Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-07 / 107. szám

Több fa, több oxigén Nagyapámmal kerítést esi. Háltunk a hátsó udvarban. Amikor a rozsdás, toldott-fol- dott kerítésdrótot próbakép­pen kifeszítettük, hogy lássuk, meddig ér, meddig végezzük ei a tereprendezést, bonyodalmak támadtak. A leendő kerítés út. ját állta az a szép akácfa, ame­lyiket úgy szeretnek a vadger­lék, s amelyik valahogy már beletartozik az udvar képébe. Nagyapám nem tanakodott, ki. adta a parancsot; Hozd a fű. részt, kivágjuk. Érvelni pró­báltam, hogy nem feltétlenül szükséges kivágni a fát, egy lépéssel beljebb húzzuk a ke­rítést, s életben maradhat a tavasszal oly bódító virágilla. tot árasztó akác. Nagyapám hajthatatlan maradt, s furcsán nézett rám; ugyan, minek ez a városi okoskodás, ha a fa útban van, mi sem természe­tesebb, fogjuk a fűrészt és ki. vágjuk. A falut járva sokszor néz. hettem a porba hulló lomb­koronákat. a Mersi-hegy szép gyümölcsfáiból is sok esik mostanában a fejszék, fűrészek áldozatául,  környezetvédelemről, s azon belül a fák védelméről ajánlatos lesz most már nem­csak a városokban, de a fal­vakban is szólni. Nincsen sta. tisztikai adat a birtokomban, de biztos vagyok benne, a legtöbb fa községeinkben és azok határában van. Jő lesz tehát, ha a jövőben az eddigieknél nagyobb buz­galommal tartunk előadásokat a községi művelődési házak, ban a fák védelméről, arról, hogy nélkülözhetetlen oxigé­nünket e hsznos növényeknek köszönhetjük, A munka bizonyára nem ve. szik kárba, hiszen elsősorban ott érdemes a fák védelméről szólni, ahol a legtöbb a fa. Aktuálissá váft tehát & Jel- szó; ha a fákat akarjuk meg­védeni. menjünk <ú <g közsé­gekbe se! " * ^ •*■$*'* I-Wj » 1 « '> ■ c '5é-y& rs .* 4 . ■ . i Házi feladat A gyerekek az óvodában három ház; feladatot kap­tak. Az első: rajzold le, mit csinál a család este otthon? A második: mit mesélt anyuka este otthon? És a harmadik* Pannika, csiga. t>igája, , "'Világos. Mért míg anyuka mosott, apuka olvasott, a gyerekek játszottak. Aztán ugye ki más, mint az anya mesét mondott. Ezek után teljesen nyilvánvaló, hogy apuka esti ténykedését sen­ki sem firtatta. A rajzos családi idill azt sugallta: jobb, ha a csigabigát vá. lasztják. Pedig, de jó is lett volna az apákat leg. alább egyetlen egy estére felugrasztani az olvasni­való mellől. Hát nem ré­mes ? Megfosztottak ben­nünket a legszebb örömtől. Be kár, be kár, jaj. de nagy kár! td, V. m.) Takarmány felhasználási tanácsok I a háztáji és kisegítő gazdaságok részére  háztáji és kisegítő gazdasá­gokban- előállított állati termé­keknek komoly szerepe van a la­kosság ellátásában. A sertéshús- termelés napjainkban is jó há­nyadban a kisgazdaságokba«! történik. A háztáji gazdaságokban tar­tott és hizlalt sertésfajtók az utóbbi években, a mai igények­nek jobban megfelelő hússertés jellegűekből kerülnek ki, amiből következik, hogy ezek a fajták hatékony, ma-gas táplálóértékű takarmányt igényelnek, egyszó­val megkívánják, hogy ilyen ta­karmánnyal történjen a nevelés, a hizlalás. A Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat keverőüzemeiben előállitásra kerülnek — vállalati, tsz, ÁFÉSZ-bizomónyosi és ÁFÉSZ- viszontelödói takarmányértékesí­tő helyeken beszerezhetők —, az ilyen sertéstápok. Szeretnénk ta­nácsot ddni arra vonatkozóan, melyek azok a sertéstápok, ame­lyek a kisgazdaságok tartási és elhelyezési lehetőségeit figyelem­be véve a legmegfelelőbbek, fel- használásuk gazdaságos, jól szol­gálják az anyakocák, malacok, süldők' és hízó sertések takar­mányszükségletének kielégítését: KOCATÁP (termékszám 11/b.) kisker. ára: 461,— Ft/q. A kocák takarmányozása során figyelem­be kell venni a kondíciójukat, aminek megítélésekor tekintettel kell lenni arra, hogy a kondíciót a vemhesség, vagy a szoptatós, mely időpontjában ítéljük meg. A félidős vemhes kocától köze­pes, ón. tenyészkondíciót várunk, az elles előtt áHó kocánál né«ni pluszkondíció kívánatos. A megítélésnél arra is tekin­tettel kell lenni, hogy lehet olyan kocánk is, amely az első ellésre készül. Az ilyen kocának a to- karmóayadagját úgy kell össze­állítani, hogy a takarmány táp­lál óanya g-tartalma, a vettem épí­tése mellett, saját testének fej*, lődését « íedezzfib Az egyes Cocák fejotfogjönak összeállításakor a hasznosítási időszak (vemhesség, szoptatás), szükségletéhez igazodjunk. Az egyes időszakokra irányadó le-, gyen az átlátok tápláltság* álla­pota és attól függőea módosítsuk o megetetett íokormányt, , Ä kocafépoé a vemhesség 2ti napjától, a vemhesség 85. nap­jáig, naponta kétszer adagolva etessük, míg a 85. naptól a vár­ható elles előtti 5 napig étvágy szerint adagoljuk a takarmányt. A koca süldőknek nem szükséges külön takarmányt készíteni, O kocatóp fejlődő szervezetük igé­nyének is megfelel. A vehemépí- tés és szervezetépítés szükségle­tét, mint már érintettük, a fej­adag megáflapítósq sarán ve­gyük figyelembe. ißta-crii ,-k • A koca táppal p vemhes álla­tot felkészítjük a fialásra, majd azt kővetően a szoptatós ideje alatti etetésével elősegítjük a tejtermelést, amely a malacok egészséges fejlődését elsőrangú* an szolgálja. A kocatáppal elérhető jó ered­ményeket növelhetjük még a kö­vetkezőkkel: — A malacvérzékenység meg­előzése érdekében a vemhes ko­cáknak, o vemhesség utolsó 4 hetében naponta 50—70 g (2—3 púpozott evőkanál) Hemogént keverjünk a takarmányába. A malacok születési súlyát, a fel­nevelési betegségekkel szembeni ellenállóképességét is befolyá­solja a koca takarmányának Hemogénnel voló kiegészítése. — Annak érdekében, hogy az az újszülött malacok megfelelő vitám into rtalékkal szülessenek, a vemhesség ideje alatt a kocát két aíkalommal, 1,5 hónapos és 3 hónapos vemhességnél, 20—20 ml Phyla zol loi tanácsos itatni. — A kocatáp receptje. Termé­szetesen a táp tartalmazza a szükséges mész- és foszformeny- nyiséget. Vemhesség ideje alatt, annak érdekében, hogy ezeket a fontos ásványi anyagokat a ko­ca be tudja építeni a magzat testébe és tartalékolni tudjon a szoptatás idejére, hasznos, ha a mészta-rtalmat 0,4 százalékkal és a foszfortartalmat 0,8 százalék­kal kiegészítjük. Sikeresen hasz­nálható erre a célra tok. mész és foszJtóL, MALAC I. TAP (21—15/c.) kis­ker. ára: 584,— Ft/q. Kisüzemi gazdaságokban választásig a malacok tápláléka általában az anyatej. A malacok tápláló- onyag-igényének növekedésével, kb. 3 hetes kor után szükség le­het a kocatej takarmánnyal tör­ténő kiegészítésére. Ilyenkor cél­szerű a kismalacok elé száraz- takarmányt tenni etetőtálcón, melyből a fogyasztás kezdetben igen csekély, majd később ez növekszik. Helyes, ha ebben az időszakban a malacok előtt ál­landóan tartunk kiegészítő­takarmányt, amire jól felhasznál­ható a malac I. táp, noha ez a takarmánykeverék inkább a vá­lasztott malacok takarmánya. A romlási veszélyre voló tekintet­tel az etetőket tartsuk tisztán, és sóba ne hagyjuk egy napnál to­vább a takarmányt a malacok előtt. Természetes, hogy a takar­mánnyal egyidejűleg gondoskod­junk a malacok ivóvízellátásáról is. ami se túl meleg, se tűi hi­deg ne legyen. A malacok ta­karmányhoz való szoktatása megkönnyíti a választást, és elő­segíti, hogy választás után, tö­rés nélkül a szilárd takarmány fogyasztása folyamatos legyen.  malac I, tápot etessük ä választott malacaikkal 20—25 kg- os súly eléréséig. MALAC H. TAP (termékszóm 21—1ó/c.) kisker. ára: 583,— Ft/q. Ennek a takarmánynak az etetését a 20—25 kg elérése után kezdjük, természetesen megfelelő átmenettel, ami azt je­lenti, hogy kb 1 héttel előbb a malac II. tápot növekvő mérték­ben keverjük a malac I. táphoz és ezt a takarmányt 35 kg-os sú­lyig etessük. SÜLDŐ I. TÁP (termékszám 31—23/d.) kisker. óra: 43ó,— Ftfq. Malac II. táp etetéséről fo­kozatosan, 35 kg-os súly elérése után térjünk át a süldő l-es táp etetésére, ámít 50 kg-os súly el­éréséig célszerű etetni. Javasolt napi abrokadag: Élősúly Abrakadag 35 1.45 40 1,60 45 1,75 50 1,90 SÜLDŐ II. TÁP (termékszám 31—24 c) kisker. ára: 439,— Ft/q Ezzel a táppal 50 kg-os súlytól 70 kg-os súlyig takarmá- nyozzuk sertéseinket. Javasolt napi adag: Élősúly Abrakadag *9 55 2,— 60 2,31 65 2,43 70 2,58 hízósertéstáp (termékszám 31—27/b) kisker. ára: 398,— Ft/q. A hizlalás befejezése előtt 70 kg-os súlytól jovasoljuk ezzel a takarmánnyal etetni a serté­seket, mintegy 105—110 kg-os legáltalánosabban elterjedt sú­lyig. Javasolt napi adag: Élősúly Abrakadag ks 2,76 75 81 2,88 87 3,03 94 3,12 100 3,21 105 3,27 A takarmányozáson belül meg­felelő figyelmet igényel a hizla­láskori takarmányozás. A serté­sek étvágyát rendszeresen szük­séges ellenőrizni. Erre azért van szükség, mert a túlzottan adagolt takarmány kár­ba vész, vagy oz el nem fo­gyasztott takarmány esetleges romlása az állatokat megbetegí- ti. Az adagok nagyságát úgy célszerű beállítani, hogy a ki­adagolt takarmányt a sertések 30 perc alatt elfogyasszák. A takarmánykeverék etetése, mint ahogy azt már többször is óján lőttük, száraz formában kí­vánatos, ha mégis nedvesítjük azt, akkor a hizó sertéseket 40— 50 kg-os korig naponta három­szor, utána pedig csak kétszer etessük. A fejadagot úgy osszuk el, hogy háromszori etetésnél 30 százalékot reggel, 30 száza­lékot délben és 40 százalékot este kapjanak meg. Napi két­szeri etetés mellett, reggel 40 százalék, este 60 százalék le­gyen az adag. Az etetések idő­pontját minden esetben ponto­san tartsuk be. Ha száraz etetést alkalmazunk, az önetetőket úgy töltsük fel takarmánnyal, hogy a sertések étvágyuk szerint fo­gyaszthassanak abból, vagy pe­dig oda is adagolta« tápláljuk be a takarmányt. Annak érdekében, hogy a tóp­ígényt kalkulálni tudjuk egy-egy hízóra, az egyes súlyhatárok kö­zött az alábbi takarmáayavennyi- ség számítható: 30—50 kg között 100—110 kg 50—70 kg között 120—125 kg 70—105 kg között 155—165 kg Az etetés mellett igen nagy Jelentőségű mind a növendék, mind a hízó állatok vízellátása, éppen ezért gondoskodjunk min­dig megfelelő mennyiségű, mi­nőségű hőmérsékletű, tiszta ivó­vízről, mert csak így remélhető megfelelő takarnrvónyfeívétel, és súlygyarapodás. A hizlalás eredményét eiőse- gíti takarmánykiegészítők eteté­se. Ajánlatos 30—50 kg közötti súlyú hízóknak egy-egy alkalom­mal 10 ml Phylazolt az ivóvízbe adagolni, A bakteriális eredetű béigyul- iadások leküzdésére, — különö­sen a hizlalás: időszak kezdetén — Tikofurán 1 százalékos meny- nyiségben való etetése 4—5 na­pon át ajánlatos. Tolna megyei Gabonaforgaim! és Malomipari Vállalat Szekszárd PQ Májusban nemcsak a hajtái sok, hanem a gyomnövények is növekszenek, éppen ezért el kell végezni a második kapá­lást. Ahol a sorközökben nem termelünk köztes növényeket, a kapálást vegyszeres gyom. irtással helyettesíthetjük. A tartós hatású szereket (például Hungazin) csak a 4 évnél idő­sebb gyümölcsösben célszerű kipermetezni ; vigyázzunk, mert a csonthéjasok még idő. sebb korban is károsodhatnak tőle. Jól bevált gyomirtó szer a Gramoxone és a Gomex, melyek hatása csak egyszeri, ezért a kezelést a tenyészidő- szak alatt többször meg kell ismételni. Nemcsak a gyomo­kat, hanem a fák leveleit is károsítják, vigyázzunk tehát; hogy a levelekre ne kerüljön vegyszer. Gramoxonéból. és Gomex-ből 100 négyzetméterre 10 liter vízhez fél deci szüksé­ges. Jó megoldás a füvesítés is: a fasorok közti sávot fű­maggal vetjük be, a gyepet! kaszáljuk, kapálni kizárólag a fasor alatti csíkot kell. Gyak­ran olyan nagy mennyiségű gyümölcs lesz a fákon, hogy, azt nem képes kinevelni, a gyümölcsök aprók maradnak. Ezt megelőzhetjük, ha ritkí. tunk. Ellenkező esetben aa egyik évben nagy termésünk lesz, a másikban pedig alig néhány gyümölcsöt szürete­lünk. A ritkítás ideje: a vi­rágzást követő természetes hullás. Az alma, a körte, az őszibarack és a kajszi ritkí,;ű sa elengedhetetlen; a csont-1 héjasoknál ezt a munkát elvé. gezni szinte lehetetlen, s nem is érdemes. A ritkítást úgy végezzük, hogy a megmaradó gyümölcsök egyenletesen he. lyezkedjenek el az ágakon, Idén tavasszal jelentős kárai kát okozhat a késő tavaszi fagy; főleg a mélyebb fekvé­sű helyeken. A védekezés egyik módja a füstölés. Egy­mástól 15—20 méter távolság, ra nyirkos, növényi eredetű anyagokat helyezzünk el, s ha a hőmérséklet plusz 2 fokra csökkent, gyújtsuk meg. A füs. tölés legfeljebb mínusz 3 fokig nyújt védelmet. Fontos mun­ka: a hajtás válogatása. Akkor kezdjük, amikor a hajtások 20 —40 cm hosszúak, s a termő és meddő hajtások egymástól jól elkülöníthetők. A bakmű­velésű tőkéken a harmadik év­ben 4—6. a negyedikben 8—10 hajtást hagyjunk. A magas, törzsű tőkéken a kar nevelé­sére lekötött vesszőn a 10—15 cm-nél sűrűbben álló hajtáso. kát célszerű megritkítani. Min. dig gondoljunk a következő évi metszésre is! Június köze­péig nem késtünk el a zöldre fás, illetve a zöldoltással sem. A tapasztalatok szerint en­nek legbiztosabb módja a ha. sítékos ékoltás; gyakran már az oltás évében találhatunk néhány fürtöt a beoltott ne­mes vesszőn. Zöldre fás oltás, nál a hajtásnak az az ízköze a legalkalmasabb, amely'már pattanva nem törik, gumisze- rűen rugalmas. Az alany haj. tását a bütyök fölött 2—3 cra- rel kell elvágni. behasítani, majd betolni az azonos vas­tagságú, ék alakúra metszett oltócsapot. Az oltást rugalmas kötözőszalaggal szorítsuk ősz. sze.

Next

/
Thumbnails
Contents