Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-13 / 112. szám
800 könyvtár- 10 millió kötet A Bolgár Népköztámaság fővárosa Szófia, 9 prózai színházzal, egy operával és egy operettszínházzal rendelkezik. Esténként több mint 6000 látogató keresi fel ezeket a rendkívül változatos programot ígé. ló kulturális központokat. A fővárosban 44 filmszínház működik, köztük számos újdonságot bemutató „premier- mozi”. A mozilátogatók száma naponta meghaladja a 40 ezret. Évente körülbelül 500 ezer szófiai hallgatja meg a különböző zenekari és szólókoncerteket és több mint 700 ezren a bolgár és külföldi művészek Hét könyv 1975-ben a Német Demokratikus Köztársaság 78 könyvkiadója 6003 művet adott ki összesen 129,7 millió példányban. Ez 15 százalékkal volt több, mint az 1974-ben megjelent könyvek száma. Egyben azt is jelenti, hogy az NDK minden lakosára 7 könyv jutott. Az NDK lakói évente mintegy 500 millió márkáért vásárolnak könyvet. A kiadók nagy gondot fordítanak a gyermekirodalomra. Évente több mint 16 millió példányban adnak ki gyermekeknek és az ifjúságnak könyveket. Minden évben meghirdetik a gyermek- és ifjúsági irodalom napját és 20 év óta rendszeresen irodalmi versenyt rendeznek a gyermek- és Ifjúsági irodalom művelőinek. kiállításait. Szófiában 37 múzeum található. A kiállítási tárgyak száma körülbelül 500 ezer. A bolgár könyvkiadás központja ugyancsak Szófia. A szépirodalmi kiadványok 20 százaléka, a társadalompolitikai kiadványok 30 százaléka a bolgár fővárosban jelenik meg, a külföldi irodalom 52 százaléka úgyszintén. A főváros lakói több mint 800 könyvtárban találhatják meg az őket érdeklő, legkülönbözőbb témájú könyveket. Választék van bőven, több mint 10 millió kötet közül válogatfejenként— A társadalomtudomány területéről a legnagyobb vállalkozás Marx és Engels munkáinak 40 kötete és Lenin műveinek német nyelvű kiadása ugyancsak 40 kötetben. Igen nagy példányszámban adnak ki aktuális politikai és társadalomtudományi műveket is. Szoros és gyümölcsöző az együttműködés a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kiadóival is. A moszkvai és a drezdai Művészeti Kiadó például 14 kötetben jelenteti meg „A kultúra rövid történeté”-t. A Budapesti Akadémia Kiadó fcOlfSMl műveinek 30 százaléka szintén közös munka ered. ménye. A varsói Arkady Kiadó szóOrszágot A Szovjetunióban tavaly több mint 100 millió turista utazott, vett részt kirándulásokon. A belső turizmus számára itt kitűnő lehetőség nyílik, hiszen az országon több hőmérsékleti övezet húzódik át — mindenki megtalálja a neki tetsző klímát és tájat. Sivatag, erdő, hegy, tenger, hó, jég, pálmaliget — nincs belőu, lük hiány. A turizmus két legelterjedtebb formája a Szovjetunióban a turistaházakban való pihenés, rövid kirándulásokkal ösz- saekötve, illetőleg a több napos, esetleg egy-két hetes túra. A turista-szakosztályok által ajánlott 1—2 napos hétvégi utak száma több mint 20 000. A kirándulók rendelkezésére áll 965 turistaház, összesen 300 ezer férőhellyeL Igen elterjedt a családi turizmus. Nyolcvankilenc turistaház és szálloda áll kifejezetten a családosok rendelkezéséPrágai Amikor a Cseh Filharmónia a felszabadult ország első hangverseny-idényére készült 1945-ben, a hangversenysort Sosztakovics VII. leningrádi szimfóniájának bemutatójával nyitották meg. Akkor támadt az a szerencsés ötlet, hogy nemzetközi zenei fesztivált rendezzenek. így született meg a Prágai tavasz, amelynek mc6t XXXI. évfordulójára keiül sor, s amely minden évben Csehszlovákia legnagyobb zenei ünnepe. rassr, együttműködik a berlini Hehschel Kiadóval; évente két füzetben adják ki „A világ művészete” című sorozatot. látni jó... re. Növekszik a vonattal, hajón, autóbuszon, gépkocsival és különösen a repülőgéppel utazó országjárók száma. Az elmúlt évben mintegy 12 millióan ismerkedtek meg a „repülős turizmus” révén az ország különböző tájaival. Ez érthető, hiszen számos idegenforgalmi nevezetesség (Buhara, Számár- kand, Taskent, a Bajkál tó és még sok más), vonattal is több napi távolságra esik a Szovjetunió európai részétől. Az ilyen hosszú utak esetében a legjobb a repülőgép. Míg 1969- ben 4 ezer repülőjárat működött a turisták számára, ma már 23 ezerre nőtt a számuk. A Szovjetunióban több mint 70 ezren vannak azok, akik a turisták útjait, pihenését közvetlenül. vagy közvetve szervezik. Számuk azonban egyre nő, évente több mint 16 ezer új turisztikai szakembert képeznek ki az oktatási iniézr mények, tavasz Az idei Prágai tavasz Ismét gazdag élményeket ígér. A hangversenyeken 47 szólóművész; 23 karmester, 9 szimfonikus zenekar, továbbá 4 kamarazenekar, 20 kisebb kamaraegyüttes lép fel, külföldi vendégművészekkel. A fesztivál középpontja — mint rendszeresen, most is — a Smetana- és a Dvorák- terem lesz, amelyekben 44 hangverseny hangzik el. Sok koncertet rendeznek műemlék környezetben, mint amilyen a Bertramka-villa, melynek neve összefarrcrít Mozart prágai tartózkodásaival: a prágai vár Szenti Vitus katedrálisa és a Szent1 György bazilika, a Waldstein-palota, a Nemzeti Múzeum és a prágai vár térségében lévő Martinic-palota. Bizonyára nagy vonzereje lesz az olyan vendégegyütteseknek, mint például a Karajan vezényelte Berlini Filharmonikusok, a Leningrádi Filharmónia Szimfonikus Zenekara Jurij Tyemirkanov vezényletével és a Montreali Szimfonikus Zenekar Rafael Frü- beck de Burgoes vezényletével. A hangversenyek színházi ellenpólusa a Drezdai Opera, amely Prágában Wagners Trisztán és Izoldáját, Weber: A bűvös vadászát és Zimmermann Levin malma című ope- raújdonságát mutatja majd be. A nagynevű együttesek mellett csupán néhány nevet em- Ütünk a Prágai tavaszon fellépő karmesterek és szólistáié közül: Dean Dixon, Serge Ban- do, Lehel György, Tadeusz Strugale, Carl Melles, Leit Se- gerstam és Laurence Foster, valamint Leonyid Kogan, Gi- don Kremei-, Andrej Gavrilov, Alexander Slobodjanik, Clau- dió Arrau, Malcolm Frager és Bánki Dezső, A Prágai tavasz nemcsak' nemzetközi fesztivál, de a csehszlovák zeneművészet nagy seregszemléje is, melyen fellép a szimfonikus zenekarok közül például a Cseh Filharmónia, a Szlovák Filharmónia, a B:-nói Állami Filharmónia, Prága főváros szimfonikus zenekara, a Csehszlovák Rádió szimfonikus zenekara, a brnói Janacek- vonósnégyes és a Suk-trió. Az 1976. évi Prágai tavasz két jubileumnak szenteli figyelmét: C. M. Weber születése 150, évfordulójának és Dmitrij Sosztakovics meg nem ért 70. születésnapjának. Sosztakovics zenéje vörös fonalként húzódik majd végig a fesztivál műsorain. Átfogó egységben hangzanak fel a szimfonikus és versenymüvei- ből, a vokális és a kamarazenei alkotásaiból összeállított: műsorok. . !.. ' > . i . ■. X Még" mindig nedves csizmájával csattogva, amely most jobban szorította dagadt lábát, mint máskor, Pelage ja körülnézett a szobában — a helyiség egyszerű, tiszta volt, világosra festett padlóval, az ablakon fehér tüllfüggöny vakított, az elülső sarokban fenségesen terpeszkedett el egy vaskos fikusz. Tekintete megakadt a világos- piros, fehér bőröves ruhán, amelyet hanyagul a komód melletti székre dobtak, a komódon, vadonatúj, még sose használt szamovárok csillogtak. — Hát.ez a kanca hol van? — Elment. Tudhatod; hisz nagylány. — Hát szóval. így áll a mj szénánk! Te egész nap csak fekszel, a lányunk meg minden szökőévben van itthon, az anyja meg csak gebedjen meg. Mindent nekem kell... Pelageja végre lerúgta a csizmáját és a padlóra henteredett. Csak úgy derékalj nélkül. Egyenesen a puszta, festett padlóra. öt percig, vagy talán hosszabb ideig is, mozdulatlanul, behűnyt szemmel, nehéz, sípoló lélegzettel feküdt. Aztán a lélegzete fokozatosan egyenletessé vált — a festett padló jól kiszívja a meleget a testből —, aztán a férje felé fordult és kérdezősködni kezdett, mi újság a ház körül. A legfontosabb és legnehezebb házimunkát elvégezték — Alka megfejte a tehenet is,i füvet is hozott reggelre. Aztán nagyon megörült a kis szamovárnak, amelyet, míg rá várt, Pavel begyújtott — úgy látszik, mégse nyomta egész nap az ágyat, azért ma is elvégezte a dolgát. ' Az asszony felállt, egymás után öt csésze erős teát ivott, cukor nélkül — az üres teával lehet leginkább lecsillapítani a felhevült testet, aztán félrehúzta a függönyt az ablakon, és megint kinézett a kertbe. Ott hever a széna, egész álló nap, pedig ő ma már össze nem szedi —- alig érzi kezét-lábát™ — Nem, nem bírom — mondta, ás újra lefeküdt a padlóra, de most már a vattakabátra, amit az ura szolgálatkészen leterített neki. — Hát borért voltál-e, mi? — kérdezte kis szünet után. —• Voltam. Két üveggel vettem. — Na jól van, jól, édes uram — szólalt meg most már egészen más hangon Pelageja. — Kell az a kis bor. Hátha betoppan valaki. Sok bort vesznek mostanában? — Vesznek. Még nem mindenki ment el szénát vermelni. Pjotr Ivanovics sokat vett. Fehéret is, vöröset is. — Hát hogyne vett volna — sóhajtott fel Pelageja. — Nagy vendégség lesz. Állítólag Antonyi- da hazajött, befejezte a tanulást. Nem láttad? — Nem. — Megjött, az elébb mondta a munkaügyis. Aszongya, egy katonával együtt jött a csónakon, egy tiszttel, úgy tett, mintha csak úgy, időtöltésből állna vele szóba. Egy fenét! Vőlegény után kajtat, sürgős neki a férjhez menés. — Pelageja elhallgatott. — Aztán nem mondott neked semmit? Nem hívott meg egy csésze teára? Pavel vállat vont. — Látod, látod, hogy szalad az idő. Volt-e valaha olyan vendégség Pjotr Ivanovicsnál, ahova minket el nem hittak? De most már Pavel meg Pelageja senki — nem kellenek. — Jól van, na — mondta Pavel —, a nővéremnél ünnep van. Itt volt az elébb — hívott. — Ugyan, én ma már nem megyek vendégségbe — szorította össze dühösen a száját Pelageja. — Kezem-lábam nem érzem —, hogy mennék vendégségbe? — Na de hát, az milyen nagy bánat lesz neki. Hát íszen. névnapja van.:: — hozakodott elő bátortalanul PaveL — Mit képzel? Majd az Ő névnapja miatt nem tudom kipihenni magam. Éppen e pillanatban léptek nesze hallatszott a tornácon, és — emlegetett szamár meg szokott jelenni 1 — Anyiszja lépett be a házba. Anyiszja öt évvel volt idősebb a fivérénél, de egészsége kicsattanó, szemöldöke fekete, a foga vakítóan fehér és teljesen ép — nem is gondolná az ember, hogy túl van az ötvenen. Anyiszja háromszor ment férjhez. Az első férje, akitől gyereke született, az egy évet se érte meg — elesett a fronton. A második férjétől el kellett válnia negyvenhatban, amikor az asszony börtönbe került (egy kéve gabonát lopott a mezőn). A harmadik férje Rjazany környékéről került ide, az erdőkitermelésre (az asszony őt szerette a legjobban) — az utolsó ingéig mindenét elitta, búcsúzóul elverte, és meglépett a törvényes feleségéhez. Ezután az asszony nem kísérletezett többé a családi boldogsággal. Szabadon élt. a férfiakat nem hessegette el magától —, de a szívéhez férkőzni nem hagyta őket. Anyiszja szerette a fivérét — azért is. mert csak ez az egy volt neki, ráadásul betegeskedett is, meg aztán azért is, mert olyan jólelkű, csendes ember volt, és soha egyetlenegyszer sem tett neki szemrehányást kikapós viselkedéséért. De a sógornője, Pavel felesége előtt — ezt meg kell vallani — félénk volt. Félénk volt, és zavarba jött, mert elismerte, hogy az asszony mindenben fölötte áll. Jó gazdasszony — Anyiszja nem tudott bánni a pénzzel, soha egyetlen kopejkája sem volt —. az életét előre eltervezi, és asszonyt dolgokban — akár a kőszikla. .Folytatjuk.)
