Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-16 / 141. szám
i, szekszárdi gyermekfajz-kiáiiítás Egy kiáiiítás képei Harmincöt és fél ezer jelentkező Változó világkép Száz általános iskolás vett részt az I. szekszárdi gyerekrajzversenyen. A díjnyertes pályamunkákból kiállítás is nyílt a Béri Balogh Ádám Múzeumban. Az a terv, hogy az első gyermekrajz-kiállítást évenként követi majd a többi. Miről szólnak a most kiállított rajzok? Meseélményekről, halhatatlan mesehősökről. Aladdinról és csodalámpájáról, Csipkerózsikáról és a töb- biekrőL, gyéljétek az előadást! Az úttörő és kisdobos seregszemléken mutatják be tudásukat legjobbjaink. Farsangkor jelmezbált rendezünk, szívesen énekelünk, táncolunk és mesét is mondunk. Kirándulunk a hegyekbe, ahol bográcsban paprikás krumplit főzünk és számháborút játszunk. Este pedig veletek együtt leülünk a tv elé, megnézzük az esti mesét. Mai vendégünk Csupa- íül, a nyulacska is eljött, hogy tanulságos történeteivel szórakoztasson bennünket A valóság másfajta rajzokat ihletett Ezek a rajzok mintha unszolnának: nézz ki az ablakon! A bérházak előtt a betonjárdán görkorcsolyaversenyt tartunk... Hídon szalad a vonat ablakából eddig ismeretlen tájak tárulnak elénk... Rajzainkból kiállítást is rendezünk: gyertek velünk felnőttek és nézzétek meg. Most pedig foglaljatok helyet a nézőtéren, fi* • À jelen gyermekeinek tarka és egyre változó világképéről beszélnek a kiállítás rajzai. Azokról az élményekről számolnak be a gyerekek, amelyek naponta érik őket Amiben helye van még a mesének is, de nyiladozó értelmükkel már a valóság, a körülöttük lévő világ felé fordulnak. r** veress — Kaiser Agnes IH. Mazsola; ■áugii Anita. Somogy vári Ildikó VI. o.; Táoorozás. az egyetemek, főiskolák nappali tagozatara Ä címben szereplő „kiállítás” nem az ismert zeneműre utal, hanem a Dombóvárott tárlaton szerepelt, közszemlére kitett alkotásokra vonatkozik. Már maga a „tárlat” szó is kis túlzás, hisz a jelenlegi művelődési otthon kis alakú, s nem is szimmetrikus terme aligha alkalmas egy itt felnőtt tehetséges, tehát már elszármazott művészgeneráció igényesebb bemutatására. Mégis: jobb híján, meg a ritka alkalomból itt üdvözöltük örömmel a szűkebb pátriájukat meg nem tagadott, s szinte kivétel nélkül rangos művészeti díjjal kitüntetett művészeket. Közülük is elsődlegesen a kiállításon is a legtöbb helyet kapott Sarkantyú Simon festőművészt, a személyével a kiállítást megtisztelő Majoros János keramikust; mindketten kétszeres Munkácsy-díjasok. Hasonlóan élményt adó volt látni Radó Károly kisplasztikáit, a szintén Munkácsy-díjas Vati József képeit és Ujváry Lajos festészeti alkotásait. Sarkantyú Simon, akinek képei a tárlat oroszlánrészét képezték, kiforrott művész, erőt sugárzó, mondhatni: látványos és lenyűgöző hatású képeket küldött maga helyett. A művészeti főiskolán tanárként is fungál, s e kettősség nyilván egyformán gazdagítja tevékenysége mindkét aspektusát i Mint említettük, nem csupán a festészet szerepelt e kis seregszemlén, hanem a szobrászat és az alig besorolható frizkészítés is, ez Majoros keramikus munkásságának része. A kiállított műtárgyak alkotóikat jól reprezentálhatták volna, ha több alkotás is szerepel a tárlaton, így azonban a kisplasztikát is mindössze két kisméretű, bár színvonalas szobrocska jelentette, ezeken mérettetett meg a művész súlya, noha az több ennél. Radó Károly munkássága ismert, kicsit az történt vele is, mint az egyműves írókkal: a képzőművész elrejtette önmagát a megismerhetőség, a teljesebb és alaposabb megismerés, a mérlegvonás szándéka előli Drescher Attila HARMINCÖTEZER-ötszázhuszonhatan jelentkeztek az idén a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán meghirdetett mintegy 15 és fél ezer helyre — ez derül ki az egyetemi számítóközpontban, nemrég elkészült, a pályázók legfontosabb adatait tartalmazó statisztikai tájékoztatóból. Az idei túljelentkezés a tavalyinál valamivel kisebb, 229,9 Százalékos. A tanítóképző főiskolák és a műszaki egyetemek kivételével a különböző egyetemekre és főiskolákra a tavalyinál tíz százalékkal kevesebben jelentkeztek. A csökkenés nem a továbbtanulás iránti érdeklődés lanyhulásáról tanúskodik, a demográfiai hullámzással függ össze. Először két évvel ezelőtt érettségiztek a korábbinál kevesebben a középiskolákban, ez a hullámvölgy tükröződik az idei felvételi statisztikában. Egyes pályák iránt megnőtt az érdeklődés is, a tanítóképző főiskolákon a tavalyinál 35, a műszaki egyetemeken 7,5 százalékkal többen szeretnének továbbtanulni. iPn/MAT) l Abszolút számban a legtöbben, 2824-en a Budapesti Műszaki Egyetemre, 2758-an az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemre, 1971-en pedig a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre jelentkeztek a sort az Egri Tanárképző Főiskola folytatja 1658 pályázóval. Általában elmondható: az eddigieknél többen érdeklődnek a pedagóguspálya iránt. Ezernél többen jelentkeztek a nyíregyházi és a pécsi tanárképzőbe és a nyolc tanítóképző főiskola közül a legtöbben Győrben, Debrecenben, Budapesten és Kaposvárott szeretnének képesítést szerezni. Az IDEI jelentkezési adatok azt bizonyítják, hogy továbbra sem csökken az érdeklődés a bölcsészkarok, az orvosi és a jogi pálya iránt a budapesti bölcsészkarra a felvehetőknek több, mint hétszerese, a debreceni bölcsészkarra öt és fél* szerese jelentkezett. ________ A Szegedi Orvostudomány! Egyetem fogorvostudományi karán ötszörös a túljelentkezés. Több. mint négyszeres a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán az első évfolyam 90 helyére 373* an pályának, a bölcsészkaron négyszeres a túljelentkezés. Hasonló az arány a pécsi és alig valamivel kedvezőbb a helyzet a budapesti jogi karon. A Külkereskedelmi Főiskola mintegy 2O0 helyére 806-an jelentkeztek és a felvehetők négyszerese pályázik a Nyír* egyházi Mezőgazdasági Főiskola kertészeti karára is. A TUDOMÁNYEGYETEMEK 6070 jelentkezője a tava* lyinál 610-zel kevesebb, de ez a jelentkezők felvételi esélyeit aligha módosítja. Három százalékkal magasabb a fiúk ara* nya, a jelentkezések tükrében tehát mintegy fele-fele arányban női és férfipálya a bölcsészet, a TTK, a jog és a közgazdaság. A tavalyinál 120-szal többen, 4084 jelentkeztek a műszaki egyetemekre, s ezen belül különösen nőtt az érdek* lődés a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem iránt. A műszaki pályán még mindig a férfiak vannak többségben, a pályázóknak csupán 17,9 százaléka nő. A műegyetemeken a többi felsőoktatási intézmény átlag 34 százalékához viszonyítva aránylag kevés — 23,6 százalék — a tavaly vagy azelőtt érettségizett pályázó is, A tavalyi 1,8-szereg aránynyal szemben az idén két és félszeres a túljelentkezés a tanítóképző főiskolákra, a pályázók 90 százaléka — nő. Az orvosi egyetemeken is több a női jelentkező, 64,7 százalék. A FELSÖOKTATÄSI intézményekbe» jelentkezettek 41,6 százaléka ‘ fizikai dolgozók gyermeke; 46,8 százalék a főiskolákra és 33,6 százalék az egyetemekre jelentkezetteké. Legmagasabb 65,1 százalékos az óvónőképző intézetekben, legalacsonyabb, 28,8 százalékos az orvostudományi egyetemeken. A diákmunka Ä bizonyítványok kiosztásával hamarosan befejeződik az 1975—76-os tanév, vakáció várja az egymilliónál több általános iskolást, háromszázezer középiskolást. A tizennegyedik évüket betöltött diákok részére pedig — néhány hetes munka kínálkozik. A diákok nyári munkavállalása immár hagyományosnak tekinthető; a munkára nevelésnek ez az igen jelentős pedagógiai eszköze hozzájárul a népgazdaság idényjellegű munkaerő-szükségletének kielégítéséhez is. Idényjellegű — hangsúlyozzuk —, hiszen a háromnégy hetes munkavállalás inkább csak bekuk- kantás a termelőmunkába; kisegítés (bár igen értékes) a mezőgazdaság idénymunkálataiban; kereskedelemben, vendéglátóiparban a szezon „csúcsait” teszi elviselhetőbbé a segítség; s a gyárakban a szabadságidő jó áthidalását szolgálhatják a fürge fiatal kezek. Ha... ha megfelelő a fogadtatásuk, kellően előkészített a foglalkoztatásuk. A mezőgazdaságban — immár több esztendős gyakorlat jelzi —, elsősorban a nyári építőtáborok diákjaira számítanak. Ami pedig a munkájukat, fogadtatásukat illeti: igen messze vagyunk már azoktól az időktől, amikor sátorban lakó, hidegvízben mosdó, sáros latyakban cipővel taposó diákgyerekek meséltek kétheti munkájukról, a tapasztalt szervezetlenségről. Díszére válhat jó néhány nyári tábor a mezőgazdasági nagyüzemeknek; kellemes, kulturált szálláshelyek, jól szervezett és gonddal kimért munka, a foglalatosság után pedig vidám, igazi „vakációs hangulatú” szabadidőprogramok teszik ol- dottá a nyár munkás heteit. Harmincezernél több középiskolás és tizenkétezer főiskolás diák jelentkezett a 43 központi szervezésű építőtáborba; a legtöbb tábor már most, vasárnap benépesül. Bács és Pest megye várja, igazi haszna fogadja a legtöbb fiatalt, Kazincbarcikán S vegyi kombinát befejezését segítik a táborozok. A táborokban végzett közös — és színvonalas — munka mellett, jó néhány tízezer diákgyerek végez munkát két-három hétig gyárakban, vállalatoknál, más helyeken. Igen helyesen, rendelkezés szabályozza immár munkavállalásuk „hátterét”, ‘meghatározva a bérezésüket, munkakörülményeiket és tevékenységi körüket, oly módon, hogy valóban hasznos feladatokat láthassanak el, s ne tedd ide, fuss oda emberkék legyenek erre az időszakra. A diákmunka — hasznot hajt; ezt mindinkább felismerik a vállalati'' vezetők, dolgozók. A munka — végezzék építőtáborban csoportonként, vagy üzemben külön-külön —• élmények forrása minden diáknak. Tulajdonképpen a leendő munkahelyeikkel találkoznak, munkások, tsz-parasztok, állami gazdaságok dolgozói a „partnereik”, s a fizikai munka, a teremtő, alkotó munka folyamataival ismerkedhetnek — még félig-med- dig gyerekként, de már jövőben, tervekben is gondolkozva. Közös érdek, nemzeti érdek is, hogy a nyári diákmunkák — túllépve a forintban mérhető értéken — erkölcsi, pedagógiai hasznot is hajtsanak. Nem közömbös, milyen a diákok „bepillantása” a gaz.- dasági életbe: kedvvel, s a visszatérés szándékával búcsúznak-e munkájuk végeztével, vagy a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség jeleit fedezik fel maguk körül. Sikert kívánunk a munkavállaló sok-sok diáknak. A táborozóknak, s a többieknek is. Jó törődést és hasznos tevékenységet remélnek, várnak — jó lenne, ha mindenütt megkapnák. Utána pedig: kellemes vakációt! Várkonyi Margit
