Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-28 / 125. szám
! A szarvasmarha-program megyénkben Mostanában „ÜSS.. berek, hanem az úgynevezett „kívülállók” is gyakran beszélgetnek a szarvasmarha-program alakulásáról. Bizonyíték ez arra, hogy a szarvasmarha-ágazat jelenlegi helyzete nemcsak a mezőgazdaság, vagy egy-egy üzem belső ügye, hanem minden embert érdeklő közügy, hisz hússal, tejjel, tejtermékekkel valamennyien élünk. Az MSZMP Politikai Bizottsága és a kormány 1972-ben hozott határozatot a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, mely 1980-ig szabja meg a tennivalókat. A megyei program ennek útmutatása alapján készült, s célul tűzte ki a tehénlétszám növelését, a termelői kapacitás jobb kihasználását, a tartási, takarmányozási és személyi feltételek javítását, a szakosodást, a termelés, felvásárlás és értékesítés összhangjának megteremtését. A program harmadik évében, 1975-ben sem a tehénlétszám emelkedése, sem pedig a tejtermelés növekedése nem a kívánt mértékben alakult. Ez jórészt annak a következménye, hogy néhány üzemben a vezetők szemléletmódjában nem történt változás; nem törekedtek arra, hogy az ágazatban rejlő lehetőségeket jobban kihasználják. Sok helyütt nem rendelkeztek azokkal az anyagi és dologi feltételekkel, amelyekről biztos alappal indulhattak volna. A tehénlétszám elsősorban a termelőszövetkezetekben emelkedett, a háztáji és kisegítő gazdaságokban nem volt olyan csökkenés, mint ahogy azzal eredetüeg számoltunk. A szövetkezetek közül tíz az előirányzottnál jelentősebb mértékben növelte a létszámot, 31 a tervezett ütemben fejlesztette az ágazatot, 12 gazdaságban csökkenés tapasztalható, míg a többi üzem a tervezett létszámfejlesztés 10— 70 százalékát érte el. Jóllehet, az egyes üzemekben eltérőek a termelési adottságok, ez azonban még nem magyarázat arra, hogy a differenciálódás ilyen nagy mértékű. Az okokat inkább abban keli keresnünk, hogy egy-egy üzemben súlyának megfelelően kezelik-e az ágazatot, vagy sem, A tejtermelésben igen nagy a különbség a gazdaságok között: háromezer liter felett termel 21 gazdaság, kétezer liter alatt pedig 17 mezőgazda- sági üzem. A megye hat állami gazdasága közül három, hetvenhat termelőszövetkezete közül pedig 19 érte el 1975-ben a programban tervezett 3050 litert — az egy tehénre jutó tejtermelés szintjét. Mint arról már többször szóltunk, a szarvasmarha-állomány termelőképességét __jelentősen b efolyásolja a takarmány-ellátás és takarmányozás színvonala. Az üzemek nagy része sem a termesztés, sem a betakarítás és tárolás, sem pedig a felhasználás területén nem hajtott végre olyan változtatást, amely az állatállomány termelőképességének a jelenleginél jobb kihasználását eredményezte volna. Sok helyütt nem vizsgálják a takarmányok tápértékét, s gyakran előfordul, hogy a szűkös takarmány-ellátás mellett is pazarolnak: az értékes lucernát liszt, vagy granulátum formájában értékesítik. A tömegtakarmányok mennyisége és minősége számos helyen nem megfelelő, ezért az indokoltnál nagyobb mennyiségű abrakot etetnek. A megye mezőgazdasági üzemeiben a múlt év végén 75 250 szarvasmarha-férőhelyet számoltak, s ezek kihasználása csupán 86,6 százalék volt. Az egyes üzemekben eltérő az ágazat gépesítettsége, technológiai ellátottsága. Az elmúlt években épült komplett telepek eltérő technológiával, egyedi tervek alapján készültek, sokhelyütt — elsősorban a munkaerő jobb kihasználása miatt — jelentős módosításokra van szükség. Az ágazatban dolgozók sem minőségben, sem pedig mennyiségben nem felelnek meg a korszerűség-szabta követelményeknek; az itt dolgozóknak csupán 30 százaléka rendelkezik szakmunkásbizonyítvánnyal, ami többek közt a munkahelyi körülmények következménye. A termelés, a felvásárlás és feldolgozás összhangja helyreáll, ha felépül a szekszárdi húskombinát és befejeződik a tejipar rekonstrukciója. A háztáji és kisgazdaságokban az V. ötéves, terv során csökkenésre lehet számítani, ezért elsősorban a nagyüzemekre hárul a feladat, hogy a tervezett 12—13 százalékos tehén- létszám-növekedést megvalósítsa. A 7010 ha n akomPlett yJ fk \J a 11 szarvasmarha-teleppel rendelkező üzemekben, ahol a termelés a megyei átlag alatt van, intézkedési terveket készítenek. A közeljövőben a szarvasmarha- program átértékelésére kerül sor, amelynek célja, hogy a meglévő állományt és kapacitást az üzemek a jelenleginél sokkal jobban kihasználják. „Atoms> a Dunán am P f Paks fölött, ott, ahol a téglagyárnál jókorát kunkorodik a Duna. új kompot kaptak a révészek. A neve, magyarázni felesleges is, miért, „Atom”. Ez a korábbinál kétszer nagyobb, negyventonnás teherbí. rású jármű hozza, viszi, a folyó két partja között a szekereket, autókat, s amiért a nagyobb kompra oly nagyon szükség van; az atomerőművet építő embereket szállító buszokat. A kishajó vontatta jármű jókora utat tett meg, mielőtt Paksra érkezett. Tokajban, az ottani fémipari szövetkezetben készítették fából, és jókora vaslemezekből, aztán a mohácsi révészek egyik motorosa vette vontatókötélre, s elindult lefelé a Tiszán. Átlépte az országhatárt, Titelnél átúszott a Tiszáról a Dunára, s Mohács alatt ismét Magyar- országra ért. Szomb^ délután kötötték ki a bazaltgá-' taktól védett parton. Keddea már állomáshelyén vizsgáztat^ ták le a járművet a KPM szakemberei, s hamarosan megkezdi oda-vissza útját a Du, nántúl és az Alföld között. Úti társa, vontatója a Korpád kishajó lesz, de ha kell, elhúzza a most szolgálatot teljesít Vásárhelyi motoros is. Az új kompot nagyon vár<* ják a 22-es építőipari vállalat dolgozói, ugyanúgy, mint a hat vízi ember, Schmidt Ferenc, Madács Mihály, Diósi Mihály hajóvezető, s a matrózok, Blatt György, Brucker József és Kovács Mihály. Az építőknek, ha jár majd a két part között az új komp, kevesebbet kell utazni, a hajósoknak pedig nem kell a lemaradó utasokkal veszekedni, mert az új járműre sokkal többen fémek fel. j Új műszer Véd az áramütéstől A Veszprémi Bakony Művek műszaki fejlesztői Prauda Lajos elektromérnök szabadalma alapján új műszert konstruáltak, amely biztonságosan véd az áramütéstől. Az úgynevezett hibaárámvédő hálózatra kapcsolva azonnal megszakítja az áramkört, ha bármilyen rendellenességet, például zárlatot, vagy váratlan feszültség-, illetve áramerősség-növekedést „észlel”. A műszer érdekessége, hogy a hfc bakeletkezés első pillanatír ban már kikapcsolja az áramot, így a felhasználó — tehát a gépek mellett dolgozó, vagy a háztartási gép kezelője — semmit sem érez a rendellenességből. Az új műszerrel egyelőre a kutatómérnökök foglalkoznak: megvizsgálják miként rendezkedhetik be a Bakony Művek a sorozatgyár tásra. Bözsi néni Wild Jánosné, Bözsi néni boldog. Kettős öröm érte. A bonyhádi zománcgyár 52 éves munkásasszonya május elsején ünnepélyes keretek között átvette a „Kiváló dolgozó” kitüntetést. Ebből az alkalomból kapta meg brigádja, az Egyetértés aranykoszorús szocialista brigád is a kiváló címet. • Hogyan kezdődött az élete? Bözsikeként, iu évesen. Miről álmodott? — Semmiről. Különös vágyam nem volt. Akkoriban örült egy lány, ha férjhez ment, vagy ha felvették a gyárba dolgozni. 1939-et írtunk. Megkezdődött a háború. Reggelente fél ötkor keltem és a többiekkel együtt biciklin jártam dolgozni. A napok 10—12 órai munkával teltek el. A pontos dátumok elmosódtak; még kezdetben belépett a szakszervezetbe. Később, 1944-ben férjhez ment. Három' fia született. Ezután tíz év telt el hosszú várakozással. Tíz évig a családnak élt, azzal a dédelgetett gondolattal; mihelyt lehetősége lesz rá, visszamegy a gyárba. — Végül 1954-ben „hazajöttem” az üzembe. Remélem, innen megyek nyugdíjba is. A munkája több lett. 1964-ben már brigádvezető. Ezt a beosztást a sok asszony közül egyedül ő vállalta. Abban a hitben dolgozott, hogy nő létére is sikerül helytállnia. 1965-ben a Wild-brigád megpályázta a szocialista címet. Eredménnyel. Megtartották a brigádnévadót. „Legyen Egyetértés a nevünk”. Ebben valamennyien egyetértettek. — A neheze ezután jött. 1968-ban meghalt a férjem. Egyedül maradtam a három fiúval, akiknek kezébe szakmát kellett adnom. örömét, bánatát megosztotta gyerekeivel, és a brigádddaL Az este mindig a brigádé volt. Törte a fejét, hogyan szervezze meg úgy a másnapi munkát, hogy senki se panaszkodjon. Nehéz összetartani az asszonyokat. Sokan betegeskedtek. Mindenkinek családja volt. Bözsi néni elvállalt minden szervezést. Hajnalban kelt, éjfél jóval elmúlt, mikor nyugovóra tért. Volt gondja-baja elég. De ment minden, mint a karikacsapás, mert akarta. Egyre többet emlegették őket a legjobbak között. — Hogyan érték él a kiváló címet? — Erre a kitüntetésre soha nem gondoltam. Világéletemben bennem volt, hogy mutassuk meg, kik, és mire vagyunk képesek. Beszélgetés közben teremről teremre járunk. A brigádta- gokat is bemutatja. Mindenkiről mond valamit. Mindenkihez van egy-két elismerő szava. Kint az udvaron megáll. Ősz haján megcsillan a napsugár, arcát kisimítja az öröm. Hosszasan eltűnődik. Aztán, nem is nekem, magának mondja, szinte szemérmesen: — Fiatalnak lenni nem erény, csak az embernek nagyobb a lendülete, a kitartása ... Hat elemim van. Igen; azt az egyet sajnálom, hogy nem tanultam. De nem azért, hogy igazgató legyek, hanem a tudásért. A fiatalok többet tehetnének magukért. Van bölcsőde, óvoda. Én azért dolgoztam, hogy nekik jobb legyen, könnyebb. Vajon hányán vannak még ezekből a munkásasszonyokból köztünk? Példaképnek. VERESS ÉVA Szegedi vásár Szegeden, a Marx térért megkezdték a centenáriumi ipari vásár csarnokainak építkezését. Először helyreállítják a BNV-től megvásárolt egykori olasz pavilont, amely nemrégiben viharkárt szenvedett. Emellett több mint ezer négyzetméter alapterületűi építenek új csarnokokat, pavi* Ionokat. A július 23-án nyíló nagyszabású ünnepi seregszemlén így több mint 7000 négyzetmé. ter fedett területen, csarnokban, pavilonban mutathatja be termékeit a vásárra jelent* kezeit több mint háromszáz hazai és külföldi vállalat. 1976. május 28,
