Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

* Cselekvési program és kollektív szerződés Horváth Géza SZtAT-titkár nyilatkozata Az V. ötéves terv beindítá­sa megtörtént. Az első év — 1976 — gazdasági tervének be­indulásáról már vannak ta­pasztalatok. A megyei pártbi­zottság legutóbbi ülésén ezek­ről a tapasztalatokról is tár­gyalt. A többi között megis­merkedett azzal a munkával, amelyet a szakszervezetek vé­geztek cselekvési programjuk végrehajtásának indításáért, a Szocialista munkaverseny még szélesebb körű kibontakozta­tásáért, az új kollektív szer­ződések kialakításáért és meg­valósításáért. A szakszerveze­ték nevében a pártbizottsági ülésen Horváth Géza, az SZIVET titkára szólalt fel. Tőle kértünk tájékoztatást a Szak- Szervezeti szervek ezirányú munkájáról, — A cselekvési programok végrehajtása igényli a dolgo­zók óntudatos részvéteiét a feladatok megoldásában. Fel­mérhetetlen értékű segítséget ad ehhez a szocialista munka­verseny. Milyen tapasztalato­kat szerzett az SZMT ezen a téren? — A szakszerveztek megyei tanácsának cselekvési prog­ramját a megyei pártbizottság programjának figyelembevéte­lével alakítottuk ki. Alapszer­vezeteinknek megküldtük, hasznosítsák és végrehajtását segítsék elő. Szakszervezeti bizottsá­gaink azonban már ezt meg­előzően részt vettek a párt- szervezetek, pártszervek cse­lekvési programjainak kidol­gozásában, hogy azok végre­hajtását sajátos eszközeikkel elősegíthessék. — Azt tapasztaltuk, hogy a vállalatok — sokkal inkább mint ezt megelőzően — job­ban támaszkodnak a szocialis­ta munkaversenyben, és en­nek részét képező újítómozga­lomban rejlő lehetőségekre, gazdasági feladataik sikeres teljesítése érdekében. Az írá­sos felhívásokon kívül külön­böző fórumokon — termelési tanácskozások, szocialista bri­gádvezetők értekezlete stb. — is ismertették a tennivalókat. A brigádok ilyen előkészítés után tettek felajánlásokat. Ál­talában jó a helyzet, azonban néhány ellenpélda is akad. A tamási VEGYÉPSZER forgá­csolóüzemében például a brigádok — a tervek ismere­tének hiánya miatt — gazda­sági jellegű felajánlásaikat csak késve tehették meg. De az éves terv készítésének el­húzódása is akadálya lehet a vállalásoknak. Például a BHG- nál a szocialista brigádok vál­lalásai csak most készülnek, mert a rendelkezésre álló terv csak irányelveket tartalmaz. I — Mi jellemzi a szocialista brigádok vállalásait? A különböző programokban szereplő gyártmányok határ­időre történő elkészítése, a veszteségidők, a selejtmentes termékek minimálisra történő csökkentése. A termelékeny­ség növelése, az anyag- és energiatakarékosság. A minő­ség javítása, a gyártmányok korszerűsítése és fejlesztése, az új termékek bevezetése. Kü­lön hangsúlyt kapott ebben az évben a komplex brigádok alakítása, ugyanis egyre több műszaki dolgozó kapcsolódik be a szocialista brigádmozga­lomba, vagy az ügyviteli mun­kák javítása érdekében az osztályok között szocialista együttműködés jön létre a naprakészség, a határidők be­tartása, az ügyvitel egyszerű­sítése érdekében. Általában megállapíthatjuk, hogy a szo­cialista brigádok vállalásai összhangban vannak az üzemi tervekkel, ezeken keresztül a népgazdaság célkitűzéseivel. — Az üzemek, vállalatok szá­mára a kollektív szerződés a belső törvény. Hogyan történt Hz új kollektív szerződések el„ készítése? — Általános tapasztalat, hogy — mivel az előző kollek­tív szerződések törvényességi szempontból jók voltak — a vállalatok az előző szabályo­zások nagy részét átvették az új szerződésekbe. Például a munkaviszonyra, a fegyelmi fe­lelősségre és a kártérítésre vo­natkozó szabályokat. Ugyan­akkor helyeseljük, hogy az anyagi vonatkozású szabályo­kat (bér, jutalom, lakásépítés támogatást stb.) újonnan ren­dezik. Ezeket általában bővítik és a gazdasági tervek teljesí­tésére ösztönző módon hatá­rozzák meg. — Ugyancsak helyes, hogy a jogok mellett mindinkább érvényesül a dolgozók kötele­zettsége is. Előtérbe került a munkafegyelem megszilárdítá­sa. A törzsgárdatagok anyagi­erkölcsi elismerését hatványo­zottabban érvényesítik. Az idő­béres elszámolások helyett ta­pasztalható a teljesítménybé­res elszámolások szélesebb körben i alkalmazása. — Meghatározzák a kollek­tív szerződésekben az éven­kénti bérfejlesztések százalé­kát, tehát öt évre előre irány­számokat rögzítenek, amiből a dolgozók világosan látják, hogy — a gazdasági tervek teljesítése után — milyen bér- fejlesztésre számíthatnak. A dolgozók nagyobb meg­becsülése és az egyenlő mun­káért egyenlő bér elvének ér­vényre juttatása is jobban ki­fejezésre jut a tervezetekben. Fokozottan gondoskodnak a gyermekgondozási segélyről visszatérőkről. A Símontor- nyai Bőrgyárban például tíz munkanapra tízszázalékos be- gyakorlási kedvezményt bizto­sítanak számukra. A sorkato­nai szolgálat alatt „Kiváló” és „Élenjáró” címmel kitüntetett katonák pénzjutalmat kapnak, gondoskodnak vállalataink a nyugdíjba távozókról is. A Népbolt Vállalatnál az eltöl­tött munkaviszonytól függően, egyszeri bérjutalomban része­sülnek. — A kedvező tapasztalatok a gyáregységekre is vonatkoz­nak. Több gyáregység a válla­lati kollektív szerződés mellett a sajátosságaikat szabályozó függeléket készít'. Ezek a füg­gelékek ma még szűk határok között jelentenek jogot a sza­bályozásra (bérfizetési napok, munkakezdés, üzemétkeztetés) de véleményünk szerint alap­jait egy későbbi, gyáregységi- kollektív szerződési függelék­nek. — A közeljövő egyik nagyon fontos feladata, hogy a kollek­tív szerződések tervezeteit ~ a legszélesebb körben vitassák meg, hogy a dolgozók hasznos javaslatait, véleményét beépít­hessék azokba. A szakszervezeteknek fon­tos, felelősségteljes feladataik vannak. Úgy ítéljük meg, a szakszervezeti bizottságoktól az SZMT-ig, a feltételek adot­tak ahhoz, hogy a kívánal­maknak megfeleljünk. J — Köszönjük a tájékoztatást. LETENYEI GYÖRGX Könyv csekkre A MŰVELT NÉP Könyvterjesz­tő Vállalat elnevezéssel az or­szág lakossága 1966 júliusa óta találkozhat. (Hadd említsük meg itt, annál is inkább, mert sokan még ma is összetévesztik: Művelt Nép címmel könyvkiadó is mű­ködött 1950—1957 között, s a Gondolat Kiadó elődje volt. Sőt. volt egy Művelt Nép című kultu­rális hetilap is, amelyik 1956-ban szűht meg.) . A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 1972. január 1-ig első­sorban a munkahelyi könyvter- jésztéssel foglalkozott. 1972-ben tevékenysége kibővült, gyökeres­től megváltozott. Feladata azóta, hogy a könyveket, jegyzeteket, zeneműveket, térképeket és egyéb kuttúrcikkeket kiterjedt boltháló­zata, bizományosi hálózata, ügy­nöki szervezete, továbbá más bevált és új terjesztési formák al­kalmazásával hozza forgalomba. A vállalat működési területe — a főváros közigazgatási területé­nek kivételével — az egész or­szág könyvkereskedelme városok­ban, falvakban. A vállalat legfontosabb szán­déka:-jelen lenni a közművelő­dés szervezetében, törekedni az olvasás fehér foltjainak felszá­molására, a könyvterjesztés kul­turáltságának növelésére. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat alapos előkészítő és szé­les körű munka után az olvasók könyvvásárlását megkönnyítő szolgáltatást vezet be. A könyv­csekkről a Magyar Sajtó Házá­ban Blucker Tibor,_ a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének főtitkára és PresZ- ter Sándor, a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat igazgatója tá­jékoztatta az újságírókat. A KONYVCSEKK, LÉNYEGE, hogy a vásárló egy adott köny­vesbolttal a csekk átvételekor írásbeli megállapodást köt. Az első vásárláskor a könyvek érté­kének mindössze egynegyed ré­szét kell kifizetni, majd ezután havonta fizeti a vásárló a törlesz­tés részleteit. Egy-egy könyvcsekk 17 lapból áll, ezer, illetve két­ezer forint értékű könyvvásárlást biztosító csekkfüzeteket hoznak forgalomba még az idei ünnepi könyvhét előtt. A könyvcsekket abban az üzletben lehet vá­sárlásra felhasználni, amelyben váltották. Ha a csekkfüzet betelt és tulajdonosa kedvezőnek talál­ta a vele való vásárlást, bármi­kor újabb csekkfüzetet válthat. A könyvcsekkre nyújtott részlet­fizetési kedvezményt kamat nem terheli, a vállalat mindössze há­rom százalék kezelési költséget számít fel. Az új szolgáltatás igyekszik megfelelni a tömegkönyvforgalom igényeinek. Jelentősége elsősor­ban abban áll, hogy a csekk­tulajdonosok jobban kötődnek majd a könyvekhez, az értékes irodalomhoz. A tulajdonosok va­lamennyi tájékoztató kiadványt ingyen megkapják/ s ezen kívül igénybe vehetik az úgynevezett könyvkereső-szolgálat munkáját, tehát az illető lakhelyén nem kapható könyvet más városból is beszerzik a számára. , A MÁJUS 14-ÉN bevezetésre ikerülő szolgáltatással egy olyan, hazánkban eddig ismeretlen ikönywásárlási szokást honosít meg a vállalat, amely egyszerű­síti, lerövidíti, kulturáltabbá, kor­szerűbbé és így vonzóbbá teszi a könyvvásárlást. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat — a fővárost leszámítva — egész országot ellátó hálóza­tának dolgozói - alaposan fel­készültek az új szolgáltatás be­vezetésére és a KÖNYVCSEKK- kel kapcsolatos minden felvilá­gosítást megadnak az érdeklő­dőknek, Békehónap S zép Hagyomány ha­zánkban, hogy a ta­vasz legszebb hó­napjában, a természet meg­újhodását oly harsányan, hirdető májusban esztendő­ről esztendőre béke- és ba­rátsági hónap kezdődik. Párbeszéd, kötetlen eszme­csere a magyar társadalom legkülönbözőbb rétegeiben a békéről és a barátságról — így is nevezhetnénk az idei, sorrendben 18. tavaszi békeseregszemlét. A nemes hagyományok­hoz igazodván az idei ren­dezvénysorozat is május 8-án, a győzelem napja elő­estéjén indul. Kimondatla­nul is emlékeztet a 31 év­vel ezelőtt véget ért világ­égésbe, a 61 országra ki­terjedt és 50 millió ember­életet követelt második vi­lágháborúra, amelynek utolsó csatáit 1945. május 8-án vívták. Mostantól egy hónapén át a tegnap tanulságait igyekszünk napjaink ta­pasztalataival ötvözve a holnap: a közeli és a távo­labbi jövő számára leszűr­ni. Hogy mennyi az ezzel összefüggő teendő, világo­san tükrözi az Országos Béketanács gazdag prog­ramja az idei béke- és ba­rátsági hónapra. Magától értetődik, hogy a magyar békemozgalom a Hazafias Népfronttal, a társadalmi és tömegszervezetekkel szo­ros együttműködésben dol­gozta ki és valósítja meg a programot. „Ha békét akarsz, készülj a békére!” — írta Ilja Ehrenburg. Nos, aligha kí­nálkozik jobb lehetőség a béke áldásainak és távla­tainak hű érzékeltetésére, mint a háború tanulságai-, nak elemzése. Egy szűk emberöltő telt el 1945 óta, de a német fasizmus szét­zúzása a ma emberének is számtalan tanulságot kínál. A most kibontakozó orszá­gos méretű eszmecserén bi­zonyára sok szó esik majd arról, hógy a hitleri fasiz­mus elleni háborúban a legnagyobb áldozatot a szovjet nép hozta: a Nagy Honvédő Háború 1418 na­pos poklában 20 millió szovjet ember életét oltot­ták ki a fronton, a kon­centrációs táborokban és a bombázásokban. A világ megszabadult a fasizmus rémétől. Egyszer­smind a szocializmus kilé­pett egy ország határai kö­zül, s azóta új erő szüle­tett: a szocialista világ­rendszer. Következetes és egyeztetett külpolitikai vo­nalvezetés, a lenini béke­politika szellemében meg­hirdetett nagyszabású bé­keprogram megvalósítása jellemzi a szocialista orszá­gokat. Ha majd a követke­ző napokban, hetekben megvonják a múlt évek mérlegét, megnyugvással állapíthatják meg; korunk jellemzője az enyhülés. Ezt a folyamatot azonban visz- szafordíthatatlanná kell tenni. Éppen ezért a politi­kai enyhülést követnie kell a katonai enyhülésnek, a leszerelésnek, a haderők és a fegyverzetek csökken­tésének. Ä béke- és barátsági hó­nap rendezvényeinek ess. ménynaptárában lapozgat­va megállapíthatjuk, hogy ezeket a témákat nemcsak fiatalok és nagyüzemi mun. kások, hanem tudósok, szakértők is napirenre tű­zik majd espmecsréikben. Különös tekintettel Helsin­kire, az európai biztonsági és együttműködési konfe­rencia záróokmányára, amely ismét hangsúlyt kap a tavaszi békedemonstrá­cióban. Május 8—16. között ugyanis a tavaszi béke­seregszemle idején — az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságával kö­zös rendezésben — európai biztonsági és leszerelési hét színhelye hazánk. A Béke­világtanács javaslatával összhangban megrendezen­dő hét eseménysorozatát áthatja a felismerés, hogy a békés egymás mellett élés megvalósítása szem­pontjából alapvető jelentő­ségű az európai biztonság megteremtése, a kontinens különböző társadalmi be­rendezkedésű államainak együttműködése. Ha már a leszerelésről, a katonai enyhülésről is szó esett, nem lehet figyelmen kívül hagyni a békehónap egyik kiemelkedő kampá­nyát, amely az új stockhol­mi felhívás támogatására serkenti társadalmunkat Huszonöt évvel ezelőtt a Béke-Világ tanács Elnöksé­ge a svéd fővárosból fel­hívással fordult a földke­rekség valamennyi orszá­gának közvéleményéhez : egyesítsék erőfeszítéseiket a nukleáris hajsza meg­állításáért, az atomfegyve­rek betiltásáért. Az év­fordulón újabb felhívást « bocsátott ki a BVT Elnök­sége Stockholmból : szűnjék meg a fegyverkezési haj­sza, valósuljon meg a le­szerelés! /Akinek drága íx béke, a népek szabadsága, a társadalmi haladás, csat­lakozzék a felhíváshoz, juttassa kifejezésre egyet­értését a különféle fóru­mokon, az üzemek, tömeg­szervezetek, mozgalmak, tudományos, oktatási és kulturális intézmények tes­tületi ülésein —- hangzik az Országos Béketanács felhí­vása. Anatole France szerint azért valósul majd meg egykor a világbéke, mert a békés állapotot valamely új tudomány, netán a gaz­dasági szükségszerűség, vagyis a dolgok új rendje rákényszeríti az emberiség­re. Históriánk 14 ezer 513 háborút jegyzett fel. Könyvtárnyi irodalmat tar­tanak számon a hadművé­szetről. A béke művészete vi­szonylag újkeletű. Tanulmányozása és új elemekkel gazdagítása a béke- és barátsági hónap idején társadalmunk meg­tisztelő kötelessége. G Y APA Y DÉNES V

Next

/
Thumbnails
Contents