Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-18 / 143. szám

7 A párizsi látogatás után Ülést tartott a Minisztertanács Négy napig magyar zászló lengett Párizs központjában, a Hotel de Crillon tetején, je­lezve a magyar kormányfő és kísérete tartózkodását a nagy múltú épületben. A francia fővárosban e négy nap alatt lezajlott magasszintű tárgya­lások legfőbb jellemzőjeként nyomban megállapítható, hogy mindenképpen szükséges, hasznos és eredményes esz­mecsere volt, amely — mint a tegnapi lapokban megjelent közös közlemény hangsúlyoz­za — a meglévő lehetőségek jobb kihasználására nyit táv­latokat. AZ ALAPOK adottak voltak e tárgyalásokhoz. Mindenek­előtt az, hogy a két ország között, a különböző társadal­mi berendezkedések ellenére Sincsenek olyan megoldatlan problémák, amelyek korlátoz­hatnák az együttműködés fej­lesztését. Ehhez járul két té­nyező: a két nép hagyomá­nyokra épülő kölcsönös rokon- szenve és a két kormány né­zeteinek nagyfokú közelsége napjaink nemzetközi kérdései megítélésében, elkötelezettsé­gük a nemzetközi enyhülés politikája mellett. Három pil­lérre épültek a tárgyalások, amelyek arra irányultak | — mint Lázár György a tisztele­tére adott vacsorán pohárkö­szöntőjében kifejtette —, hogy kapcsolataink a kölcsönös ér. dekek és előnyök alapján szé­lesedjenek, kiegyensúlyozot­tabbá, tényszerűbbé váljanak. Igaz ugyanis, hogy az egyéb­ként zavartalan kapcsolataink még közel sem állnak olyan szinten, mint amit a körülmé­nyek lehetővé tesznek, s a köl­csönös érdekek is indokolnak. Ezt a magyar tárgyaló fél egy pillanatig sem titkolta el, s örvendetes, hogy énnek meg­állapításában francia részről sem tettek ellenvetést. A házi­gazda, Jacques Chirac minisz­terelnök a már említett va­csorán ugyancsak pohárkö­szöntőjében mutatott rá, hogy fontosabb partnernek kellene egymást tekintenünk, s „ha­talmasak azok a területek, ahol nemzetgazdaságaink jól kiegészítik egymást, ezzel elő­segítve kiegyensúlyozottságu­kat és növekedésüket”, A KORMÁNYFŐI tárgyalá­sok ezért irányultak elsőren­dűen arra, hogy az általános megállapításokon túl a konkrét megoldások lehetőségeit is ke­ressék. így különösen a két or­szág közötti kereskedelmi áru­csere és gazdasági együttmű­ködés fejlesztésére, ezen belül is az árucsere kiegyensúlyo­zottságának előmozdítására. Sikerült olyan új formákat is kialakítani, illetve e tárgyalá­sok idején mintegy preferál­ni, amelyek a hétköznapok kérdéseiben könnyítik meg az egyetértést és az együttműkö­dést. Azokról az újszerű ke­ret megállapodásokról van szó, amelyek közül kettőt ép­pen a tárgyalások idején írt alá egy-egy magyar és fran­cia vállalat, s tervezik újab­bak kötését is. Ezekkel válla­lati szinteken válik lehetővé a rendszeres kapcsolat megte­remtése ott, ahol remélhető, hogy viszonylag hamar konkrét tartalmú kooperációs szerződéseket köthetnek majd. A kooperáció ugyanis az a még korántsem kellően ki­1976. június IS. » használt, ugyanakkor a legal­kalmasabb terület, amelyen magyar és francia vállalatok közös eredményeket érhetnek el, s együttesen jelentkezhet­nek a harmadik piacain. Számos iparágban, mond­hatnánk egész népgazdasá­gunkban megvan ennek a le­hetősége. Természetesen hoz­zá kell ehhez fűznünk azt az alapvető követelményt — amelynek ettől függetlenül is érvényesülnie kell —, hogy fo­kozott minőségi követelménye­ket ró ez részt vevő vállala­tainkra, a vállalat minden dolgozójára. A tőkés ország partnervállalatai közismerten igényesek termékeinkkel szem­ben, s — jogosan azok. Mint ahogyan a szocialista partne­reink is mindinkább maga­sabb követelményeket támasz­tanak, s egyre jobban sem ba­rátságból, sem más, egyszerű­en jól felfogott gazdasági okokból nem fogadhatnak el gyengébb megoldásokat. A kooperáció így — e francia vonatkozásban is — határozot­tan ösztönöz korábbi felada­taink még jobb ellátására a minőségben és a hatékonyság­ban egyarnát. Alapvető nép- gazdasági érdekünk ez. Jól- esően tehetjük azonban mind­járt hozzá, hogy a francia vál­lalatok egyáltalán nem tettek erre semmiféle elmarasztaló megjegyzést, sőt, több helyen szóltak igen elismerően a ma­gyar kooperáló félről. E te­kintélyt és bizalmat kell #z- után is erősítenünk, megte­remtve a gyümölcsöző együtt­működés újabb és újabb te­rületeit a fejlett iparral ren­delkező Franciaországgal. A TÁRGYALÁSOK azokhoz a várható kölcsönös és közös erőfeszítésekhez adtak bizta­tást, lendületet, amelyek fel­tétlenül szükségesek, hogy ki­mozduljunk a jelenlegi álla­potból, amelyben az utóbbi évek növekvő számai ellenére is — mint miniszterelnökünk kijelentette — „Franciaország elmarad hazánk életében at­tól, amit Európa és a világ gazdaságában képvisel. És ez még nagyobb mértékben vo­natkozik nemcsak a magyar kultúra, hanem a magyar gaz­daság franciaországi jelenlété­re is”. Azt jelenti ez, hogy ne­künk, magyaroknak, van ten­nivalónk a továbbfejlesztésben — de van, nem is kevés vár- nivalónk is. A magyar—francia kapcso­latok gazdasági és kulturális továbbfejlesztése közös érdek, s jók hozzá a jelenlegi európai viszonyok is. A Helsinkiben aláírt biztonsági és együtt­működési záróokmány rendel­kezéseinek komolyan vétele ugyanis messzemenő biztosíté­kul szolgálhat ehhez, örven­detes, hogy e kérdések fölve­tésénél, a leszerelési világérte­kezlet összehívása szükséges­ségének megítélésénél és a hozzájuk kapcsolódó problé­máknál közös platformról le­hetett kiindulni. MINISZTERELNÖKÜNK és a vele Franciaországban járt kormányszemélyiségek párizsi tárgyalásai így a béke, a bé­kés egymás mellett élés je­gyében erősítettek meg közös szándékokat, amelyek megva­lósításából a francia népnek is, a magyar népnek is csak előnyei származhatnak. LÖKÖS ZOLTÁN (Folytatás az 1. oldalról.) miniszterének június 10—12 között hazánkban tett hivata­los baráti látogatásáról. A külügyminiszter jelentést tett, június 7—9. között a Finn Köztársaságban tett hi­vatalos látogatásáról. A kor­mány a beszámolót tudomásul vette. A nehézipari, illetve a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatára a kor­mány jóváhagyta a villamos­energia-hálózati létesítmények és a gabonatároló hálózat fej­lesztésére, az erdőszerkezet át­alakítására, az erdőtelepítésre és fásításra, továbbá a mező- gazdasági bekötőút-építésre vonatkozó, az ötödik ötéves terv időszakára szóló célcso­portos beruházási javaslato­kat. Az oktatási és a munkaügyi miniszter javaslatára a kor­mány szabályozta a szakkö­zépiskolák és a gyakorlati képzésben részt vevő vállala­tok együttműködését, megha­tározta a szakközépiskolai Egészségesebbek vagyunk Tegnap tartotta ülését az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága. A tanács­kozás napirendjén az egészség- ügyi és szociális intézmények elmúlt évi költségvetésének teljesítése szerepelt. A vita be­vezetőjeként a SZOT Társada­lombiztosítási, valamint Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósá­gainak közös tájékoztatója szol­gált. A jelentés is, a képvise­lők is megelégedetten állapít­hatták meg, hogy az elmúlt évben tovább javult a lakos­ság egészségi állapota az or­vostudomány és technika újabb eredményeinek alkalma­zása, valamint a gyógyszer- terápia fejlesztése következté­ben. Uj kezdeményezés volt és sikeresnek bizonyult az úgy­nevezett „oktatókórházak” rendszerének szélesítése, ahol a gyakorlati szakemberképzés folyik. Tbc-tanácskozás ■Háromnegyed évszázada, hogy Korányi Frigyes lelkes szervezőmunkájának eredmé­nyeként megnyílt hazánkban az első tbc-szanatórium. Ettől számítják az egészségügyi szakemberek a „magyar beteg­ség” leküzdésének kezdetét. Ezt az évfordulót jubileumi nagy­gyűléssel ünnepli meg a Korá­nyi Frigyes Tbc és Tüdőgyó­gyász Társaság. A háromnapos tanácskozáson — amely teg­nap kezdődött meg Budapes­ten — több mint 60 előadás hangzik el a résztvevő hazai és külföldi tüdőszakorvosok előtt. Dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter megnyitó beszédében visszatekintett a tbc elleni küzdelem hazai út­Bejrút Meggyilkolták az Szerdán délelőtt Bejrútban meggyilkolták Francis Meloyt, az USA bejrúti nagykövetét, valamint Rovert Warringot, a követség gazdasági tanácsosát ég a követség gépkocsivezető­jét. A palesztin hírügynökség csütörtökön jelentette, hogy a hármas gyilkosság feltételezett szakmunkásképzés egységes rendezésének alapelveit és fő feladatait. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke beszámolt a Mi­nisztertanácsnak a statiszti­kai adatgyűjtés helyzetéről, valamint az adatszolgáltatás egyszerűsítése érdekében tett eddigi intézkedésekről. A kor­mány a jelentést elfogadta és határozatban kötelezte az ál­lami szerveket, hogy tegye­nek további intézkedéseket az indokolatlan, vagy párhuza­mos adatgyűjtések elkerülése és az érvényben lévő jogsza­bályok betartása érdekében. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a minisztérium fel­ügyelete alá tartozó építő- és építőanyagipari vállalatoknál folyó vállalati üzem- és mun­kaszervezés helyzetéről és jó­váhagyta az V. ötéves terv­időszakára kitűzött feladato­kat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) jára. A felszabadulás után, a szocialista építés időszakában vált lehetővé, hogy az állam jelentős áldozatvállalásával si­került ezt az egyik legelterjed­tebb népbetegséget leküzdeni. Ma már a gümőkór maradék nélkül felszámolható beteg­séggé vált. A tüdőgyógyászok mai nemzedékéé a. felelősség, hogy a ritkán előforduló meg­betegedés veszélyét is elhárít­sák. Jó hír a postásoknak A postások sokszor örven­deztetnek meg bennünket jó hírekkel, most szakszervezetük központi vezetőségének tegna­pi ülésén elfogadott új, öt év­re szóló kollektív szerződés néhány új kitételének ismerte­tésével ők a jó hírek címzett­jei. Az új kollektív szerződés többek között kimondja, hogy a jövő évtől kezdve bevezetik a postások törzsgárda-szabály- zatát, s postai közszolgálatban eltöltött idő növekedésével ará­nyosan nagyobb anyagi és er­kölcsi megbecsülés jár az ott dolgozóknak. Egyszerűsítik és egységesítik a bérpótlékrendszert is. A kü­lönféle bérpótlékok száma csökken ugyan, de a kifizetés­re kerülő összeg növekszik. Többet kapnak a pénzkezelők, a kedvezőtlenebb beosztásban dolgozók, a vasárnapi hírlap- terjesztők és ügyeletes műsza­kiak. Ugyancsak jó hír, hogy a gyermekgondozási segélyen lé­vő postás kismamák is kapnak év végi részesedést. Nagyobb összeggel és a 20 évről 30 évre emelt törlesztési idővel támo­gatja majd a Posta dolgozói­nak lakásépítését. Az új kol­lektív szerződés július 1-én lép érvénybe. USA nagykövetét elkövetőit őrizetbe vették és megkezdték kihallgatásukat. A példátlan merényletet vi­lágszerte elítélik. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kijelentette: az újabb tragédia ismételten mutatja, hogy Liba­nonban létfontosságú a tény­leges tűzszünet megteremtése. Magyar-francia párttárgyalások A Francia Kommunista Párt Gaston Plissonnier, a Politikai Bizottság tagja' a Központi Bizottság titkára vezetésével hazánkban tartózkodó küldött­sége csütörtökön megkezdte tárgyalásait a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának képviselőivel. A magyar tárgyaló csoportot Övári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezeti, s tagjai Gyenes Andfás, a Központi Bi­zottság titkára, dr. Berecz Já­nos, a külügyi osztály vezető-' je és Horn Gyula, a KB ősz-' tályvezető-helyettese. Perui miniszter hazánkban Dr. Bíró József külkereske-' delmi miniszter meghívására rövid látogatásra Magyaror­szágra érkezett Arturo la Tőr­re di .Tolle dandártábornok, a Perui Köztársaság energia- és bányaügyi minisztere. A pe- riu miniszter megbeszéléseket folytat a magyar külkereske­delem és a nehézipar vezetői­vel vízierőművek vásárlásáról,' valamint a két ország energia- és bányászati szektorai közöt­ti együttműködés lehetőségei­ről. PANORÁMA WASHINGTON Gerald Ford amerikai elnök szerdán a kongresszus elé ter­jesztette jóváhagyásra aa Egyesült Államok és Török­ország új katonai megállapo­dását. A megállapodás értel­mében a következő négy é* során "Washington összesen egymilliárd dollár értékben nyújtana hitelt, illetve köl­csönt Ankarának fegyverekés katonai felszerelések vásárlá­sára. BUDAPEST Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével csü­törtökön szakszervezeti kül­döttség utazott Helsinkibe, a Finn Szakszervezetek Szövet­ségének (SAK) XI. kongresz- szusára. A delegációt a Feri­hegyi repülőtéren Földvári Aladár, a SZOT elnöke bú­csúztatta. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghí­vására csütörtökön hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett Husszein jordániai uralkodó és felesége. A király legutóbb 1967 októberében járt a Szovjetunióban. BUDAPEST A Magyar Vöröskereszt 500 000 forint értékben sátra­kat küldött az Afgán Vörös Félhold-nak, a földrengés sújtotta lakosság megsegítésé­re. MOSZKVA Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán a moszkvai Kremlben fogadta Bülent Ecevitet, a Török Köz- társasági Néppárt elnökét, parlamenti képviselőt, aki a szovjet parlamenti csoport meghívására tartózkodik Moszkvában. A barátságos légkörben le­folyt beszélgetés során a két Hamférfi eszmecserét folyta­Í ' 'ott a szovjet—török kapcso­latokról, valamint néhány nemzetközi kérdésről.

Next

/
Thumbnails
Contents