Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-11 / 110. szám
Kádár János felszólalása f {Folytatás az Ï. oldalról;)' módja van rá, igyekszik akadályozni a népek szabadságtörekvéseit A történelem menetét azonban nem lehet visz- szafordítani. Nagyszerű példája ennek a vietnami nép bősi küzdelme és történelmi jelentőségű győzelme, továbbá Laosz, Kambodzsa ég Angola népének győzelme, önmagukban is óriási jelentőségűek, de egyben korszakjelzők is ezek a győzelmek. Emlékeztetnek arra, hogy a nemzetközi kommunista ég munkásmozgalom 1957-es, majd l960-as és 1969- es moszkvai nagy értekezlete is egyszerű, de hatalmas erejű igazságot mondott ki. Azt hogy az imperializmus a világ sorsát többé nem intézheti kénye-kedve szerint. Az embe_ riség jövendőjének, sorsának mindinkább meghatározó tényezője a szocializmusért, a társadalmi fejlődésért, a nemzeti szabadságért és a békéért harcolók ereje, a társadalmi haladás útján nagy léptekkel megy előre az emberiség. Rövidesen 60 esztendeje lesz annak, hogy megszületett a világ első szocialista állama, a Szovjetunió, ismeretes, hogy e csaknem hat évtized alatt a szovjet nép, lenini pártja veze. tésével, hallatlanul nagy nehézségeket küzdött le és bebizonyította, hogy nem lehet megállítani azon az úton, amelyen Lenin iránymutatása szerint elindult a szovjet nép minden nehézséget és akadályt leküzdve megvédte hazáját az agresszorral szemben, újjáépítette országát, begyógyította a háborús pusztítások sebeit és új, nagy lendülettel folytatja kommunista építőmunkáját A szocializmus világrend- szerré vált.'A szocialista országok népei következetesen haladnak a szocialista társa-' dalom építésének útján. Több szocialista ország napirendre tűzte és dolgozik a fejlett szocialista társadalom építésén. A kapitalista világ kizsákmá- myoltjai, ott élő osztálytestvéreink is nagy erővel, kitartóan harcolnak emberi jogaikért, létbiztonságukért, a kapitalizmus súlyos krízisben van. A gazdasági válság olyan formában jelentkezik, amivel korábban nem számoltak. S a kapitalizmus politikai válságban is van, ezt bizonyítja, hogy a leghatalmasabb és a legerősebb tőkés országok is szinte lázas betegek. Az imperializmus elnyomása alól felszabadult egykori gyarmati népek is a társadalmi haladás útját keresik. Mind több ország nyilvánítja ki, hogy nem akar kapitalista úton járni, s mind több hangoztatja a — saját értelemzése szerinti — szocialista fejlődés igényét. Az utóbbi időszakban tehát az emberiség a béke megszilárdításáért, a különböző társadalmi rendszerek közötti békés egymás mellett élés gyakorlati alkalmazásáért, a nemzetek szabadságáért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben nagy lépéssel közelített fő harci céljaihoz. Ingyen semmit sem kaptunk, mindenért keményen kellett dolgozni, küzdeni, s minden területen csak az agresszív erőkkel, az imperializmussal folytatott harcban törhettünk előre. Nagy igazság, hogy az imperializmus természete nem változik, amíg létezik, imperializmus marad. Történelmileg azonban új helyzet, hogy az imperializmus lehetőségei korlátozottak, befolyási övezete összeszűkült. Ez azonban semmivel sem csökkenti harci kedvét. Európában még jelenleg is van egy onszág, Spanyol- ország, ahol ugyan megrendült, de még él a fasiszta rendszer. Latin-Amerika számos országában a monorpoítőkés, imperialista körök az urak, ők birtokolják a hatalmat és kegyetlen elnyomó, fasiszta rendszerrel szállnak szembe a nemzeti, a társadalmi törekvésekkel. Klasszikus, az egész an. eriségnek szemet szúró, minKeleten is mindent megpróbál, hogy ne érvényesüljön az igazság, s hogy visszaszerezze és fenntartsa befolyását ebben a térségben. Harcban értük el tehát mindazt, amit eddig elértünk és harc árán fogunk a továbbiakban js előremenni. Erről ne feledkezzék meg az ifjúság, ha a jövőre gondol. A feltételek ugyan javultak, könnyebbek, de harc nélkül nem juthatunk előbbre. A világ arculatához természetesen sok vonás hozzátartozik. Megítélésével majdnem úgy vagyunk, mint mindennapi életünkkel: ha a szép számmal meglévő napi problémákat és gondokat nézzük, más képet kapunk, mint akkor, ha megfelelő alkalommal — és ez a kongresszus ilyen alkalom — egy pillantást vetünk az alapvető dolgokra, azokra a tendenciákra és irányzatokra, amelyek a fejlődés útját mutatják és jelzik. Ellentétes erők küzdenek a világban. A haladó erők azért harcolnak, hogy az emberiség sorsa jobbá váljék. A jelenleg még ellentétes viszonyokat tükröző világ a ma ifjúságának öröksége. De a világ nagyot változott. Már nem olyan, mint 30, 50 vagy 70 esztendővel ez- ezelőtt volt. Ennek a világnak vannak nagy, nehéz küzdelemben szerzett, értékes vívmányai. Ez a mai fiatal nemzedék öröksége, amelyet a világ haladó ifjúságának kötelessége megőrizni és tovább gyarapítani ! A KISZ IX. kongresszusa méltó tisztelettel emlékezett meg a hősökről, a fasizmus fölött aratott győzelem napjáról. Önök — szerencsére — felnőttként nem élték át a második világháborút. Mi azonban, akik átéltük, fel tudjuk idézni a képet, amely elénk tárult a második világháború kitörését követő időszakban, 1939. szeptember elseje, majd 1941 júniusa után. Bizony, rettenetes világ volt az! Erő. meggyőződés és szilárd jellem kellett akkor ahhoz, hogy bízhasson az ember a jövőben. Az ellenség hatalmas volt és legyőzhe- tetlennek látszott. Ne higgyék, hogy valami veteránlegenda az, hogy a Hitle^-fasizmus, mint rendszer, szövetségeseivel, a reakciós erőkkel együtt a szó szoros értelmében egy új középkor, új barbárság korszakával fenyegette Európát és az egész világot. A világhódító útra indult fasizmus soha többé nem jön Pártunk, kormányunk világos és következetes külpolitikát folytat. Tudják ezt barátaink, ellenfeleink és ellenségeink is. Kommunista és munkáselveinkből, a magyar nép érdekeiből kiindulva formáljuk, képviseljük külpolitikánkat. Együtthaladunk a. Szovjetunióval. szövetségeseinkkel, a Varsói Szerződés országaival; gazdasági tevékenységünkben a KGST-országokkal, s teljes és meggyőződéses hívei vagyunk a világ jelenleg létező három nagy forradalmi áramlata. a szocializmust építő népek, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a nemzeti szabadságharc erői szoros együttműködésének. Ez a három forradalmi erő együtt támogatja valamennyi békeszeden tisztességes embert felháborító példa volt erre a chilei fasiszta puccs, s az a kegyetlen terror és elnyomás, amelyben ma is része van a chilei népnek, ottani testvéreinknek és elvtársainknak. már vissza. Fasiszta törekvések még fognak jelentkezni; a monopoltőke és a burzsoázia — ha bajban van —, semmilyen eszköztől nem riad vissza. De a fasiszta világhatalom és rendszer, mint olyan, a második világháború tüzében elégett és megsemmisült. Megmentették tőle az emberiséget azok, akik szembeszálltak erejével. A Hitler-fasizmust és szövetségeseit az antifasiszta koalíció egyesült erői győzték le. Ehhez a győzelemhez hozzájárultak minden nép legön- tudatosabb fiai, akik nem nyugodtak bele a fasiszta megszállásba, a barbárság új korszakába. Mi, kommunisták büszkék vagyunk arra, hogy a Hitler-fasizmus megsemmisítésében a döntő szerepet Lenin országa, a Szovjetunió töltötte be. Tisztelettel és hálával emlékezünk a harcra, amelyet a szovjet emberek — joggal — Nagy Honvédő Háborúnak neveznek. Megvédték hazájukat, s ez a győzelmük világtörténelmi jelentőségű. Büszkék vagyunk arra, hogy a szovjet hadsereg, amely szétzúzta a fasiszta agresszort, ma is a népek békéjének legfőbb őre és oltalmazója. A világban tehát, amelyet a most felnövő ifjúság örököl elődeitől, a szocializmus világrendszerré vált, a gyarmati rendszer széthullott, az imperializmus lehetőségei korlátozottak és végre eljutott az emberiség oda, hogy egy új világháború megakadályozása reális lehetőséggé vált. A fejlődés objektív törvényei hatnak, érvényesülnek. Adottak a feltételei annak, hogy a nemzetek és a népek szabadok legyenek, s az elnyomottak és kizsákmányoltak felemelhessék fejüket, megszabadulhassanak bilincseiktől. Klasszikusaink azonban megtanítottak bennünket arra is, hogy a szubjektív tényezőknek nem kis szerepük van a jövő alakulásában. A történelmet emberek csinálják — adott lehetőségek és feltételek között. Mi, marxisták, hozzá szoktuk tenni, hogy a néptömegek — s ezek részeként a ma fiataljai is —* csinálják a történelmet. Európában 31 éve béke van, s hogy a második világháború után született ifjú nemzedék soha meg ne ismerje a háborút, az a tetteken, a munkán, a harcon és az állhatatottságon múlik. Jómagam optimista vagyok, teljes bizalommal tekintek ifjúságunk és az emberiség jövője elé. rető ember küzdelmét a tartós és igazságos békéért. Töretlenül és teljes mértékben szolidárisak vagyunk a kapitalista világban küzdő haladó erőkkel és a nemzeti függetlenségért harcoló népekkel. A Magyar Népköztársaság mindent megtesz a békéért és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Hajlandók vagyunk az együttműködésre a kapitalista világ minden reálisan és józanul gondolkozó emberével, akit a valóság meggyőzött arról, hogy az emberiségnek nincs más választási lehetősége; vagy az atomháború szakadékéba zuhan, vagy megtanulja és gyakorolja a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését. gyümölcsöző együttműködését. Pártunknak ez a külpolitikai alapállása, kormányunk ezt a külpolitikát folytatja és realizálja. Tudom, sok fiatal, amikor kezd a világ dolgaiban eligazodni. s megismerkedni történelmünkkel, keserűen állaAki azonban társadalmi kérdésekkel foglalkozik és némiképp eligazodik az ideológiában, a politikában, az tudja; népünk tragédiáinak fő oka mindig az volt, hogy sohasem kedveztek a külső körülmények és a haladás élére álló legjobbakat, az igaz ügy képviselőit mindig elgáncsolták az árulók, az ország hajdani urai, uralkodó osztályai, amelyek a múlthoz kötötték az ország szekerét. Most viszont a jövendővel kötöttünk szerződést és nem a múlttal! A haladás útján járó országok közé tartozunk, nagy szövetségeseink vannak, munkánkhoz, harcunkhoz kedvezőek a feltételek, jövőnk biztosított. A nemzetközi munkát, külpolitikái tevékenységünket illetően tehát elmondhatjuk, hogy ma a világ haladó erői szemében a Magyar Szocialista Munkáspártnak. a Magyar Népköztársaságnak, a szocializmust építő magyar népnek van becsülete. Azt kérem a KlSZ-től, a magyar ifjúságtól, hogy értékelje, óvja és gyarapítsa tovább ezt a megbecsülést, amelyet csair tisztességes, az egész emberiség érdekeivel egybeeső politikával vívhattunk ki. Ifjúságunk, miként eddig, a jövőben is ebben a szellemben hallassa szavát a Önökön és a világ egész haladó ifjúságán is múlik, hogy az emberiség belátható időn beiül ebbe az új szakaszba lépjen, és hogy a világon a szabadság, a szocializmus, a béke győzzön. Előre hát, fiatalok! Az MSZMP XI. kongresszusa felmérte az ország helyzetét, megszabta a közvetlen tennivalókat és világos távlatokat mutatott mindnyájunk számára. Eredményesen befejeztük a iV. ötéves tervet, és — mint a Központi Bizottság legutóbbi ülésén megállapította — megfelelően kezdtük az V. ötéves tervet: az év első hátrom hónapjában teljesítettük az 1976. évi népgazdasági terv időarányos részét. Az ország politikai helyzete jó. Sokféleképpen bizonyítható, hogy népünk óriási többsége egyetért a párt politikájával, s a fejlett szocialista társadalom építése valóban nemzeti programmá vált. Elég, ha arra utalunk, hogy a kongresszust követően az országgyűlési választásokon az ország lakossága szinte egyhangúlag tett hitet politikánk mellett, s az azt követő hétköznapokon tetteivel támogatta és támogatja ezt a poliHatékony és jó A XI. kongresszus, majd a párt Központi Bizottsága ismét felhívta,a figyelmet arra, hogy mindenütt és minden tekintetben dolgozzunk hatékonyabban, javítsuk munkánk minőségét. A hatékony és jó minőségű munka további fejlődésünk kulcskérdése az élet, a gazdasági és a kulturális építés minden területén. Ha például a népgazdaságban az ösz- szes rendelkezésre álló termelő kapacitást a lehető legjobban hasznosítanánk, óriási megtakarításokat érhetnénk el a beruházásokban. Azt hiszem, mindenki megérti, hogy amikor a legkorszerűbb ipari bepítja meg, hogy a magyar tös* ténelem tele van vereségek-* kel. Elbukott a Rákóczi-sza- badságharc; leverték az 1848—> 49-es szabadságharcot és polgári forradalmat, az 1919-es Tanácsköztársaságot. Egy-egy eszmélő középiskolás diák néha fel js kiált: mikor győzünk már egyszer? nemzetközi kérdésekben. Kép* viselje bátran, önérzetesen és? töretlenül a békés egymás mellett élés politikáját, internacionalizmusunkat. megbont-' hatatlan szolidaritásunkat a világ haladó erőivel. Ennek adjanak hangot itthon, a mindennapi munkában és az ünnepélyes eseményeken, s a ne.nzetközi fórumokon is, így a közelgő varsói európai ifjúsági és diáktalálkozón, majd a havannai világifjúsági találkozón is. Olyan tiszta és becsületes hangon beszéljenek ezekről a kérdésekről, mint pártunk, kormányunk teszi ; folytassák és erősítsék azt a külpolitikai vonalat, amelyet hazánk ma képvisel. Akkor továbbra is jó ügyet fognak szolgálni — jól! Az ifjúság, ha a jövőbe te^ kint, legyen bátor! Fiatal korunkban reményeinkben mi is vakmerőek voltunk. Ma már azonban joggal elmondhatjuk — bár jóslással nem foglalkozunk —. hogy jóra fordul az egész emberiség sorsa., A világ helyzetét, a ténylegés erőviszonyokat tekintve úgy látjuk, közeledik az az idő, amikor — amint klasszikusaink megfogalmazták — az emberiség a szükségszerűség korszakából a szabadság korszakába léphet. tikát. Es sorolhatnánk a példákat; néhány nappal ezelőtt a május 1-i ünnepségek szintén bizonyították népünk egységét, azt, hogy népünk saját programjának vallja, szavakkal és tettekkel egyaránt támogatja a szocializmus építését. Természetesen a nép támogatásáért, a mind jobban izmosodó szocialista nemzeti egységért a pártnak és — a maga területén — az ifjúsági szövetségnek is mindennap be. csülettel meg kell dolgoznia. De jelenünk biztató, a hangulat jó, a munka politikai feltételei kedvezőek. Távlati programunk is egyetértésre és támogatásra talált, és tapasztalataink alapján teljes joggal mondhatjuk, hogy a párt a programnyilatkozatában fog. laltakat meg tudja és meg is fogja valósítani. Mindezzel korántsem akarom azt mondani, hogy nincsenek problémáink. Ünnepi alkalmakkor, — amilyen a KISZ kongresszusa is —, jó, ha számot vetünk a munka eredményeivel, de hétköznap elsősorban a gondokkal kell törődnünk, hogy még gyorsabban haladhassunk. minőségű munka rendezések csak napi 1,2 műszakban dolgoznak, akkor szinte bűn nehezen előteremthető összegekkel bővíteni azt a kapacitást, amit még ki sem használunk. Mint köztudott, nálunk szabad munkaerő gyakorlatilag nincs, nem is lesz. A meglevő munkaerővel kell intenzívebben, jobban és főleg ésszerűbben gazdálkodnunk. Ne értsék félre, nincs szó arról, hogy térjünk vissza a verejtékezésre, a „kenyérgőzzel” való munkára. A hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás nem ezt je(Folytatás a 3. oldalon). A mai fiatal nemzedék öröksége Az imperializmus a KözelKülpolitikánk világos és következetes A jövendővel kötöttünk szerződést Az ország politikai helyzete jó !