Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-11 / 110. szám
I NDK - PANORÁMA A tudomány - „felgyorsítja’* a termelést Az NDK népgazdasága olyan Íejlődési szakaszhoz érkezett, amikor a termelés fejlesztésének fő forrása a tudományos- technikai haladás. A tudományos-technika! erőforrás igen. jelentős. Az elmúlt 10 évben megkettőződött a tudományos kutatómunkát végzők száma: jelenleg 155 ezren működnek ezen területen, közülük 80 ezren főiskolai vagy magasabb szakképesítéssel rendelkeznek. A tudományos dolgozók 90 százaléka alkalmazott kutatással foglalkozik az ipar és mezőgazdaság területén. Kisebb részük az akadémiai intézetekben, főiskolákon, egyetemeken dolgozik. Az NDK tudományos célokra nagy összegeket fordít: 1965-ben 1,8 milliárd, 1975-ben pedig már 5,8 milliárd márkát költöttek kutatásra. Az alkalmazott kutatásban dolgozók eredményeinek is köszönhető. hogy az 1965—75 közötti időszakban a termelés fejlődése 45-ször gyorsabb volt, mint a munkáslétszám-növe- kedés. A termelékenység ilyen gyors növekedése következtében ugyanebben az időszakban a nemzeti jövedelem ugrásszerűen megnőtt A tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatát bizonyítja az NDK akadémiai liÿtatpinté- zeteinek új növényfajták nemesítésére, könnyű, korszerű textíliák ' kikísérletezésére, nagy hatóképességú mosószerek előállítására, új gyógyszer- készítményekre vonatkozó eredményei. 1971-ben például tíz új gabonafajtát, öt búr-. gonyafajtát, H zöldségfőzelékfélét nemesítettek és adtak át termesztésre. Az új nagyüzemi állattenyésztési módszerek kidolgozása mellett új állatgyógyászati szereket fejlesztettek ki, így például a Turimycin nevű antibiotikumot. Az NDK kutatóintézetei,-csoportjai a többi szocialista országgal, többek között Magyarországgal js együttműködve a rákkutatás, az idegrendszerkutatás több fontos feladatát végzik. Érkeznek a bútorszállítók... Az NDK fővárosa eddigi legnagyobb új lakótelepének építkezéseit 1972-ben kezdték el. a csaknem másfél négyzetkilométeres területen 1978- ban 50 000 ember lakik majd, s már jelenleg is mintegy 25 000-ren mondhatják magukat az új telep valamelyik lakása boldog tulajdonosának. Napról napra egyre több bú- torszállító kocsi érkezik a telepre. Az építkezést nagyszabású pályázati felhívás előzte meg, mert bár a tervezők rendelkeztek lakótelepi tapasztalatokkal, nem akartak semmilyen hibát elkövetni. Például azt, hogy a szociális létesítmények nem egyforma ütemben épüljenek a lakóházakkal. A terv, melyet végül is elfogadtak, megfelel a legmodernebb lakótelepekkel szemben támasztott növekvő igényeknek.« A lakótelepen különböző építési típusok szoros egységet képeznek, öt-, tizenegy, tizennyolc és huszonegy emeletes házak adják meg a telep változatosságában is harmonikus képét. Az előregyártott elemekből készült házaknál nagy szerepe van a színeknek is; itt a lakóházak, csecsemő- otthonok, óvodák és iskolák ragyogó fehér, narancssárga, kék és piros színekben pompáznak. A lakók számára négy vásárcsarnok áll majd rendelkezésre, ezekben nemcsak élelmiszert, hanem iparcikkeket is árulnak. Számtalan iskola is lesz, továbbá csecsemőotthonok és óvodák. Az idősek számára két napköziotthont terveznek, s lesz egy nagy egészségügyi központ is, amelyben — elkészülte után — 25 orvosi és 15 fogorvosi rendelőt nyitnak. Nem felejtették ki a pihenőkörzetet sem, itt vendéglők, parkok, tavak, uszodák, kis és nagy sportlétesítmények várják a lakókat. Gyermeksport az NDK-ban A fiatal generáció sportja, testkultúrája közügy a Német Demokratikus Köztársaságban. Az állami szerveket, az üzemek, intézmények vezetőit, a termelőszövetkezetek vezetőségét törvény kötelezi arra, hogy e tevékenység előmozdítását terveikbe foglalják bele, s azok teljesítéséről évente számot adjanak. Az ifjúsági sport fejlesztését célzó terveket az ifjúság bevonásával készítik. Kétévenként megrendezik — 1966 óta — a gyermekek és fiatalok szpartakiádját. A felkészülés az iskolákban kezdődik, majd a járási találkozókon folytatódik, amelyeken — a járás nagyságától függően —» egy-háromezer 6—18 éves korú gyermek, illetve ifjú vesz részt. 1965 óta téli sportszpartakiádokat is rendeznek. A járási versenyek után megyei szpartakiádokon mérik össze erejüket a legjobbak. Ezt követően az országos gyermek- és ifjúsági szparta- kiádon — amely a sportutánpótlás seregszemléje is — 19 nyári sportágban körülbelül 10 000, téli sportokban körülbelül ezer fiatal mérkőzik. Az ifjúsági sport tömegsport-jellegét jól mutatja a következő szám: minden negyedik gyermek és minden harmadik ifjú tagja az NDK szocialista sport- szervezetének, a DTSB-nek. Az iskolákban tízezer jól képzett sportoktató vezeti a kötelező tornaórákat. Az első három osztályban heti két, a negyedik—hatodikban heti három, még a hetedik—tizenkettedik osztályban ismét heti két óra a sportfoglalkozás. Nagy súlyt helyeznek az úszás oktatására: 1974-ben a tizenkettedik osztályt végzett tanulók 99 százaléka tudott úszni. A tanrend szerinti oktatás mellett másfél millió diák versenyez az iskolai és a DTSB-sportegyesü- letekben. A szakmunkásképző iskolákban is heti két ora a kötelező sportoktatás. Az állam nagy összegeket áldoz a sportra, ezen belül a fiatalok sportjára. 1974-ben például 310 millió márkát töltöttek sportpályák és üdülőhelyek fenntartására. Az NDK tengerhajózása Az NDK kereskedelmi flottája 1952-ben még egyetlen hajóból állt, 1974-re már 194 hajó teljesített szolgálatot és a kezdeti 917 helyett 1152 286 bruttóregiszter tonna árut szállított. Az ország ezzel a teljesítménnyel jelenleg a harmincadik helyen áll a világ hajózóországai között. A 194 hajó közül 138 darabárut- szállító, 12 konténerhajó, 6 gyümölcs- és hűtőhajó, 16 sped»lÖ tómegáru-száiítíó, ít tankhajó, 3 érc- és olajszállító különleges tengeri jármű. Az utóbbi tíz évben az NDK a hajózási útvonalakat is kiterjesztette, bővítette. Szovjet; lengyel, NDK együttműködéssel bonyolítják le a nyugatafrikai és dél-amerikai hajó- úton, lengyel—NDK együttműködéssel a kelet-afrikai útvonalon a szolgálatot, a KGST keretében az NDK kereskedelmi flottája például Rostock és Riga között végez rendszeres szállításokat. Régi partnere az NDK-nak e tekintetben Finnország. 1963 óta 12 —14 hajó közlekedik Rostock és London között is. Eljutnak az NDK hajói Egyiptomba, a Közel-Kelet országaiba, Indiába, Kubába, Mexikóba, Irakba, Iránba stb. 1971 óta működik a „Barátság-vonal” az NDK és Vietnam között. 1971-ben Budapesten tenger- hajózási egyezményt kötött az NDK, Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Szovjetunió, a kereskedelmi flották és kikötők jobb hasznosítására, a műszaki-tudományos együttműködés, tapasztalat- csere kiszélesítésére. Ennek eredményei máris jelentősek. A hajóállomány növelésével,' a nemzetközi kapcsolatok bővülésével egy időben fejlődnek az NDK tengeri kikötői: Rostock, Wismar, Stralsund. Közülük a legnagyobb, a legforgalmasabb Rœtock, amely az ország tengerhajózási tevékenységének 80 százalékát bonyolítja le; 33 kikötőhelye van, 70 nagy teljesítményű — közöttük több 100 tonnás — daruval mozgatják a ki. és berakandó árut; a raktározás céljait 90 ezer négyzetméter fedett és 200 ezer négyzetméter szabad raktárterület szolgálja. Egyetlen esztendőben — 1973- ban — háromezer hajót indítottak innen útnak. A további fejlődést a szocialista országokkal váló gyümölcsöző együttműködés biztosítja. E téren a Szovjetunión kívül Lengyelországgal és Csehszlovákiával a legélénkebb az NDK kooperációja. Hol esett fogságba Béri Balogh Ádám? A történeti irodalomban két feldolgozás foglalkozik Béri Balogh Adómmal részletesen. Az egyik Bodnár István „Béri Balogh Ádám, a vértanúhalált halt kuruc brigadéros” című munka, a másik Tpth Gyula „Balogh Ádám kuruc brigadéros” című monográfiája. Legújabban Bánkuti Imre „Tolna megye a Rákóczi-szabadság- harcban” című tanulmányában dolgozta fel a kuruc világ dunántúli eseményeit. Az említett munkák egyértelműen az mellett foglalnak állást, hogy Béri Balogh Ádám Szekszárd- nál esett fogságba. A legutóbb, Rákóczi születésének 300. évfordulójára megjelerüetett Kö- peczi Béla—R. Várkonyi Ágnes „II. Rákóczi Ferenc” című monográfia szerint is Balogh Ádámot Szekszárdnái fogták el. A Tolna megyei Levéltárban sajnos erről semmilyen iratanyagot nem őfzünk. Ismereteink szerint Béri Balogh Ádám utolsó harcáról és fogságba eséséről egyetlen leírás maradt fenn, Petrasch ezredes, mohácsi császári parancsnok hadijelentése. Ezt a következőkben ismertetni fogjuk. Meg kell említenünk, hogy a néphagyomány is — melyet részben Thaly Kálmán gyűjtött össze — egyértelműen Szekszárdhoz köti a legendás hírű kuruc brigadéros elfogását. A felsorolt munkák alapján idézzük fel Béri Balogh Ádám fogságba esésének történetét, .... Tolna megye a Rákóczi-sza- badságharc idején földrajzi fekvése miatt kulcshelyzetben volt. Jelentős dunai átkelőhelyek voltak itt, és Simontor- ysdftfijin.t Dunaföldvár olyan erődítésnek számított, ahol a kuruc csapatok biztos támaszt kaptak. 1709. augusztus 28-án azonban Simontor- nya is a császári csapatok kezébe került, és ezzel a dunántúli szervezett kuruc ellenállásnak vége szakadt. Rákóczi — habár már előbb is tervezte — csak 1710 júliusában indított újabb csapatokat át a Dunántúlra. Emlékirataiban azt írta, hogy „ezen expeditiot előrelátó és elszánt emberekre” akarta bízni. A fó- vezéri tisztet Palocsay György generális főstrázsamester kapta, aki az előhaddal 1710. július 14-én kelt át a Dunán. A főerők, Béri Balogh Ádám bri- gadérossai — aki Tolna megyei földbirtokos volt — keltek át pár nappal később. A helyzet azonban nem úgy alakult. ahogy Rákóczi és vezérkara tervezte. A Dunántúl megmaradt népe belefáradt a hosszú évekig tartó harcokba, az állandó rek- virálásokba, pusztításokba. Sót 170S őszén ezen a vidéken is megjelent a pestis. Igen jellemző Tolna vármegye tisztviselőinek 1710. május 26-án Nádasdy Ferenc császári tábornokhoz írt levele a megye állapotáról: „Éppenséggel az egész Tolna vármegye mostan nem több, hanem huszonegy nyomorult falubul álló, annak is Ötét nem a Nemes Vármegye, hanem a pestis bírja.” A labanc parancsnokok szigorú rendeleteket hoztak, mert aki a kurucoknak segített, annak akasztófa járt. Megkezdték a népösszeírást, és még azt is szántba vették, hpgv kinek van fegyvere; nehogy valaki kuruc harcost tudjon elrejteni. Az összeírásért a falvak elöljáróinak kellett kezességet vállalni. A kurucok látták, hogy a dunántúli nép kifáradt. Béri Balogh Ádám a következőket írta Rákóczinak: „Az magunk földjét nem úgy találtuk, az mint reménlettük vala, mert az ellenség megszaporodván hí- 1 rünkre”. Nem is ez volt a legfőbb baj Balogh Ádám szerint, hanem, hogy „ez földnek lakói sem hajúinak úgy mint az előtt, gondulván csak portyaképpen jöttünk légyen él- tál, az kiket hajthatunk is, azzal mentik magukat, hogy semmi erőt nem látnak”. Ezért kéri Rákóczit, hogy küldjön még át embereket a Dunántúlra. A fejedelem azonban nem tudott több katonát küldeni. Ennek ellenére Palocsay és Béri Balogh csapatai kezdetben igen jelentős sikereket értek el. Őszre viszont megváltozott a helyzet. A kurucok az utánpótlás hiánya miatt reménytelennek látták a további harcot, ezért nagyrészt szétszéledtek. Palocsay szeptemberben megbetegedett, és átkelt a Dunán az Alföldre. Így Balogh Ádám a maradék sereggel magára maradt. Mivel utánpótlásra nem volt reménye, ő is vissza akart térni Rákóczi közvetlen közelébe. Az átkelést Mohács alatt akarta végrehajtani a megmaradt csapatokkal. Petrasch ezredes 1710. október 28-án reggel Tolnán kapta a hírt, hogy néhány kuruc egészen az újpalánki hídig me1 részkedett, és Szekszárd felé ment tovább. Előtte már egy órával néhány paraszt jelentette neki: Balogh Ádám ötszáz lovasa falujában. Faddon van. Erre Petrasch megparancsolta Secula ezredesnek, hogy 120 válogatott lovassal üljön nyeregbe, és induljon az újpalánki híd felé. Hátvédnek még 100 hajdút rendelt utánuk. Petrasch a szárazföldön akart megütközni a kurucok- kal. Rákóczi katonái viszont egyelőre behúzódtak jobbkéz felől a hegyek közé, és eltűntek a császáriak szeme elől. A lesre kiküldött kurucok észrevették a labancok közeledését. Rövid mérlegelés után a támadás mellett döntöttek. A harc olyan heves volt, hogy szorosan összegabalyodtak, és a karabélyuk agyával ütötték egymást. Magát Petrasch ezredest is lerántották a láváról, az odaérkező Secula pedig megsebesült. Többen kiáltoztak. hogy már jön a felmentő csapat, erre a kurucok hátrálni kezdtek. Petrasch jelentése szerint a kurucokat „a szőlőkbe ugrasztották, s mikor az előcsapatok megérkeztek 20 mérföldnyire üldözték. Végre egy árokhoz értek, annak túloldalára menekültek. Balogh Ádám személyesen igyekezett embereit új támadásra bátorítani, de az árokból, ahová ugrasztották, nem tudott kievic- kélni. A rácok már készen voltak reá. hogy fejét veszik, de mikor a sebesült Secula ezredes odaért, megkegyelmezett neki.” Thalv Kálmán kutatásai alapján így írta le az esetet; ... -viiÉÉlfU. Balogh Ádám Bonyhád felől jött 140—150 főnyi sereggel a Bátaszék feletti hegyekre. Amikor meglátta a Szekcső felől közeledő rácokat, lecsapott rájuk. Ez körülbelül a Bátaszék—Pécs között vasútvonal feletti hegyeknél lehetett, ami megfelel az ezredes jelentésének, hogy 20 mérföldnyire üldözték a menekülő kurucokat. Egészen addig, amíg a szekszárdi határban Balogh Ádám Murza lova a csatári toroknál a megáradt Cinka patak iszapjában összerogyott, s maga alá temette gazdáját Petrasch azon nyomban val- latóra fogta Balogh Ádámot. aki büszkén vallotta, hogy „fogságában is Rákócziért akar élni és meghalni”. Kegyelmet nem kért, és várta a császári haditörvényszék döntését. Először Eszékre vitték, majd Budára. A haditörvényszék pallos általi halálra ítélte. 1711. február 6-án az ítéletet végrehajtották. Ha letette volna a hüségesküt a császárnak, akkor kegyelmet kapott volna. De ő. mint fogsága alatt mondta: Inkább akar Rákóczinál disznópásztor, mint a császárnál magas hivatalnok lenni”. Azon a helyen, ahol fogságba esett, ma emléktábla áll, amelyet Augusz Imre 1875-ben készíttetett. Az emléktáblán a következő felirat van: „Ezen a helyen fogatott el 1710-ben Béri Balogh Ádám. II. Rákóczi Ferenc dandárnoka, ki hős tulajdonságait a hon és szabadság szent szeretetével egyesíti, s elvhűségéért kegyetlen vér- tanúságot szenvedett, örökös tisztelet emlékénekt A haza minden előtt!" Dr. Kisasszondy Éva X
