Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
C tolnÀN , , , 2 “KÉPÚJSÁG 1976. július 1. Befejeződött a berlini konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Történelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két észak-amerikai ország legmagasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politikailag elkötelezték magukat a béke megszilárdítása, a békés egymás mellett élés elveinek és gyakorlatának érvényre juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebizonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista országok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kibővítésére, az információcsere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodások valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építőmunkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak, amelyekben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással kibékíthetetlenül ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következménye, kívülről nem lehet rákényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését is. Mozgalmunk a világ fejlődésének döntő tényezője Kedves elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legállha- tatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. így volt ez a múlt században, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunisták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk, és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért szállnak síkra. Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nemzetközi kommunista munkás- mozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, történelmi hagyományainak és társadalmi viszonyainak figyelembevételével önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja, vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a burzsoázia nemzetközi összefogásával és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelem leghatalmasabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttműködés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében, ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsönös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, és állás- foglalásainkat, tevékenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a* szovjetellenesség szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban fellelhető minden antimarxista és szakadár nézet felhasználásával gyengíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimarxista nézetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több- és sokoldalú találkozók keretében rendszeresen találkozzanak. A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibe vevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen. Kedves elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által készített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért folytatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körültekintően határozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal a részével is, amely felhívással fordul Európa haladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként mi is részt vettünk a dokumentum készítésében, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommunista és munkáspártjainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjesztett okmánytervezetet és elfogadásra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének. Befejezésül, kérem a testvérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalásait és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Európa a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet. Hozzászólások JOSZIP BROZ TITO beszédében kijelentette, hogy meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy megvalósulhassanak a konferencia céljai: a kommunista és munkáspártok még erőteljesebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szilárdulásához, az európai általános, mindenoldalú együttműködés fejlesztéséhez és az európai társadalmi haladáshoz. Az egész mai nemzetközi helyzet bonyolult és ellentmondásos — mondotta a JKSZ elnöke, de megfigyelhető, hogyan törnek előre a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői. ERICH HONECKER kijelentette: A Német Szocialista Egységpárt azt a szilárd akaratát fejezi ki, hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműködésért vívott harcban új sikerek szülessenek. Az NSZEP KB főtitkára ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcban milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. A továbbiakban a szónok kifejtette, hogy az értekezlet dokumentuma a kérdéseknek csupán egy bizonyos, korlátozott körét fogja át, de ezek olyan kérdések, amelyek az egész emberiségre nézve nagy jelentőségűek, a szó legigazibb értelmében a népek számára életfontosságúak. ENRICO BERLINGUER beszéde bevezetőjében felhívta a figyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, amelyet a nemzetközi közvélemény és a világsajtó tanúsít az európai kommunista és munkáspártak berlini értekezlete iránt. Természetesen, nincs hiány kritikusokban sem — fűzte hozzá —, akiket már az a tény felizgatott, hogy az európai testvérpártok találkozót határoztak el. „Pártunk örül annak, hogy e konferencia kezdeményezői közé tartozik” — mondotta. „Minden kommunista párt lényeges vonása az internacionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetközi méretekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók. a népek közös mozgalmában, akik, illetve amelyek saját társadalmi és politikai felszabadulásukért, a nemzeti függetlenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásáért küzdenek”. Olaszországban, ahol a demokrácia kivívásáért, meg- védelmezéséért és fejlesztéséért folytatott harc fő erői mindig is a munkásosztály és pártunk volt és maradt, mi olyan szocialista társadalomért küzdünk. amely az egyéni és kollektív szabadságjogok értékének és biztosítékainak megerősítésén épül fel” — jelentette ki Enrico Berlinguer. ALVARO CUNHAL, a Portugál Kommunista Párt főtitkára bevezetőben rámutatott, hogy az enyhülés, a különböző gazdasági és társadalmai rendszerű országok közötti együttműködés kedvező feltételeket teremt a népeknek a demokráciáért, a haladásért, és a valódi nemzeti függetlenségért vívott harcához. A portugál forradalom — mondotta a továbbiakban —, megteremtette az előfeltételeket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint a harmadik világ országaival és az egykori portugál gyarmatokkal. Kivételt képez a Kínai Népköztársaság, amely mind a mai napig elutasította a kapcsolatok felvételét az új, demokratikus Portugáliával, ugyanakkor azonban kifejezte készségét kapcsolatok létesítésére abban az esetben, ha Portugáliában a kommunisták részvétele nélküli jobboldali kormány alakul. Alvaro Cunhal a továbbiakban kijelentette: elengedhetetlenül szükséges figyelmesen tanulmányozni a forradalmi mozgalomnak és más országok testvérpártjainak a tapasztalatait. Ennek az értekezletnek a megrendezése — hangsúlyozta a PKP főtitkára — rendkívüli jelentőségű a pártjaink közötti baráti kapcsolatok, együttműködés és szoliA kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján a plenáris ülések mellett kétoldalú baráti találkozókra, hasznos eszmecserékre is sor került a küldöttségek vezetői között. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára június 30-án folytattak megbeszélést. A két párt vezetői időszerű nemzetközi kérdésekről szólva megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciája fontos hozzájárulás földrészünk kommunista és munkásmozgalmának összeforrottságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egymást a pártjaik legutóbbi daritás megszilárdítása szempontjából. Félórás szünet után Michael O’Riordan-nak, Írország Kommunista Pártja főtitkárának elnökletével megtartották a konferencia néhány perces záróülését. Elhatározták, hogy a szerkesztő bizottság által kidolgozott dokumentumtervezetet elfogadottnak tekintve, azt a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az elnök a részt vevő küldöttségek nevében megköszönte a Német Szocialista Egységpártnak és személy szerint Erich Ho- neckernek, a párt KB főtitkárának a tanácskozás sikeres munkája érdekében kifejtett tevékenységét, majd a konferencia dokumentuma egy bekezdésének felolvasásával zárta az európai kommunista és munkáspártok kétnapos berlini tanácskozását. A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsága fogadást adott a berlini konferencián részt vett 29 küldöttség tiszteletére. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáról és kifejezték megelégedésüket afelett, hogy tovább mélyül a magyar—szovjet párt- és államközi együttműködés. A találkozó baráti légkörben zajlott le. Kádár János a berlini konferencia vendéglátó házigazdájával, Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával is baráti találkozón vett- részt. Ugyancsak sor került Kádár János és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Kádár János és Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, Kádár János és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, valamint Kádár János és Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke közötti kétoldalú eszmecserére. Baráti találkozók Az európai békéért,, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma 1976. június 29—30-án Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciáját. E pártok képviselői véleménycserét folytattak az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért folyó harc kérdéseinek meghatározott köréről. E célok elérésében minden részt vevő párt kész közreműködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk társadalmi, gazdasági és politikai feltételeivel, valamint nemzeti sajátosságaival összhangban önállóan és függetlenül kidolgozott és elfogadott politikai vonal alapján a jövőben is következetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfelel valamennyi ország munkásosztálya, demokratikus erői, néptömegei közös érdekeinek. Teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy a békés egymás mellett élés politikája az országoknak társadalmi rendszerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműködése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érdekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével és semmiképpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadalmi status quo-ját, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatásához, minden nép ama elidegeníthetetlen jogának érvényesítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének útjáról és haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért vívott harchoz. * A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, pozitív változások mentek végbe, ami a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, valamint a néptömegeknek s a széles politikai és társadalmi erők harca fokozódásának eredményei. Ez meghatározta a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára való áttérés folyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is, megteremtődtek a feltételek az államok közötti új kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, annak leküzdéséhez, hogy a kontinenst egymással szemben álló katonai tömbök osztják meg. A továbbiakban méltatta a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét, azt, hogy az értekezlet kidolgozta és rögzítette az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés elveit. A dokumentum megállapítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet új távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további megszilárdítására, valamennyi európai ország együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztésére, s ez kedvező hatásokkal jár majd a világ valamennyi népe számára. Az eddigi tapasztalatok mutatják, szükség van kontinensünk kommunista és munkáspártjainak, valamennyi demokratikus és békeszerető erejének, széles közvéleményének, néptömege'nek újabb aktív erőfeszítéseire. A dokumentum áttekinti az antiimperialista, demokratikus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, majd így folytatja: A szocialista országok — fejlődésük, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló, a szocialista társadalom természetéből fakadó folyamatos gazdasági növekedésük alapján, a békés egymás mellett élés érvényesítésére irányuló, a nemzetközi kapcsolatokra egyre nagyobb hatást kifejtő külpolitikájuk eredményeként — kiemelkedő szerepet játszanak az új világháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat továbbfejlesztésében. A szabadságukat és függetlenségüket elért népek befolyásos nemzetközi erővé váltak. Az el nem kötelezett országok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége, ma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője. A tőkés országokban növekszik a munkásosztály, valamint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, amelyek a békéért és (Folytatás a 3. oldalon).
