Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-08 / 134. szám
♦ Ismét súlyos harcok Libanonban Fidel Castro: Kuba továbbra is segíti Angolát A libanoni fővárosban hétfőre virradó éjszaka súlyos harcok folytak a szíriai jelenlétet támogató, illetve ellenző palesztin gerilla egységek között Hírügynökségi jelentések szerint a szemben álló csopor* •tok aknavetőkkel, rakétákkal, nehéztüzérségi fegyverekkel lőtték egymás állásait. A falangista rádió híradása szerint a szíriai hadsereg Libanonban lévő alakulatainak előőrsei lassan nyomulnak előre Bejrút irányába. A szíriai haderő Libanonba lépésekor megalakult, magát a „libanoni arab hadsereg élcsapatának” nevező katonai alakulat parancsnoka, Musztafa A1 Hadzs alezredes a rajaki légitámaszpontról adott sajtó- nyilatkozatában közölte, hogy hadseregét a megválasztott elnök, Szárkisz rendelkezésére bocsátja, hogy segítségére legyen az új Libanon megteremtésében. A fővárosban dúló harcok következtében hétfőn délelőtt lezárták a bejrúti nemzetközi légikikötőt. ;,A forradalmi kormány fokozatosan visszahívja Angolából azokat a kubai csapatokat, amelyeket a múlt év novemberében küldött oda a törvényes angolai kormány kérésére. Ugyanakkor továbbra is megad minden támogatást az angolai hadsereg megerősítéséhez, hazája védelmi képességének növeléséhez” — hangsúlyozta Fidel Castro miniszterelnök, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Vasárnap este a belügyminisztérium megalakulásának 15. évfordulója alkalmából Havannában rendezett központi ünnepségen Fidel Castro megismételte: az angolai népnek nyújtott kubai internacionalista támogatás a katonai segítségről fokozatosan áttevődik gazdasági térre ég az élet más területeire. „A kubai forradalom a szocialista közösség támogatáBUDAPEST I Kong Dzin The, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, aki részt vett a magyar—koreai gazdasági és műszaki-tudományos konzultatív kormányközi bizottság 3. ülésszakán, hétfőn elutazott hazánkból. A vendéget Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Kim Ze Sauk, a Koreai Népi Demokratikus KözÄz újságíró romantikus hevülete adja csak gyorsan át a helyét a racionális gondolkodásnak, a páratlan lelkesedésnek, a számok megszabta realitásoknak! A földön járás „szakembere” és segítő informátorom — egy negyven év körüli, higgadt, halk szavú férfi, Mönhzsargal elvtárs, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese. Előtte az asztalon kimutatások, térképek, jegyzetek és feljegyzések a múlt ötéves tervről ég az újról, amelyek segítségével az ország ismét óriási lépést tett előre a népgazdaság fejlesztésében. — Az ötödik ötéves tervet teljesítettük — mondja Mönhzsargal bevezetőként. Fegyelmezett arcán átsuhan a büszkeség inkább csak sejthető mosolya, amikor csak úgy, mellékesen hozzáteszi: hétmil- liárd tugrigot ruházott be a mongol népgazdaság a teljesített ötéves tervben. Ez a kétmilliárd füstöl itt körben a városban, ez a hétmilliárd formált új ipari várost a negyvenezer lakójú Darhanban, ez a hétmilliárd teremtett megfelelő közlekedést, kultúrát, életszínvonalat Mongóliában. És hadd tegyem hozzá: ez a hétmilliárd teremtett igényeket is, mind nagyobbakat, persze. Teljesíthetőket is, és ma még teljesíthetetleneket. És e hétmilliárdos beruházás teremtette meg a lehetőséget, hogy a mongol népgazdaság sával nemcsak megerősödött — mondotta Castro —, hanem már arra is képes, hogy más országoknak nyújtson támogatást”. A miniszterelnök kiemelte, hogy az amerikai földrészen az imperializmus első nagy veresége a kubai forradalom győzelme volt. Beszédében kitért azokra a CIA által szervezett és pénzelt Bzabotázscselek- ményekre, gyilkossági kísérletekre, amelyeknek célja a kubai forradalmi folyamat megbénítása volt. A kubai ENSZ- képviselet ellen vasárnap végrehajtott újabb dinamitos merényletre utalva rámutatott, hogy ez volt a 200. olyan akció, amelyet a legutóbbi 17 év alatt a kubai külképviseletek ellen követtek el. Fidel Castro nyomatékosan rámutatott, hogy Kuba sohasem válaszolt a terrorra terrorral, mert ez nem egyezik forradalmi elveivel. társaság magyarországi nagykövete. ) MOSZKVA i Moszkvában közleményt adtak ki Emesto Meló Antunes portugál külügyminiszter szovjetunióbeli látogatásáról (június 2—6). A portugál külügyminisztert fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZK.P KB főtitkára és tárgyalásokat folytatott Andrej Gromikóval, a Szovjetunió külügyminiszterével, akit hivatalos látogatásra meghívott Portugáliába. jövedelme az öt év alatt kereken 40 százalékkal növekedjék. — A hatodik ötéves tervben 13—14 milliárd tugrigot szánunk a gazdaság fejlesztésére. A legdöntőbb — summázta a pénzben kiíejez- hetetlen legfőbb feladatot Mönhzsargal — a jó minőség. A termelésben és az irányításban csak ezáltal valósíthatjuk meg, hogy a mezőgazdaság évi növekedése elérje az öt százalékot, az ipar öt év alatt legalább 60 százalékot fejlődjék és hogy a nemzeti jövedelem mindezek eredményeképpen 37—-41 százalékkal legyen magasabb, mint most. Elmondta az elnökhelyettes, hogy a mezőgazdaság mind belterjesebb fejlesztése, a gabona és a takarmány termesztése az új ötéves terv egyik alapvető feladata. A legnagyobb ipari beruházás az er- denti réz- és molidénbánya, valamint kohó első lépcsőjének felépítése lesz, amely szovjet segítséggel 1978-ban már termelni fog. Az ipar általános feladata a termelékenység növelése. Az élelmiszeriparnak el kell érnie a nemzetközi színvonalat. Ég mindezt a KGST hathatós segítségével, baráti összefogással és a mongol nép kemény munkájával. GYURKÓ GÉZA Következik : Traktor írta történelem. Varsói vendég Bonnban Hétfő esti kommentárunk. Június 8-tól 12-ig, négy napon át a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos vendége Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Útját rendkívül jól előkészített és nagyon időszerű látogatásnak tekinthetjük. Két szörnyű világháború tanúsítja, hogy a világbéke igen jelentős mértékben az európai békétől függ. Történelmi tapasztalatok bizonyítják azt is, hogy kontinensünk légkörének lényeges eleme a lengyel—nyugatnémet viszony. Ma már lassan iskolai tananyag, hogy a Helsinki felé vezető út egyik legfontosabb állomása Varsó és Bonn kapcsolatainak rendezése volt. Nemcsak mi tudjuk ezt, hanem a hidegháború hívei is. Aligha véletlen, hogy a jobboldali ellenzék egyik kedvenc témája volt — és maradt — a lengyel—NSZK jóviszony támadása és a kapcsolatok további fejlődésének megakadályozása Franz-Josef Strauss és tábora nem is olyan régen próbálta megtorpedózni a két állam közötti szerződés ratifikálását a nyugatnémet felsőházban, a Bundesrat- ban — sikertelenül. Az egész örvendetes folyamat Gierek útja hosszú távúi előkészítésének tekinthető. Volt azonban közvetlen előkészítés is: a múlt héten Bonnban tárgyalt Olszewski lengyel miniszterelnök-helyettes, aki partnerével, Friderichs gazdasági miniszterrel komoly nagyságrendű kooperációs terveket vitatott meg és akit Schmidt kancellár is fogadott. Hála a Lengyel Népköz- társaság dinamikus fejlődésének, ma a gazdasági kapcsolatok fejlesztése Bonn számára is fontos érdek. A gazdasági, a kulturális és egyéb kapcsolatok szélesítésének egyaránt alapja a politikai jóviszony megőrzése és továbbfejlesztése. Ez Gierek látogatásának legfőbb célja, ami nemcsak kétoldalú, a két államot érintő, hanem egyetemes érdek. „A tőkés országok irányában folytatott politikánkban továbbra is az a küzdelem volt és marad a legfontosabb, amely a békés egymás mellett élés elveinek megszilárdításáért, a tartós békéért, az új világháború veszélyének csökkentéséért. távlatokban pedig kiküszöböléséért folyik” — jelentette ki Leonyid Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán. Az Interpress lengyel sajtóiroda Edward Gierek bonni látogatásának elemzésekor nem véletlenül választotta éppen ezt az idézetet, a politikai háttér, az elvi alapok e kristálytiszta megfogalmazását. 1976. június 8. Jugoszláv katonai küldöttség Budapesten Nikola Ljubicsics hadseregtáb omolt, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság szövetségi honvédelmi titkára (miniszter) vezetésével jugoszláv katonai küldöttség érkezett Budapestre. A képen: egy úttörő virággal köszönti a vendéget. Középen: / Çzinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Mongóliái úti jegyzetek A lámáktól a hőerőművekig Valahol, Ulánbátortól talán nyolcszáz kilométerre is, a magyar vízkutatók jóvoltából, öt évvei ezelőtt napokat tölthettem a mongol pásztorok között. A sajátos varázsú mongol éjszakában együtt bámulhattam velük a ritka és tiszta levegőben kézzel is megfoghatónak tűnő csillagokat, hallgathattam történeteket a múltról dalokat ih Ha őt év múlva találkozunk A tizenkét emeletes új szál-' Ioda ablakából messzire ellátni. A 320 ezer lakosú fővárost karéjba ölelik a meglehetősen kopár hegyek. Amerre csak a szem ellát, új városnegyedek integetnek, füstölgő gyártké- mények — közöttük két hőerőmű — rajzolnak csíkot az égre. Odébb, észak felé az új malom fehérlik, közvetlenül alattunk sivító Diesel-mozdonyok kúsznak el a Kínai-híd alatt Autó teherautót ér, zsúfolt buszok követik a Volgákat, Moszkvicsokat, Mercedeseket, BMW-ket. Innen, a szálloda ablakából egyszerre látni rá minderre. Bogdo Gegen főláma palotájára is, a mostani vallástörténeti múzeumra, meg a másik kolostorra is, amely ma ugyancsak múzeum, de ellátni a te- levíziótorony magasba 6zökő piros-fehér sziluettjére, tövében a jurtavárosrésszel, és a most is „üzemelő” lámakolos* tana és urant&yj*, régieket, meg olyat if, amelyben már a sofőrről szól a née új dala. Az út a repülőtértől a városig a Tola folyó fölött halad át. öt évvel ezelőtt itt recsegő, ingatag fahidon döcögtünk át. Most átsuhantunk a hídon a város felé. A hídon, amely itt a folyó két partját köti össze. De bennem a múltat és Jelent. A lámáktól a hőerőművekig vezet a tekintet, befog egyetlen pillantással évszázadokat és mindenféle látnoki tehetség nélkül előre is nézhet évtizedeket. Pontosan: öt évet mindenképpen. Elkészült a mongol népgazdaság új ötéves terve, miután, az ötödiket sikeresen teljesítették, a hatodik elfogadására most kerül majd sor a Mongol Népi Forradalmi Párt kongresszusán. A vitája még éppen ott jártamkor és e sorok írásakor is folyik a lapok hasábjain, a gyűlések ezrein. Szigorú, fegyelmezett, előretekintő, a valóságot számba vevő, ám mégis merész tervet készítettek a mongol szakemberek a másfél milliós ország számára. A végtelen sztyeppék korlátlan határaihoz szokott mongol ember, akit egykor csak a fű növése irányított, ma a tervgazdálkodás nagyon is határozott keretei között éli életét. Mi y oU és mi lesz?
