Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-21 / 171. szám

197«. július 21. ( toÎnaN , “KÉPÚJSÁG 3 Az ifjúság egészét akarjuk megnyerni Horváth Géza SZMT-titkár nyilatkozata A Szakszervezetek Megyei Tanácsa legutóbbi ülésének kiemelkedő napirendje volt a beszámoló és a vita a párt- és a kapcsolódó SZOT-határozat végrehajtásáról az ifjúság nevelésében, formálásá­ban, támogatásában. A beszámolót Horváth Géza, az SZMT megyei titkára terjesztette be, most őt kértük meg, nyilatkozzék, mi a helyzet ezen a te­rületen, melyek az eredmények, s mik a további legfontosabb tennivalók. ' unkánkban kiemel­kedő helyet foglal M el a fiatalok neve­lése, érdekképvise­letük és érdekvé­delmük biztosítása. Jelentős eredményeket ér­tünk el, de nem kevés a gond, a megoldásra váró fel­adat. Még mindig hallani olyan megjegyzéseket, hogy „túlzás, amit a fiatalokért teszünk, bezzeg annak ide­jén nem kényeztettek el bennünket”, vagy „kaparják ki saját maguk a gesztenyét, ne várjanak készen min­dent”. Nem kényeztetésről, vagy elvtelen támogatásról van szó, hanem tudomásul kell venni, hogy az ifjúság szere­pe — létszámát, a termelés­ben elfoglalt helyét tekintve — meghatározó. A lakosság fele harminc év alatti és a fiatalok hatvan százaléka kötődik közvetlenül a terme­léshez. A párt ifjúságpoliti­kai határozata nem rövid időre, hanem egy-másfél év­tizedre szól. Pártunk, mun­kásosztályunk az ifjúság egészét akarja megnyerni céljainak, mert a célok és érdekek azonosak, mert az ifjúság építi a jövőt, és nem közömbös, hogy milyen lesz az a jövő. Az ifjúságpoliti­ka célja az ifjúság szocia­lista nevelése. Az ifjúság olyan lesz, amilyenné mi és ma formáljuk, neveljük. A jövő generáció sorsa a mai generáció vállán nyugszik. Az ifjúságpolitikai hatá­rozat megjelenését követő öt )ey, során javult az ifjúság érdekképviselete és érdek­védelme. Ezt tükrözi az is, hogy például a törzsgárda- időbe beszámítják a fiata­lok szakmunkástanuló-idejét is. Ennek is tulajdonítható, hogy szorosabbá vált a kö­tődés a munkahelyhez, csök­ken — legalábbis a fiatalok körében — a vándormada­rak száma. A tulajdonosi szemlélet ki­alakulásában meghatározó szerepe van, mennyire von­ják be a fiatalokat a külön­böző tervek kidolgozásába Sok jó tapasztalatot szerez­tünk e téren. A szocialista munkaver- seny-mozgalom jelentőségét nem kell külön hangsúlyoz­ni. A fiatalok bevonása el­sősorban a KISZ feladata, de nagy szerep hárul a szak- szervezetre is. Arra ösztö­nözzük alapszervezeteinket, hogy kiemelten segítsék az „Alkotó ifjúság” pályázaton résztvevőket. Ugyanakkor arra is felhívjuk az alap­szervezeteket, hogy fordítsa­nak az eddiginél nagyobb gondot a fiatalok munkavé­delmi oktatására, s kezde­ményezzék az azt elmulasz­tó, hanyag gazdasági veze­tők felelősségre vonását. Ugyanis — sajnos —, az év­ről évre javuló munkakörül­mények ellenére nőtt a bal­esetet szenvedett fiatalok száma, különösen a munká­ba állást követő egy éven belül. A szakszervezeti ifjúság- politikai munka szervezeti keretei és formái kialakul­tak. A fiatalokat nagyobb létszámban foglalkoztató üzemekben, intézményekben létrehozták az ifjúsági bi­zottságot, a kis létszámú alapszervezetekben ifjúsági felelős dolgozik. A KISZ-szel közös érdek- védelmi és nevelő tevékeny­ség az utóbbi időben javult. Felső szinten jó a helyzet, de nem ilyen középszinten. A vállalatvezetés ma már mindenütt partnernek tekin­ti a KISZ-, vagy szakszerve­zeti vezetőt, de a műhelyek­ben már nem ez a helyzet. Az itteni gazdasági vezetők nem mindig tárgyalnak a társadalmi vezetőkkel, így a társadalmi, mozgalmi kezde­ményezések legtöbbször eset­legesek, nem találkoznak a gazdasági vezetés céljaival. És itt nemcsak az a baj. hogy a termelésben problé­mákat okoznak, hanem az is, hogy akadályozzák a fia­talok nevelését, a helyes gondolkodásmód kialakítá­sát. A fiatalok közéleti aktivi­tásának kibontakozását, de­mokratikus jogaik gyakorlá­sát segítették az ifjúSági parlamentek, amelyek szer­vezésére, megrendezésére októbertől immár másod­ízben kerül sor. Az ifjúsági parlamentek 'hatékonyságának növelésére a jövőben a következőket javasoljuk: az üzemi rendez­vényen minden fiatal szá­mára biztosítani kell a rész­vételt. Ha ez nem oldható meg egy rendezvény kereté­ben, decentralizáltan tartsák meg, hogy minden fiatal hallathassa szavát. Az üze­mi intézkedési tervek végre­hajtásáról szóló beszámoló, a parlament előtt, írásban jusson el minden résztvevő- höz. A beszámolót minden esetben az igazgató terjesz- sze elő, szóbeli vitaindítóval kiegészítve. Készítsék fel a fiatalokat a parlamentre, hogy ott ne csak kívánsá­gaikat közöljék, hanem a kötelesség oldaláról is te­gyenek javaslatokat és vál­laljanak részt a feladatok megoldásából. A fiatalokkal való foglal­kozást nem szabad leszűkí­teni a munkába állásuk idő­pontjára. Rendkívül fontos a káder- utánpótlás nevelése. Azt szerettük volna, ha a leg­utóbbi szakszervezeti válasz­táson minden bizalmi mel­lé — lehetőleg fiatal — bi­zalmihelyettest válasszanak Ez sajnos csak ötven száza­lékban valósult meg. A ké­sőbbiekben ez még gondot fog okozni. : /. alapszervezetek­nek javasoljuk : sze- A mélycserék, knöp­ft. tálások esetében ré­szesítsék előnyben a fiatalokat. A bizal­miak — amennyiben nincs helyettesük — tervszerűen foglalkozzanak egy-egy fia­tallal, aki majd a helyükre léphet. Ugyanakkor az is kívánatos, hogy a gazdasági vezetők is szorgalmazzák olyan fiatalok tervszerű ne­velését, felkészítését, akik majd a vezető posztokra számításba jöhetnek. Lehet, hogy ebben a nyilatkozat­ban több szó esett a gon­dokról és feladatokról, mint az eredményekről. Ez azért van, mert, noha eredmé­nyeink számottevőek, sze­retnénk előrelépni és min­dent megteszünk a fejlődés érdekében. Letenyci György Hátrányos helyzetben p i hal: ismerősöm két műszakban dolgozik. Állandó lakó­rai UDeil helye a bonyhádi járás egyik kisközsége, ahol a szülei élnek, akik a napokban meglátogatták és bevitték a részére érkezett értesítést: jelenjen meg a kötelező tüdőszűrő vizsgálaton. A papír késve jutott el hozzá, és mire kétműsza- kos munkája úgy alakult, hogy haza tudott volna menni, ad­digra a tüdőszűrő-autó már elhagyta a falut. Az értesítésen közölték; ha.nem jelenik meg, 1000—3000 forint pénzbírság­gal sújtják. Egyik délelőtt felkereste a szekszárdi tüdőgondozót, hogy állampolgári kötelezettségének eleget tegyen. Elmondta, hogy ideiglenes lakhelye Szekszárd, s a tüdőszűrésre még akkor sem tudott volna hazamenni, ha a papírt időben kapja meg. Úgy gondolta, majd Szekszárdon elkészítik a felvételt. Ud­variasan közölték vele: sajnos, nem áll módjukban. Rendelet van arra, hogy csak az illetékes, járási tüdőgondozó csinál­hatja meg. Utazzon el Bonyhádra, ahol semmiféle akadályba nem ütközik annak elkészítése. Nem csodálom, hogy bosszankodik. Délelőttös héten nem mehet Bonyhádra, mert 6—14 óráig dolgozik. A tüdőszűrő viszont 8—13-ig fogad, legalábbis Szekszárdon. Ha délutános héten utazik, távozását föltétlerv be kell jelenteni a brigád­vezetőnek, mert késhet. A menetidő Bonyhádra háromnegyed óra, oda és vissza is. Esetleg várnia kell, netán nem éri el a következő vissza induló járatot. Kiszámoltam továbbá: a vitel­díj 20,60 forint. Míg várakozik, megiszik egy kólát, eszik is valamit, mert a buszról rohannia kell dolgozni. Felmerülő költségeire esetleg 50 forint elég lesz. A tiirlncTÍíréc ingyenes. Csak neki és a hozzá hasonlóak- H lUQOSZUres nak nerrii az albérletben lakóknak. Köztu­dott, hogy nálunk albérlő csak ideiglenesen jelentkezhet be az albérletbe. Még akkor is, ha az év jelentős részét ott tölti és munkája is ahhoz a helyhez köti, ahol ideiglenes lakos. Nem értem, miért van hátrányos helyzetben, aki albér­letben és ideiglenes bejelentővel lakik, azokkal szemben, akik állandó lakosok. Az „esettel" kapcsolatban véleményt kértünk Péterfi Kálmántól, a szekszárdi Városi Tanács igazgatási osztályának vezetőjétől: — Nem vagyok illetékes ebben a dologban, nem hozzám tartozik az egészségügy, de teljes mértékben egyetértek a cikk szereplőjével. Szekszárdon 700—800-an élnek albérletben. Zömmel ideiglenes bejelentővel. Laknak a városban olyanok, akik Sopronban, Miskolcon, Heves megyei kis faluban állandó lakosok. Munkájuk azonban ideköti őket. Nem hiszem, hogy bárki közülük hazautazik a kötelező tüdőszűrésre. Ezenkívül még más megkülönböztetés is éri őket. Lakáskérelmet például csak akkor nyújthat be valaki, ha már jó néhány éve állandó lakos Szekszárdon. A megyei tanács egészségügyi osztályán dr. Aracs Józsefné főorvostól hallottuk: — Ez a rendelet létezik és jó. Magyarország egész lakos­sága fel van kartonozva. A kartonokat az állandó lakóhely szerint illetékes tüdőgondozó őrzi. Ezért szükséges, hogy min­denki megjelenjen a lakóhelyén, amikor tüdőszűrés van. Aki nem tud részt venni valamilyen okból, máskor is elmehet a járási tüdőgondozóba. Véleményem szerint, akik messze lak­nak, a szabadságuk alatt utaznak el állandó lakóhelyükre és elkészíttetik a röntgenfelvételt. Péterfi Kálmánnal értünk egyet. és a hasonló ügyek elintézése mindenképpen munkakiesést okozhat. Az idevonatkozó rendele­teket némiképp módosítani kellene és nemcsak az egészség­ügy területén, másutt is. VERESS ÉVA Az ilyen Nyári örömök, veszélyekkel Szabályosan is lehet. A július 4-i hétvégén a Du­na magyar szakaszán tízen fulladtak vízbe. Megdöbbentő ez a szám, különösen akkor, ha tudjuk, hogy 1975-ben ezen a szakaszon összesen 14- en lelték halálukat a hullá­mokban. A rendőrség vízren­dészeti szervei, valamint a tanácsi és társadalmi szervek önkéntes segítők bevonásával mindent megtesznek azért, hogy óvják a legdrágábbat, az ember életét. Erről meg­győződhettünk mi is, amikor a napokban közös ellenőrzé­sen vettünk részt vízrendé­szeti szakemberekkel a Duna paksi szakaszán. Megnyugta­tó volt tapasztalni, hogy azon a napon kirívó, súlyosabb szabálysértés nem történt. Azonban nem mindig ilyen csendes és örömteli a stran­dolás. Erről beszélgettünk a szolgálat után Szép János rendőr századossal, a paksi vízirendészeti őrs parancsno­kával. — Több éves tapasztalata alapján hogyan értékeli a vízi balesetek alakulását? — A statisztikai adatok alapján bizonyított tény, hogy a nagyobb vizi élettel szinte egyenes arányban nő a vízbe fulladások száma. 1974-ben 223, 1975-ben már 289 személy vesztette életét az ország különböző vizeiben. Az eddigi adatok arra en­gednek következtetni, hogy ebben az évben sem várható jelentős csökkenés. Példa er­re a már említett július 4-i vasárnap. Elgondolkoztató, hogy 18 éven aluliak közül került ki az áldozatok fele. — Miben látja a balesetek főbb okait és a megelőzés ér­dekében milyen tanácsokat adna a fürdőzőknek és a vízi járműveken közlekedőknek? — Alapszabály, hogy ott nem szabad fürödni, ahol azt a tábla tiltja, s elsősorban azokon a helyeken, ahol a testi épséget veszély fenye­geti. Gyakori az ismeretlen helyen való fürdőzés. Az iszapos talaj, az aljnövényzet, a váratlan szintkülönbségek, kövek, karók, közvetlenül életveszélybe sodorhátják a legjobb úszót is. Ez csak fo­kozódik a folyóvizeknél. Szin­tén régi intelem, hogy fel­hevült testtel ne ugorjunk vízbe, fürödni, csónakázni szeszes ital fogyasztása után fokozottan veszélyes. Hajózó- útban fürödni, a Dunát át­úszni tilos. — Csoportos fürdőzéssel ál­talában együtt jár a játék, a fogócskázás. „Ki tud szebben magasból vízbe ugrani, ki meri átúszni a folyót, ki tud tovább víz alatt maradni?" — Az ilyen vetélkedők sok esetben tragédiával végződ­tek. Csónakból fürödni csak úgy szabad, ha valaki követi a fürdőzőt és szükség ecetén segítséget tud nyújtani. Elő­fordul, hogy hirtelen rosszul- lét, vagy gyors vízmozgás kö­vetkeztében a fürdőző nem tud visszajutni a csónakjá­hoz. Hány baleset történik abból is, hogy a gumimatra­cot összetéveszt '' a vízi jár­művel. Jó úszó számára is ve­szélyes, ha egy erős hullám­zás felborítja a matracot. — Gyakori baleseti ok, hogy a motorcsónakkal a fürdőzők közé hajtanak és ott bravúroskodnak. — Ez csak addig mulattató, amíg nincs komolyabb baj, vagy a rendőr észre nem ve­szi, mert ez szabálysértés és rendőri intézkedést von ma­ga után. Találkozunk olyan esetekkel is, hogy a vízi jármű túl van terhelve. Ilyen­kor elegendő egy nemvárt mozdulat ahhoz, hogy a bé­kés csónakázásból tragédia legyen. Hasonló veszélyek miatt tilos a csónakban áll­va vagy fekve utazni. A sza­bálytalan közlekedés végze­tes lehet. Nemrég történt, hogy egy motorcsónak veze­tője elindulás előtt nem te­EUenőrzés a vízen. Strandon ellenőriznek a rendőrök. kintette át a Duna-szakaszt, menetirányban háttal indí­totta el járművét, amelyet a megengedettnél nagyobb se- vességgel vezetett. Ennek kö­vetkeztében ütközött össze a szabályosan közlekedő kaja­kossal, aki vízbe fúlt. Szeren­csés kimenetelű eset történt Pakson, ahol négy személy ittas állapotban motorcsó­nakkal közlekedett. Nem vet­ték figyelembe az előttük ha­ladó uszályokat és nekiütköz­tek a vontatókötélnek, ami az uszályok alá dobta őket. Csak a gyorsan érkező seT gítség mentette meg a négy ember életét. • Veszélyhelyzet esetén gyakori, hogy pánik tör ki, a közelben lévők gyor­san elhagyják a vizet, pedig a vízbe fulladás nem egy pil­lanat műve, tehát a gyors, határozott segítség életet menthet, — mondotta még Szép János rendőr százados. A beszélgetéshez a magunk részéről még hozzáfűznénk: megoldhatatlan, hogy minden fürdőhelyen állandó mentő- szolgálat működjön. Ezért fordulunk felhívással min­denkihez, hogy vigyázzunk embertársaink testi épségére. Bízunk abban, hogy a meg­előző intézkedések, intelmek nem lesznek hatástalanok, és a nyár végén nem marad* üresen egyetlen iskolai, vagy! munkapad sem vízi balesetek miatt. I CSEH GABOR 1 Irány a mélyvíz. •

Next

/
Thumbnails
Contents