Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-27 / 151. szám
'VltÂC PROtfTÂa.JAÎr FGVfSüUITER! tolna MEGYEI NEPUJSA AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VASÁRNAP 1976. jún. 27. XXVI. évf. 151. szóm. ARA: 1,20 Ft Számvetés A z országgyűlés nyári ülésszakának első témája az 1975. évi költségvetésről szóló számadás volt. Az ország gazdasági mérlegének alakulásához áttételesen kapcsolódik az ülésszak másik két kérdése js: az élelmiszerekről szóló törvény, valamint a munkaerőgazdálkodásról, a szakmunkásképzésről szóló, immár hétéves törvény végrehajtása is, hiszen nyilván befolyásolja a gazdasági egyensúlyt az élelmiszerek termelésének aránya, forgalmazásának módja, és kedvező vagy kedvezőtlen irányban hat a munkaerővel történő jó vagy helytelen gazdálkodás. A múlt év gazdálkodásának három különösen fontos tényezőjét emelte ki expozéjában a pénzügyminiszter. Elsőként a legfontosabbat: hazánk gazdaságának fejlődése és gazdálkodó szervezeteink tevékenysége az országgyűlés által a tervben és a költségvetésben meghatározott fő irányokat követte. A gazdasági kérdésekben valamelyest is járatos olvasó a megállapításhoz mindjárt kommentárt iá fűzhet: a terv-megvalósítása, a költségvetés megtartása meglehetősen nehéz körülmények között sikerült. Ismeretes, hogy a negyedik ötéves terv jelentős eredményei ellenére — részben külső, kedvezőtlen változások hatására —, a népgazdaság egyensúlya a korábbinál bizonytalanabbá vált. A külső változások, a tőkés világot megrázó energia- és nyersanyagválság óhatatlanul rontotta külkereskedelmi mérlegünket. De különböző belső problémák is a korábbinál világosabban mutatkoztak meg. Így a munkaszervezés fogyatékosságai, a beruházási fegyelem lazaságai, az anyag- és energiagazdálkodás hiányosságai, a munkaerő indokolatlan mozgásai, az adminisztrációs létszám túlmér etezetts égé stb. A külkereskedelmi árak a múlt évben sem alakultak számunkra kedvezően, de a múlt évi tervben már figyelembe vették azokat, több intézkedés már az ellensúlyozást szolgálta. Vállalati szinten érezhető volt az a törekvés, hogy mind nagyobb arányban készüljenek a világpiaci igényeknek megfelelő minőségű áruk, hogy a termékek valóban versenyképesek legyenek, hogy a számunkra szükséges importáruk ellenében a hazai ipar és mezőgazdaság termékeivel tudjunk fizetni, ne romoljék tovább fizetési mérlegünk. A múlt évi költségvetést alakító tényezők közül harmadikként a miniszter azt említette, hogy 1975., a negyedik ötéves terv záróesztendeje, az ötödik ötéves terv megalapozását szolgáló időszak volt, amelynek munkáihoz az MSZMP XI. kongresszusa, a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny, a kongresszuson elfogadott távlati célok adtak a szokásosnál nagyobb lendületet. Az egyenleg tehát különböző előjelű összetevőkből áll. Az egyensúly helyreállításának gondja, a külkereskedelem nehézségei és az iparban, a mezőgazdaságban dolgozóknak helyenként az átlagost jóval meghaladó teljesítménye szerepelnek a számadásban. „Népgazdaságunk fejlődésének ütemét átfogóan a nemzeti jövedelem növekedésével jellemezzük” — hangzott el a parlamentben. Tavalyi nemzeti jövedelmünk öt százalékkal haladta meg az előző évit. Az ötszázalékos növekedés nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó eredmény. Milyen részekből tervődik össze a fejlődés? A meghatározó szerep az iparé volt. öt százalékkal nőtt az ipari termelés abban az esztendőben, amelyben fejlett tőkés országokban stagnált vagy visszaesett. A növekedést változatlan létszámmal sikerült elérni, tehát nőtt a termelékenység. De nem javult a gépek, termelő- eszközök kihasználtsága, hiszen gyorsabban nőtt állományuk a termelésnél. E növekedés is arra mutat, hogy sok még a tartalék és a fel nem tárt, a ki nem használt erőforrás. A mezőgazdasági termelés növekedése nem érte el a tervezettet. Részben a kedvezőtlen időjárás miatt, részben azért, mert a háztáji gazdaságokban csökkent az állatállomány. * S orolhatnánk tovább az expozé és a vita megállapításait. A figyelmes olvasó néhány példából is kiolvashatja, hogy az idei év különböző intézkedései mennyire a múlt évi tapasztalatok figyelembevételével készültek. A háztáji gazdaságok állatállományát növelő rendelkezés, a gépkihasználást szorgalmazó vállalati intézkedések, az adminisztrációs létszám növekedését megakadályozó rendelet és a többi éppen a fejlődést akadályozó ellentmondásokat hivatott megszűnte tnú M. D. Ma választ Portugália Portugáliában pénteken befejeződött a kéthetes elnökválasztási kampány. Hat és fél millió szavazópolgár egynapos gondolkodási időt kapott, hogy vasárnap általános és közvetlen szavazással döntsön arról, kit küld öt évre a Belem palotába Costa Gomes utódjaként: Eanes tábornokot, a szárazföldi erők főparancsnokát, a szívinfarktussal kórházban ápolt Azevedo tengernagyot, Carvalho őrnagyot, a szélsőbaloldal jelöltjét, vagy a kommunista Patot. Az elnökválasztással egyidejűleg az Azori szigeteken és Madeirán közigazgatási. választásokat is tartanak. Lisszabonban továbbra is Eanes tábornokot tartják a legesélyesebbnek, hiszen őt támogatja Soares szocialista pártja, Sa Carneiro demokratikus néppártja és Amaral demokrata szociális centruma is. (Ez a három párt a parlamenti választáson a voksok 75 százalékát szerezte meg.) Yéres harcok Libanonban Változatlan hevességgel folytak a harcok a nemzeti-hazafias'erők és a Palesztina! ellenállási mozgalom, illetve a jobboldali erők csapatai között Bejrút környékén és magában a fővárosban is. A Tel Al- Zaatar és a Dzsiszr Al-Pasa menekülttáborokat, amelyekben több mint ötvenezer Palesztinái és libanoni él, a Chamoun jobboldali nemzeti liberális pártjához tartozó alakulatok nehéztüzérség bevetésével támadták. Az AP jelentése szerint a fegyveres összetűzések 1975. áprilisában történt kirobbanása óta ez volt a legsúlyosabb csata. A két tábor környékét az áldozatok tetemei borítják és a változatlanul folytatódó lövöldözés miatt a mentőkocsik nem tudnak eljutni a sebesültekhez. Egy palesztin szóvivő szerint „képtelenség felmérni az áldozatok számát”. A fegyveres összecsapások átterjedtek Bejrút kikötőjének és kereskedelmi központjának területére is. A fővárosban szünetel az áram- és vízszolgáltatás; a palackozott ivóvíz ára két nap alatt háromszorosára emelkedett, ----------------------------------J ELENTJÜK A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGNAK (3. oldal) LAKÁSOKRÓL SZÓLVA (3. oldal) „FALAK" A MUNKAHELYEN (3. oldal) EGY JÓ NAP GERJENBEN (4. oldal) A TÖMEGSPORT ÚJ ÚTJAI (13. oldal) — Lázár György fogadta dr. Lékai Lászlót Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szombaton fogadta dr. Lékai László bíboros, esztergomi érseket, a magyar katolikus püspöki kar elnökét, bíborossá történt kinevezése alkalmából. A találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. (MTI) Púja Frigyes Dániába utazik Púja Frigyes külügyminiszter K. B. Andersennek, a Dán Királyság külügyminiszterének meghívására június 28-án hivatalos látogatásra Dániába utazik.--------------------------T anácskozott az ipari szövetkezetek megyei küldöttközgyűlése TEGNAP megtartották Szek- szárdon. a megyei művelődési központ kamaratermében Tolna megye iparj szövetkezeteinek VII. küldöttközgyűlését. Az elnöklő Biber László köszöntötte a 27 szövetkezet küldötteit, a meghívottakat, a vendégeket, köztük az elnökségben helyet foglaló Bucsi Eleket, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, dr. Kálmán Gyulát, a megyei tanács elnökhelyettesét és Váradi Lászlót, az OKISz főosztályvezetőjét. A küldöttek már korábban megkapták az elnökségnek és a küldöttközgyűlés bizottságainak beszámolóját az ötéves tevékenységről, a megye szövetkezeti iparának fejlődéséről, eredményeiről és a mozgalom gondjairól, valamint a határozattervezetet. Az elnökség beszámolójához Gyerő András elnök fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta többek közt, hogy a megye ipari szövetkezetei dinamikusan fejlődtek a beszámolási időszak alatt és termelésüket csaknem megduplázták. A termelés növekedésének 76 százaléka származott a termelékenység emeléséből, Néhány részterületen azonban nem volt kielégítő a fejlődés, mint például a lakásépítésben. Mintegy negyedmil- liárd forint beruházás történt, a szövetkezetek képesek voltak az újratermelés bővítésére, ám az állóeszközök hatékonysága romlott, itt még sok a kihasználatlan tartalék. ERŐTELJESEN fejlődött az exporttermelés, a 122 százalékos előirányzattal szemben 175 százalékkal nőtt a szövetkezeti export értéke. Nagymértékben bővült az állami vállalatokkal történő kooperációs termelés. A szolgáltató tevékenység az öt esztendő alatt 67 százalékkal nőtt. Kedvezőtlen tendencia, hogy indokolatlanul nőtt a nem tei- melő létszám aránya. A következő ötéves tervben a szövetkezetek — a szolgáltatás kivételével — létszámemelés nélkül növelhetik csak a termelést. összességében 47 százalékkal nő a szövetkezeti ipar termelése, ez a terv feszített, de reális, teljesíthető. A KISZÖV,elnöke áttekintette szóbeli kiegészítésében a politikai, mozgalmi munkában elért eredményeket, a szövetkezeti demokrácia szélesedését, a vezetés színvonalának emelkedését, külön kiemelte, hogy a párt nő- és ifjúsági politikájának megfelelően nőtt a vezetésbe bevont fiatalok és nők aránya. A szövetkezetekben rendkívüli közgyűléseken vitatták meg az OKISZ VII. kongresz- szusának irányelveit, a szövetkezetek tagsága egyetért az irányelvekkel. A KISZÖV elnökének szóbeli kiegészítését vita követte, melyben felszólalt Bucsi Elek, Váradi László és dr Kálmán Gyula is. A KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS ezután elfogadta a beszámolókat és a határozatot, megadta a felment vényt a tisztségviselőknek, majd megválasztotta a tizenegy tagú elnökséget. A KISZÖV elnöke ismét Gyerő András lett. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának 'OKISZ) tagjaivá Biber Lász- i ót, Csigi Erzsébetet és Gverő Andrást választotta meg. Megválasztotta az OKISZ október 27—28-ára összehívott VII. kongresszusának 14 Tolna megyei küldöttjét. \
