Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-18 / 169. szám
1976. július 18. KÉPÚJSÁG 5 Építészeti remekmű Ashabadban A Marx Károlyról elnevezett állami könyvtár épülete Ashabadban nagy feltűnést keltett a szovjet építészetben. A türkmén fő' áros új létesítményének tei. :t A. Ahmedov tervezőmérnök vezetésével készítették. A szakemberek véleménye szerint az épület jelentős hatást gyakorol majd a szovjet városépítésre. Az új épületekről azt szokták mondani, hogy sikeresen illeszkednek be (vagy nem illeszkednek be) a városkép- bé. A körülmények itt mások. A földrengés által a földig lerombolt szabad város most alakítja ki új arculatát. — Az új könyvtár meghatározóvá, vált az új város- központ kialakításában — mondja az állami-díjas Félix Novikov. Hagyománynak számít, hogy ashabadi építészeti iskoláról beszéljenek. A földfelszín plasztikai kialakításának sajátosan új megközelítése ez, amit az építészek táj építészetnek neveznek. Magában foglalja a forró éghajlat alatt oly üdítő „vízi építészetet” : a szökőkutak lépcsőzetes egymásutánját, amelyek a tér különböző szintjeit összekötik. Hozzá tartozik a monolit-vasbeton is, amely a szovjet építészetben először éppen Türkmé- niában talált méltó alkalmazásra. Nincs az épületben sem márvány, sem gránit. Nincs benne egyéb drága anyag sem, amelyekkel egyes, építészeti erényekkel nem igen jeleskedő épületek magukra szokták kényszeríteni a figyelmet. A könyvtár ennek ellenére gyönyörű. Gazdagsága az arányok nemességében, a tér változatos kihasználásában, az építészeti formák modulációjában rejlik. Nincs semmi különös abban, hogy még az építkezés befejezése előtt, mikor még alig körvonalazódott az épület, máris magára vonta a külföldi építészek figyelmét, képe megjelent a hazai és a külföldi szaksajtóban. Ilyen visszhangot kétségkívül csak olyan építmény válthatott ki, amelynek nagy szerep jut a szovjet építészet fejlődésében. A könyvtár elsősorban könyvgyűjtemény, a könyvvel kapcsolatos munka színhelye. De a forró éghajlatú városnak tervezett épület több mint könyvtár. Igazi remekmű ez kis udvarokkal, nyitott verandákkal. Formái figyelmesek az emberhez, megvédik a tűző nap sugaraitól. S ráadásul Ashabad a nagy szeizmikus aktivitás övezetében fekszik. Ezért az épület váza monolitvasbeton, a legerősebb szeizmikus tevékenység hatásának is képes ellenállni. — Az ashabadi könyvtár igazi nemzeti alkotás — hangsúlyozta Félix Novikov. — De ezt korántsem a hagyományos ornamentika mechanikus újraalkotásával érte el. A kis udvarok és az árnyékoló falak megoldása teljesen újszerű, a homlokzati és belső falak ornamentikája modern, ugyanakkor a türkmén hagyományokból fakadó. V. SZACSKOV Műemlékek pusztulása Világszerte pusztulnak a szabadban álló műemlékek, különösen az épületek és a szobrok. Az UNESCO már a hatvanas évek elején nemzetközi összefogást sürgetett a szabadban álló műemlékek védelmére. A műemlékek pusztulását elsősorban a levegő kéndioxid és széndioxid szennyezése okozza. A légiközlekedés által okozott légrezgés is árt a műemlékeknek. Sok esetben a nem megfelelő restaurálás okoz nehézséget a műemlékek megmentésénél. Az Akropolisz esetében például nehezíti a restaurálást, hogy a XIX. századbeli helyreállítás során cementet is használtak. Ugyancsak ésszerűtlennek mondható, hogy oxidálásra hajlamos fémrészeket is beépítettek az említett restauráció során. A tapasztalatok szerint még a harmat is káros hatású, mert a gépjárművek kipufogó gázaival és az ipari gázokkal kénes savakat alkot. A levegőszennyezés az épületeken kívül a szobrokra is hat, sőt még károsabb mértékben. A szobrok ruháin először a redők tűnnek el, majd a domborzat lekopik, elmosódik, ezáltal a szobor fokozatosan elveszti jellegét. Ezt főleg a homokkőből készült szobroknál lehet tapasztalni. A kőből homok lesz, és esetleg lepereg a szobor arca is. A szakértők kételkednek abban, hogy kizárólag a gépkocsik kipufogó gázai és az ipari szennyezés okozná ezeket a mállásokat. Iratokra utalnak, amelyek a kölni dóm esetében az 1800- as évből, a bambergi dóm esetében az 1533-as évből származnak, és ezekben a meleg és a fagy, valamint az eső hatására tönkremenő szobrokról lehet olvasni. Versenyfutás a fehérjéért Közismert az emberiség fehérjeéhségének problémája, a világ nagy részén hiánycikk a fehérje. Pedig nélkülözhetetlen az ember táplálkozásában, hiszen sejtjeink építőkövei fehérjék, testünk pedig sejtekből épül fel. Az ember napi fehérjeszükséglete 10—100 g: a felnőtt embernek 30, a szoptató anyának napi 70—100 g fehérjét kell felvennie. Ezekből az adatokból kiszámítható, hogy a világ fehérjetermeléséből kb. évi 3 millió tonna hiányzik, ami sovány húsra átszámítva 15 millió tonnával egyenértékű. Hogyan lehet pótolni a hiányt? Ezt keresik a lengyel kutatók is. A glóbusz 71 százalékát kitevő óceánokban rendkívül nagy mennyiségű, ma még csak kevéssé kihasznált fehérje termelődik. Azokból az értéktelen halakból, amelyekből eddig a takarmányozásra alkalmas halliszt készült, megfelelő berendezésekkel kivonták a tiszta fehérjét a lengyel kutatók. Ez a tiszta fehérje már nem halízű és -szagú — dúsítani lehet vele bizonyos ételek fehérjetartalmát, így értékesebbé válnak az ember számára. Az így nyert fehérje ára a magas energiaigény miatt ma még nagyon drága, de elképzelhető, hogy a módszer tökéletesedésével verseny- képes módszerré válik a fehér jetermelésben. Halhúsból előállított fehérjével dúsított élelmiszerek. „Csináld magad” autogiró Joggal irigyelhetjük a madarakat, hiszen helyváltoztatásuk során néhány szárnycsapással a magasba emelkednek és máris szó szerint madártávlatból tekinthetik át a vidéket. Úgy tűnik, autójával az országutak és városok forgalmába „bepré- selődött” ember is szeretné egyszerűbben, gyorsabban megoldani az utazását. Kis járműveket konstruálnak, építenek világszerte, amelyekkel egy személy rövid nekifutás után a magasba emelkedhet, s óránkénti 100 —120 kilométeres sebességgel haladhat. E konstrukciók nem klasszikus értelemben vett helikopterek, hanem annak egyszerűbb változatai, úgynevezett autogirók. Míg a helikoptereknél a forgószárnyat — azaz a rotort — valamilyen motor, dugaty- tyús vagy gázturbinás hajtómű forgatja, addig az autogiróknál a nagy lapátkerekeket csak az alulról felfelé irányuló és a lapátokhoz nagy állószöggel érkező át- áramló levegő tartja forgásban (az aerodinamika ezt a jelenséget autorotációnak nevezi). Az autogirót tehát az autorotáló lapátkeréken keletkező felhajtóerő tartja a levegőben. Mindezt azonban csak a gép egyidejű vízszintes előrehaladásával lehet biztosítani (ezért kell bizonyos távolságú nekifutás az autogiro magasba emelkedéséhez). A vízszintes mozgást a közönséges repülőgéptípusnál szokásos módon, légcsavarral valósítják meg az autogirónál. E kis, mozgékony géptípusnak nincs szüksége a helikoptereken ún. kiegyenlítő faroklégcsavarra. A képen látható „amatőr- autogirót” egy dán szakember tervezte és építette meg. önsúlya kevesebb 150 kilogrammnál. Egy 1200 köbcentiméteres autómotor az erőforrása. A felszálláshoz 40, a leszálláshoz 6—8 méternyi területre van szüksége. Maximálisan 2500 méter magasságba emelkedhet. Üzemanyagkészletével egyhuzamban 1,5—2 órát tartózkodhat a levegőben. Diagnózis - távolból A technika fejlődése újabb és újabb megoldásokat, lehetőségeket teremt az orvostudományban is. Az egyik érdekes terület, ahol a technika nagy lendületet adott az orvostudománynak, a biotelemetria, vagyis bizonyos adatok távolból való1 felvétele. Nem kell sem a készüléket a beteghez vinni, sem a beteget a készülékhez és ennek több előnye is van. Az orvostudományban először Einthoven holland orvos végzett távmérést, már 1906-ban, ugyanaz az Einthoven, aki feltalálta a máig legfontosabb szívvizsgáló készüléket, az elektrokardiog- ráfot, amiért Nobel-díjjal tüntették ki. Az akkori készülék 150—200 kg súlyú volt, amit természetesen nehezen lehetett szállítani. Egy alkalommal laboratóriumától 1,5 km-re levő kórházban kellett vizsgálatot végeznie. A beteg állapota nem engedte meg a szállítást. A beteget és a készüléket kábellel kapcsolták össze, és a vizsgálat kitűnően sikerült. Azóta a módszer két irányban fejlődött tovább. A készülék természetesen kórházban van elhelyezve, és mód van arra, hogy a szív akciós feszültségének a jeleit akár telefonvonalon, akár rádión továbbítsák a kiértékelő központba. A távméréseknek óriási jelentősége van a sportorvostanban is. A távmérés továbbfejlesztése, hogy a kiértékelő központba telefonon vagy rádión befutó jeleket számítógép értékeli. Ilyen megoldást láthatunk képünkön egy nyugatnémet klinikán. Telefon- vonal továbbítja a jeleket a számítógéphez, amely 30 másodperc alatt elvégzi az értékelést. Ezzel a módszerrel nyolcórás munkaidő alatt 600 EKG-t lehet értékelni. Feltámadt mesterség Öt darab majdnem százéves elfelejtett szövőszéket szedtek le a padlásról Szaporcán. Soós Pálné egykori szövőasszony tanfolyamot szervezett a kihaló népi mesterség ápolására. A tanács is segített, helyiséget biztosított a több mint 20 fiatal és idősebb takácsnak. A szőttesek mintáit a régi, helybéli hagyományok szerint készítik. A képen — szemüveggel — Soós Pálné. Vas megye egyik leglátogatottabb természetvédelmi területén, a Kám község határában lévő botanikus kertben, valamint az őrségi erdőkben virágzik a rovarevő, kerek levelű harmatfű. A tő- zegmohalápok e jellegzetes rovarfogó növényének tőle- vélrózsából álló, kerekded leveleit piros, bunkós mirigyszőrök borítják. Amint a csillogó kis gömböcskékre a rovar rászáll, hozzátapadnak, ráhajolnak a mirigyszőrök és fehérjebontó váladékukkal feloldják a rovar lágy testrészeit, majd az így előkészített táplálékot a levélkén keresztül felszívják. A növény öt-huszonöt centiméter magas tőkocsánya hozza a füzérekben álló fehér virágokat.
