Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-30 / 127. szám
Az úttörőmozgalom köszöntése Szokatlanul sok az úttörőkorú látogatója ezekben a napokban a Munkásmozgalmi Múzeumnak, Budapesten, a budavári palotában. A csoportokban vagy szüleikkel érkező pirosnyakkendősök a harmincéves úttörőmozgalom történetét dokumentáló kiállítást keresik: ezzel köszönti a Munkásmozgalmi Múzeum a jubiláló úttörőmozgalmat. A tárlók, tablók, kiállított dokumentumok, különféle tárgyak segítségével felelevenedik a mozgalom harminc színes, eseménygazdag esztendejének története. Az úttörőmozgalom 1946, június 2-án született, területi és üzemi csapatok alakultak. Ebben az esztendőben — december húszadikán, karácsonyra — kapták meg az úttörők azóta is népszerű lapjukat, a Pajtást. (A kiállítás bemutatja a lap első.számát.) 1947: Budapesten már 110, vidéken 205 úttörőcsapat működik. Kaput nyitnak az első táborok, és az úttörők' részt vesznek az ország újjáépítését vállaló akciókban is. 1948. is emlékezetes az úttörőknek, mert ebben az esztendőben adják ét az úttörő vasút első szakaszát, és ekkor kezdik el építeni Csillebércen az úttörővárost. 1949 az ifjúsági mozgalomban a VIT éve volt. Az úttörőket több ezren képviselték az eseményeken. A másik izgalmas esemény: átadják a margitszigeti úttörőstadiont a pajtásoknak. De az úttörők nemcsak ünnepelnek és élvezik a társadalom ajándékait: a maguk eszközeivel aktívan részt vesznek az ország építésében, az átalakulásban. 1950-ben először utaznak magyar pajtások a szovjet pionírok világhírű táborába, Artekbe. Számos úttörőház és állandó tábor nyitja meg kapuit. A következő esztendőben új szervezeti szokásokat vezetnek be az őrsök, 1952-ben a vas- és kalászgyűjtésben jeleskednek. Az 1953-as év a mozgalom „színesítésének” éve. Oj akciókat — például tűz- őrséget — kezdeményeznek a csapatok, sor kerül az első országos úttörő-spartakiádra. Az úttörőcsapatok működési szabályzata a következő esztendőben látott napvilágot. 1955-ben került sor a magyar úttörők első országos találkozójára, a mozgalom történetének addigi legnagyobb ünnepségére. A tizedik születésnap évében is újabb táborok nyílot- tak, több csapat kapott otthont. A mozgalomnak ebben az időszakában szinte minden •évre jut valami fontos esemény. 1957-ben újjászervezik az úttörőszövetséget, 1958-ban új akció indul, „A forradalom nyomolvasói” címmel. 1959 áprilisa: II. országos úttörőtalálkozó. 1961 : tizenötödik születésnap, tizenöt vállalást tesz minden őrs. 1963: indul az expedí- ciós mozgalom, amely a következő esztendőkben lázban tartja az őrsöket, csapatokat. A huszadik születésnap évében „Üt- • törők a hazáért” mozgalom indul, amit a következő esztendőben „A vörös zászló hőseinek útján” mozgalom- követ. 1968. mozgalmának címe: „A forradalom lángjai”, ebben az évben Szervezik a Tranzisztor akciót; amelynek során rádiókat küldenek az őserdei isko-' Iákba a gyerekek. 1969: „Szabad hazában — Le-' nin útján” mozgalom, sok találkozás veteránokkal, hadijátékok, vetélkedők. 1970-ben ismét születésnap: a huszonötödik. Az utóbbi esztendők sem maradtak nagy esemény nélkül:, felépült Zánkán az új úttörő-, város. Az idén pedig a harmincadik születésnapot ünnepük a pirosnyakkendősök. Mindezekről az eseményekről szól a kiállítás, amely nemcsak a mostani úttörőknek érdekes, de azoknak is, akik valaha is a pirosnyakkendősök csapatába tartoztak, vagy érdeklődéssel figyelték gyerekeink mozgalmát. A kiállítás meglepetése a játékterem. Rugós- és gombfoei, valamint asztali jégkorong várja a pajtásokat. Morzézni is lehet a ni. kerületi úttörőház rádió- és távíró- szakkörének kiállított anyagával. ..... ‘ f'.Ml,. , , ' . . . 'I'-^ • .’.V Képek az littörővasút építéséről “S átadásáról. A szocialista ms'ágok testvérszervezeteinek nyakkendői , és egyenruhái'
