanulás­ra a paksinál hamarabb fel­épülő bohunicei atomerőmű­be. A csehszlovák vendég meg­tekintette a paksi atomerő­mű építését, s látogatást tett a Gamma Művekben és az inotai November 7. Hő­erőműben. Dinh BThi az ENSZ-ben Dinh Ba Thi, a Vietnami Szocialista Köztársaság ál­landó ENSZ-megfigyelője szerdán átnyújtotta megbízó- levelét Kurt Waldheimnek, a világszervezet főtitkárának. Bonyhádi cipók A Bonyhádi Cipőgyár évente 1 millió 700 ezer pár cipőt gyárt. Ennek több mint a felét exportálják. Legna­gyobb megrendelőjük a Szovjetunió, ahova 474 ezer pár cipőt szállítanak évente. Ebben az. évben a tavalyi­hoz viszonyítva a tőkés ex­port is háromszorosára nőtt. Amire a legbüszkébbek a bonyhádiak; hogy a magyar cipőgyárak közül ők gyárt­ják a legjobb minőségű cipő­ket. Míg a minőségi rekla­mációk országos átlaga 1,5 százalék körül van, addig a Bonyhádi Cipőgyárnál ez 0,3 százalék. (komáromi) A tüzödében naponta fiOfiO pár cipőfelsőrész készül. A szalagon szovjet exportra készülő női cipők.

Next

/
Thumbnails
Contents