Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-16 / 141. szám

i, szekszárdi gyermekfajz-kiáiiítás Egy kiáiiítás képei Harmincöt és fél ezer jelentkező Változó világkép Száz általános iskolás vett részt az I. szekszárdi gyerek­rajzversenyen. A díjnyertes pályamunkákból kiállítás is nyílt a Béri Balogh Ádám Múzeumban. Az a terv, hogy az első gyermekrajz-kiállítást évenként követi majd a töb­bi. Miről szólnak a most kiál­lított rajzok? Meseélmények­ről, halhatatlan mesehősökről. Aladdinról és csodalámpájá­ról, Csipkerózsikáról és a töb- biekrőL, gyéljétek az előadást! Az út­törő és kisdobos seregszemlé­ken mutatják be tudásukat legjobbjaink. Farsangkor jel­mezbált rendezünk, szívesen énekelünk, táncolunk és me­sét is mondunk. Kirándulunk a hegyekbe, ahol bográcsban paprikás krumplit főzünk és számháborút játszunk. Este pedig veletek együtt leülünk a tv elé, megnézzük az esti me­sét. Mai vendégünk Csupa- íül, a nyulacska is eljött, hogy tanulságos történeteivel szóra­koztasson bennünket A valóság másfajta rajzokat ihletett Ezek a rajzok mintha un­szolnának: nézz ki az ablakon! A bérházak előtt a betonjár­dán görkorcsolyaversenyt tar­tunk... Hídon szalad a vonat ablakából eddig ismeretlen tá­jak tárulnak elénk... Rajzaink­ból kiállítást is rendezünk: gyertek velünk felnőttek és nézzétek meg. Most pedig fog­laljatok helyet a nézőtéren, fi* • À jelen gyermekeinek tarka és egyre változó világképéről beszélnek a kiállítás rajzai. Azokról az élményekről szá­molnak be a gyerekek, ame­lyek naponta érik őket Ami­ben helye van még a mesének is, de nyiladozó értelmükkel már a valóság, a körülöttük lévő világ felé fordulnak. r** veress — Kaiser Agnes IH. Mazsola; ■áugii Anita. Somogy vári Ildikó VI. o.; Táoorozás. az egyetemek, főiskolák nappali tagozatara Ä címben szereplő „kiállí­tás” nem az ismert zeneműre utal, hanem a Dombóvárott tárlaton szerepelt, közszemlére kitett alkotásokra vonatkozik. Már maga a „tárlat” szó is kis túlzás, hisz a jelenlegi művelődési otthon kis alakú, s nem is szimmetrikus terme aligha alkalmas egy itt felnőtt tehetséges, tehát már elszár­mazott művészgeneráció igé­nyesebb bemutatására. Mégis: jobb híján, meg a ritka alka­lomból itt üdvözöltük örömmel a szűkebb pátriájukat meg nem tagadott, s szinte kivétel nélkül rangos művészeti díjjal kitüntetett művészeket. Közü­lük is elsődlegesen a kiállítá­son is a legtöbb helyet kapott Sarkantyú Simon festőművészt, a személyével a kiállítást meg­tisztelő Majoros János kera­mikust; mindketten kétszeres Munkácsy-díjasok. Hasonlóan élményt adó volt látni Radó Károly kisplasztikáit, a szintén Munkácsy-díjas Vati József képeit és Ujváry Lajos festé­szeti alkotásait. Sarkantyú Simon, akinek képei a tárlat oroszlánrészét képezték, kiforrott művész, erőt sugárzó, mondhatni: lát­ványos és lenyűgöző hatású képeket küldött maga helyett. A művészeti főiskolán tanár­ként is fungál, s e kettősség nyilván egyformán gazdagítja tevékenysége mindkét aspek­tusát i Mint említettük, nem csu­pán a festészet szerepelt e kis seregszemlén, hanem a szob­rászat és az alig besorolható frizkészítés is, ez Majoros ke­ramikus munkásságának ré­sze. A kiállított műtárgyak al­kotóikat jól reprezentálhatták volna, ha több alkotás is sze­repel a tárlaton, így azonban a kisplasztikát is mindössze két kisméretű, bár színvonalas szobrocska jelentette, ezeken mérettetett meg a művész sú­lya, noha az több ennél. Radó Károly munkássága ismert, ki­csit az történt vele is, mint az egyműves írókkal: a képző­művész elrejtette önmagát a megismerhetőség, a teljesebb és alaposabb megismerés, a mérlegvonás szándéka előli Drescher Attila HARMINCÖTEZER-ötszáz­huszonhatan jelentkeztek az idén a felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatán meg­hirdetett mintegy 15 és fél ezer helyre — ez derül ki az egyetemi számítóközpontban, nemrég elkészült, a pályázók legfontosabb adatait tartalma­zó statisztikai tájékoztatóból. Az idei túljelentkezés a tava­lyinál valamivel kisebb, 229,9 Százalékos. A tanítóképző főiskolák és a műszaki egyetemek kivételé­vel a különböző egyetemekre és főiskolákra a tavalyinál tíz százalékkal kevesebben jelent­keztek. A csökkenés nem a tovább­tanulás iránti érdeklődés lany­hulásáról tanúskodik, a de­mográfiai hullámzással függ össze. Először két évvel ez­előtt érettségiztek a korábbi­nál kevesebben a középisko­lákban, ez a hullámvölgy tük­röződik az idei felvételi sta­tisztikában. Egyes pályák iránt megnőtt az érdeklődés is, a tanítóképző főiskolákon a ta­valyinál 35, a műszaki egyete­meken 7,5 százalékkal többen szeretnének továbbtanulni. iPn/MAT) l Abszolút számban a legtöb­ben, 2824-en a Budapesti Mű­szaki Egyetemre, 2758-an az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemre, 1971-en pedig a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre jelentkeztek a sort az Egri Tanárképző Főiskola folytatja 1658 pályázóval. Ál­talában elmondható: az eddigieknél többen érdek­lődnek a pedagóguspálya iránt. Ezernél többen jelent­keztek a nyíregyházi és a pécsi tanárképzőbe és a nyolc ta­nítóképző főiskola közül a leg­többen Győrben, Debrecenben, Budapesten és Kaposvárott szeretnének képesítést szerez­ni. Az IDEI jelentkezési adatok azt bizonyítják, hogy továbbra sem csökken az érdeklődés a bölcsészkarok, az orvosi és a jogi pálya iránt a budapesti bölcsészkarra a felvehetőknek több, mint hétszerese, a debre­ceni bölcsészkarra öt és fél* szerese jelentkezett. ________ A Szegedi Orvostudomány! Egyetem fogorvostudományi karán ötszörös a túljelentke­zés. Több. mint négyszeres a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A szegedi József Attila Tu­dományegyetem jogi karán az első évfolyam 90 helyére 373* an pályának, a bölcsészkaron négyszeres a túljelentkezés. Hasonló az arány a pécsi és alig valamivel kedvezőbb a helyzet a budapesti jogi karon. A Külkereskedelmi Főiskola mintegy 2O0 helyére 806-an je­lentkeztek és a felvehetők négyszerese pályázik a Nyír* egyházi Mezőgazdasági Főisko­la kertészeti karára is. A TUDOMÁNYEGYETE­MEK 6070 jelentkezője a tava* lyinál 610-zel kevesebb, de ez a jelentkezők felvételi esélyeit aligha módosítja. Három szá­zalékkal magasabb a fiúk ara* nya, a jelentkezések tükrében tehát mintegy fele-fele arány­ban női és férfipálya a bölcsé­szet, a TTK, a jog és a közgaz­daság. A tavalyinál 120-szal többen, 4084 jelentkeztek a műszaki egyetemekre, s ezen belül különösen nőtt az érdek* lődés a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem iránt. A műszaki pályán még min­dig a férfiak vannak több­ségben, a pályázóknak csupán 17,9 százaléka nő. A műegyetemeken a többi felsőoktatási intézmény átlag 34 százalékához viszonyítva aránylag kevés — 23,6 száza­lék — a tavaly vagy azelőtt érettségizett pályázó is, A tavalyi 1,8-szereg arány­nyal szemben az idén két és félszeres a túljelentkezés a ta­nítóképző főiskolákra, a pá­lyázók 90 százaléka — nő. Az orvosi egyetemeken is több a női jelentkező, 64,7 százalék. A FELSÖOKTATÄSI intéz­ményekbe» jelentkezettek 41,6 százaléka ‘ fizikai dolgozók gyermeke; 46,8 százalék a fő­iskolákra és 33,6 százalék az egyetemekre jelentkezetteké. Legmagasabb 65,1 százalékos az óvónőképző intézetekben, legalacsonyabb, 28,8 százalé­kos az orvostudományi egyete­meken. A diákmunka Ä bizonyítványok kiosztásával hamarosan befejeződik az 1975—76-os tanév, vakáció várja az egymilliónál több általános iskolást, háromszázezer középiskolást. A tizennegye­dik évüket betöltött diákok részére pedig — néhány hetes munka kínálkozik. A diákok nyári munkavállalása immár ha­gyományosnak tekinthető; a munkára neve­lésnek ez az igen jelentős pedagógiai eszköze hozzájárul a népgazdaság idényjellegű mun­kaerő-szükségletének kielégítéséhez is. Idény­jellegű — hangsúlyozzuk —, hiszen a három­négy hetes munkavállalás inkább csak bekuk- kantás a termelőmunkába; kisegítés (bár igen értékes) a mezőgazdaság idénymunká­lataiban; kereskedelemben, vendéglátóipar­ban a szezon „csúcsait” teszi elviselhetőbbé a segítség; s a gyárakban a szabadságidő jó áthidalását szolgálhatják a fürge fiatal kezek. Ha... ha megfelelő a fogadtatásuk, kellően előkészített a foglalkoztatásuk. A mezőgazdaságban — immár több esz­tendős gyakorlat jelzi —, elsősorban a nyári építőtáborok diákjaira számítanak. Ami pe­dig a munkájukat, fogadtatásukat illeti: igen messze vagyunk már azoktól az időktől, ami­kor sátorban lakó, hidegvízben mosdó, sáros latyakban cipővel taposó diákgyerekek me­séltek kétheti munkájukról, a tapasztalt szervezetlenségről. Díszére válhat jó néhány nyári tábor a mezőgazdasági nagyüzemek­nek; kellemes, kulturált szálláshelyek, jól szervezett és gonddal kimért munka, a fog­lalatosság után pedig vidám, igazi „vakációs hangulatú” szabadidőprogramok teszik ol- dottá a nyár munkás heteit. Harmincezernél több középiskolás és tizenkétezer főiskolás diák jelentkezett a 43 központi szervezésű építőtáborba; a legtöbb tábor már most, va­sárnap benépesül. Bács és Pest megye várja, igazi haszna fogadja a legtöbb fiatalt, Kazincbarcikán S vegyi kombinát befejezését segítik a táboro­zok. A táborokban végzett közös — és szín­vonalas — munka mellett, jó néhány tízezer diákgyerek végez munkát két-három hétig gyárakban, vállalatoknál, más helyeken. Igen helyesen, rendelkezés szabályozza immár munkavállalásuk „hátterét”, ‘meghatározva a bérezésüket, munkakörülményeiket és tevé­kenységi körüket, oly módon, hogy valóban hasznos feladatokat láthassanak el, s ne tedd ide, fuss oda emberkék legyenek erre az idő­szakra. A diákmunka — hasznot hajt; ezt mindinkább felismerik a vállalati'' vezetők, dolgozók. A munka — végezzék építőtáborban cso­portonként, vagy üzemben külön-külön —• élmények forrása minden diáknak. Tulaj­donképpen a leendő munkahelyeikkel talál­koznak, munkások, tsz-parasztok, állami gazdaságok dolgozói a „partnereik”, s a fizi­kai munka, a teremtő, alkotó munka folya­mataival ismerkedhetnek — még félig-med- dig gyerekként, de már jövőben, tervekben is gondolkozva. Közös érdek, nemzeti érdek is, hogy a nyári diákmunkák — túllépve a forintban mérhető értéken — erkölcsi, pe­dagógiai hasznot is hajtsanak. Nem közöm­bös, milyen a diákok „bepillantása” a gaz.- dasági életbe: kedvvel, s a visszatérés szán­dékával búcsúznak-e munkájuk végeztével, vagy a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség jeleit fedezik fel maguk körül. Sikert kívánunk a munkavállaló sok-sok diáknak. A táborozóknak, s a többieknek is. Jó törődést és hasznos tevékenységet remél­nek, várnak — jó lenne, ha mindenütt meg­kapnák. Utána pedig: kellemes vakációt! Várkonyi Margit

Next

/
Thumbnails
Contents