Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-09 / 135. szám
Polgári védelem A szövetkezetek és a polgári védelem À szövetkezetek tevékenységi körében a termeléshez és a szolgáltatáshoz csak közvetve kapcsolódó feladatok is jelentkeznek (például a tűzvédelem, a rendészet, a mezőőri tevékenység, a honvédelmi feladatok teljesítése). Polgári védelem a szövetkezetben A szövetkezet és a polgári védelem kapcsolatát több szempont teszi szükségessé. így többek között az, hogy a) a korszerű háborúval kapcsolatos stratégiai elgondolások szerint a védelem kiépítésénél nem lehet eltekinteni az atomes rakétafegyverek alkalmazásától, ami által az érintett országok teljes területe (lakó- és iparterület, mezőgazdasági terület stb.) veszélyeztetve van, b) a szövetkezet háború idején közvetve vagy közvetlen ül rendeltetésszerű tevékenységével részt vesz a fegyveres harc erőinek kiszolgálásában, a hátország helytállásának fontos tényezője, és így tevékenységének jelentősége ebben az időszakban fokozódik, e) a szövetkezet, mint szocialista gazdálkodó szervezet, a nemzeti vagyon egy részével gazdálkodik, és ezért az állam alapvető társadalmi érdekből rendelkezik végszükség esetére annak a védelemre való felkészüléséről, illetőleg védelméről a támadófegyverek hatása elleni védekezés időszakában. Az feddigiekbSl kitűnőért 8 szövetkezeteknek, a szövetkezeti vállalatoknak és mindezek társulásainak, valamint a szövetkezetek érdekvédelmi szerveinek megvannak a maguk polgári védelmi feladatai és kötelezettségei. Ezeket alapvetően a Jogszabályok, továbbá a felügyeletet ellátó, illetőleg hatásági jogkört gyakorló szerveknek — a jogszabályok rendelkezésein alapuló — rendelkezései, ajánlásai, irányelvei, államigazgatási határozatai szabják meg; otut Ä szövetkezetekkel Kapcsolatos általános érvényű fontos alapelv a Szövetkezeti Törvény alapján — és a polgári védelmi rendelkezéseket tekintve —, hogy a szövetkezetek működésére, szervezetére és gazdálkodására vonatkozóan rendelkezést csak jogszabály állapíthat meg, és ezek közül is a miniszteri rendeletek és az államtitkári rendelkezések kiadásához szükséges az illetékes szövetkezeti országos érdekképviseleti szerv egyetértése; ******* , 'A polgári védelemben való közreműködés jogi kötelezettségként — amint más polgári szerveknél (állami vállalat stb.) is — a szövetkezet tekintetében is közvetlenül a vezetésnél jelentkezik. A szövetkezet vezetésének funkcióival ugyanis a jogszabály különböző kérdésekben különböző testületeket, illetőleg személyeket (tisztség- viselőket) ruház fel. A szövetkezet legfőbb testületi szerve 1 .tagok összességéből álló köz•űlés, amely végső soron min1 jogosítvány forrása. A közös testületi működési t<*vá- -géa kívül a szövetkezet vezetését a közgyűlés által, a közgyűlés határozatainak megfelelően, a tagok sorából választott vezetőség látja el. A szövetkezet működése és gazdasági tevékenysége érdekében a jogszabályban meghatározott körben és módon az elnök látja el a vezetés funkcióját. Mindez már önmagában is kellő jogi alapot képez az elnök polgári védelmi vezetői minősége tekintetében is. Ezt azonban a szövetkezet sajátosságaira figyelemmel különleges jogszabályoknak minősülő polgári védelmi szabályozások teszik teljesen egyértelművé. Egyszemélyi vezetés A Honvédelmi Törvény vonatkozó rendelkezése értelmében — a védelmi ágazatra jellemző egyszemélyi vezetés elve alapján — a szövetkezet polgári védelmi vezetője a szövetkezet elnöke. Ugyanilyen egyértelműen rögzíti ezt a tényt a polgári védelemről szóló 2041/1974. (XII. 11.) Mt. határozat is (35. pont), amely egyrészt kifejezetten a „szövetkezet elnöké”-re ruházza a szövetkezetre háruló polgári védelmi feladatok végrehajtását, szervezését és irányítását, másrészt a „szövetkezet elnöke” tekintetében ■— az állami vállalat igazgatójának stb. jog- és feladatköre megállapításával együtt — határozza meg a polgári védelmi feladat- és jogkör, továbbá felelősség általános terjedelmét, illetőleg tartalmát. Ä szövetkezet elnöke —■ ä jogszabály alapján — elnökké való megválasztásától kezdődően vezetője a szövetkezetre háruló polgári védelmi feladatok ellátásának, vagyis polgári védelmi vezetői minősége — személyét tekintve — független a polgári védelmi kötelezettségről szóló szabályoktól. A szabályozásnak ez a módja — a polgári védelmi vezetői minőségnek a szövetkezeti elnöki tisztséghez kapcsolódása — azt vonja maga után, hogy e feladatkör a hozzá kapcsolódó polgári védelmi hatáskörrel, illetőleg hatósági jellegű jogkörrel szorosan személyhez kötött, és ezáltal a jogi felelősség nem is ruházható át. Erre legfeljebb munkamegosztásjelleggel csupán bizonyos rész- jogosítványok tekintetében, a jogszabály; alapján kerülhet lia! I. ... Â jogszabályi rendelkezés értelmében a szövetkezet elnökének alapvető kötelessége a szövetkezetre háruló, a polgári védelmi feladatok végrehajtásának szervezése és irányítása, továbbá a szövetkezeti tagsági viszonyban álló és a szövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó tekintetében a polgári védelmi kötelezettséggel, kapcsolatos hatósági jogkör ellátása. Ennek érdekében — a polgári védelemről szóló 2041/1974. (XII. 11.) Mt. sz. határozat ren delkezései értelmében —■ a szövetkezet elnökei a) a felügyeletet ellátó szerv (minisztérium, országos hatáskörű szervek, tanács) vezetőinek rendelkezése alapján — szervezi és ellenőrzi a szövetkezet tagjainak és más dolgozóinak polgári védelmi felkészítését, — tervezi, szervezi és irányítja — az illetékes polgári védelmi vezető külön rendelkezése alapján — a dolgozók kitelepítését, —- előkészíti és megvalósítja az anyagi javak radiológiai biológiai és vegyi védelmét, szervezi és felkészíti, irányítja és működteti a szövetkezet tevékenységi körében az önvédelmet (riasztás, elsötétítés, óvóhely-létesítés, önvédelmi alegységek létrehozása, felkészítése stb.), — végzi a szövetkezet rendeltetésszerű tevékenységéhez kapcsolódó polgári védelmi műszaki-fejlesztési stb tevékenységet, b) a tanácsi szervek vezetőinek rendelkezése (határozata) alapján, a felügyeletet ellátó szerv (minisztérium, országos hatáskörű szerv, tanács) vezetőinek irányításával, — felkészíti a szövetkezetnél működő különleges helyreállító, mentő stb. szervezeteket feladataiknak háború idején való ellátására, a mentésben, a mentesítésben, stb, való közre- tnűködésre, — létrehozza, felszereli és felkészíti — a vonatkozó szakmai irányelvek érvényesítésével — a szakszolgálati szervezeteket, — közreműködik az elemi csapás, az ipari és egyéb katasztrófák megelőzésében, a támadó fegyverek alkalmazása következményeinek csökkentésében és a károk felszámolásában. Jogi alap, jogkör A szövetkezet elnökének polgári védelmi feladatkörét képező feladatcsoportok lényegében elvi jellegű, általános feladat-meghatározást jelentenek Az egyes feladatcsoportokon belül az adott szövetkezetnél jelentkező konkrét feladatokat a jogszabály rendelkezése alapján kiadásra kerülő utasítások, parancsok, szabályzatok, kötelező irányelvek és eseti rendelkezések hivatottak megállapítani, illetőleg előírni. Ezek jogalapját azonban végső sorban az említett feladatcsoportok képezik, amelyeknek szerepe éppen azáltal válik jelentőssé, hogy útmutatást adnak és jogi lehetőséget szolgáltatnak a konkrét feladatok meghatározása, illetőleg teljesítésének megkövetelhetősége tekintetében. Ez a megoldás teszi lehetővé egyben a gyakorlati élet sokszor változó igényeihez kapcsolódóan meghatározásra kerülő feladatok rugalmasabb követését jogszabálymódosítás mellőzésével. À szövetkezet elnökére háruló polgári védelmi feladatok ellátásához természetesen a jogszabályok megfelelő polgári védelmi jogkör biztosításával kellő jogi alapot is teremtenek. E jogkör révén válik a szövetkezet elnöke a szó szoros értelmében a szövetkezet polgári védelmének vezetőjévé, Áz anyagi javak rbv-védelme A VÁRHATÓ ellenséges támadás következményeivel számolva, a kormány határozataiban alapvető feladatként határozta meg az anyagi javak megelőző rbv-védelmének biztosítását. Azt a követelményeknek megfelelően az ország egész területén, minden élelmiszergazdaságban, üzemben, raktárban, elosztóhelyen, köz- étkeztetési bázison, valamint a háztáji gazdaságokban és a háztartásokban is meg kell tervezni és a megfelelő időszakban megvalósítani. Az anyagi javak megelőző rbv-védelmének célja: csökkenteni - az' élelmiszer-nyersanyagok, félkész- és késztermékek, a takarmány- és vetőmagkészletek sugár- és vegyi szennyeződésének, fertőződésének lehetőségeit, megszervezni a termelői, raktári és fogyasztói készletek helyszíni és laboratóriumi ellenőrzését, megtervezni a szennyezett készletek szükség szerinti mentesítését, fertőtlenítését, megsemmisítését A VÉDELEM magába foglalja a termeléssel, előállítással, feldolgozással, csomagolással, szállítással, illetve tárolással kapcsolatos műszaki-technikai, tervezési, telepítési, kivitelezési körülményeket, előírásokat Békeidőszakban a környezel szennyeződése — bár igen kis mértékben — a háborús termelés problémáihoz hasonló helyzetet alakít ki. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a vegyszeres növényvédelem veszélyt jelentő szermaradványainak mérgező hatását, illetve a nagyüzemi állattartás kialakulásával együtt jelentkező állategészségügyi, járványügyi problémák egész, sorát sem. Az ilyen * jellegű veszélyek ellen hozott intézkedések egyre kedvezőbb feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a legszükségesebb polgári védelmi követelményeket már békeidőben bevezessük, végrehajtsuk. AZ ANYAGI JAVAK megelőző védelmének követelményei, előírásai: A növénytermelő ágazatban a gyors betakarítás, a betakarított termények raktározása, fii**1" " — vermelése, silózása, az épületek megfelelő lezárása; az állatállomány védelmében az épületek védelmét szolgáló műszaki-technikai megoldások, a távolságvédelmi elvek, módszerek egyidejű alkalmazása; az élelmiszeriparban a nyersanyagok, félkész- és késztermékek szennyeződés, fertőződés elleni védelme, különleges gyártási technológiával, a termelő üzemek pormentes lezárásával, a gyártáshoz felhasznált víz műszaki-technológiai védelmével; az élelmiszer-kereskedelemben a készletek védelme, részben műszaki, részben távolságvédelmi elvek alkalmazásával» biztonságosan zárt tárolással. Külön követelmények érvé-' nyesek az élelmiszerek védőcsomagolására, amely szerint a csomagolóanyagnak tökéletes védelmet kell nyújtani radioaktív por ellen, a mérgező vegyi harcanyag és fertőző biológiai ahyag cseppjei, gőzei, aero- soljai ellen. Az élelmiszer-szállítás biztonsága érdekében pormentesen, vagy légmentesén zárható, speciális járműveket; hűtő- és tartálykocsikat, konténereket kell igénybe venni. Az ivó- és ipari víz rbv-védelmének érdekében biztosítani keli a vízművek, víztárolók» közkutak védelmét. A szennyezett készletek metW tesítésének módszereit meghatározza az élelmiszer fajtáj aj állaga, csomagolásmódja, a szennyeződés kialakulásának körülményei. A RADIOAKTÍV Szennyezettségtől mentesítés megtörténhet természetes önmentesü- léssel, a felület, a csomagolás eltávolításával; a biológiai harcanyagokat pasztörizálással,' sterilizálással, főzéssel, vegyszeres kezeléssel, a vegyi harcanyagokat kémiai úton, a cső-' magolás eltávolításával, szel; lőztetéssel, forralással hatástalaníthatjuk. Az élelmiszergazdaságbanl végbemenő műszaki fejlesztés» egyebek között arra is irányulj hogy fokozatosan megteremtse a védelem feltételeit. Az éleid műszeriparban az elmúlt évek; ben. egyre nagyobb teret hódrt tott a korszerű csomagolásmód, a konzervek, a félkészkésztermékek gyártása. Azt üveges, dobozos csomagolású konzervek, a fóliás csomagolású lejtermékek kevésbé, vagy egyáltalán nem szennyeződd nek, nem károsodnak, könyd nyebben mentesíthetők radioaktív, biológiai és vegyi harc-; anyagoktól. Ä feldolgozás előtt tárolt kenyér- és takarmány- gabona megőrzése is biztonságosabb az olyan korszerű, nagy befogadóképességű betonsilókban, amelyek folyamatosan épülnek a? ország különböző területein. 1976. június 9. Készül a befőtt a Paksi Konzervgyárban,
