Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-09 / 109. szám
A „magyar róna” Lila bélyegjei a húsokon A VASARLÖK különös formájú bélyegjeleket látnak a hentesüzletekben felakasztott húsokon ; az állatorvosok látták el a combokat, oldalasokat a lilás színű jellel, amely azt bizonyítja: egészséges, fogyasztásra alkalmas a hús. ■ i Rendkívül szigorú vizsgálat előzi meg a hús forgalomba hozatalát. Valamennyi ‘vágóidon és feldolgozóüzemben állatorvos-szolgálat’ működik, amely minden levágott állatot külön-külön — tehát npm szú- rópróba-szerűen — megvizsgál és minősít. így véletlenül sem kerülhet az üzletekbe nem. egészséges vagy megbetegedést okozó hús. A HÜSVIZSGÄLAT előírásait az „Állati eredetű élelmiszer-nyersanyagok félkész és kész termékek higiéniai szabályzata” tartalmazza, amely előírja, hogy a húsvizsgálatnak a vágóállatokon (szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés, ló, szamár, öszvér, baromfi és házinyúl) kívül .az emberi táplálékul használt vadak, halak. kétéltűek, rákok és cs’i- gák húsának vizsgálatára is ki kell terjes!nie. MIT VIZSGÁL az állatorvos? Gyakorlatilag mindent, ami az állat egészségével, illetve a hús fogyaszthatóságá- val összefügg. Az ellenőrzést módszeresen kezdi, a fejnél, ahol megvizsgálja a nyirokcsomókat és a mandulákat, majd a nyelv- és járulékos izmai kerülnek sorra, azután a száj, a torok és a garat nyálkahártyája. A vizsgálat fokozatosan halad „lefelé”: sorra kerül a tüdő. a zsigerszervek, stb. A szakember a vizsgálat alatt elkülönített munkahelyen dolgozik, majd az ellenőrzés végén látja el jelzéssel a húsdarabot. A BÉLYEGZŐ különböző. Kör alakú például a fogyasztásra alkalmas szarvasmarha, juh, bárány és sertés húsának bélyegjele. Téglalap alakú bélyegzője van a lónak, a szamárnak és az öszvérnek. Ismét más megjelölése van a kecskehúsnak. Jászonyi Ferenc Természetvédelmünk fejlődését jól jellemzi, hogy hazánkban -már két nemzeti parkot és számos tájvédelmi területet, körzetet jelöltek ki. Nemzeti parkjaink feladata-az ■ősi természeti táj fenntartaná; megőrzése az utókor számára és a megőrzött természeti ér-; tékek szakszerű bemutatása az, érdeklődőknek. Előbb a Hortobágyot. majd a Kiskunságot helyezték védelem alá, és alakítottak ki területén nemzeti parkot. Ez . utóbbiban találunk homokbuckákat, homoki, növénytársulá- ; sokat, természetes erdőket, alföldi nádasokat vadvirágos rétekkel szegélyezve, holt-Tisza- ágakat. galériaerdőkkel, szikes tavakat a jellegzetes madáréletükkel és a kiskunsági puszták ősi állatfajtáit. Ezek öszszességét nevezte el Petőfi nagyon találóan a magyar rónának, _ De népünk egykor oly jelleg- ... jretes.életformájának,, a tanyai 'életnek kultúrtörténeti, gazdasági, földrajzTés néprajzi értékeit is védelem alá helyezi a ’ nemzeti párk, hiszen népünk törtépetének egy darabját jelentik ezek. A nemzeti park területén található mintegy 450 tanyából a népi műemlékek szempontjából legjelentősebbeket élő skanzen formájában' fenn kívánják tartani. Szépen kifejezi ez a természetvédelem ötvöződését az általános - kultúra értékeivel, törekvéseivel. Képünkön; a bugaci szürke- marha-gulya, a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Játék a harangokkal Ősi ütőhangszer a harang, leginkább bronzból készül. Már az ókorban is használták az alvó istenség felébresztésére, vagy a baj elhárítására. A Bakkhosz-misztériumokon harang hívta istentiszteletre a résztvevőket. A legrégibb ismert harang asszír eredetű, .és i. e. 800-ban készült. A kínai hagyomány azonban még régebbre, a 3. évezredbe nyúlik vissza. Később i. sz. 500 után a keresztény egyház is átvette, sőt 1169-ben kötelezővé tette a templomok számára Európában a VII. század derekán, Franciaországban öntötték az első harangokat, de a mai formájukat csak a XIII. században vették fel. A XV. században kezdődött el az óriási harangok korszaka, ezek a nagy székesegyházak részére készültek, a kölni dómé pl. 25 tonnás. A világ legnagyobb harangja a moszkvai Kremlben van, a „Harangcár” súlya 200 tonna. 1732 -ban készült. Magyarországon az első adatok harangokról a XIV—XV. századból valók. A harangjáték több, felfüggesztett, k’Vjriböző mrgassíg- ra hangolt harangokból álló hangszer, anr ,'ynek az egyes tagjait ütővel vagy hengeres óramechanizmus segítségével szólaltatják meg. A kínaiaknál ősidők óta használatos, Európában középkori szerzetesek honosították meg. Főleg templom- és városháza tornyokban alkalmazták. Virágzása a barokk korra esik. Főleg Angliában, Németországban, Hollandiában kedvelték: Különösen híres a müncheni és a salzburgi harangjáték. Ki-yinkön:' Kaim ász, litván v.' v.Tá i'i^, .-iógjáfékái"’;. Készülék a villámcsapások fényképezésére A villámcsapások helyének lefényképezésére készülékeké.! helyestek'ëbtôbb szovjet'energetikai központban. A készülék a teljes terhelési időszakban önállóan működik, mindössze időinként ellenőrzést és filmcserét igényel. Ha a film elfogyott,, a gép automatikusan kikapcsol és jelez.,. ,. A villámokról készült, fényképek alapján megállapítható a''Villámcsapás sújtotta távvezeték, aiáijomás, vágy am teniia^ sérülésének pontos hét Iye. így a villámhárítókat is a megfelelő pontokon' állíthat1 ják fel. Az új készülék a kutatómunkában is hasznos segítséget nyújt. (APN • 3 .’a. press). Különös krónika A világ egyik legfurcsább emléktáblájának történetével találkoztam a minap, mely szerint a malaysiai Perak államban a Telok-Ansonba ve- vezető vasútvonal egyik pontján EMLÉKTÁBLA ÁLL a következő felirattal: . I „Itt nyugszik a hím elefánt, amely 1894. szeptember 17-én, csordáját védve, párbajra hívta ki a közelgő, gőzmozdonyt és letaszította a sínről”. A térség állatvilágának ismerői sokáig értetlenül és hitetlenkedve olvasták e történetet. A malaysiai hím elefántok ugyanis messze földön „nyúlszívükről”, valamint arról voltak nevezetesek, hogy a veszély leghalványabb jelére készségesen átadták a terepet a csorda hölgy tagjainak. Nos, nemrég azután fény derült az emléktábla eredetére: Valaha, a múlt század végén egy masiniszta átmulatott éjszakája után elaludt a mozdonyon és a robogó szerelvény az éles kanyarban kisiklott. Büntetéstől félve ő eszelté ki a mesét a gőzparipát megtámadó hím elefántról. Az eset ezek után úgy vélem, világos: az élénk fantáziájú helyi hatóságok hittek neki és a különös esetet emléktáblával tették hitelessé... Akadnak embertársaink, • akik - kövérségükre büszkék! Ezt igazolja a Daily Mirrorban megjelent közlemény, miszerint ketten versengtek nemrég A LEGKÖVÉREBB ANGOL büszke címéért. A verseny bonyodalmakat okozott. Salamoni döntésre volt szükség, a súlypróbát ugyanis John Robinson nyerte 237 kilogrammos': testsúllyal. Vetélytársa, George Macaree négy kilóval maradt el mögötte, tehát a második helyre került, Am a második próbát Macaree nyerte — derékbősége 193 centiméter, hét centivel nagyobb mint Robinsoné. A derék zsűrit zavarba hozta, hogy döntése nem lehet egyértelmű. Aztán úgy határozott, mindkettőjüket győztesnek nyilvánítja: Robinsont a legsúlyosabb, Macareet pedig a legtestesebb brit polgárnak. Ezzel az ügy békésen lezárult... Nem lett ily elandalítóan békés egy másik históriának a befejezése. Saul Bacarininak ugyanis nem sikerült megnyernie a NEMZETKÖZI TANGÓDALVERSENYT á brazíliai Mendoza városban. Bár — szerinte — ő énekelte a legszebben, legöblösebben a Ma este leiszom magam című dél-amerikai slágert, a háromtagú. zsűri azonban igazságtalanul lepontozta. Mire a Heves vérű Bácarini pisztolyt rántott, s a tangóverseny közönsége eszeveszetten menekült. Csak a rendőröknek sikerült megfékezniük a megdühödött dalnokot. Először nem hittem a szememnek, amikor arról olvastam,. hogy minő eredeti szokást honosítottak meg a svajJ ci Baselben; KÖNYVKERESKDÉSBEN NŐI RUHÁT IS Árusítanak: ' . 'v- » Az eset a következő; egy elavult házat lebontásra ítélteké Eme házban működött, a könyvkereskedés. Mivel tulajdonosa nem akart elköltözni a harminc éve megszokott utcából, megállapodott egy szomszédos női konfekcióüzlet tulajdonosnőjével, hogy ott rendezi be könyvkereskedését. És csodák csodája: mindkét üzlet jól járt... Ha már Svájcnál tartok krónikámban, még egy különös történet kívánkozik ide. A história szerint a svájci Szöveg ségi Bíróság döntése alapján • Éjjel nem szólhat A KOLOMP, mely a tehenet nyakába van akasztva, ha az zavarja bárul nyugodt éjszakáját, álmát. A szokatlan ítélet előzménye a következő: egy ideges természetű svájci beperelte szomszédját, amiért tehéncsordája éjszaka is kolompolt, s a „szörnyű lármától” nem tudott aludni. Az alperes viszont arra hivatkozott, hogy ő éjjel is hallani akarja, megvanpajc-e 9 tehenei. A ,helyi bíróság hosszú tárgyalás után úgy döntött, hogy a csordában csak egy ko) orr,p szólhat, s a kisborjak közül iá csak minden negyedik nyakúa ban lehet csengettyű. Az elégedetlen panaszos ezután a lausanne-i Szövetségi Bírósághoz fellebbezett éa megnyerte a pert Ne maradjon ki a krimi se krónikámból: Nisimura Shoji, egy tokiói vendéglő alkalmazottja több hónapos távoliét után elhatározta, hogy meglátogatja unó- kaöccsét. a családot mélységes gyászban és TEMETÉSI SZERTARTÁS KÖZEPETTE ' S&t találta. Mielőtt azonban megí felelő szavakat talált volna együttérzésének kifejezésére, megdöbbenéssel tapasztalta, hogy saját temetéséről van 6ZÓ. A szokatlan eset magyarázata az, hogy közúti baleset következtében meghalt egy hozzá rendkívül hasonló személy, akit a rendőrség vele azonosított. A holttestet a rokonok rendelkezésére bocsátották, akik annak rendje és módja szerint megrendezték a temetést. Miután kiderült a „halálos tévedés” a halotti tor, valóságos örömünneppé alakult át. A minap váratlanul bezárták a madridi Casa de Camprt szórakoztató parkot, mert néhány kiránduló jelentette a rendőrségnek, hogy OROSZLÁNT látott A PARKBAN A spanyol rendőrség egész éjjel üldözte az oroszlánt az ország legnagyobb szórakoztató parkjában. Reggelre a hajsza eredménnyel járt: elfogtak — egy hatalmas bernáthegyi kutyát... RÉVÉSZ TIBOR
