Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

C tolnÀN , , , 2 “KÉPÚJSÁG 1976. július 1. Befejeződött a berlini konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Történelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két észak-amerikai ország leg­magasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politikai­lag elkötelezték magukat a béke megszilárdítása, a bé­kés egymás mellett élés el­veinek és gyakorlatának ér­vényre juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év be­bizonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy ré­sze a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pe­dig kiemel. A szocialista or­szágok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben kö­zösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törek­szik az államok közötti kap­csolatok fejlesztésére, a gaz­dasági, tudományos és kul­turális együttműködés kibő­vítésére, az információcsere javítására, az emberek kö­zötti kapcsolatok szélesítésé­re, s ugyanezt várja termé­szetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmány­ban foglalt elvek és megálla­podások valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő­munkához, a kapitalista or­szágokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak, amelyek­ben ellentétes osztályérde­kek érvényesülnek, s ennek következtében egymással ki­békíthetetlenül ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus termé­szetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, cél­jainktól. A társadalmi fejlő­dés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavat­kozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A for­radalom a társadalom belső fejlődésének a következmé­nye, kívülről nem lehet rá­kényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel elle­nezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését is. Mozgalmunk a világ fejlődésének döntő tényezője Kedves elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legállha- tatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyé­nek. így volt ez a múlt szá­zadban, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így volt a szá­zadfordulót követően, ami­kor a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmé­vel új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunis­ták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk, és az első szo­cialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez más­ként napjainkban sem, ami­kor a kommunista és mun­káspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért és a társadal­mi haladás ügyének előmoz­dításáért szállnak síkra. Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nem­zetközi kommunista munkás- mozgalom számára a cselek­vés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus—leninizmus álta­lános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok ha­zájuk nemzeti sajátosságai­nak, történelmi hagyományai­nak és társadalmi viszonyai­nak figyelembevételével ön­állóan alkalmazzák. Ma, ami­kor a kommunista világmoz­galomnak nincs központja, vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan hatá­rozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelen­tőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőr­zése, a gyakorlat tapasztala­tainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionaliz­mus elvének érvényesülése. A proletár internacionaliz­mus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a bur­zsoázia nemzetközi összefo­gásával és a nacionalizmus­sal, a sovinizmussal. Az in­ternacionalizmus eszméje ál­landóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kom­munista mozgalom ennek ere­jével fejlődött a történelem leghatalmasabb politikai moz­galmává. A proletár interna­cionalizmus eszméje megíté­lésünk szerint magában fog­lalja a nemzeti és a nemzet­közi érdekek összhangját, mert az egyes pártok ered­ményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat és a nemzet­közi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pár­tokat. A proletár internacionaliz­mus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együtt­működés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozást. A kommunista pártok kö­zött voltak, vannak és nyil­ván lesznek is véleményelté­rések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stra­tégiai kérdések megítélésé­ben, ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága sze­rint mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréin­ket a kölcsönös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, és állás- foglalásainkat, tevékenysé­günket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályellen­ség, a nemzetközi imperializ­mus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte és ma is na­gyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősé­ge az osztályharc szempont­jából. Ezért küzd ellene min­den módon, igyekszik moz­galmunkat a nacionalizmus, a* szovjetellenesség szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzé­sével, a mozgalmunkban fel­lelhető minden antimarxista és szakadár nézet felhaszná­lásával gyengíteni. A Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimar­xista nézetet, a nacionaliz­must, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez moz­galmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pár­tunk ezért támogatja, hogy a kommunista és munkáspár­tok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több- és sokoldalú találkozók ke­retében rendszeresen talál­kozzanak. A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskoz­niuk kell a nemzetközi poli­tika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemé­ben, összehangoltan léphes­senek fel a békéért, a társa­dalmi haladásért és a nem­zeti érdekeket semmibe vevő nagy monopóliumok, az im­perializmus nemzetközi össze­fogása ellen. Kedves elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által ké­szített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekez­letének napirendjével és cél­jával összhangban van. Elem­zi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért foly­tatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körül­tekintően határozza meg kö­zös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a do­kumentumnak azzal a részé­vel is, amely felhívással fordul Európa haladó, de­mokratikus erőihez, minde­nekelőtt a szocialista, szociál­demokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként mi is részt vettünk a dokumentum készítésében, amely meggyő­ződésünk szerint alkalmas ar­ra, hogy segítse Európa kom­munista és munkáspártjai­nak, valamennyi haladó ere­jének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk el­fogadja a beterjesztett ok­mánytervezetet és elfogadás­ra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének. Befejezésül, kérem a test­vérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a ma­gyar kommunisták üdvözle­tét és jókívánságait. Biztosít­hatom önöket, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tag­sága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép tel­jes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalá­sait és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Európa a béke, a biz­tonság, az együttműködés és a társadalmi haladás föld­része legyen. Köszönöm a figyelmet. Hozzászólások JOSZIP BROZ TITO be­szédében kijelentette, hogy meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere je­lentősen hozzájárul, hogy megvalósulhassanak a konfe­rencia céljai: a kommunista és munkáspártok még erőtel­jesebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szilárdulásához, az európai általános, mindenoldalú együttműködés fejlesztéséhez és az európai társadalmi ha­ladáshoz. Az egész mai nem­zetközi helyzet bonyolult és ellentmondásos — mondotta a JKSZ elnöke, de megfigyel­hető, hogyan törnek előre a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői. ERICH HONECKER kije­lentette: A Német Szocialista Egységpárt azt a szilárd aka­ratát fejezi ki, hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműködésért vívott harcban új sikerek szülesse­nek. Az NSZEP KB főtitkára ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövő­jéért folyó harcban milyen nagy súlya van a kommunis­ták szavának. A továbbiakban a szónok kifejtette, hogy az értekezlet dokumentuma a kérdéseknek csupán egy bizonyos, korláto­zott körét fogja át, de ezek olyan kérdések, amelyek az egész emberiségre nézve nagy jelentőségűek, a szó legiga­zibb értelmében a népek szá­mára életfontosságúak. ENRICO BERLINGUER beszéde bevezetőjében fel­hívta a figyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, amelyet a nemzetközi köz­vélemény és a világsajtó ta­núsít az európai kommunista és munkáspártak berlini ér­tekezlete iránt. Természete­sen, nincs hiány kritikusok­ban sem — fűzte hozzá —, akiket már az a tény feliz­gatott, hogy az európai test­vérpártok találkozót hatá­roztak el. „Pártunk örül annak, hogy e konferencia kezdeménye­zői közé tartozik” — mon­dotta. „Minden kommunista párt lényeges vonása az interna­cionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akció­ban, amely hazájában és nemzetközi méretekben ki­bontakozik, részt vesz a dol­gozók. a népek közös moz­galmában, akik, illetve ame­lyek saját társadalmi és po­litikai felszabadulásukért, a nemzeti függetlenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásáért küzdenek”. Olaszországban, ahol a de­mokrácia kivívásáért, meg- védelmezéséért és fejleszté­séért folytatott harc fő erői mindig is a munkásosztály és pártunk volt és maradt, mi olyan szocialista társadalo­mért küzdünk. amely az egyéni és kollektív szabad­ságjogok értékének és biz­tosítékainak megerősítésén épül fel” — jelentette ki Enrico Berlinguer. ALVARO CUNHAL, a Portugál Kommunista Párt főtitkára bevezetőben rámu­tatott, hogy az enyhülés, a különböző gazdasági és tár­sadalmai rendszerű országok közötti együttműködés ked­vező feltételeket teremt a népeknek a demokráciáért, a haladásért, és a valódi nem­zeti függetlenségért vívott harcához. A portugál forradalom — mondotta a továbbiakban —, megteremtette az előfeltéte­leket a diplomáciai kapcsola­tok felvételére a Szovjet­unióval és a többi szocialis­ta országgal, valamint a har­madik világ országaival és az egykori portugál gyar­matokkal. Kivételt képez a Kínai Népköztársaság, amely mind a mai napig elutasítot­ta a kapcsolatok felvételét az új, demokratikus Portugáliá­val, ugyanakkor azonban ki­fejezte készségét kapcsolatok létesítésére abban az esetben, ha Portugáliában a kommu­nisták részvétele nélküli jobboldali kormány alakul. Alvaro Cunhal a további­akban kijelentette: elenged­hetetlenül szükséges figyel­mesen tanulmányozni a for­radalmi mozgalomnak és más országok testvérpártjai­nak a tapasztalatait. Ennek az értekezletnek a megrendezése — hangsúlyoz­ta a PKP főtitkára — rend­kívüli jelentőségű a pártja­ink közötti baráti kapcsola­tok, együttműködés és szoli­A kommunista és munkás­pártok berlini konferenciáján a plenáris ülések mellett két­oldalú baráti találkozókra, hasznos eszmecserékre is sor került a küldöttségek vezetői között. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára június 30-án folytattak megbeszélést. A két párt vezetői időszerű nemzetközi kérdésekről szól­va megállapították, hogy az európai kommunista és mun­káspártok konferenciája fon­tos hozzájárulás földrészünk kommunista és munkásmoz­galmának összeforrottságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egy­mást a pártjaik legutóbbi daritás megszilárdítása szem­pontjából. Félórás szünet után Michael O’Riordan-nak, Írország Kom­munista Pártja főtitkárának elnökletével megtartották a konferencia néhány perces záróülését. Elhatározták, hogy a szerkesztő bizottság által kidolgozott dokumentumter­vezetet elfogadottnak tekint­ve, azt a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az elnök a részt vevő küldöttségek nevében megköszönte a Német Szo­cialista Egységpártnak és személy szerint Erich Ho- neckernek, a párt KB főtitká­rának a tanácskozás sikeres munkája érdekében kifejtett tevékenységét, majd a kon­ferencia dokumentuma egy bekezdésének felolvasásával zárta az európai kommunista és munkáspártok kétnapos berlini tanácskozását. A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsága fogadást adott a berlini kon­ferencián részt vett 29 kül­döttség tiszteletére. kongresszusán elfogadott ha­tározatok végrehajtásáról és kifejezték megelégedésüket afelett, hogy tovább mélyül a magyar—szovjet párt- és ál­lamközi együttműködés. A ta­lálkozó baráti légkörben zaj­lott le. Kádár János a berlini kon­ferencia vendéglátó házigaz­dájával, Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával is baráti találkozón vett- részt. Ugyancsak sor került Kádár János és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Kádár János és Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, Kádár János és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, valamint Kádár János és Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke közötti kétoldalú eszmecserére. Baráti találkozók Az európai békéért,, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma 1976. június 29—30-án Ber­linben, a Német Demokrati­kus Köztársaság fővárosában megtartották 29 európai kom­munista és munkáspárt kon­ferenciáját. E pártok képvi­selői véleménycserét folytat­tak az európai békéért, biz­tonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért folyó harc kérdéseinek meg­határozott köréről. E célok el­érésében minden részt vevő párt kész közreműködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk tár­sadalmi, gazdasági és politi­kai feltételeivel, valamint nemzeti sajátosságaival össz­hangban önállóan és függet­lenül kidolgozott és elfogadott politikai vonal alapján a jö­vőben is következetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás cél­jainak eléréséért, ami meg­felel valamennyi ország mun­kásosztálya, demokratikus erői, néptömegei közös érde­keinek. Teljes határozottsággal ki­nyilvánítják, hogy a békés egymás mellett élés politiká­ja az országoknak társadalmi rendszerüktől függetlenül ki­fejtett tevékeny együttműkö­dése és a nemzetközi enyhü­lés összhangban van vala­mennyi nép érdekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével és semmiképpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadalmi status quo-ját, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltéte­leket a munkásosztály és va­lamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatásá­hoz, minden nép ama elide­geníthetetlen jogának érvé­nyesítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének útjáról és haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmu­sért vívott harchoz. * A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nem­zetközi helyzetben alapvető, pozitív változások mentek végbe, ami a béke, a demok­rácia, a nemzeti felszabadí­tás, a függetlenség és a szo­cializmus javára megválto­zott erőviszonyoknak, vala­mint a néptömegeknek s a széles politikai és társadalmi erők harca fokozódásának eredményei. Ez meghatározta a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálá­sának és minden oldalú fej­lesztésének irányvonalára való áttérés folyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új hely­zet jött létre Európában is, megteremtődtek a feltételek az államok közötti új kap­csolatok és együttműködés fejlődéséhez, annak leküzdé­séhez, hogy a kontinenst egy­mással szemben álló katonai tömbök osztják meg. A továbbiakban méltatta a Helsinkiben megtartott euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet történelmi jelentőségét, azt, hogy az ér­tekezlet kidolgozta és rögzí­tette az államok közötti ba­ráti kapcsolatok és együtt­működés elveit. A dokumentum megálla­pítja, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet új távlatokat tárt fel a béke és a biztonság to­vábbi megszilárdítására, va­lamennyi európai ország együttműködésének és kap­csolatainak gyümölcsöző fej­lesztésére, s ez kedvező ha­tásokkal jár majd a világ valamennyi népe számára. Az eddigi tapasztalatok mu­tatják, szükség van kontinen­sünk kommunista és mun­káspártjainak, valamennyi demokratikus és békeszerető erejének, széles közvélemé­nyének, néptömege'nek újabb aktív erőfeszítéseire. A dokumentum áttekinti az antiimperialista, demok­ratikus és haladó erők sok­éves harcának eredményeit, majd így folytatja: A szocialista országok — fejlődésük, a dolgozó töme­gek érdekeit szolgáló, a szo­cialista társadalom termé­szetéből fakadó folyamatos gazdasági növekedésük alap­ján, a békés egymás mellett élés érvényesítésére irányuló, a nemzetközi kapcsolatokra egyre nagyobb hatást kifej­tő külpolitikájuk eredménye­ként — kiemelkedő szerepet játszanak az új világháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat to­vábbfejlesztésében. A szabadságukat és függet­lenségüket elért népek befo­lyásos nemzetközi erővé vál­tak. Az el nem kötelezett or­szágok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége, ma a világpolitika egyik legfontosabb tényező­je. A tőkés országokban nö­vekszik a munkásosztály, valamint más széles társa­dalmi és politikai erők akti­vitása, amelyek a békéért és (Folytatás a 3. oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents