Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-10 / 136. szám
VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI B I Z O TTS AG AN A K ' L A PJ A TOLNA MEGYEI CSÜTÖRTÖK 1976. június 10. XXVI. évf. 136. szám. ARA: 0,90 Ft Magyar-szovjet barátsági hónap Záró nagygyűlés a paksi atomerőmű-építkezésen Tegnap délután Pakson, az épülő atomerőmű szerelőcsarnokában rendezték meg a magyar—szovjet barátsági hónap záró nagygyűlését. A nagygyűlésen közel kétezren vettek részt nemcsak az építkezésről és Paks községből, hanem a megye minden részéből is. A szovjet és a magyar himnuszt játszotta a zenekar, majd Rigóczky István, a paksi járási pártbizottság első titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, Valerij Leonyidovics Mu- szatovot, a budapesti szovjet K. Papp József — A mai nappal befejeződnek a magyar—szovjet barátsági hónap Tolna megyei rendezvényei. Úgy vélem, hogy mi, a megyében élő és dolgozó emberek, büszkék lehetünk arra, hogy egy hónapig házigazdái, cselekvő részesei lehettünk a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságát kifejező rendezvénysorozatnak. A megyénkben megtartott különböző rendezvényekkel az volt a közös célunk, hogy a magyar—szovjet barátság ápolásának mindennapi élő gyakorlatán túl sokoldalúan ismertessük és népszerűsítsük a magyar—szovjet baráti együttműködés eredményeit, bemutassuk a Szovjetunió jelenét és az SZKP XXV. kongresszusán felvázolt nagyszerű perspektíváját. Célul tűztük ki azt is, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyénkben működő tagcsoportjai munkájának színvonalát ezúton is tartalmasabbá tegyük. ». nagykövetség kulturális tanácsosát. Valerij Vlagyimirovics Rozsanovot, a nagykövetség attaséját, Oleg Lvovics Toscsako- vot, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza kulturális osztályvezetőjét, Nagy Máriát, az MSZBT főtitkárát, K. Papp Józsefet, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a, megyei r '-tbizottság első titkárát és dr. Szabópál Antalt, a megyei tanács elnökét, majd megnyitotta a nagygyűlést. Ezután K. Papp József tartott ünnepi beszédet. ünnepi beszéde A szónok ezután a különféle rendezvényekről beszélt, megállapítva, hogy a barátsági hónap valamennyi Tolna megyei rendezvénye sikeres volt, elérte célját. Hozzájárult a magyar—szovjet barátság elmélyítéséhez. A továbbiakban a Tolna és Tambov megye közt kialakult kapcsolatokról szólt a megyei pártbizottság első titkára. Szívből örülünk annak, — mondotta —, hogy pár nag múlva megyénkben, és itt Pakson is üdvözölhetjük testvérmegyénk pártküldöttségét és bemutathatjuk nekik népeink gyümölcsöző együttműködésének újabb, nagy létesítményét, a paksi atomerőmű építését. Ezután áttekintette a magyar és a szovjet nép barátsága kialakulásának történetét és fejlődését a Nagy Októberi, Szocialista Forradalomtól napjainkig, a kommunizmust építő Szovjetunió és a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodó Magyar Népköztársaság gyümölcsöző együttműködését. — A Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresz- szusa által megjelölt kommunista építőmunka folytatásának programja, a Szovjetunió X. ötéves terve megfelelő lehetőséget biztosít a magyar és a szovjet együttműködés továbbfejlesztése terén is — mondta. A továbbiakban a nemzetközi helyzetről beszélt a megyei pártbizottság első titkára. A különböző társadalmi rendszerben élő országok békés egymás mellett élése az egyetlen normális nemzetközi alternatíva. Ez harc kérdése, ezért a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi haladás erői széles körű béke- offenzívát és következetes harcot folytatnak az erőviszonyok kedvező megváltoztatásáért, az enyhülésért, azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban megvalósuljon a békés egymás mellett élés politikája. Ebben a harcban kiemelkedő szerepet tölt be a nemzetközi haladás legerősebb országa, a Szovjetunió és a szovjet békepolitika. A békés egymás mellett élés jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben. így az enyhülés a világpolitika fő irányzata lett, reális lehetőséggé vált a világháború megakadályozása. — A béke és haladás erői eredményesen küzdenek a tőkés országokban is. A haladás erőinek növekedését mutatja a nemzeti felszabadító mozgalom számos sikere és az önálló fejlődés útjára lépett országok egész sora. — A nemzetközi imperializmusnak a világ különböző térségeiben előforduló ellen- támadásai, kísérletei nem változtatnak azon a feltartóztathatatlan folyamaton, hogy a szocializmus, a nemzetközi ha. ladás és a béke erői növekszenek. Hogy a kapitalista országok imperialista vezetőkörei is mindinkább kénytelenek elfogadni a békés egymás mellett élés politikáját. Beszédének befejező részében a' barátsági hónap rendezvényeinek jelentőségéről beszélt a megyei pártbizottság el- ső titkára. — Ezeket mi azért tartjuk rendkívül hasznosnak, mert lehetőséget adtak ahhoz, hogy kifejezzük hálánkat a Szovjetunió népeinek a felszabadításért, a testvéri barátságért, a kölcsönös együttműködésért, azért, hogy a Szovjetunióra, mint igaz barátunkra, jóban rosszban mindig számíthatunk. • Ezután Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, az MSZBT aranykoszorús jelvényét adta át Botos Jánosnénak. a Simon- tornyai Bőrgyár MSZBT tagcsoportja vezetőjének és Rauth Jánosnak, a Paksi Konzervgyár MSZBT tagcsoportja vezetőjének, majd V. L. Musza- tov, a nagykövetség tanácsosa köszöntötte — magyar nyelven — a nagygyűlés résztvevőit, mondott rövid beszédet. A nagygyűlés az Intema- cionálé hangjaival fejeződött be. vivő* ' - ■ • IK számunkból: A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE (3. old.) MOZGÓ VB-üLÉS SZEKSZÁRDON (3. old.) PELAGEJA (4. old.) FIATALOK (5. old.) Hazánkba látogat az NDK külügyminisztere Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására június 10 —12 között hivatalos, baráti látogatást tesz hazánkban Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. * Oskar Fischer 1923. március 19-én született. Munkáscsaládból származik. Szabónak tanult, később főiskolai végzettséget szerzett. 1946 óta tagja a Német Szocialista Egységpártnak. A VIII. kongresszus óta (1971) az NSZEP KB tagja. Oskar Fischer 1946 és 1955 között az ifjúsági szövetségben dolgozott különböző funkciókban: így az FDJ járási titkára volt Sprembergben, majd az FDJ Brandenburg-tartományi elnöke. 1951-ben a Szabad Né- met Ifjúság Központi Tanácsának tagja és titkára lett. Oskar Fischer 1955-től dolgozik a külügyminisztériumban. Először az NDK szófiai nagykövete, majd főosztályvezető lett, 1965-től külügyminiszterhelyettesként tevékenykedett. 1973-ban államtitkárrá és a külügyminiszter állandó helyettesévé, majd 1975 januárjában a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterévé nevezték ki. Oskar Fischer magas állami és társadalmi kitüntetések viselője. Napirenden a közművelődés Szovjet-indiai tárgyalások Szerdán a Kremlben folytatódtak a szovjet—indiai tárgyalások. A nemzetközi problémák megvitatása során a felek megerősítették eltökéltségüket, hogy elősegítik az enyhülési folyamat, az államok közötti együttműködés és kölcsönös megértés fejlesztését, többek között az ázsiai földrészen. A megbeszéléseket baráti, szívélyes légkör jellemzi. A tárgyalásokon szovjet részről részt vett Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgomij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter, indiai részről pedig Indira Gandhi miniszterelnök, Jes- vantrao Csáván külügyminiszter, Shankar Ghos tervezésügyi államminiszter, Inder Gudzsral, India moszkvai nagykövete. Tegnap délelőtt megtartott ülésén a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága két köz- művelődési kérdéssel foglalkozott. Részt vett a testület ülésén dr. Liszkai Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának képviselője, dr. Varga Sándor- né, a Kulturális Minisztérium Levéltári Igazgatóságának igazgatóhelyettese, továbbá Békés Fêrenc, a megyei tanács oktatási, szakmunkásképzési és sportbizottságának elnöke is. A végrehajtó bizottság először a Tolna megyei Levéltár igazgatójának, K. Balog Jánosnak a beszámolója alapján foglalkozott az 1968 óta tanácsi kezelésben lévő intézmény munkájának számbavételével. Majd a munkaügyi osztály vezetője Németh József és a művelődésügyi osztály vezetője, dr. Vadas Ferenc számoltak be a szak- és betanított munkások továbbképzésének helyzetéről és a továbbképzés feladatairól. A Tolna megyei Levéltár tevékenységének értékelésével 1969-ben foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az intézmény vezetője az azóta eltelt időszak munkájáról számolt most be. Ezt az időszakot — mint azt a beszámoló felettj eszmecserében többen is megfogalmazták — az egyenletes fejlődés jellemezte. A megyei tanács jó gazdának bizonyult. Biztosítottak a fontos intézmény működésének személyi és tárgyi feltételei: kedvezően változott a munkahelyi légkör; bővült a levéltár közművelődési funkciója, ami számunkra különösen becses eredmény, hiszen mint azt dr. Varga Sán- dorné elmondotta: a szocialista levéltárnak funkciója hármas. Tudományos, közigazga- tási és közművelődési. Ha valamelyik funkció gyengébb, az egész szenved kárt. „Ez a levéltár mindhárom funkcióját jól látja el, helyesen kialakított arányok jellemzik a tevékenységét" — mondotta a szakmai főhatóság képviselője. A szak- és betanított munkások továbbképzése és a továbbképzés feladatai először kerültek önálló napirendként a megyei tanács végrehajtó bizottságának napirendjére. Viszont, a megyei tanács az elmúlt év decemberében tárgyalta meg- a munkásosztály helyzetéről szóló KB-határozat tanácsi feladatainak végrehajtását, így a szakmunkásképzés és -továbbképzés feladatait is. A kormány és a szakminisztériumok intézkedéseire a vállalatoknál, szövetkezeteknél 1975. adott új lendületet azoknak a szellemi beruházásoknak, amelyeket felnőttoktatásnak nevezünk. 1970 óta megyénkben 2228 dolgozó szerezte meg az osztályozó vizsgára fölkészítő tanfolyamokon a nyolc általános iskolai végzettséget. A végzettek 93 százaléka fizikai dolgozó és 65 százalékuk ipari munkás. Megyénk 16 középiskolája közül 15-ben folyik felnőttoktatás. A hallgatók száma meghaladja a 3000-et. Sajnálatos, hogy a beiskolázottaknak csak egyharmada jut ei az érettségiig. Elodázhatatlan feladatunk létrehozni a felnőttek középiskolai oktatását segítő megyei módszertani központot. A napirend vitájában számos olyan észrevétel, javaslat hangzott el a szak- és betanított munkások továbbképzésének további feladatait hangsúlyozandó, mely észrevételek, javaslatok határozatba való foglalására megbízatást adott a végrehajtó bizottság az előterjesztőknek. A sok figyelemre méltó javaslat közül a tudósító egyet emel 'ki: a jövőben a vezetők minősítésénél figyelembe veszik a minősítés készítői a továbbképzési terveket, illetve azok végrehajtását is.
