Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

À tanácstörvény szeHemében vizsgálatok tapasztalatai Sgyísjséf këzpPthffitQd'ùÉ firmák biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szö­vetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák" mondja ki az ügyészségről szó­ló törvény. E feladat végrehaj­tása keretében az elmúlt más­fél év során az ügyészség fo­lyamatosan vizsgálta, elemezte a vb-titkárok törvényességi fel­ügyeleti, panaszintézési és bír­ságelengedési tevékenységét, a tanácsok végrehajtó bizottsága tanácstörvényben meghatáro­zott törvényességi felügyeleti tevékenységét, és a járási hiva­talok közreműködő tevékenysé­gét a tanácstörvényben szabá­lyozott belső törvényességi fel­ügyelet ellátásában. Érvényesül a szocialista törvényesség Az idevonatkozó megyei ta­pasztalatoknak egy rövid cikk keretében történő ismertetése annál is inkább örömünkre szolgál, mert — más megyék tapasztalatait is ismerve — me­gyénk tanácsi szervei hathatós és eredményes intézkedéseket tesznek, hogy saját területükön a szocialista törvényesség ma­radéktalanul érvényesüljön. Megállapításaink szerint a megyei tanács vb-titkára és a két városi tanács vb-titkára is eredményesen szervezi és irá­nyítja az azonos szintű szak­igazgatási szervek hatósági ügyintézésének törvényességi felügyeletét, meghatározza, hogy melyik szervnél mikor kerül sor vizsgálatra, és itt ab­ból az általános alapelvből in­dul ki, hogy egy tanácsciklus alatt valamennyi szakigazgatási szervet egyszer megvizsgálja­nak. Azoknál a szakigazgatási szerveknél azonban, amelyek­nek hatósági tevékenysége az általánosnál több állampolgárt érint (igazgatási, műszaki, ipari • • Ügyészségi szakigazgatási szervek) gyak­rabban kerül sor vizsgálatra. I A lefolytatott Vizsgálatok nem csupán az anyagi és eljá­rásjogi, de jogpolitikai kérdé­sekre is kitértek. A vizsgála­tokról készült jelentések pedig segítséget és iránymutatást ad­tak a szakigazgatási szerveknek az állampolgárokat közvetlenül érintő hatósági tevékenység to­vábbi javítására. Panaszintézés Néhány határidő-túllépéstől eltekintve, kedvezően kellett megítélni a panaszintézést is, itt azonban meg kell jegyezni, hogy amennyiben az állampol­gár a panaszát a sérelmezett határozatot hozó szakigazgatási szervhez nyújtotta be, a panasz érdem; elbírálása rendkívül rö­vid időn belül megtörtént, mert ilyen esetben a szakigazgatási szerv a panaszt már a vonatkozó összes irattal együtt tudja fel­terjeszteni a vb-titkárhoz, míg ellenkező esetben előbb az ira­tok beszerzéséről, illetve felter­jesztéséről kell intézkedni. À Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága az új tanács- törvény hatályba lépése óta megkülönböztetett . figyelmet fordít a helyi tanácsi testüle­tek, valamint a két városi ta­nács, illetve végrehajtó bizott­sága tevékenysége feletti törvé­nyességi felügyeletének meg­valósítására. A két városi ta­nács, illetve végrehajtó bizott­sága tevékenysége feletti törvé­nyességi felügyeletet — a szer­vezeti és működési szabályzat értelmében — közvetlenül látja el, a községi tanácsok, illetve végrehajtó bizottságok törvé­nyességi felügyeletét pedig a járási hivatalok. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a két városi tanács testületi ülé­seinek határozatait, a működé­sükre vonatkozó szabályok be­tartását — a jogi és szervezési osztály útján — rendszeresen felülvizsgáltatja. Ellenőrizteti azt is, hogy a két városi ta­nács, illetőleg végrehajtó bi­zottság megteszi-e a jogsza­bályban előírt intézkedéseket? A végrehajtó bizottság a taná­csot évente tájékoztatja és két­évenként beszámol az általa tett intézkedésekről. Lényegé­ben ezt teszi a két városi ta­nács végrehajtó bizottsága is. A megyei tanács vb. rendszeresen beszámoltatja egy-egy helyi ta­nács végrehajtó bizottságát és ezek tevékenységének további javítása céljából meghatározza a teendőket, melyek végrehaj­tásáért esetenként magát a he­lyi tanács végrehajtó bizottsá­gát, esetenként ennek valamely tisztségviselőjét teszi felelőssé. Ugyanígy rendszeresen történik a szakigazgatási szervek veze­tőinek beszámoltatása is osztá­lyuk tevékenységéről, és e be­számoltatások során a tanács végrehajtó bizottsága minden esetben foglalkozik a bejelen­tések és panaszok intézésének mikéntjével is. Az elnöki döntés A tanácstörvény lehetővé te­szi, hogy a tanácselnök a vég­rehajtó bizottság ülései között halaszthatatlan esetben a végre­hajtó bizottság hatáskörében hozzon döntést. Megállapítható volt, hogy — némely más me­gye gyakorlatától eltérően — megyénkben sem a megyei ta­nács elnöke, sem a két városi tanács elnöke nem törekedett arra, hogy — a kérdést halaszt­hatatlannak minősítve — a végrehajtó bizottság helyett egyszemélyben maga döntsön. Az ügyészi vizsgálattal érintett másfél év alatt mindössze egyetlen esetben került sor ilyen intézkedésre, amikor is a döntés halaszthatatlanságát egy telep működésének megindulá­sához fűződő érdekek valóban indokolták. A járási hivatalok közremöködé*,‘* A megyei tanács járási hi­vatalai közreműködnek a köz­ségi, nagyközségi tanácsrende­let-tervezetek szerkesztésében. E közreműködésnek tudható be, hogy a már elkészült ta­nácsrendeletekben a járási hi­vatalok csak elvétve tapasztal­nak törvénysértést. A jogszabálysértések megelő­zése érdekében a járási hivata­lok vizsgálják a községi tanács- és vb-ülések meghívóihoz csa­tolt határozati javaslatok tör­vényességét, ezekre megfelelő időben megteszik észrevételei­ket. A járási hivatalok rend­szeresen képviseltetik magukat a községi tanácsok és vb-k ülésein és észrevételeikkel, ja­vaslataikkal segítik a testületek munkáját. A bonyhádi járási hivatal képviselőinek részvéte­li aránya például 1975-ben a községi tanácsüléseken 100 százalékos, a vb-üléseken 91 százalékos volt. A járási hivatalok a testületi ülések jegyzőkönyvei alapján vizsgálják a községi tanácsok és végrehajtó bizottságok ha­tározatainak törvényességét és ez a vizsgálat kiterjed a műkö­dés törvényességére is. Itt ezuXjfesn hiányosságként váSl megállapítható, hogy a községi tanácsok, illetve vb-k üléseiről felvett jegyzőkönyveket a jog­szabályban megjelölt nyolc napon belül esetenként csak késedelmesen küldték meg a járási hivatal elnökének, s így a meghozott határozatok is csak késedelmesen bírálhatók el a törvényesség szempontjá­ból. Jogszabálysértés észlelése esetén a járási hivatalok elnö­kei a községi tanács, vagy vég­rehajtó bizottsága rendelkezé­seinek végrehajtását felfüg­gesztik ugyan, esetenként azon­ban elmarad e jogszabálysértő rendelkezésnek a megyei ta­nács végrehajtó bizottságához történő felterjesztése, noha ezt a jogszabály kötelezően előírja. A gyakorlat szerint a községi tanácsok és végrehajtó bizott­ságok a járási hivatal elnöke részéről észlelt jogszabálysér­tés esetén maguk küszöbölik ki fi törvénysértést, módosítják határozatukat. Belső felügyelet Megszervezték a járási hiva­talok belső szervezeti egységeik hatósági ügyintézése feletti tör­vényességi felügyeletet is. Ál­talában az igazgatási osztályok, a titkársággal közösen vizsgál­ják az egyes osztályoknál a ha­tósági ügyintézést, de rendsze­res vizsgálatokra kerül sor a felettes államigazgatási szer­vek részéről is. A tanácstörvény célja, hogy „a szocializmus teljes felépítése érdekében fejlessze a tanácsok munkáját, önállóságát, tevé­kenységük szakszerűségét és egyidejűleg a központi állami irányítás hatékonyságát.” Vizsgálati megállapításaink szerint megyénkben tanácsaink a tanácstörvény célkitűzéseinek szellemében végzik munka jó­kat. Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész Fjodor Abramov: PELAGEJA De ez még mind semmi. Alighogy Szawatyejev Alkát visszakíséri a lányokhoz — odamegy hoz­zá a tiszt. Ugyanaz, akivel nemrég látták a Pjotr Lvanovics ablakából. Fiatal, jóképű, szép szál le­gény. Úgy hajladozik, akár a venyige. Meg aztán hogy virít a váll-lapja — tíz lépésről is vakít, — Előtáncosók, nézz oda! Hát azért talán mégse, a nászasszony csak túl­zott. nemcsak a lányát vitték táncba. Pelageja körülnézett. Az egész álló közönség nézte, Még a fiatalok is : Alka meg a tiszt három kört tett meg, és csak akkor lépett be a két másik pár. Antonyida Petrovna most is hoppon maradt. Oldalt álldogál, és lakkozott körmét rágcsálja. Éppen ekkor érkezett meg Pjotr lvanovics. Nem bírta là a vendégségben, ő is szerette volna lát­ni a lányát. Nézd csak, nézd, Pjotr lvanovics a tudós vere­bedet (szakasztott olyan, mint egy veréb, kivált, ha a vastag szemüvege felett felnéz), nem min­dig a tied a dicsőség. Én meg az én lányomat nézem. Pelageja nézte a lányát. Emelt fővel nézte. És valahogyan szinte maguktól elszálltak a gondjai meg az iménti izgalma. Az ő lánya! Az ő vére diadalmaskodik! A tánc hamar véget ért — rövid életű az öröm —, Pelageja magához intette Alkát: ha Pjotr lvanovics a lánya mellett áll, neki miért ne le­hetne? .... i Alka odaszökellt, — milyen szeleburdi, még csak nem is úgy jár, mint egy igazi nagylány, de I 1 mikor olyan boldog! Mintha autót nyert volna a tombolán. Lehet, hogy csakugyan nyert, gondolta Pela­geja, és úgy, hogy a többiek észre ne vegyék, te­kintete körbeszaladt: hol a tiszt? Mit csinál. A tiszt feléjük tartott. Nem sietett, kacsázva közeledett, és könnyedén legyezte kipirult arcát' fehér zsebkendőjével. — Alja, mutasson be a mamájának. Pelageja megszorította a feléje nyújtott kezet, de nem talált kellő szavakat, zavarba jött. Vala­mit a melegről dadogott. Nagy a hőség. A mun­kára is meleg van, a szórakozásra is. — Nem tesz semmit — mondta a tiszt. — Azért a tervünket valóra váltjuk. Igaz, Alja? Alka lelkesen bólogatott: micsoda kérdés. Hát persze! Pelageja még magához sem tudott térni, azon tűnődött, hogyan is tekintse a lánya csintalansá- gát; vajon nem kéne-e megdorgálni a saját ér­dekében, amikor odajött Antonyida Petrovna. — Alja, Vlagyiszlav Szergejevics, nem innának egy kis teát? Éppen felforrt a szamovárunk... Pelageja furcsállotta a hallottakat: mióta szo­kása Pjotr Ivanovicsnak, hogy éjszaka befűti a szamovárt? Aztán kitalálta: hát persze, a lánya útját egyengeti. — Nem, nem Antonyida Petrovna — felelte sietve a lánya helyett Pelageja. — Elnézést ké­rünk. De még mi se tartottuk jól a vendégünket — kapóra jött most a nászasszony ! — Alevtyinka, mit állsz itt? Hívd meg a fiatalokat. Legyél egy kicsit házias. Pelageja mindezt mosolyogva mondta, de köz­ben ingott a talaj a lába alatt: mi nem jut eszé­be? Kivel mer ujjat húzni? És egészen az iskoláig hátra sem mert nézni. Csak ment, és a tarkóján érezte Pjotr lvanovics dühös tekintetét. Régen, a háború előtt, a faluban katonás rend­ben álltak a házak — közel, szinte szorosan egy­más mellett, nyílegyenesen. Hogy a háznál für­dő, kút, veteményes legyen — ez eszébe se ju­tott senkinek. Minden a maga helyén: a házak, házak, a kutak kutak, a fürdők fürdők — a ker­tek alján, az isten hála mögött. ________ Elsőnek Pelageja Amoszova bontotta meg a rendet, ö rendezett be majort elsőnek a háza mellett. Fürdő, verem, kút meg veteményes. Minden egy helyen, kéz alatt. Még kerítést is hú- zatott. Nehogy valaki, akár gyalogos, akár lovas, vagy bármilyen jószág véletlenül is betévedhes­sen hozzá. Később. Pelageja példáját követve, a többiek is utánozták, most alig akad olyan ház, amelyik­nek nincs bekerített udvara. Pedig micsoda vádaskodás érte akkoriban? „A kulákfajzat! Feldúlta a falut! Tönkretette a szü­lői házat!...” Mindenki szidta. Szidták az idege­nek. Szidta a Pavel rokonsága. Még Moszkvában is Szidták. Igen, igen, még a fővárosból is elő­került valaki, aki sajnálta a más házát. Szemre­hányásokat tett, majdnem sírt: istenem, oda a falu szépsége. Különösen a kétszintes tornác miatt volt oda. Mi tagadás, az öreg ház tornáca szép volt, ezt Pelageja is tudta. Esztergált oszlopokkal. Faragásokkal. De bizony, télen a pokolba kíván­ták a gyönyörű tornácot: a vizet is, a fát, akár­ha hegyre kellett volna, felcipelni. No és a hó­vihar, a kutya idő? Akkora hóbuckákkal fújta be, hogy még a kaput is alig bírták kinyitni. Vlagyiszlav Szergejevics, nemhiába fiatalem­ber, mindjárt az udvart kezdte dicsérni. — Csinosan lakunk, csinosan! — mondta, ami­kor a lármás csoport a házhoz ért. Bizony, van is mit csodálni. A homlokzatot sár­gára festett deszkával borították be, új palatető (több mint kétszáz rubelbe került), a tornác vá­rosiasán beüvegezve — egy ilyen ház a városban sem utolsó. És milyen kellemes! Körülötte tágas az udvar! Amikor Pelageja a községi tanácsnál kérte, hogy adják neki a ház mögötti parlagot, kinevették: nem vagy észnél, asszony. Még Pjotr lvanovics is, azzal a híres eszével is, csak a bajszát pödörgette — képtelen volt öt évre előre gondolkodni. De ő gondolkodott. Elképzelte, milyen illatos lesz a parlag helyén a kis rét. Most aztán nincs, aki ne irigyelné a faluban! (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents