Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

_ fS­TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MflOYAH SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évf. 133. szám. ARA: 1,20 Ft Az egység erősítése, a szocialista demokratizmus fejlesztése a cél Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Tegnap a Babits Mihály mű­velődési központban tartotta megyei küldöttértekezletét a Hazafias Népfront. Az elnök­ségben foglalt helyet K. Rapp József, az MSZMP Kpzponti Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Horváth József és dr. Király Ernő, a megyei párt­bizottság titkárai, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnö­ke, dr. Molnár Béla, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára, valamint a megye politikai-társadalmi életének vezetői, a népfront­mozgalom kiváló aktivistái. A 1 tanácskozást dr. Kolum­busz Lászlóné, a megyei nép- frontbizotbság elnöke nyitotta meg, majd Csajbók Kálmán megyei titkár adott szóbeli ki­egészítést a megyei elnökség jelent őséhez, amelyet írásban kaptak kézhez a küldöttek. A megyei elnökség jelentése Az elnökség jelentés^, amely az elmúlt négy év munkáját elemezte, bevezetőjében hang­súlyozottan mutatott rá: „Po­litikai, mozgalmi feladataink a párt X. és XI. kongresszusa határozataiból, valamint a Ha­zafias Népfront V. kongresz- szusa állásfoglalásaiból fakad­tak. Célunk a szocializmus meg­valósításának segítése, a IV. ötéves, terv teljesítése volt. A IV. ötéves terv megvalósult, szocialista társadalmunk fej­lődött, az állampolgárok, me­gyénk lakói is jobb életkörül­mények között élnek, egyéni ' terveik is megvalósultak. Az eredmények újabb «feladatok vállalására ösztönöznek.” A jelenté® beszámolt arról, hogy négy évvel ezelőtt 107 községi, négy járási, két vá­rosi és a megyei népfront­bizottság alakult meg. Lelkes, aktív bizottságok alakultak, a nők, fiatalok, munkások rész­vétele lendületet adott i a bi­zottságok tevékenységének. A községi népfronttestüle- _ tekben szervezett munka bon­takozott ki. Rendszeressé vál­tak a testületi összejövetelek, jobban kapcsolódtak a tanácsi szervekhez, a lakosságot moz­gósították a közös feladatok elvégzésére, szervezték társa­dalmi munkájukat. Tapasztal­ható volt, hogy a mozgósítás­kor nem egyszerűen munkára szervezés történt, hanem a po­litika is helyesen kapott hang­súlyt, hogy mit miért, minek érdekében tesznek, mit támo­gatnak, az új létesítmény ho­gyan szolgálja a társadalom és az egyén érdekeit, Ennek a politizálásnak kedvező hatá­saival találkozhattunk a köz­ségekben, ami a közös mun­ka jobb megbecsülésében, a lo­kálpatriotizmus helyes kibon­takozásában, újabb vállalá­sokban nyilvánult meg. A je­lentés legjobb példáknak Dombóvárt, Bátaszéket, Mado- csát és Tolnanémedit jelölte meg/' A továbbiakban szervezeti kérdésekkel foglalkozott a megyei elnökség jelentése. Eszerint a községi, helyi nép- frontbizottságok nagyobb ön­állósága érdekében megszűn­tek a járási testületek. Az ön­állóság kialakításához, erősíté­séhez a megyei, vár-osi és já­rásszékhelyi szerveknek foko­zott figyelmet kell fordítaniok, mindenekelőtt segítségnyújtás formájában, a községi bizott­ságoknak. A lakóterületi mun­ka szélesítése, fejlesztése ke­rül előtérbe. Itt kell megtalál­ni a partnereket, más szerve­ket, az állampolgárokat, hogy politikai tevékenységünk az emberekhez eljusson, hogy mi­nél több emberrel tudjunk szót váltani, szót érteni és kö­zös céljainkért együtt csele­kedni. Pedagógusnapi kitüntetések A munkabizottságok tevékenysége A jelentés részletesen érté­kelte a népfront munkabizott­ságainak tevékenységét az el­múlt négyéves ciklusban. Az alkotmányjogi tevékenység te­rületén. kiemelte, hogy a ha­gyományos választási munka nem szűkülhet le csupán a választások lebonyolítására, további feladatokat is vállal a népfront. Nemcsak ajánl, nem­csak a lebonyolításban segít, hanem kapcsolódik a tanácsi tevékenységhez, s a falugyűlé­sek szervezésével a népfront hasznosan járul hozzá a szo­cialista demokrácia gyakorlá­sához, fejlesztéséhez. A ’népfrontbizottságok mun­kájuk szerves és állandó ré­szének tartották a nő- és if­júságpolitikai határozatokból adódó feladatok megoldását. A megyében a megyei nőbizott­ságon kívül 48 népfront­nőbizottság működik. Az 1972- es népfrontválasztáskor a bi­zottsági tagok 32,8 százaléka lett nő, a helyi tanácsokba pe­dig 21,2 százalékban választot­tak nőket. A fiatalok esetében hasonló az arány, a népfront­testületekben 30 százalékban, a tanácsokban 14 százalékban foglalnak helyet harminc éven aluliak. A művelődéspolitikai tevé­kenységet értékelve a jelentés elismeréssel szólt a honisme­reti és a néprajzi bizottság'te­vékenységéről, majd kiemelte: jelentősen javult a szülői mun­kaközösségek munkája. Részt vettek a pályaválasztási fel­világosításban, a .gyermek- és ifjúságvédelemben, segítik a beiskolázást és elősegítik, hogy mindenki végezze el az általá­nos iskolát. (Folytatás a 3. oldalon). Tegnap délelőtt Szekszár- don, a Babits' Mihály művelő­dési központban rendezték meg a megyei pedagógusnapi ün­nepséget. A megyei pártbi­zottság képviseletében Szabó Géza osztályvezető jelent meg. A színes, ünnepi műsor után dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese köszön­tötte a tanárokat, tanítókat, óvónőket és a gyermekintéz­mények dolgozóit. Beszédében szólt az oktatásügy harminc­éves fejlődéséről és megkö­szönte a pedagógusok áldoza­tos munkáját. Dr. Szabópál Antal, a me­gyei tanács elnöke kitünteté­seket adott át a legkiemelke­dőbb munkát végző pedagó­gusoknak. Az idén először nyújtott át pedagógusnapon a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa megbízásából Munka érdemrendet, ennek ezüst fokozatával tüntették ki Vida Jánosnét, a megyei ta­nács művelődési osztályának helyettes vezetőjét. Pénteken Budapesten a kö­vetkező pedagógusok vették át az oktatási miniszter ado­mányozta kitüntetéseket: Kap- pelmayer Mátyás, a bátaszéki gimnázium tanára az Apáczai Csere János-díjat kapta. Ki­váló tanár címmel tüntették kj Faludi Jánost, a szekszárdi IV. sz. általános iskola igaz­gatóját, Gelencsér Józsefet, a dombóvári Gőgös Ignác Gim­názium igazgatóját és Mül- bert Györgyöt, a tengelici álta­lános iskola igazgatóhelyette­sét. Kiváló tanító kitüntetést Németh Zoltánnak, a szekszár­di Garay János Általános Is­kola tanítójának adtak át. A munkaügyi miniszter Ki­váló szakoktató címet adomá­nyozott: Müller Jánosnak, az 505. sz. Ady Endre Szakmun­kásképző Intézet szaoktatójá- nak. Dr. Szabópál Antal harminc­négy pedagógusnak adta át az Oktatásügy kiváló dolgozója, egynek pedig a Munkaügy ki­váló dolgozója kitüntetést A Mezőgazdaság kiváló dolgozó­ja kitüntetést hárman, a Ki­váló dolgozó címet pedig 46- an vették át. Miniszteri dicsé­retben huszonheten részesül­tek. Péti Imre, a megyei KISZ- bizottság első titkára egy ne­velőnek „Ifjúságért” érdemér­met adott át, ketten’ Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést, né­gyen pedig aranykoszorús KISZ-jelvényt kaptak. Kedves Henrik, a pedagógusszakszer­vezet megyei titkára Szak- szervezeti munkáért nyújtott át kitüntetéseket az arra érde­mes nevelőknek. Harmincezer úttörő és kisdobos a jubileumi szemlén Gyermekek, gyermekek, amíg a szem ellát a Dózsa György úton, a zászlókkal díszített Felvonulási téren. Sok színű, derűs, vidám gyermeksereg: 30 ezer kisdobos és úttörő — több mint 1 millió pajtás kép­viseletében — szombaton ju­bileumi szemlén ünnepelte a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 30. évfordu­lóját. Kisdobosok és úttörők cso­portjai virágcsokrokkal kö­szöntötték a szemle elnöksé­gét, amelyben helyet foglaltak Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, dr. Maróthy László, a KISZ KB első titká­ra, a Politikai Bizottság tag­jai, Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi minisz­ter, Orbán László kulturális miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke, valamint a KISZ Köz­ponti Bizottsága és az Úttörő- szövetség titkárai, a politikai, gazdasági és társadalmi szer­vek vezetői. Meleg szeretettel köszöntötték a pajtások az út­törőmozgalom alapító tagjait, ts a jubileumi évfordulóra ér­kezett testvéri pionírszerveze­tek vezetőit. Felcsendült az el­ső magyar úttörőinduló: 1946. június 2-ára, az első úttörő- csapatok megalakulására em­lékezett az ünneplő sereg. F,lő- képekkel idézték fel a 30 év, a mozgalom emlékezetes» szép eseményeit. Harsona szőtt. Â Himnusz hangjainál vonták fel az ár­bocra a Magyar Úttörők Szö­vő tségének zászlóját. Az ünnepségvezető, Varga 'Zvizsa úttörő köszöntötte a oovar kisdobosok és úttörők bős tábora nevében a VII, országos úttörőtalálkozó jubi­leumi úttörőszemléjének vala­mennyi küldöttét, résztvevőjét. Szépvölgyi Zoltán köszön­tötte a VII. országos úttörő­találkozó résztvevőit, majd át­adta a főváros kulcsát, hogy — mint hangsúlyozta —, ne- csak vendégek, hanem a fő­város igazi, jó gazdái legye­nek. A pajtások nevében Lo­vas Katalin ígérte, hogy ha felnőnek, jó gazdái lesznek az országnak is. Felemelő pillanatok követ­keztek: tízezer úttörő a párt­tól kapott úttörőzászló és tár­saik előtt ünnepélyesen meg­újították a fogadalmat. ígér­ték, hogy az úttörőélet törvé­nyét ezután is minden körül­mények között megtartják. A szocialista hazánk mindenkor bátor, tettre kész gyermekei lesznek. Hűséggel szolgálják a hazát, a dolgozó népet, a nemzetköziség eszméjét, a bé­ke ügyét. A fogadalomújítás emlékére a megyék úttörő­küldöttei szalagot kötöttek a párt által adományozott zászlóra. Az úttörőmozgalom veteránjai átadták a pajtások­nak a forradalmi küzdelmüket jelképező fáklyát. Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitká­ra ünnepi beszédében elmond­ta, hogy a pajtások tettrekész- ségét ismerve, a siker remé­nyében hirdetik meg a követ­kező úttörőév „Együtt — egy­másért!” országos mozgalmát. Kérte: őrizzék tovább a barát­ságot az ifjúkommunistákkal, a felnőttekkel, a szocialista brigádokkal, erősítsék az úttö­rőbarátságot. . Háromszáz postagalamb rö­pítette világgá az együtt — eg vonásért jelszót. A vidám hangulatú szemle még vidámabb juniálissal foly­tatódott, a Városligetben dal­lal, tánccal, zenével ünnepel­tek a pajtások. (MTI* *

Next

/
Thumbnails
Contents