Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-20 / 145. szám

Sóskúti kocka Sebességíró a buszon Új „kopogásgátló” Újfajta kopogásgátló előállí­tási módját dolgozták ki a moszkvai szerves vegyületeket kutató intézetben. Az új anyag benzinhez adagolva azt ered­ményezi, hogy a kipufogó gá­zokban csökken a füst- és mér­gezőanyag-tartalom. Ugyan­akkor a motor gazdaságosab­ban és halkabban jár. A kopogásgátlót előállító berendezés kiállta az üzemi próbát, s a kísérleti berende­zések első sorozatát már a ter­melésben is alkalmazzák. Mutatóujjból hüvelykujj Dél-afrikai sebészek érde­kes műtétet hajtottak végre egy vasutason, aki baleset kö­vetkeztében elvesztette bal hüvelykujját. Mivel a vasutas­nak mindkét kezét használnia kellett, a mutatóujját transzplantálták a hüvelykujj helyére. A transzplantátum megtapadt és néhány hét múl­tán a bal kéz is teljesen hasz­nálhatóvá vált. A Pestvidéki Kőbánya Vállalat sóskúti kőbányájában néhány hete új gépek dolgoznak. A Szovjetuniótól vásárolt hat darab nagy teljesítményű blokkvágó fűrészgépből kettő már elkezd­te a termelést. Műszakonként 800 darab kőkockát vágnak. Az idén kétmillió darab mészkőblokkot fognak kitermelni. Ez év szeptemberéig minden autóbuszba sebességrögzítö be­rendezést szerelnek a Budapesti Közlekedési Vállalatnál. A szerkezet rögzíti a gépjármű mindenkori sebességét, állás­idejét. A vállalat így is megpróbálja csökkenteni a balesetek számát és egyúttal gyorsítani a menetidőt. Néhány autóbusz­ba már beszerelték az új szerkezetet, amely — képünkön —> a jobb oldalon látható. Számjegy­vezérlésű megmunkáló központok A biofizika perspektívái Az UNESCO Európai Tudo­mányos Irodája szervezésében a biológia legfontosabb alap- tudománya, a biofizika kiemel­kedő aktív kutatói részvételé­vel jelentős szimpóziumot tar­tottak „A biofizika perspektí­vái'’ címmel a Magyar Tudo­mányos Akadémián. A szim­pózium a helsinki értekezlet szellemében a tudósok és ezen keresztül az országok népeinek fokozott együttműködését de­monstrálta. 16 ország 22 tudósa jött ősz-' sze a háromnapos értekezlet­re, amelynek társelnöke volt * francia Pullman professzor, világhírű kvantum-biofizikus és Tigyi József akadémikus; a Magyar Biofizikai Társaság el­nöke. Az értekezlet a biofizika nyolc tématerületén megállapít tóttá a tudomány jelenlegi ál­lását, eredményeit és kijelölte a legfontosabb kutatási terüle­teket és az együttműködés for­máit. Elhatározták, hogy a molekuláris biofizika és a sejt- működés biofizikája tanulmá­nyozására . egy-egy munka- bizottságot hoznak létre, ame­lyék 1977 elejére konkrét együttműködési tervet dolgoz­nak ki, amelyet 1977 szeptem­berében Franciaországban ha­sonló szimpóziumon fognak megvitatni és az UNESCO elé terjeszteni, A nemzetközi együttműkö­dés nagyon jelentős, ha arra gondolunk, hogy a biofizika napjainkban az igen drága műszerek nélkül már nem tud előrelépni. A tagországok mű­szerparkjának közös használa­ta és a szellemi kapacitás ösz- szehangolása remélhetően to­vábbi jelentős eredmények megszületését fogja elősegíteni. A megtárgyalt kérdések fon­tosságát jól jelzi, hogy részt vett a tárgyalásokon Kaddoura professzor, az UNESCO tudo­mányos ügyeiért felelős igaz­gatóhelyettese is, Szerelik a SZIM esztergomi marógépgyárában az ott gyár­tott numerikus vezérlésű meg­munkáló központot. I A szerszámgépek fejlődését mindenkor az jellemezte, hogy a korszerű szerszámgépek az elért műszaki, munkaszerve­zési körülmények között a műszaki-gazdasági optimumot nyújtották. A bonyolult gépek gazdaságos előállítási techno­lógiája megteremtette a 'fél- automatikus és- automatikus gépsorokat. Ezek a magas fokú műveletkoncentrációvai, igen rövid művele ti idővel gazdasá­gos megmunkálást tettek lehe­tővé. A gyorsuló műszaki fejlődés, valamint a fokozódó ipari ver­seny egyre növekvő igényt tá­masztott a gyártás rugalmas­sága iránt. Sem az automati­kus gépsorok elkészítéséhez szükséges idő, sem a szükséges tőke nem állt rendelkezésre. Az elektronika és az elektro­nikus vezérlések gyors fejlő­dése lehetővé tette a numeri­kus vezérlésű megmunkáló központok kifejlesztését. Ezek : leggyakrabban horizontál fúró. 'maró műre alapozott, univer­zális jellegű gépek, amelyek azonban a helyzetbeállítások, pont- vagy pályavezérlések automatizálásával, sőt automa­tikus szerszámtároló- és cseré­lő berendezésekkel automatikus célgépekké alakultak, de a program cserélésével szinte percek alatt átállíthatok vol­tak egyéb munkadarab auto­matikus gyártására. Kanadai villamos autó Lassan már valamennyi fej­lett iparú ország elkészíti a maga villamos autótípusát, még azok is, amelyek nem tar­toznak a jelentős autóiparral rendelkezők sorába. Ilyen pél­dául Kanada, ahol most az egyik neves montreali cég fel­készült a képen látható villa­mos autótípus sorozatgyártásá­ra. A „Marathon—C—300” tí­pusjelű modellt hagyományos ólomakkumulátorokkal látták el, amelyeket a feltöltéshez nem kell kiemelni a kocsiból, a hálózathoz való közvetlen csatlakoztatással, gyorsan el­végezhető a telepek regenerá­lása. A kis autóban két sze­mély és tetemes mennyiségű csomag számára van hely. Ki­fejezetten áruszállító, nyitott karosszériájú kocsinak is hasz­nálható ez a gépjármű, ekkor le kell csatolni róla a hátsó részt fedő ponyvaburkolatot. A karosszéria egyébként a szokásos vastagságú acéllemez­ből készült. A „Marathon C—300” tulaj­donképpen semmiféle új konst­rukciós elemet nem tartalmaz. Tervezőjének meg kellett al­kudnia a jelenlegi adottságok­kal, amelyek kb. 100 kilomé­ternyi út megtételét teszik le­hetővé, az akkumulátorok egy­szeri feltöltésével. Az ólomakkumulátorok tete­mes súlya eredményeként a 3,9 méter hosszú kocsi teljes terhelési súlya megközelíti a 900 kilogrammot. Mindaddig, amíg valamiféle forradalmian új akkumulátor rendelkezésre nem áll, egy helyben fog to­pogni a villamos autó ügye. Hírek érkeztek arról, hogy a japánok biztató eredményeket értek el a kén-nátrium akku­mulátor kifejlesztése terén, amelynek tárolóképessége állí­tólag tízszer akkora, mint a hasonló súlyú ólomakkumulá­toré. Hátránya azért annak a típusnak is van, nevezetesen az, hogy üzem 'közben 250—300 C fokúnak kell lenniük az ak­kumulátor elektródjainak, Levélfehérjéből néptáplálék India táplálkozási prob­lémájának megoldására sokféle kísérletet végeznek. A mysorei központi élelme­zéstechnikai kutató intézet­ben eredményes kísérlete­ket végeztek; növények le­veléből nagy mennyiségű fehérjét állítottak elő. A kí­sérletekben juta, banán, cukornád és más növények levelét használták, ezek a növények ipari célra bőven teremnek Indiábán. a le­velekből nyert fehérje jobb minőségű az átlagos növé­nyi fehérjénél, mert olyan aminosavakat is tartalmaz, amelyek az állati fehérjék­re jellemzők. A kutatók re­mélik, hogy fehérjedús táp­szer olcsó előállítására nyí­lik így mód. Georges Simenon, a bűn­ügyi regények világhírű írója közismerten szellemes ember. Saját bevallása sze­rint, jelenleg mintegy ezer­ötszáz vicce jár szájról száj­ra. De mint mondja: — Azok a legjobbak, ame­lyeket — suttognak. Alfred Hitchcock, annyi hátborzongató és idegfeszí­tő film rendezője, imádja a dzsesszt. Annyira szereti az ütő­hangszereket, hogy vásárolt egy teljes dobfelszerelést és egy dobostól most különórá­kat vesz, hogy megtanuljon játszani...

Next

/
Thumbnails
Contents